Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-14 / 112. szám

aflLAG PBOLhïAHIAI. EGYESÜLI* ic.it: AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 112. szám ÁRA: 1,— FORINT 1978. májhs 14., vasárnap 23 éves a varsói szerződés Mit teltet a munkás? Ml AZ, ami bármilyen árut, bárhol és bármikor vonzóvá tehet a vevők szemében? Nos, elsősorban, kétségkívül a prak­tikusság, az, hogy valamilyen igényt jól kielégít, azután az el­fogadható ár, továbbá vonzó a forma, a kellemes szín, a cél­szerű csomagolás. A korszerű nagyipari tömegtermelés követ­kezménye, hogy napjainkban általában több tucat egyazon rendeltetésű és egyaránt magas műszaki színvonalú termék található a piacokon. Ez oda vezetett, hogy ma már az áru_híre, ismertsége is a kelendőség fontos feltétele lett. A jó hírű áru biztosabban, jobb áron és nagyobb mennyiségben ad­ható el. 1 j ^a, viszont ezt a „jó hírt” alkotóelemeire bontjuk, rögtön kiderül, hogy ennek legfőbb forrása talán nem is mindig a konstrukció világszínvonala, hanem sokkal inkább a kivitel jó minősége. Ez, ha utána gondolunk, érthető, hiszen ha a vi- lágpiacon több azonos rendeltetésű és műszaki színvonalú termék is található, például hűtőszekrény, lemezjátszó, eszter­gapad, gépkocsi, borotvapenge stb. — akkor ezek között a versenyt, nagy valószínűséggel — elsősorban az döntheti el, hogy a tartós használatban melyiknek milyen a minősége. Ezt a tényt a mindennapi tapasztalatok sokasága is iga- zolhatja. Például, gondoljunk csak arra. hogy vajon mitől jó hírű és keresett a hazai üzletekben is a Wilkinson borotva- penge, a FA desodor, a Fhilips lemezjátszó, a Bosch licenc alapján gyártott hűtőszekrény A termelőeszközök körében valamennyi szakmában, természetesen hasonló lista állítható össze. A versenyképes minőség persze több mindenen múlik: a konstrukció és a technológia korszerűségén, a szervezettségen a jó nyersanyagon stb. E feltételek biztosítása a gyárak mű­szaki szakembereinek feladata, a feltételek kialakítása után viszont már minden a végrehajtáson, a munkások százezrein múlik: felkészültségükön, fegyelmezettségükön, szándékaikon, akaratukon. Hiába írja elő például a technológiai utasítás, hogy vala­melyik részegységet három ponton kell felforrasztani a keret­re, ha a szerelő — mert siet. vagy „rabolja” a normát, vagy mert siettetik — csak egy ponton forraszt. Vagy, ha például három perc az előírt szárítási idő (esetleg egy cipőtalpnál), azután mégis egy perc múlva továbbkerül a munkadarab a szalagon. Vagy, ha kézbe kap valaki egy alkatrészt az előző munkahelyről s látja ugyan, hogy az nem tökéletes, vagy nem az előírások szerint készült és mégis beépíti a berendezésbe. Vagy, ha 2 csavart jól, négyet pedig már csak tessék-lássék húznak meg valahol. Ezek az egyszer-egyszer előforduló, önmagukban aprónak látszó hanyagságok, külön-külön, talán nem is veszedelmesek. Többnyire a mentség is megvan mindegyikhez. Például késve jött az anyag a műhelybe a hónap vagy az év végén és haj­rázni kellett, hogy teljesítsék a szállítási határidőt, ami ugyancsak fontos feltétele az exportképességnek. Vagy: az is megeshet, hogy a munkások úgy érzik, ha a technológiai uta­sításokat pontról pontra betartanák, a „hideg vízre valót sem” keresnék meg. Vagy: idő kell, amíg az új gépet megszokja valaki, s amíg meg nem szokja, addig több hibát vét stb. .Inkább vitatkozni kell tehát a jobb normáért, szólni a rendes, idejében elvégzett kiszolgálásért a gépek mellett és így tovább, semmint a késedelmet, a vélt vagy valóságos anyagi megrövidülést a rossz norma miatt önkényes technoló­giai módosítással tegyék helyre, munka közben, bárhol is. JELENLEG, mivel egyre több korszerű termék és tech­nológia kerül a hazai vállalatokhoz, lassan a legértékesebb brigádvállalásnak számítható az, amelyben valahol a minőség védelmére határozzák el magukat az emberek. A minőség ja­vítása — a műszakiak dolga: technológiával, gépekkel, mun­kafogásokkal stb., a minőség védelme viszont a munkások ügye. A minőséget elsősorban ők tudják megvédeni, ők képe­sek biztosítani a minőség stabilitását is, akiknek a kezén lé­nyegében az összes gyártmány átmegy. Érdemes lenne persze minderre az eddiginél jobban gondolni a vállalatokon belüli bérezési, jutalmazási rendszerek kidolgozásánál is, hogy a leg­jobb, legfigyelmesebb munkásoknak, akik önmaguk állandó meósai is lehetnek — legyen is idejük minderre, úgy. hogy a jövedelmük se lássa a kárát. Gerencsér Ferenc Hazánkba érkezik a lengyel külügyminiszter 23 évvel ezelőtt, 1955.’ má­jus 14-én írták alá a varsói szerződést. Az évforduló al­kalmából Vlagyimir Cserni- sev, a TASZSZ politikai szemleírója méltatja azt a fontos szerepet, amelyet a szerződés a szocialista orszá­gok együttműködésének ósz- szehangolásában, a szocializ­mus vívmányainak megvédé­sében, a béke és biztonság megszilárdításában játszik. Különösen nagy jelentősé­gű a szervezet legfelsőbb szervének, a politikai tanács­kozó testületnek a tevékeny­ségé. Amint arra Leonyid Brezsnyev rámutatott, a po­litikai tanácskozó testület sok kezdeményezése szolgált nagy nemzetközi fórumok döntéseinek, határozatainak alapján' A varsói szerződés tag­államainak nemrég tartott Az amerikai SALT-kül­döttség vezetője szerint le­hetséges, hogy már a közeli jövőben megköthetik a meg­állapodást. Paul Warnke, a kormány leszerelési és fegy­verzetellenőrzési hivatalának vezetője pénteken Washing­tonban arról beszélt, hogy az új SALT-egyezmény már a soron következő hónapokban véglegesen megszülethet. Warnke ugyan hozzáfűzte, hogy csak „eshetőségről” van szó, mert változatlanul fontos kérdések várnak meg­oldásra, de — az amerikai ál­láspont szerint — a hadásza­ti fegyverzetkorlátozásí egyezmény pontjainak nagy többségében már megegyez­tek a Szovjetunióval, mint­egy ötven oldalas szöveg van j készen. j Az amerikai SALT-fődéle­gátus, aki a külügyminiszté­riumban fiatal politikusok Sajtóvisszhang külügyminiszteri bizottsági ülése — állapítja meg a TASZSZ szemleírója — új­ból megerősítette, hogy ez a bizottság fontos eszköz a tagállamok külpolitikájának kialakításában és összehan­golásában, mind az európai, mind a világpolitikai kér­désekben. A tagállamok külügymi­nisztereinek szófiai tanácsko­zása ismételten kifejezésre juttatta a szocialista orszá­goknak azt a szilárd elhatá­rozását, hogy a fegyverkezé­si verseny megfékezésére, a tényleges leszerelést elősegítő reális 'intézkedések mielőbbi meghozatalára törekszenek. Figyelemre méltó, hogy a tanácskozással egyidejűleg hangzott el Leonyid Brezs­nyev beszéde a Komszomol XVIII. kongresszusán, amely­ben konkrét programot ja­előtt beszélt, kijelentette, hogy a két nagyhatalom már megegyezett abban is, milyen felső határt szabnak a hadá­szati fegyverrendszereknek. Az amerikai leszerelési szakértő szerint megoldásra vár még az új típusú hadá­szati rakéták kérdése (az Egyesült Államok itt enged­ményeket szeretne a Szovjet­uniótól), valamint a „Backfi­re” néven emlegetett szovjet harcászati bombázó ügye. Warnke az amerikai enged­ményekről nem beszélt — bár ezekre nyilvánvalóan sor került, vagy kerül, ha való­ban nagymértékben tovább közeledtek az álláspontok. Az amerikai sajtóforrások sze­rint Washington — a többi között — a szárnyas rakéták hatótávolságát hajlandó kor­látozni, ugyanakkor megkö- tötségeket vállal arra, hogy milyen új hadászati fegyve­vasolt a fegyverkezési ver­seny korlátozására. Ez a program azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió nem akar egy­oldalú előnyökhöz jutni, ha­nem ellenkezőleg, a minden­ki számára azonos biztonság elveiből indul ki leszerelési javaslatainak megtételekor. A varsói szerződés tagál­lamainak ez a békepolitiká­ja — hangsúlyozza a TASZSZ szemleírója — külö­nösen szembetűnő, ha össze­vetjük azt a bizonyos reak­ciós, imperialista körök fo­kozódó aktivitásával, ameiy- lyel új fegyverkezési ver­senyt, újabb konfliktusokat és fegyveres összeütközéseket akarnak a világra erőszakoi- ni. Ezzel a politikával szem­ben a varsói szerződés tag­államai legfőbb politikai cél­juknak a tartós és szilárd bé­ke megteremtését tartják. reit adja át nyugat-európai szövetségeseinek. Mértékadó forrásból szár­mazó értesülés szerint az amerikai kormány nagy vá­rakozásokat fűz Andrej Gro- miko szovjet külügyminisz­ter washingtoni tárgyalásai­hoz. A genfi szovjet—ameri­kai SALT-tárgyalásokon az elmúlt ’ hetekben rutinjellegű munka folyt, az érdemi dön­téseket azok a találkozók szolgálják, amelyek rövide­sen ismét sorra kerülnek az amerikai vezetés és a szovjet külügyminiszter között. Meg­figyelők bizonyosnak tartják, hogy Andrej Gromiko, aki az ENSZ leszerelési ülészakára érkezik New Yorkban, május utolsó harmadában több na­pig Washingtonban időzik majd. Kollégája, Cyrus Van­ce mellett minden valószínű­ség szerint tárgyal majd Car­ter elnökkel is. Folytatódnak a magyar—NDK barátsági hét programjai Az idei magyar—NDK ba­rátsági hét potsdami ünne­pélyes megnyitója után szombaton Potsdam megye egész területén zajlottak a „barátságfesztivál” esemé­nyei. A testvérmegye, Haj- dú-Bihar művészei már a megnyitón viharos sikert arattak, s a hét végén foly­tatták a fellépéssorozatukat Potsdamban a Délibáb folk­lór együttes, a balmazújvá­rosi úttörőzenekar és a deb­receni Csokonai Színház mű­vészgárdája, Brandenburg­ban a Hajdú táncegyüttes, Rathenowban a Maróti kó­rus lépett fel, Neuruppinban pedig magyar discoprog- ramra kerjilt sor. A potsdami sportcsarnok­ban szombat délelőtt — dr. Szűrös Mátyás berlini ma- i ; gyár nagykövet jelenlétében j — megnyílt a Hajdú-Bihar társadalmi és gazdasági fej­lődését bemutató nagyszabá­sú kiállítás. Ugyancsak Potsdamban népművészeti kiállítás, képző- és iparmű­vészeti kiállítás, valamint a magyar munkásmozgalom történetének fontos esemé­nyeit bemutató kiállítás lát­ható. I Megkezdődtek.-« Magyar- országról szóló előadások és a baráti találkozók. Az ösz- szesen mintegy 200 nagyobb rendezvényt és 10 ezer egyéb találkozót, eseményt felölelő, 18-ig tartó barátsági héten 350 magyar vendég vesz részt, köztük Hajdú-Bihar megye hivatalos küldöttsé­ge Sikula Györgynek, az MSZMP megyei bizottsága első titkárának és Szabó Im­rének, a megyei tanács vb elnökének vezetésével. A barátsági hét — minde­nekelőtt a magyar kulturá­lis delegáció — programjá­nak csúcspontja vasárnap és hétfő: mindkét napon min­den együttes reggeltől késő estig tartó „non stop progra­mokat” bonyolít le. Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására május 16-án hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Emil Woj­taszek, a Lengyel Népköz- társaság külügyminisztere. (MTI) Hatvan oldal már készen van A SALT-egyezmény több pontjában azonosak a vélemények Búcsú az iskolától Szombaton megyénk középiskoláiban mintegy 1500 diák búcsúzott az alma matertől, ahol négy esztendőn át gyarapíthatta ismereteit, s iránytűt kapott ahhoz, hogy később mi­ként igazodjon el a tudás birodalmában. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskolai Karának végzős növendékei is megrendezték hagyományos ballagási ünnepségüket. Ezúttal kere­ken száz fiatal szakember búcsúzott az iskolától. Képriportunk az emlékezetes esemény pillanatait örökítette meg.' (Fotó: Szabó Sándor — Szántó Györgyi,

Next

/
Thumbnails
Contents