Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-28 / 124. szám
30 év Hára« értizede létesült sz egri tanárképző főiskola. A rangos jubileum alkalmából megszólaltatjuk lapunkban az alapítókat, az első tanárokat és hallgatókat, s ízelítőt adunk az rimáit évek eredményeiből is. áz elsó igazgató számvetése A beszélgetés könnyen indul, Érthető is. hiszen dr. Nemedi Lajos professzor, a debreceni Kossuth Lajos Tu- dománygeyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az egri főiskola első igazgatója, a j ubileurni ünnepségsorozatra érkezett a megyeszékhelyre, s a haj.'- li Lyceum épületében régi ismerősökkel, kollégákkal. barátokkal találkozott. A tudományos emlékülésen is a múltat idézte, a hőskort, amikor ö irányította az ifjú felsőfokéi oktatási intézmény munkáját. Érzékletes szavai nyomán megelevenedik a kor akarások, a jövőt tettek időszaka... a nagy alapozó — 1948. szeptember 11-én Ortutay Gyula miniszter aláírásával megbízást kaptam a s-ervezésre. Októberben ösz- szejöttek az első tanárok, s egy üres papírra felírtuk nevünket és lakcímünket. Hiányzott az ünnepélyesség, mégis tudjuk: rendkívül nehéz dologra vállalkozunk. Az önbizalmon kívül mindössze egy írógépünk, s néhány meszeletlen falú helyiségünk volt. De végre béke lett az országban, s a magyar értelmiség legjobbjai — a régiek és az újak egyaránt — készségesen szegődtek a nemes célok szolgálatába.^ A velünk rajtolókból később egyetemi tanárok, rektorok, rektorhelyettesek kerültek ki. Csabai Tibort fiatalon, a rádió elnökhelyetteseként szólította el a halál. A helyébe lépő dr. Kiss Kálmán valaha kollégiumunk igazgatójaként segítette a tanárképzést. Küzdelmeinkhez a szovjet példa és a budapesti, a pécsi és a szegedi testvérintézmények támogatása adott erőt. Együttműködtünk a tantervek, s a többi alapvető elképzelés kidolgozásában. .. © A % Egerbe költözés 6zámos gonddal járt. Érezniük kellett a Klerikális hangulatból fakadó tartózkodást. A fészekrakás különben sem ment könnyen. — Más módon dolgoztunk mint ma. Más módszereket alkalmazott a minisztérium, az igazgató és a főiskolai oktató. Sztorik sorát lehetne erről elmondani. Csak egyet említek: amikor ide jöttünk, még senkit sem neveztek ki véglegesen, s ez bizonytalanságot szült. Ezért reklamáltam — nem leveleztem, hanem személyesen intézkedtem. Küldték is a határozatot igen sürgősen, ám amikor elolvastam, megdöbbentem : valamennyi alkalmazott főiskolai tanár lett. Magyarázkodhattam eleget, míg elismerték, hogy a rangos címhez megfelelő szintű felkészültség, tudományos múlt, iskolai végzettség is szükséges. Tapasztalatlanok, naivak, magabiztosak voltunk olyan helyzetekben is, amikor a meredélyek szélén az alvajárók biztonságával jártunk. Jaj lett volna nekünk, ha valaki ránk kiált. Olyan nehézségek adódtak, amelyeket, egyszerűen törik-sza- kad, át kellet hidalni a továbbjutás érdekében. Ezt a más kort meg kell értenünk, nekünk, akik végigcsináltuk, és csodálkozva nézünk visz- sza a megtett útra. És meg kell érteniük a ma fiataljainak is. Elevenítsük fel most a hétköznapokat, villantsuk fel az egykori pedagógusok és hallgatók együttműködésének jellegzetes mozzanata© éípniiívfitt (Fotó: Szántó György) it., a három évtizeddel ezelőtti tanítás-tanulás kifejező epizódjait. A professzor ezekből is tartogat eey csokorra valót. — Uj utakon indultunk el. Azonnal bevezettük a marx- izmus-leninizmus oktatását, s a szaktárgyak anyagát közelítettük a velük kapcsolatos pedagógiai ismeretekhez. Tévedéseinket menet közben kellett kiküszöbölnünk. Mennyivel több volt bennünk a lelkesedés, s menynyivel kevesebb a tudás! S mégis: jó néhányszor a tájékozatlanság segített át a buktatókon. Elvégre a hályogot operáló kovács ösztönös határozottságára is szükség van olykor. Szabad időben nem bővelkedtünk, mert az első esztendőkben a nyári szaktanfolyamokat is vezettük. Ezek 1951. júliusában szakosodtak, s ezentúl Egerben az egész ország területéről érkező magyar—történelem szakosokkal foglalkoztunk. Ezerkétszázan jöttek egyszerre. 1952-ben Mezőkövesden és Nyíregyházán Is oktattunk. összességében négyezer szaktanítói és tanári oklevelet írhattam alá, s ma is büszkék akkori oklevelükre. Tettük mindezt úgy, hogy állandó anyagi gondokkal küszködtünk. Emlékszem, a Nyírség székvárosában télikabátban dideregtünk a fűtetlen szállodai szobában. 1949-ben például három nap alatt százhetven- kilenc tanítót kollokváltat- tam politikai gazdaságtanból — magam se értettem túl sókat hozzá! —, s este a világítást csak gyertya biztosította. Ha a minisztériumtól valamit kértünk, így válaszoltak: „Nem teszek megjegyzést ez ellen... de az ügynek anyagi nem lehetnek kihatásai 9 A tettvágy azonban elsöpörte az akadályokat. Az első éveket a lendület és a gyors fejlődés jellemezte, egészen 1952-ig. Az eredetileg három esztendősnek induló ’ főiskola 1950-től kétévessé vált. A hallgatók létszáma a kezdeti 110-ről 737-re emelkedett. Kialakult, stabilizálódott a nevelői gárda, s lassan a tudományos búvárkodásra is szánhattak energiát. így aztán érthető, hogy jóleső érzés a számvetés: — Túlzás nélkül megállapíthatjuk — s ezzel egyetért valamennyi kollégám —, hogy harminc évvel ezelőtt hibát-hibára halmozva, de sokat és lelkesen dolgoztunk. Minden augusztus 31-én a díszudvaron felállított emelvényről bezártam a nyári tanfolyamokat, s már szeptember elsején megnyitottam az új tanévet. Szabadságra ilyenkor ki gondolhatott. Azt is tudom, hogy a szükség diktálta hirtelen intézkedések több sebet ejtettek, s tévedéseink egy részét elkerülhettük volna. De ez már késő bánat: kötelesség a múltat megvallani, őszintén, tiszta szívvel. Azóta azt is vallom, hogy nemcsak a kezdet nehéz, hanem a folytatás Is. Az elkezdőnek viszont nagy megnyugvás, hogy a jó ügyet jó kezekbe adhatta át... Pécsi István Szülőföld-expedíció, vándortáborok Országjáró úttörők Az idei nyár úttörő-programját némi túlzással színes kaleidoszkóphoz hasonlíthatnánk. Akárhogy újabb és újabb színkombinációkat, formákat próbálunk szemünk elé varázsolni, egy jelenség makacsul visszatér. Nevezetesen a sport, az országjárás. Természetes, mert aligha találunk nemesebb, szebb teendőt, mint az úttörőkkel megismertetni hazán!: természeti szépségeit, megszerettetni a természetjárás örömeit, mely hozzájárul a tíz-tizenöt esztendős lányok és fiúk edzettségének, fizikai teherbírásának növeléséhez. Az úttörőszövetség legfontosabb nyári játéka a „szülőföld-expedíció” lesz. Lényege: egy-egy választott túra, vándortábor útvonalán haladva a földrajzi, biológiai jellegzetességek kutatása felfedezése, történelmi, irodalmi emlékhelyek, a gazdasági élet, ioari, mezőgazdasági objektumok megismerése. Az expedícióban őrsök vehetnek részt. Feladatuk az élő és élettelen természet és összefüggéseinek kutatása mellett az adott hely mező- gazdaságának megismerése. Fontos, hogy a választott útvonalon jól felkészült úttörőközösségek induljanak júniusban. Az adna igazi értelmet a játéknak, ha a gyerekek valóban megízlelnék a felfedező utak romantikáját, átélnék a nagy felfedezők életét. Csak így valósulhat meg a játék igazi célja, az. hogy a résztvevők megismerjék környezetüket, a valóságot, hogy egységes közösségekké forrjanak össze. A járási, városi, kerületi úttörőelnökségek egy-egy kiváló őrsöt küldhetnek az országos expedíeiós táborba Zánkára. Itt nagyszabású vetélkedőt rendeznek, melynek győztes őrse augusztusban eljuthat a Szovjetunióba, a BAM-építkezés megtekintésére. A sport, a testnevelés mindig jelentős szerepet játszott az úttörőszövetség nyári programjában. Köztudott, hogy ilyenkor rendezik meg nagy sikerrel a nyári úttörőolimpiákat, egy sor sport- eseményt bonyolítanak le, nagyszabású vándortáborokat szerveznek. így lesz ez az idén is. A XIV. nyári úttörő-olimpiát Tatán rendezik meg június 22. és 30. között. Ezúttal azonban mégsem erről a látványosnak, színvonalasnak ígérkező eseményről kívánunk szót ejteni, hanem a vándortáborokról. Az idén tizenkilenc gyalogos vándortábor lesz, a Bakonytól a Zemplénig az ország legszebb tájain túrázhatnak az úttörők, ugyancsak próbára téve erejüket, ügyességüket. Érdekesnek ígérkeznek a vízi vándortáborok is, ám a legizgalmasabbak a kerékpáros vándortáborok lesznek. A tizennégy napos Dél-Alföld—Battonya vándortábor útvonala Szarvason, Mezőkovácsházán, Hódmezővásárhelyen, Ópusz- taszeren, Soltvadkerten, Kecskeméten keresztül vezet. Az ugyancsak tizennégy napos kelet-dunántúli vándortábor tagiai Dunaföldva- ron, Szekszárdon, Lengyelen, Dombóváron. Kaposváron; Igaion, Kőröshegyen haladnak keresztül. A kerékpáros úttörők találkozó'a Kiskörénél lesz, ahová mintegy háromszáz gyerek érkezik Békés, Borsod, Hajdú, Szabolcs és Szolnok megyéből. A kerékpáros vándortáborok szervezésének szorgalmazásáért igazán dicséret illeti az úttörőszövetséget, mert felismerték, milyen sokféle lehetőséget rejt magában a már-már — méltatlanul — elfelejtett egyszerű jármű. Napjainkban több fórumon foglalkoznak a kerékpáros túrázás, a kerékpársport fellendítésével. A Népsport szerkesztősége például jövőre meg fogja hirdetni a kerékpárosok évét Az országjárás élménye mindannyiunké lehet. Nemcsak gépkocsival — gyalog vagy kerékpárral is. b. r. I Hogyan készül a menetrend? AZ ŰJ MENETREND minden évben és valamennyi európai országban május negyedik szombatját követő vasárnap 0. órakor lép életbe. — Azért e bonyolult meghatározás (és például nem fix dátumhoz kötött a változás, amely bármilyen napra eshet —), mert az átmeneti éjszakán igen nagy szervezettséggel lehet csak megoldani az átállást. A menetrend a vasúti közlekedés legfontosabb munkaterve, amelynek kialakítását nemzetközi együttműködés és átgondolt tervezés előzi meg. Mivel a vasutak egész Európát behálózzák -—, s mivel az egyes országok technikai változásai hatással vannak az egész európai vasútra —, szükség van a nemzetközi együttműködésre. A menetrendek kialakítását sok nemzetközi vasúti egyezmény szabályozza több mint egy évszázada. A két legfontosabb nemzetközi szervezet — az UIC 1978. május 28., vasárnap A szív emlékezése Lassan elhal a nyírfanedvet idéző híres orosz dal. Csongovai Péterné — keresztnevén egyszerűen csak Ilona — kikapcsolja a mag. nőt, és szeméhez zsebkendőt szorítva folytatja elbeszélését. Egy Hatvan környéki iskola kis tanári szó. bájában ülünk. Ilona itt az orosztanárnő. — Ezt a dalt már régen megkedveltem — mondja. — Mély értelmét azonban csak akkor fogtam föl, amikor Danyila Ananyevics Vojló- nál vendégeskedtem a Csernyigovi Területen. Ott ittam először nyírfanedvet és ismerkedtem meg a nyírfaerdők szépségével. És soha nem felejtem el Danyila Ananyevics kertjében azt a hatalmas nyírfát, amelyet annyira szeretett a fia, aki Hatvanban esett el és itt van eltemetve. öreg édesapja e 1a alól hozott egy marék földet, hogy a fia sírjára szórja... Hatvanba akkor jöttem, amikor értesültem Ilona nemes munkájáról, hogy kideríti a városi temetőben nyugvó szovjet katonák nevét, akik hősi halált haltak e fontos vasúti csomópontért vívott harcban. — Hallottam egyszer a rádióban, hogy a Szovjetunióban még családok ezrei vannak, akik nem tudiák. hol haltok meg apáik, fiaik vagy testvéreik — emlékezik Ilona. — Nanyon elszomorodott a szívem. Elhatároztam, hogy lemásolom, a netteket a sírokat fedő kőlapokról és kiküldőm a Szovjetunóba.. Nagyon nehéz munka volt, mivel az idő sok nevet eltörölt, sok kőlanon vedig eniiáltaián nem volt név. A neveket közzétették a Szovjetsz.kaja Tsensesína (Szovjet Nő) című folyóiratban. a temetőben peAin felvésték két új emlékműre. A Szovjetunióból egy halom levelet kavtam.. Több elesett szedet, katona, hozzátartozói eljöttek hozzánk, fa is megMtotfattam néhány —eiérlot — egyedül vagy et gyerekeimmel. A város iskolái védnökséget vállaltak a sírok fölött. Úttörők és KISZ-tagok gondozzák a síró- kát, koszorúkat, virágcsokrokat helyeznek rá. juk. Ilonával kimegyünk a temetőbe. Útközben megállunk édesanyja házánál, hogy egy csokor tulipánt szedjünk a kertben. A temetőben hosszú sorokban fekszenek a kőlapok. Itt a két emlékmű is. Olvasgatom a neveket. Sok esetben hiányoznak a keresztnév és az apai név kezdőbetűi, néhány pedig nekem, a szovjet újságírónak kissé furcsán hangzik. — Meglehet, hogy néhány név nem egészen stimmel. Nagyon nehéz volt őket rekonstruálni — magyarázza Ilona. — Sokkal jobban nyomaszt azonban az, hogy majdnem 300 sír teljesen névtelen ... Háromszáz névtelen sír egyedül csak Hatvanban ... És mennyi lehet egész Magyarországon, melynek szabadságáért 140 ezer szovjet katona adta életét? Kemény, véres harcokban tisztították meg ezt a földet a fasizmustól. A népi Magyarország tisztelettel őrzi az elesettek emlékét, szeretné tudni minden közkatona és tiszt nevét, akik a szabadságáért küzdöttek. — Nemrég két további katona nevét, derítettük ki. akik életüket áldozták, a Hatvanért vívott harcban: Romanov Alm a-A tóból és Szumocskin Poltavából — mondja halkan Ilona. — Az ő nevüket is felvéssük az emlékműre. De kik voltak a többiek? Azoknak a sorsa is érdekel, akik innen vonultak tovább — Berlin felé. A kutatás tehát folytatódik... Jurij Kasin (A moszkvai Neues Leben c. lapból tallózta: Zahemszky László) és a OSZZSD — koordinálja a menetrendek szerkesztését. Az UIC — valamennyi európai vasút együttműködési szervezete —, amely technikai, szabványosítási stb. témákban is illetékes. Az OSZZSD tagjai a szocialista országok vasútjai — köztük szorosabb az együttműködés és a kooi-dinálás is nagyobb. A menetrendi ügyeket az UIC tagországai nemzetközi menetrendi és kocsikállí- tási konferenciákon tárgyalják meg, amelyen jelen vannak az európai vasutak képviselői. a nagy utazási irodák megbízottai. A szocialista országok vasútiainak nemzetközi értekezlete évente júniusban ül össze — ez a személyvonatok konferenciája. A tehervonatok konferenciáját szeptemberben tartják. Az összeurópai tárgyalássorozatra a személyvonatok témájában kétévenként kerül sor. Legutóbb 1976-ban üléseztek, s 1977—1979-ig tartó időszakra hoztak döntéseket. UGYANCSAK KÉTÉVENKÉNT tartanak összeurópai tehervonati konferenciát. Majd minden év januárjában a szocialista vasutak újabb ülése következik, ahol az ülő-, fekvő-, hálóhelyek elosztásáról stb. határoznak. A tervezés tehát lényegében hároméves előrelátással történik. A menetrendi és a naptári év kezdete nem esik egybe. A menetrend életbe lépésének időpontját — a már említett május végi dátumot — ugyancsak egész Európára szóló érvénnyel az UIC konferenciája határozza meg. Ezen belül a nyári és a téli menetrend is szabályozott európai méretekben. 24—25 európai vasút különböző formában rendszerbeosztásban. érvénytartammal adja ki menetrendjét. A legtöbb vasút külön téli és külön nyári menetrendet. A szocialista országokban — az NDK kivételével — egész évre egy kötetet adnak ki, melyben együtt szerepel a téli és a nyári menetrend. Külön megtervezik a 2—3 napos ünnepek, a nemzeti ünnepek vonatforgalmát — ezért kerül a menetrendi táblázatokba sok megjegyzés, külön dátum stb. Gondot jelent a menetrendtervezésben, hogy egyes országok nyári időszámít*"* léptetnek életbe — más-más időpontokban. Ilyenkor új menetrendeket kell kiadniuk, s az utazóközönség tájékoztatása is elengedhetetlen. A földrajzi fekvésből adódó zónaidő-különbségek nem za- varóak, hiszen ezek egész évben érvényesek, csak az óra előre-hátra tologatása okozhat problémát. Ezért is van a nemzetközi menetrendekben bonyolult időszámítási táblázat. Magyarországon több mint 8 ezer kilométeres pályán 2500 személyszállító és 2500 tehervonat közlekedik naponta. E vonatok közlekedtetésének megtervezése bonyolult feladat. Hiszen a menetrendnek szabályoznia kell a vonatok indulásán, érkezési idején kívül egyebek közt azt is, hogy hol legyen csat. lakozása, milyen sebességgel haladjon, milyen mozdonynyal. vagy kocsikkal közlekedjen. Minden vonat útjáról grafikon készül, a menetidők és az állomási tartózkodások kordinátájában — szá. mítógépes menetdinamikai számítások alapján — a vonóerő. a pályaellenállás, a vonatellenállás, a sebesség, a távolság függvényében. 100 grafikon és szolgálati menetrendkönyv. 8 ezer oldalnyi kézirat több ezer példányban — jelzi azt az adathalmazt. amellyel a vonatok forgalmát megtervezik. A menetrend tünteti fel azt is, hogy milyen legyen a személyszállító vonatok ösz- szeállítása : kocsik szerint, háló- és étkezőkocsik elhelyezése,, nemzetközi és belföldi utakon. Tartalmazza a menetrend a szombat—vasárnapi és hétköznapi eltérő igényeket kielégítő járatok rendjét. AZ UTASOK TÁJÉKOZTA TÂSARA a MÁV többféle menetrendet ad ki évente. 150 ezres példányszámban jelenik meg a hivatalos menetrendkönyv a magyarországi vonalakról, ehhez tartozik a nemzetközi menetrend, amely tájékozta* az európai összeköttetésekről. Külön kötetben is kiadják a budapesti pályaudvarok menetrendjét 20 ezer és a balatoni vonalak menetrendjét 15 ezer példányban. Az 1978—1979-es menetrend május negyedik szombatját követő vasárnap — 28-án — 0 órakor lép életbe. Kádár Márta i
