Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-11 / 109. szám
NEB-dosszié Milyenek művelődési házaink? A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén egy érdekes vizsgálódás tapasztalatait vitatta meg. 'Ennek célja az volt, hogy megállapítsák: a megye területén levő müve lödén otthonok miként kapcsolódtak be a közművelődési párthatározat végrehajtásába. A népi ellenőrök feltérképezték g valódi helyzetet, s azt is mérlegelték: milyen tényezők, körülmények akadályozzák a gyorsabb ütemű fejlődést. TERVEZÉS ÉS IRÁNYÍTÁS Az irányító szervek — elsősorban a megyei tanács művelődésügyi osztálya — megfelelő időben és körültekintéssel fogalmazták meg mind a negyedik, mind az ötödik ötéves tervre szóló feladatodat, s a KB-határo- zat szellemében készültek el az 1990-ig terjedő időszakra vonatkozó elképzelések is. Ezekről értesültek a kisebb településeken tevékenykedő népművelők is, s terveiket ezekhez alkalmazkodva dolgozták ki. Sajnos, —s ez meglehetősen elszomorító — a helybeliek sajátos igényeivel nem számoltak. A tanácsok általában esztendőnként egyszer elemezték a munkát. Igaz, olykor formálisan, s az is tény, hogy a szakképzetlen, érettségizett fiatalokat nem tartják megfelelő partnernek, s ez a szemlélet akadályozza a gyümölcsöző együttműködést. A társadalmi vezetőségek igen sokat tehetnének az ügyért. Természetesen csak ott, ahol léteznek, s nem egy protokollnévsor helyettesíti őket. ÜRES NAGYTERMEK Az intézmények költségvetése, anyagi támogatása 1971-től 1977-ig növekedett. Felszerlések vásárlására is mind nagyobb összeget fordíthattak. Jelentős előrelépés volt a központi segítség, a bérek és a tiszteletdíjak rendezése. Az viszont korántsem megnyugtató, hogy a helyi szervek, a tanácsok alig-alig járultak hozzá a kiadások fedezéséhez. A működési bevételek 3 582 000 forintról 9 210 000- re gyarapodtak. Kétségtelen: a Heves megyei Mozi- üzemi Vállalat jóval magasabb bérleti díjakat fizet, mint korábban. Ez azonban csak az egyik ok, a másik a kényszerű megalkuvás, a művelődéspolitikai szempontból kétes értékű produkciók fogadása. A tárgyi adottságok igen rosszak. Az épületek központja a nagyterem, amely télen rendszerint nehezen fűthető. Ehhez csatlakozik a hideg és rideg előtér, az iroda, az öltöző, s mindössze egy klubhelyiség. Az elmúlt hét év folyamán a kiscsoportok száma megkétszereződött. s így aztán jókora a forgalom. A legaggasztóbb a helyzet a művelődési központokban. Ezek különösképp Hatvanban és a megyeszékhelyen szűkösek, zsúfoltak. Ráadásul Egerben — esztendőnként száz- húsznapon — itt rendezik a sorozásokat és az összeírásokat is. A bútorok és az eszközök egy része elavult. Az utóbbiak — épp ezért — sűrűn meghibásodnak, s ritkán használhatók. KEVÉS A SZAKKÉPZETT A személyi feltételek nem változtak. A vizsgált harmincnyolc intézménynél QMimsM 1978. május 11., csütörtök összesen negyven főfoglalkozású szakalkalmazott dolgozik, s ezek hatvanöt százaléka az öt művelődési központban tevékenykedik. Tizenöten középiskolai végzettségűek, s hárman — ez valóban megdöbbentő — csak általános iskolai tanulmányaikat fejezték be. Népművelői diplomával mindössze heten rendelkeznek, s ezek többsége Gyöngyösön. illetve Egerben kamatoztatja tájékozottságát. A párthatározat óta létesített új státuszokat szakképzetlenekkel, tapasztalatlan fiatalokkal töltötték be. s ők — bármennyire igyekeznek is — képtelenek megbirkózni sokrétű tennivalóikkal. A gondokat csak növeli az erőteljes elvándorlás. Az alkalmazottak fele csupán két éve van jelenlegi munkahelyén, s csak ketten töltöttek el egy poszton tíz esztendőt. Utánpótlásra, egészséges cserére lenne szükség, de erre nincs lehetőség, mert a főiskolákon a nappali és a levelező tagozatokon igen alacsonyak a felvételi keretszámok. SZAKKÖRÖK ÉS KLUBOK Az lenne jó, ha az érdeklődők minden kötöttség nélkül eltölthetnének egykét üres órájukat a kultúr- házakban. Akkor is, ha nem óhajtanak semmilyen foglalkozáson részt venni. Erre általában nem hiányoznak a termek, ezek azonban ridegek. riasztóak, hiszen bennük csak néhány színészfotó és ruhatári fogas található. Hiányzik a büfé, vagy olyan pult, ahol egy kávét, estleg üdítő italt fogyaszthat a betérő vendég. Az ilyen kis üzleteket nem szívesen üzemeltetik sem az áfészek, sem a vendéglátóipari vállalatok. A tartalmi tevékenység a meglevő nehézségek ellenére is javult. Majd mindenütt sokat tettek az ifjúság és a nők művelődéséért, s nem feledkeztek meg az idős korúakrói sem. A nyugdíjasok számára klubokat szerveztek, de rendszeres, színvonalas programról általában nem gondoskodnak. Beváltak a díszítőművész-, a kézimunkakörök, s ezek a gyesen levő anyákat is tömörítik. A műkedvelő mozgalmon belül divatosak a Páva-körök és a citerazeriekarok, s ezek háttérbe szorítják az egyéb népművelési formákat. Ezek népszerűsítéséért igen sokat tehetne a televízió. KI AD TANÁCSOKAT? A falvak ötletekre, segítségre várnak. Más kérdés az, hogy megkapják-e ezt. A Megyei Művelődési Központ többnyire értékes, és a mindennapi munka során jól hasznosítható kiadványokat jelentet meg. Az úgynevezett „Infó” negyedévenként, a programajánlat havonta jut el a megyei hálózat valamennyi intézményéhez. Sajnos, ezeket nem értékelik rangjuknak megfelelően. s nem egy esetben olva- satlanul hevernek a fiókokban. A látogatások is cél- ravezetőek, de ritkák, ugyanis az MMK munkatársai igen elfoglaltak, s a gépkocsik kilométerkerete is akadályozza a gyakoribb vidéki utakat. Ezt a hiányosságot némileg pótolják a kiscsoportvezetők továbbképzései, a különböző tapasztalatcserék és pályázatok. A járási, s különösképp a kiskörzeti központok erre csak korlátozottan képesek, pedig az itt dolgozók javaslatait is várnák a településeken. A gyöngyösiek e te- kintetbeú is jeleskednek s megszervezték, s ma is eredményesen működtetik a népművelők klubját, amelynek tagjai számos jó ötlettel gazdagodhatnak. GYORSABB FEJLŐDÉST A népi ellenőrök több elképzeléssel is szolgálták a nemes ügyet. Hangsúlyozták, hogy az illetékes szerveknek fokozottabban kellene törődniük a művelődési házak munkaterveinek összeállításával, s szorgalmazhatnák a távlati feladatok rögzítését is. Érdemes a társadalmi vezetőségeket megszervezni, s gondoskodni azok működéséről is. Függetlenítettként kizárólag szakképzetteket kell alkalmazni, s erről nem szabad megfeledkezni az újak felvételekor. A nagyfokú fluktuáció megakadályozható, ha a letelepedést — a pedagógusokhoz hasonlóan — megkönnyítik. A költségvetés ugyan emelkedett, de az ütemmel nem elégedhetünk meg, hiszen felújításra, bútorokra, eszközökre, folyóiratokra van szükség, s erre a jelenlegi anyagi fedezet meglehetősen kevés. Az Oktatási és Kulturális Minisztériumok vezetői megegyezhetnének a felvételi keretszámok növelésében. Sürgető az új egri Megyei Művelődési Központ felépítése. Erre máról holnapra nem kerül sor, ezért addig is envhíteni kell a gondokat. Űj helyet kaphatna a TIT megyei szervezete, s a sorozásokat tarthatnák a Dobó-laktanyában is. A nagytermeket a kiscsoportok befogadására is alkalmassá lehet tenni, épp ezért célszerű ennek feltételeit tisztázni. Ésszerű javaslatok ezek, s ha megvalósulnak — ennek lényeges akadálya nincs —, akkor büszkébbek lehetünk a művelődés házaira, s az ott folyó munka színvonalára is. Pécsi István A Balatonon megkezdődött az idegenforgalmi szezon. Kinyi tottak a szállodák, az idényt üzletek, s vizen vannak már a k'sebb-nagyobb balatoni hajók, vitorlások. A MAHART hajói is egyre gyakrabban közlekednek, már éjszaka is jár Szántód és Tihany-rév között a komp. És ma már benépesül a déli part. Kívánunk jó időt a SZOT-üdülőkbc is. Képünkön: .nyárra váró csónakok és a vitorlások. / (MTI fotó — Vida András felv. — KS) VIT-centrum nyílik Egerben Bármennyire is jó lenne, a XI. kubai VIT-re nem juthat el minden fiatal. Ám az eseményekből, a gazdag programból azért nem maradnak ki az itthon maradottak sem. 19-én, pénteken nyílik Egerben az a VIT-centrum, ahol az érdeklődők minden hétfőn, szerdán és pénteken választ kapnak az ifjúsági találkozóval kapcsolatos ÜGYESSÉGI VERSENY, JÁTÉKOS KARNEVAL VETÉLKEDŐ, VITA gyöngyösi úitöröház májusi programjából A gyöngyösi városi úttörőház májusi programjának kiemelkedő eseménye a 7-én kezdődött és 14-ig tartó úttörőházi napok. Tegnap délelőtt a kisdobosok ügyességi versenyére került sor, délután pedig Képtelen természetrajz címmel rendhagyó színházi előadást láthattak a gyerekek. Ma délelőtt a Gulliver című film alapján játékos vetélkedőn vesznek részt a pajtások, amely az Irodalom és film elnevezést viseli. Az úttörőházi napok keretében a hónap folyamán egyebek mellett filmvetítést tartanak Kubáról, mesemondó versenyre kerül sor kisdobosok részvételével, városi VIT-karnevált rendeznek, amely egyúttal az úttörőházi napok záróeseménye lesz. Az úttörőház máiusi tervei között, szerepel még a hetedik-nyolcadikos úttörők részvételével megrendezésre kerülő játékos ügyességi és sportverseny, a rajzpályázat és a gyermekruha-divatbe- mutató is. kérdéseikre, erről szóló könyi veket, kiadványokat, plakátokat kérhetnek. A centrumot létrehozó megyei KISZ-bizottság a Megyei Művelődési Központ és a Műsorrendező Iroda segítségével gazdag kulturális programot is biztosít az elkö- ■ vetkező hetekre. így lehetőség lesz többek közt folyók iratok olvasására, zenehallgatásra, VXT-ajándéktárgyak,' trikók vásárlására. Meghatározott napokon vitákat, beszélgetéseket, politikaidal-tanulást, bridzsiskolát, discot rendeznek. A megye ifjúsági klubja! is közreműködnek a rendezvénysorozatban, Egy-egy estére ők vállalták a házigazda szerepét. Az ő műsorkínálatukban többek közt tréfás vetélkedők, táncházak, filmvetítések szerepelnek. A VIT-centrum az ifjúsági találkozó végéig, augusztus 8-ig várja a megye fiataljait. Csavdar Sinov: Pilátus mossa a ...lábait Amikor bizonyossá vált, hogy az „Atlasz Oroszlánja” kieshet az első osztályból, szurkolói búskomorságba estek. Szomorúan jártak-kel- tek, bánatukban hosszú hajat növesztettek. A városi rádióállomás főleg gyászzenét sugárzott. Igaz, némi remény azért még maradt. Főleg elméletben. És akkor egyszerre csak diadalittasan felorditott a tömeg: „Csak Pili menthet meg bennünket. Az ő lábában van a mi vigaszunk és reménységünk!” Pili, azaz Pilátus Gruev ezt azonban még nem tudta, mert egy másik városban lakott. egy másik klubban játszott — a „Szárnyaló Sólyomban”, amely ugyan az ,arany középút” elvét követve a tabella közepén foglalt helyet, nem volt semmi esélye a bajnoki aranyéremre, de nyugodt életet élt, mivel nem fenyegette a kiésés veszélye. És náluk játszott Pili — becenevén Tarack —, az extra-klasszis, a nemzeti válogatott tagja. Lövései rettenetes erejűek voltak, amelyektől reszkettek a kapusok, mint a nyárfalevél, miközben orcájuk haloványra sápadt. Követek indultak hát Pili— hez. Beléptek háromszobás lakásába és mély főhajtással köszöntötték. — Mi szél hozott benneteket? — kérdezte Pili. de látván, milyen állapotban vannak, a fotelba ültette őket és így szólt: — Derítse fel mosoly bánatos orcátokat!- .» -V A követek leültek, ám mosoly nem ragyogott fel az áb- rázatukon. — Micsoda féreg rágja a telketeket, felebarátaim? — kiáltott fel Pili, miután izgalmában felhajtott egy narancslevet, amit persze nem tilt a sportolók szigorú étrendje. És a követek elpanaszolták, hogy mi nyomja a lelkűket: — Nagy a mi szomorúságunk. És úgy tűnik, semmi se enyhítheti szenvedéseinket. És elmondták neki az „Atlasz Oroszlánja” szomorú históriáját, történetüket pedig térdrehullva, keserves jajveszékelés közepette fejezték be. „Egyedül csak te menthetsz meg bennünket !” — kiáltották végig kórusban. És elmagyarázták, hogy a „Szárnyaló Sólyom” a következő mérkőzését az „Atlasz Oroszlánjával” játssza. Arra kérték Pilit, hogy ne rúgjon gólt az „oroszlánoknak”, de még csak ne is tartózkodjék a veszélyes zónában. Pili elsápadt. felháborodásában a sportbecsületét ért serelem miatt. — Hagyjatok el a házamat — dörögte —, ne lássalak itt benneteket, különben szent haragomban értesítem a rendőrséget és feljelentelek , benneteket a bíróságon. Vagy szétzúzom a fejeteket ezzel a becsületes úton szerzett kunéval. És szavai illusztrálására levett a polcról egy gyönyörű ezüstkupát. A követek a trófeára emelték a tekintetüket és felsóhajtottak. Egvikük alig hallhatóan kinyögte: — Pili. van a vasútnál egy emberünk. Úgyhogy garantáljuk neked és az egész házad népének, hogy ingyen utazhattok valamennyi vonalon. A másik folytatta: — Pili. a húskombinátunk borjúhúst, májat, szalámit állít elő. Bőségesen el fognak látni mindennel, no persze ingyen. .. — És ingyen repülőjegyeket is biztosítunk neked meg az egész atyafiságodnak — nvilatkoztatla ki a harmadik. A negyedig megígérte: — Pénzt is adunk, tedd el nehezebb idő^n /i ----után — őszinte hálánk jeléül... Erre már Tarack is leült, és olyan mély göndolkodás- ba merült, hogy a homloka ráncba szaladt. Aztán rövid töprengés után legyintett és megígérte a követeknek, hogy a segítségükre lesz. A követek megcsókolták a homlokát. A mérkőzés napján zsúfolásig megtelt a stadion. Tömegesen jöttek a szurkolók, mert szép párviadalra volt kilátás. Pili azonban nem rúgott gólt az „Atlasz Oroszlánja” hálójába, noha a válogatott középcsatára volt, az idő is kellemes volt, a pálya meg száraz. Habár a mérkőzés döntetlenül végződött, mindenki komor arccal hagyta el a stadiont. Csak az „Atlasz Oroszlánja” követei voltak vi árnak. Az öltözőben komoly vita folyt. Mind a klubtársak, mind a vezetők azt kérdezték Pilitől: * — Miért nem rúgtál egyszer se kapura, holott annfiji lehetőséged volt, mint égen a csillag? ! — Rossz napot fogtam ki — válaszolta Pili. — Rama- tyul éreztem magam, még jó, hogy meg nem haltam. E szavakra társai elhallgattak, az edző pedig lehor- gasztotta a fejét. Pilinek meg közben az járt az eszében, milyen ünneni fogadás várja este. Az „Atlasz Oroszlánja” követei rendezik a tiszteletére. Utána meg jön a fürdő! És gyönyörűségében összehun'ori- totta a szemét, -amikor arra gondolt, hogyan fogja oele- dugni a 1—,t „ meleg ízbe. •*« Bolgárból fordította: 1 " ' "~szky László
