Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-26 / 122. szám
A pártalapszervezetek Ezer apró (hiány)cikk A párt politikájának végrehajtása, határozatainak gyakorlati megvalósítása elsősorban az alapszervezetekben történik. A legjobb alapszervezeti munka sem tudja nélkülözni azonban az irányító pártszervezetek közreműködését. Az alapszervezetek munkájában elért eredmények csakúgy, mint a meglévő fogyatékosságok elválaszthatatlanok az irányító pártszervek tevékenységétől. Nagy az egymásrautaltság, és ezért különösen fontos, hogy minden alapvető kérdésben kialakítsuk az egységet. Csak a jól szervezett, együttes, harmonikus munka teremtheti meg minden felvetődő kérdésben az eszmei, politikai, cselekvési egységet, hozhatja meg a feladatok sikeres megoldását. A HATÉKONYSÁG FOKOZÁSA Az alapszervezetek irányítását — a Központi Bizottságot és szerveit is beleértve — országosan több mint háromezer pártszerv végzi. Az irányító pártszervek többsége áttételek nélkül közvetlen kapcsolatban áll az alapszervezetekkel. Ez azért kedvező, mert e pártszervek közvetlenül érzékelik az alapszerve- zerekben jelentkező gondokat és problémákat. Természetesen a pártmunka alapegységeivel közvetett módon kapcsolatban álló pártszervek is sokát tesznek azért, hogy ismerjék az alapszervezeti munka sokszínűségét cs bonyolultságát. Elmondhatjuk, hogy az utóbbi, időben tovább erősödött, fokozódott az alap- szervezetek irányításának hatékonysága. Az irányításban nőtt a választott testületek szerepe. Hosszabb távra tekintenek előre, gondosabban és átfogóbban mérlegelik az intézkedések hatását és következményeit. Ennek következtében átgondoltabb és gyakorlatiasabb segítséget .tudnak adni az alapszervezeteknek a gazdaságszervező és az ideológiai tevékenységhez, a kádermunkához, az új párttagok felvételéhez. Ösztönzik az alapszervezeteket arra is, hogy megfelelően áttekintsék munkastílusukat, munkamódszereiket, s gondolkozzanak a továbbfejlesztés módjain. A pártirányítás fejlődésének lényeges eredménye, hogy minden szinten erősödött az operativitás és a. gyakorlatiasság. Ezeken nem a rossz értelemben vett beavatkozást, prakticizmust értjük. Az operativitás a gyakorlati tapasztalatok, a hozzáértés, a munkában megnyilvánuló magas fokú önállóság , ötvöződése, készség a megérett problémák felismerésére és eredményes megoldására. Amikor tehát erről beszélünk, a nagyobb felelősségre és a hozzáértésre gondolunk, amelynek erősítése az alapszervezeteket irányító tevékenység elsőrendű teendője napjainkban. Az alapszervezetek irányításában elért eredmények mellett azonban jócskán jelentkeznek gondok, problémák is. Megoldásukhoz egyértelmű felfogást kell teremtenünk abban, hogy alapszervezeteink munkájának további fejlesztése nem képzelhető el anélkül, hogy egyidejűleg az őket irányító szervek munkáját is ne fejlesszük. E tekintetben is érvényesíteni kell azt a korábbi felfogásunkat, hogy „egv adott járási, városi, üzemi pártbizottság munkájának alanvető fokmérője az irányítása alatt álló pártalapszervezetek munkájának színvonala és eredményessége” Miután az alapszervezetek helyzete, vezetésének színvonala, szervezeti ereie különböző, jogos igény, hogy tovább erősödjék az irányító *wsnka differenciáltsága, s az irányító pártszervek oda nwzporr.osítsák a nagyobb sc- (Slíeget, a tapasztaltabb irányítása pártmunkásokat, aktivistákat, ahol ezt a helyzet legjobban indokolja. Az eddiginél lényegesen több feladat vár ránk a gyenge pártalapszervezetek segítésében. Tervszerű beiskolázással, káderátcsoportosítással, fokozott segítéssel alkalmassá kell tenni őket az önálló érdemi munkára. Közös gondunk a lakóterületi körzeti pártalapszervezetek munkájának fellendítése, továbbá a társközségekben folyó politikai munka folyamatosságának biztosítása. Amikor a pártirányításról beszélünk, nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy az alapszervezetek önállóságának növekedésével nem mindenütt tartott lépést a kezdeményezőkészség erősödése. A problémák, a feszültségek, az ellentmondások észlelése, a gyors reagálás és a megoldási készség még sok kívánnivalót hagy maga után. Az öntevékenység kibontakoztatása érdekében mindenekelőtt el kell kerülni, hogy a pártmunka minden elemét határozatokkal, utasításokkal szabályozzuk. Az egészséges öntevékenységnek ugyanakkor feltétele a központi akarat tiszteletben tartása, az alsóbb szervek folyamatos irányítása, segítése és ellenőrzése. MEGALAPOZOTT DÖNTÉS ÉS VÉGREHAJTÁS Az irányító munka oldaláról azzal segíthetjük legjobban a pártalanszervezeteket a helyi feladatok kimunkálásában, ha nagyobb gondot fordítunk arra, hogv döntéseinkben. határozatainkban pontosabban kimunkáljuk az adott témával összefüggő politikai tennivalókat. Ez azért fontos, mert a párthatározatoknak a párt fő politikai vonalának érvényesítésében rendkívül fontos a szerepük. Mi tagadás, az irányító pártszervek nem mindig veszik eléggé figyelembe az alapszervezetek reális teherbíróképességét. Gyakran úgy tekintik az alapszervezeti kommunista közösségeket, mintha ott is függetlenített apparátusok dolgoznának. Ezért gyakran több tennivaló egyidejű végrehajtására születik határozat, párhuzamos vizsgálatokat tartanak. Ezért jogos az igény, hogy járjunk el körültekintően az új határozátok meghozatalában. Az irányításnak emellett abban is segítenie kell a pártalapszervezeteket. hogy ne egy időben minden határozattal foglalkozzanak, hanem azokkal, amelyek a politikai folyamat szempontjából az adott időben helyileg fontosak, és amelyekben érdemben tudnak cseleked- ni. A megnövekedett feladatok egyre inkább sürgetik a pártmunkában is a helyesen értelmezett szakszerűséget és hozzáértést. A szakszerűség abszolutizálása, vagy szembeállítása a politikai követelményeivel téves és megengedhetetlen. A jó értelemben vett szakszerűségre és céltudatosságra viszont nagy szükség van. Mit értünk a jó értelemben vett szakszerűség alatt? Semmiképpen sem azt, hogy minden pártmunkás, aktivista képezze ki magát üzemmérnökké, technikussá, agrárszakemberré. Egy olyan fajta politikai szakszerűség kifejlesztéséről van szó, amely az adott témában bizonyos fokú tárgyismeretet is feltételez. Az irányító munkában ezért elő kell mozdítania, hogy mindig számoljunk döntéseink politikai, társadalmi, gazdasági halasaival; legyünk kepesek megfontolni : milyen gazdasági kérdéseket emelünk poli ukai rangra; reálisan meg tudjuk határozni egy-egy szükségessé vált intézkedés végrehajtásának módját és ütemét. Arra törekszünk az irányításban, hogy az alapszervezetek fordítsanak nagyobb gondot döntéseik objektivitására, sokoldalú és tudományos megalapozottságára. Ez feltételezi az okok gondos feltárását, a párttagság véleményének állandó igénylését és ismeretét, valamint az előforduló szélsőségek és túlzások kiküszöbölését. A XI. kongresszus arra hívta fel a figyelmünket, hogy minden pártszervezet kapcsolja össze eszmei-politikai irányító, nevelő tevékenységét a határozatok végrehajtásának folyamatos szervezésével, a főbb feladatok teljesítésének állandó ellenőrzésével. E téren is számottevőek az eredményeink. A TERÜLETFELELÖSÖK SEGÍTSÉGÉVEL Az alapszervezeti munka fejlesztésében nagy szerepet játszik az irányító pártszervek munkatársainak területfelelősi tevékenysége. Ez a rendszer kialakult és bevált. A területfelelősi munkában erősíteni kell a helyszínen nyújtott elvi-politikai/ de ha kell a gyakorlati segítséget is. A területfelelősöktől azt várjuk, hogy kutassák és terjesszék a pártmunkában bevált jó módszereket, adják át tapasztalataikat, segítsék elő alkalmazásukat azért, hogy ne kelljen mindenkinek újra és külön felfedeznie azt, amit valahol már eredményesen alkalmaztak. Az alapszervezetek joggal igénylik, hogy a területfelelős ne csak felszínesen és általában érdeklődjön a pártmunka iránt, hanem alaposan tanulmányozza és ismerje az alapszervezet . munkáját, problémáit. Kellő segítséget várnak tőle a vezetőség reszortfelelősei is. Megkülönböztetett segítséget kell nyújtaniuk a vezetőségek testületi munkájához és a taggyűlési határozatok kidolgozásához is. Munkájuk megítélésében, értékelésében ne az legyen a meghatározó, hogy egy hónap alatt hány rendezvényen vettek részt, hanem inkább az, hogy a gondjaikra bízott alapszer- vezetekben milyen színvonalon végzik a munkát. Az alapszervezetek irányításában is az érdemi, a munka tartalmával, minőségével összefüggő elemeket kell erősítenünk. így segíthetjük legjobban a pártmunka alapegységeit, a politikai tevékenység élvonalában munkálkodó kollektívákat. Péter János. az MSZMP KB osztályvezető-helyettese AMIKOR ÉVEKKEL EZELŐTT a Belkereskedelmi Minisztérium kezdeményezésére az áruházakban, a nag ,-bb vas-edény szakiizletekben, műszaki boltokban kial ítoiták az „ezer aprócikk” osztályát, a vásárlók fellélegeztek : ''égre egy jó ötlet! Nem kell többé bejárni a várost egy falis oyeg, vagy függöny felszereléséhez szükséges holmikért, képs ígért, tipliért, guriguri-csipeszért, függönykarikákért, hanem bemegy az ember a nagyáruház ezer aprócikk osztályára és ^ végigböngészi a rekeszeket. Nincs többé futkosás szifor- alkatrészért, mert az egyik üzletben csak tűszelep, a másikban csak gumitömítés kapható, mert az ezer aprócikk osztályon tetőtől talpig kicserélheti az ember a szifonját. Az első időkben így is volt. Elromlott a kotyogó? Semmi baj, minden alkatrész, megkapható hozzá az ezer aprócikk osztályon! Nem sz.ív a porszívó? Irány az aprócikk osztály, ahol a gégecsőtől a szénkeféig minden megtalálható! És volt ott minden: vízcsaphoz bőrkarika, mosógéphez fedőgumi, húsdarálókés, U-szeg, biztosíték, súlyszelep, szűrőbetét, sarokvas, hajcsavaró, gombostű és anyacsavar... Apropó, gombostű! Ruhát próbálok a varrónőnél, derekamnál kicsúszik egy gombostű, .finoman pendül az előszoba mozaikkövén és elgurul. A varrónő négykézlábra ereszkedik és félrebillent fejjel keresni kezdi a szökevényt. Szeme sugarával gondosan bepásztázza a környéket, ám a tű sehol. „Akárha szalmakazalban keresné” — kedélyeskeőem, de a válasz komor: „Muszáj megtalálnom, mert már alig van két tucatnyi gombostűm!” Még mindig gunvorosra veszem: „Vegyek magának egy félkilót?” A derék asszony bólint: „Az bizony jó volna, mert én már két éve nem tudok szerezni!” így kezdődött. Attól kezdve, amerre csak jártam az országban, mindenütt gombostűt kerestem. Később a kör kibővült a műanyag szifonfejjel, meg a színtelen nitrólakkal. Aztán újabb megbízatásokat kaptam: égen-földön szerezzek valahol régi típusú, henger alakú Hajdú mosógéptetőhöz való gumikarikát, Orion rádióhoz potenciómétert, magnókazettát stb. ( Kutatásaim kettős eredménnyel jártak. Részint rájöttem, hogy a gyártási és a kereskedelmi lelemény valósággal kimeríthetetlen a hiányzó cikkek körének bővítése terén, részint pedig felfedeztem, hogy az évek során egyre több áruházban, szaküzletben — városban és nagyközségben — megs intették az ezer aprócikk osztályt. Ezzel újra eljutottunk oda, ahol tíz évvel ezelőtt voltunk: a vevő lejárhatja a lábát, amíg összeszedi a kuktafazék megjavításához szükséges csavart, betétrácsot, súlyszelepet, nem is beszélve egy második háztartás — a hétvégi bungaló — felszereléséről! Detektív legyen a talpán, aki kinyomozza, mi volt előbb: a kereskedelem mulasztása, vagy az iparvállalatok erőteljes törekvése megszabadulni a fogyasztónak nélkülözhetetlen, ám a gyártónak szerény hasznot ígérő vagy egyenesen gazdaságtalan termékek nagyobb mérvű előállításától?! Akár így, akár úgy, a vesztes mindenképpen a vevő lett. A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÓK ÉS A PIAC törvénvei évtizede arra szorítják rá a vállalatokat, hogy minden erővel törekedjenek a gazdaságos termékszerkezet kialakítására. Am ez a fontos népgazdasági cél sem szolgálhat mentségül az elmondottakra. Persze, senki nem kívánhatja — józan ésszel —, hogy egy vállalat „ráfizessen a jó szívére”, vagyis magasztos céloktól vezetve gyártson csupa filléres, gazdaságtanán cikket. De azt joggal elvárhatja a fogyasztó, hogy minden vállalat jelezze megrendelőinek és szakminisztériumának, ha valamelyik gazdaságtalan termékének gyártását megszüntetni készül, s hogy az illetékesek időben gondoskodjanak a termék pótlásáról: akár más vállalat, vagy kisipari szövetkezet kijelölésével, akár importtal. NYÍRI ÉVA Egri Csillagok 34-es, amely Göcseji zamatos, az Egri Csillagok 7-es a Médea, az Egri Csillagok 2-es pedig a Vértes Csillaga nevet kapta. Valamennyi ígéretes, elismerése es elterjedése a következő években várható. Bereznai László azonban nemcsak bor-, hanem csemegeszőlőt is nemesít. Ennek újabb eredménye a Bornemissza 15-ös fajtajelölt, amely jól ellenáll a peronoszpórának, ízre pe- lig a Pannónia kincse elnevezésű közkedvelt csemege- szőlőre emlékeztet. — Nem vágyom én a doktorátusra, a nagyobb elismerésre — magyarázza —, csupán arra, hogy ezek az új fajták mihamarabb köztermesztésbe kerüljenek és el(Fotó: Szabó Sándor) terjedjenek. Akkor látom igazán értelmét, a munkám, nak. Amikor hazamegyek, olyankor sem tudok elszakadni a nemesítéstől. A város határában levő kiskertemben is folytatom rendszeresen. Már eredménye is van, a termőre fordult Xan- tus'János csemegeszőlő-faita, melyet a nagy utazóról neveztem el. Néhány tőkét más egri kiskertekben is nevelnek belőle. 1978. május 26., péntek Æ A Zalagyöngye nemesitë§e \ Az íróasztal mellett keveset találni, inkább az üvegházban, vagy kinn a földeken látni. Kedves növényei, a szőlők között tölti napjainak nagyobb felét. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri állomásán dolgozik és lassan negyedszázada már, hogy a történelmi borvidékhez kötötte életét. Szőlőnemesítő, aki nagy . szorgalommal, kitartóan végzi munkáját. Szerény ember, nem kenyere a sok szó, helyette inkább a szőlőfajták és -fajtajelöltek sorát mutatja, ami csaknem 25 esztendő munkájának eredménye. Bereznai László valamikor az Alföldről indult, ötgyerekes nyomdászcsaládból, aki nem a szedőgépeket, hanem a növényeket szerette. Népi kollégistaként Szegeden végezte iskoláit, és ott lett belőle kertész. Az ötvenes évek közepén az Alföldről mégis Egerbe került, dr. Csizmazia József tudományos kutató mellé, és az akkor megkezdett munkától ma sem tud elszakadni. — A nemesítés már középiskolás koromban is érdekelt — mondja. Igaz, akkor nem a szőlő, hanem inkább a búza, a kukorica és a borsó, mert a szőlőnemesítés nagyon hosszadalmas munka. Gyakran emberöltőt igényel egy-egy új fajta előállítása. Rengeteg vizsgálat, ellenőrzés után jut el valaki addig, hogy bizonyítsa: szükség van az új fajtára és köztermesztésbe kerülhet. Dr. Csizmazia Józseftől nagyon sokat tanultam, főleg a keresztezés, a magoncnevelés és a szaporítás módszereit. Együtt kezdtük el annak idejen az Egri Csillagok, a Bornemissza és a bikavér szőlősorozat nemesítését. Tizenöt évi munka eredményeként született meg a Zalagyöngye, amely főleg a dombokkal övezett Zala megyében terjedt el. Mint fajtajelöltnek annak idején, az Egri Csillagok 24. elnevezést adtuk a sorozatban. Ez a fajtajelölt kitűnt a peronoszpó- rával szembeni ellenállóképességével. Hogy miért éppen a Zalában terjedt el leginkább, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy ott korábban nagyon sok volt az úgynevezett direkt termő szőlő, főleg a noa. Ezeket kivágták és helyükre korszerű, az ottani párás klíma között is jól termő szőlőfajta került, amely a Zalagyöngye nevet kapta. Az első sikert újabbak követték. Bereznai László ugyanis tovább folytatta az Egri Csillagok és a bikavérsorozat nemesítését. — Az Egri Csillagok negyvenes, valamint a bikavér tizenhármas fajtajelölt a legkedvesebb és a legígéretesebb — idézi. — Az előbbi fehér bort adó, bőtermő, hiszen a kísérletek alapján 150—170 mázsát szüreteltünk belőle hektáranként. Emellett ellenáll a peronoszpórának, és érdekessége, hogy a Bereznai László kedvenc szőlői között, a kutatóállomás üvegházában többi szőlővel szemben felálló hajtásai vannak. Tehát nem kell azokat a kordonok közé igazgatni kézi erővel, ami nagy előny! A mustja 20 cukorfokos és a belőle készített bor a legutóbbi háziversenyen is jó minősítést kapott. A másik, a bikavér fajtajelölt azért olyan kedves, rhert eddig a legjobb színt adta, sötét, mély rubinvörös színt,' amely kiváló festőanyag. Munkáját olyan jelöltek is fémjelzik, amelyek már az országos fajtaminősítő intézetben vannak előzetes állami elismerésre. Ilyen például az Egri Csillagok 28-as. melyet a zalai tájon levő Lakhegyről, Lakhegyi mézesnek neveztek el. Aztán az
