Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-18 / 142. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk Á hét— címszavakban : HÉTFŐ: KEDD: Az olasz népszavazás eredményei — Desszai, indiai miniszterelnök Washingtonban tárgyal — A svéd ki­rályi pár laskenti látogatása Dél-Libanont kiürítik az izraeli csapatok, de állásai­kat az ENSZ-crők helyett szövetségeseiknek, a helyi jobboldali milicistáknak adják át — A dollár mély­pontja a tokiói tőzsdén — A Béke-világtanács és más nem kormányjellegü szervezetek képviselőinek felszó­lalása a New York-i leszerelési ülésszakon — Cedenbal Prágában SZERDA: , , A dán külügyminiszter moszkvai megbeszéléséi — So- wetói emlékhctet tartanak Dél-Afrikában a vérengzés második évfordulóján — A francia elnök sajtóértekez­lete — Brüsszelben Zaire jövőjéről tanácskoznak CSÜTÖRTÖK: , , A Lockheed-ügyben való bünrészesseg vadja mtatt le­köszön Leone olasz köztársasági elnök — Két űrhajós­sal a fedélzetén felbocsátják a Szojuz 29. szovjet űr­hajót — Az új szocialista javaslatokról tárgyal a becsi haderőcsökkentési konferencia — A spanyol uralkodó pekingi útja FENTEK: „ . Carter elnök, valamint több Iatm-amcrikat államfő pa­namai villámlátogatása, kicserélik a csatornaszerződés ratifikációs okmányait —•• Üjabb kormányválság fenye­get Belgiumban — Feszültség Libanonban SZOMBAT: , A szovjet lapok állásfoglalása az, amerikai politikáról — A mongol külügyminiszter Budapesten tárgyal — A Szojuz 29. űrhajót összekapcsolták a Szaljut S. űrállomással A hét 3 kérdése A nagyhangú washingtoni tisztségviselőknek van mii tanulmányozniuk a viken- den: a nemzetközi kapcsola­tok legfontosabb területével, a szovjet—amerikai viszony­nyal foglalkozott az a cikk, amely szombaton reggel va­lamennyi központi és köz­társasági szovjet napilapban megjelent. Oka volt annak, hogy ezt a határozott állás­foglalást több tízmillió pél­dányban kinyomtassák, meg­ismertessék a hazai olvasók legszélesebb táborával s a világközvéteménnyel. A cikk ugyanis a két nagy ország nehezen kialakított kapcso­latrendszerének szándékos rontását veti jogosan áz Egyesült Államok szemére, s ennek folytatása aligha ma- ■•adhst következmények nél­kül. 1. Mi az oka a szovjet- amerikai viszonyban je­lentkező nehézségeknek? A szovjet—amerikai vi­szony lényegében összefügg a nemzetközi politika minden főni os területével, érthető tehát, ha időnként nehézsé­gek, problémák adódnak. Voltak, vannak és lesznek viták, s nem lehet cél ezek ..túldramatizálása”. Most azonban mégsem egyszerűen arról van szó, hogy a kapcso­latok egyik vagy másik vo­natkozásában súrlódások ke­letkeznek, hanem e kapcso­latok alapjairól. A különböző washingtoni nyilatkozatok — s ebben a tekintétben Brze- zinski nemzetbiztonsági fő­tanácsadó vitte a prímet, ám maga az elnök sem foglalt állást másként — arról ta­núskodnak, hogy a hivatalos Amerikában az enyhülés el­lenzői és fékezői váltak hang­adóvá. Kétségbevonják azo­kat az elveket, amelyek ed­dig lehetővé tették a kapcso­latok viszonylag kiegyensú­lyozott alakítását, megpró­bálják feleleveníteni az erő­politika zsaroló manővereit, s a hidegháború, de legalábbis egy „hűvösháború” irányá­ba haladnak. A példákért sajnos nem kell messze menni. Elég utal­ni a SALT—2 tárgyalások akadozására, a fegyverkezési hajsza fokozására, a NATO csúcsértekezletén elfogadott katonai korszerűsítési prog­ramra. A Közel-Keleten az Egyesült Államok eltér a ko­rábban elfogadott közös ren­dezési tervektől, ugyanakkor „fogd meg”-et kiáltó tolvaj módjára a Szovjetuniót, Ku­bát és más szocialista orszá­gokat teszi felelőssé á szá­mára kedvezőtlen afrikai fej­leményekért. (A hét egyik „diplomáciai bombája” volt, amikor Fidel Castro bejelen­tette, hogy Washingtonnal még a zendülés fellángolása előtt kpnzultációs1 érintkezést folytatott Zaire ügyéről, de az amerikaiak úgy tesznek, mintha mi sem történt vol­na .. .) Fokozza a világpoli­tikai feszültséget az amerikai vezetés flörtje Pekinggel, amelynek szovjetellenes éle nyilvánvaló s végül, de nem utolsósorban a belügyekbe történő beavatkozási kísérle­tek sem szűntek meg Wa­shington részéről, sőt újab­ban a rossz emlékű kémhisz­tériát is élesztgetik. Ha szabad a meteorológiai hasonlatot említeni, nem el­szórt felhősödésről van szó, hanem borultnak tűnik az égbolt. Ilyen körülmények között helyénvaló a múlt ta­pasztalatain és a jelen reali­tásain alapuló egyértelmű szovjet figyelmeztetés: az említett módszerekkel Wa­shington nem juthat célhoz. Ugyanakkor Moszkva nem hagyja magát letéríteni a béke útjáról, folytatni kíván­ja az erőfeszítéseit az eny­hülés folytatása érdekében. Hiszen a kapcsolatokban je­lentkező nehézségeknek nem annyira objektív okai van­nak, a miért-re adott válasz kulcsa az amerikai vezetés megváltozott magatartásá­ban rejlik. 2. Miért éleződött ki a fe­szültség Libanonban? A hét keddjén — a" benyo­mulást követő 94. napon — Izrael formálisan eleget tett a világszervezeti határozat­nak és csapatait visszavonta Libanon déli részéből. Még­sem volt benne sok köszönet, az Unifil nevű ENSZ-erők kéksisakosai helyett sajál szövetségeseinek, a Haddad vezette jobboldali milicisták kezébe játszotta át a kiala- » kított katonai állásokat s a terület ellenőrzését. Valósá­gos állam az államban ala­kult így Dél-Libanonban, s megnövekedett az ország több részre történő szakadá­sának veszélye. Ezt egyéb­ként erősítették az ország északkeleti részében Végbe­menő fejlemények is. Itt a különböző nagy hatalmú csa­ládi klánok versengése fo­lyik és szembe kerültek egy­mással a maronita keresz­tény jobboldal különböző pártjai. Feltehetőleg falan- gista rohamosztagok meg­gyilkolták Toni Frangié kép­viselőt és családját, (A ko­rábbi elnök fiáról, volt köz­lekedési miniszterről van szó, aki szorosabb kapcsola­tokra törekedett a szomszé­dos Szíriával, mint más jobb­oldali politikusok). A hagyo­mányos vendetta, vérbosszú mellett a gyilkosságnak bel­politikai, sőt arabközi vonat­kozásai is lehettek, s a foly­tatás valószínűleg nem ma­rad el. A libanoni feszültség ak­kor éleződött ki ismét, nyil­vánvaló külső segédlettel, amikor láthatólag zátonyra futott Szadat különutas poli­tikája, aggasztó hírek érkez­nek Kairóból az ellenzékkel szembeni nyomás fokozódá­sáról, meglehetősen kuszáit képet mut^t az arab világ s a palesztin mozgalom, de nincs egység az izraeli kor­mánykörökben sem. Minden jel arra mutat, hogy a való­di rendezés helyett újra mel­lékvágányokra akárják terel­ni a közel-keleti válságot, s a manőverek leplezésére mindig alkalmas egy libano­ni „krízis a krízisben”. 3. Mit jelent a „fehér he­tek” elmaradása Olasz­országban? Olaszországban a politika viharzása még a Mundial izgalmait is elhomályosítot­ta. A kétnapos népszavazá­son a kormányt támogató pártok biztos többséget kap­tak, de a bonyolult kérdésfel­tevés, valamint a szélsősé­ges demagógia hatása kö­vetkeztében a voksolók és voksok száma várakozásaik alatt maradt, Ezt követően ismét jelentkeztek a „vörös brigádok”, merényletek so­rozatát hajtották végre. Rob­bant „pokolgép” az elnöki palotában is: Leone köztár­sasági elnök kénytelen volt leköszönni, a Lockheed-vesz- tegetésben való részesedés gyanúja miatt. Pedig már-már úgy tűnt, hogy a Moro-ügy kapcsán megzavarodott Itália némi lélegzetvételhez juthat: Leo­ne megbízatása az év végén amúgy is lejárt volna, s ilyenkor következnek az úgynevezett „fehér hetek”, amikor nincs mód a parla­ment feloszlatására. Ez a menetrend most megválto­zott: még júniusban meg­tartják az elnökválasztáso­kat (hét esélyesnek mondott jelöltről szól eddig a fáma, miután az államfői poszt várományosának tartott Al­do Moro már nem indulhat) s a házfeloszlatás, illetve a rendkívüli választások lehe­tősége nyáron is fennállhat. Az olasz közvélemény ter­mészetesen jogosnak tartot­ta Leone távozását, a rá te­relődött alapos gyanú össze­férhetetlen volt hivatalával. Ugyanakkor folytatódik az az állapot, hogy a nagy re­ményekkel létrejött, ötpárti hátteret élvező Andreotti­kormány mindeddig válság- helyzetekkel volt elfoglalva, képtelen volt pozitív refor­mokra, ami bizonyos réte­gekben máris kiábrándulást okoz. (Ez is belejátszott a népszavazási eredmények­be!) A jobboldal, s ebben atlanti „súgók” is közremű­ködhetnek, szeretné kihasz­nálni a legújabb alkotmá­nyos válságot: a feltételezé­sek szerint akár egy rendkí­vüli választás kiírását is megpróbálhatja előmozdíta­ni. Azzal a nem titkolt vá­rakozással, hogy a baloldal térnyerése megtorpan és fel­borul a nehezen kialakított, ötpárti együttműködés. Réti Ervin Sowetói megemlékezés Világszerte kegyelettel em­lékeztek meg pénteken és szombaton a sowetói véreng­zés második évfordulójáról. Mint ismeretes, 1976. jú­nius 16-án több mint tízezer sowetói fiatal tüntetett a fajüldöző dél-afrikai rezsim ellen. A rendőrség kegyetlen beavatkozása köyetkeztében a rendszerellenes lázadássá fejlődő megmozdulásokban hatszáz afrikai vesztette éle­tét, és sokan megsebesültek. Johannesburg afrikaiak lakta elővárosában, Sowetó- ban a faiiílHtWő r^sim rend­őrségének rendkívüli intéz­kedései ellenére a lakosság péntek óta gyászolja a vé­rengzésekben meghalt fiata­lokat. A Regina Mundi ka­tolikus templomban több mint háromezer sowetói la­kos gyűlt össze a gyászisten­tiszteletre, amelyen Nthato Motlana, az előváros apart­heid-ellenes bizottságának el­nöke a fekete gyászruhába öltözött asszonyoknak, fér­fiaknak és fiataloknak felol­vasta azoknak a neveit, aki­ket a Vorster-rezsim rend­őrsége az elmúlt időszakban nvi'/jot'hó v^H. misig, 't't innius 18., vasárnap A megyei VIT-küldöttek viszik magukkal ezt a zászlót, melyre a tanácskozás résztvevői felírták nevüket (Folytatás az 1. oldalról.) ajánlás megvalósult tettek­ben és eszmékben egyaránt, ami azt jelenti, hogy az if­júsági mozgalmi munka igen nagy segítséget és igen nagy támaszt talált az évforduló megünneplésében. A felszó­laló hangsúlyozta, hogy az ifjúsági brigádmozgalmát a jövőben még erőteljesebben és még aktívabban szervezni kell, hiszen az eddigi ered­mények igen jó alapot nyúj­tanak a további népszerűsí­téshez is. A küldöttgyűlésen ezután Faragó Gáborné, a novaji köz­ségi KISZ-bizottság tagja szólalt föl, aki a lakóterületi KISZ-munkával kapcsolat­ban mondotta el véleményét. Szükséges az alapos helyzet- elemzés, a lakóhelyi fiatalok élet- és munkakörülményei­nek tüzetesebb vizsgálata, mely után lehet még haté­konyabb mozgalmi munkát végezni. Hermész Mátyás, a gyön­gyösi járási KISZ-bizottság titkára felszólalásában az ifjúsági mozgalom irányítá­sával kapcsolatos kérdések­ről beszélt. Elmondta, hogy a mozgalmi munka során Gyöngyös városban és a já­rásban sikerült megoldani azt, hogy csökkenjen az úgy­nevezett „határozatgyártás”, helyette a módszertani segí­tés, és a személyes meggyő­zés kapott nagyobb hang­súlyt. Gulyás Béla, az egri Dobó gimnázium KlSZ-bizottságá- nak titkára az Edzett Ifjúsá­gért mozgalommal foglalkoz­va elmondotta, hogy a tan­intézetben a jó szervező munka eredményeként a mozgalom egészséges ver­sennyé alakult. Javaslata sze­rint — s ez egyben ' tapasz­talat átadását is jelentette — ez a módszert bevált, és kö­vetendő. A KISZ megyei küldött- gyűlésén felszólalt Vaskó Mihály, az MSZMP KEB tag­ja, a Heves megyei pártbi­zottság első titkára is. Beve­zetésként külpolitikai kérdé­sekkel foglalkozott, és rá­mutatott azokra a jelensé­gekre, amelyek egyrészt a két világrendszer közötti kapcsolatok, illetve ellen­tétek hatását jelzik, és arra is, hogy milyen feladatok várnak ránk, akik elkötele-. zetten a békepolitika mellett állunk. A megyei pártbizottság el­ső titkára hangsúlyozta, hogy a békéért folyó harc mindig és mindenkor a tisz­tességes emberek ügye, s kü­lönösen a fiataloké. A későbbiekben ezzel kap­csolatban Vaskó Mihály rá­mutatott, hogy a történelem folyamán a fiatalságot min­dig kritikusan kezelték, il­letve egy kissé negatív hang­vétellel beszéltek róla. Ami a mai magyar ifjúságot illeti, alá kell húznunk — mon­dotta —, hogy jelentős tár­sadalmi tényezőt képvisel. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség a saját erejével, szer­vezeti életének sokrétűségé­vel élcsapatnak is számít. Az akciók, a termelést segítő mozgalmak, a védnökségvál­lalások, a munkában és a tanulásban számtalanszor bizonyított helytállás egy­ben a Kommunista Ifjúsági Szövetség erejét, tömegmé­retű népszerűségét jelenti. Befejezésül Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára jókívánságait ezekkel a szavakkal fejezte be: — Nagy feladat tökélete­sebbet alkotni, mint amit az apák nemzedéke megalapo­zott. Ezt csak úgy lehet, hogy még jobban tanulunk, meg­tanuljuk, miként és hogyan lehetünk munkások álmaink megvalósításában. Molnár Lajos, az úttörők nevében emelkedett szólás­ra. Elmondotta, hogy a leg­kisebbek mozgalmában foly­tatott nevelőmunka eddig eredményesnek bizonyult, de szorgalmazta, hogy a neve­lésért felelős KlSZ-szerve- zetek az eddiginél még szo­rosabb kapcsolatot tartsanak az úttörőcsapatokkal. Ez azt jelenti, hogy nemcsak bi­zottsági szinten dolgozzanak együtt a KISZ-esek és az úttörők, hanem azt, hogy az élet, a napi munka minden területén találkozzanak egy­mással és segítsék a legki­sebbek lépéseit a helyes irányba igazítani. Az úttörő­mozgalmi munkát izgalmas, érdekes akciók jelzik. A fel­szólaló kiemelte, hogy ezek a megmozdulások már egyál­talán nem kampány jellegű­ek, s szinkronban vannak a mozgalom tagjainak érdeklő­désével, kívánságaival. Hang­súlyozta a felszólaló azt is, hogy a sikeres rendezvények­nek köszönhetően az úttörő- mozgalom részéről a KISZ- tagépítés egyre eredménye­sebb. Felszólalt Szántó Márton, a KISZ Heves megyei Bi­zottságának titkára is, aki a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség megyei propagandájá­nak kérdésével foglalkozott. A megyei küldöttgyűlésen felszólalt Kovács Jenő, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára is. Beszédében elsősorban az érdekvédelmi feladatokra hívta fel a kül­döttek figyelmét Elmondot­ta, hogy az ifjúsági törvény megjelenése óta a fiatalok érdekvédelme a munkahe­lyeken igen sokat javult, de ugyanakkor az is fontos, hogy ez az érdekvédelem ne váljon csak a mozgalom fel­adatává, mivel a törvény is államhatalmi, illetve gazda­ságpolitikai kérdéssé tette. Ami az érdekvédelmet illeti, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára , hangsúlyozta, hogy az ifjúkommunisták egyre többet tesznek ebből a szempontból a közös asz­talra. A Radar-mozgalom bevált. Annyira, hogy sokfe­lé már igénylik jelenlétét, igénylik a termelő munká­ban játszott és játszandó na^on jó szerepét. Éppen ezért feltűnő, hogy egyes gazdasági vezetők ezt a mozgalmat — „Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg” —va­lamiért nyűgnek, valamilyen illetéktelen beavatkozásnak tekintik. Pedig éppen a jö­vő nemzedék, az amely a jelen időt, a saját munka- és tanulmányi tapasztalatai alapján képes jövővé for­málni. A küldöttgyűlés többi fel­szólalója hasonlóképpen a KISZ-munka aktuális fel­adatairól beszélt, csoporto­sítva azokra a területekre, amelyek szerintük, és jog­gal, a legfontosabbak a kommunistává nevelés hálás témakörében. A 23 hozzászólást követő­en Köpf Lászlóné válaszolt a küldöttek által felvetett gondokra. Egyebek között ki­tért a lakóterületi munka fontosságára, az érdekvédelmi munka teendőire, valamint arra, hogy milyen jelentős szerepet játszik az ifjúsági mozgalomban a KlSZ-fiata- lok gazdasági, építő tevé­kenysége. Ezzel kapcsolatban külön kiemelte, hogy a fia­talokra a jövőben is számí­tanak a szocialista munka- verseny-mozgalomban, va­lamint az ország különböző részein szervezendő építőtá­borokban. Megalakult az új KISZ-bizottság A tanácskozás további ré­szében Péli Béláné bejelen­tette, hogy a jelenlegi bizott­ság megbízatása lejárt. A küldöttgyűlés résztvevői . ez­után a jelölő bizottság által beterjesztett javaslat isme­retében adták le szavazatai­kat. Ennek eredményeként a küldöttek megválasztották a 14 tagú KISZ-bizottságot, valamint a kilenctagú pénz­ügyi ellenőrző bizottságot. A szavazatok ismertetése után tartotta meg első ülé­sét az új megyei KISZ-bi- zottság, amelyen megválasz­tották a tisztségviselőket. A megyei KISZ-bizottság első titkára Köpf Lászlóné, két titkára pedig Mlinkó Lász­ló és Szántó Márton lett. A PEB elnökévé Herényik Jó­zsefet, titkárává pedig Blahó Sándornét választották. A KISZ megyei küldöttgyűlése a késő délutáni órákban a DlVSZ-induló hangjaival fe­jeződött be. Tudósítás: Szilvás István Kátal Gábor Fotó: Szabó Sándor Nagy György, a megyei úttörőelnökség elnöke 1978, június 17-én, 29 éves korá­ban tragikus hirtelenséggel elhunyt. A KISZ Heves me­gyei Bizottsága és a Magyar Úttörők Szövetsége Heves megyei Elnöksége saját ha­lottjának tekinti, temetéséről később történik intézkedés. Nehéz leírni, hogy meg­halt. Nagyon nehéz, mert né­hány napja még a megyei KISZ—Népújság kispályás labdarúgó „örökrangadón'’ komoly ellenfélként találkoz­tunk, másnap viszont már a következő úttörőmunkáról szóló cikk témájáról beszél­gettünk. Tegnap volt mind­ez, sajnos, örök tegnap ma­rad minden közös dolgunk. Pedig mennyi mindenről be­szélgettünk, hogy mekkora fizikai és akaraterő kell a Testnevelési Főiskola sok nehéz évét követő államvizs­ga letételéhez, hogy miként lehet örömet szerezni egy- egy ötletes úttal, kirándulás­sal, csapatprogrammal a kisdobosoknak, a pajtások­nak. Azoknak az apróságok’ nak, akiket annyira szeretett. Hogy... De itt félbemaradt a munka, a tervezgetés. Nehéz leírni, hogy nincs többé a vidám, az ügyes szervező, a mindenkit meg­győző és a munkában na­gyon komoly Nagy Gyuri.,, I—s) Nagy György A KISZ küldöttgyűléséről jelentjük

Next

/
Thumbnails
Contents