Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-25 / 121. szám
Környezetvédelmi lelkiismeretet! Beszélgetés dr. Stefanovits Pál professzorral Szennyezzük a vizet, a levegőt. A technika fejlődése, hal nem vigyázunk, céljainkkal ellentétes hatást vált ki: T ahelyett, hogy kényelmesebb, emberibb lenne az életünk, környezetünk lassan elviselhetetlenné válik, összeállításunk írásai is erre figyelmeztetnek, s szólnak azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a tudomány tesz a környezet védelemért. ; J Dr, Stefanovits Pál professzor, a talajtan világhírű tudósa, tanszékvezető egyetemi tanár a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen. Az UNESCO „Bioszféra és ember” magyar nemzeti bizottságának elnöke, s a 60 ország részvételével e témában rendezett tbiliszi konferencia egyik főreferátumának előadója, a magyar küldöttség vezetője volt. A professzorral az ott elhangzottakról beszélgettünk. — A tbiliszi konferencia szerves folytatása volt az ENSZ és az UNESCO sokéves, főleg az 1972-es stockholmi konferencia óta igen intenzíven folyó környezet- védelmi tevéke..ységnek. Jelentős új kezdeményezés elindítója is volt azonban: a nevelést állította középpontba, jelölte ki a környezet- védelmi tevékenység következő láncszeméül. — Egy indiai környezetvédőnél olvastam: hiába nevelik a gyermeket már óvodában a fák védelmére, ha azt látja: az édesanyja ebédfőzéshez kivágja a gyenge csemetét is. Mit tehet hát a nevelés a környezetvédelemért? Porfogó növényok Képünkön: erdei fenyő pormegkötését vizsgálják a varsói Mezőgazdasági Akadémia Kertészeti Tanszékén. (MTI Külföldi Képszolgálat) Testünkön átlagosan 10— 14 kiló levegő jut keresztül naponta, sokkal több, mint amennyi cseppfolyós és szilárd anyagot magunkhoz veszünk. E nagy levegőmeny- nyiséggel viszonylag több szennyező anyag is kerül a szervezetünkbe. érthető tehát, hogÿ az alapvető természeti létfeltételek közül a levegő tisztasága különösen fontos. A levegő szennyező anyagai közül különösen figyelmet érdemel a por. A szennyeződéssel szemben a nagyvárosokat körülvevő, részben mesterségesen létesített összefüggő erdő- övek, az épületek között létesített, parkok fái, az utcai fasorok 10—30 méter magas akadályt állítanak. Ez az akadály fékezi a szél sebességét. a szilárd szennyeződés egy része kihullik a levegőből. Az erdők és a fasorok mögött keletkező, gyakran jókora légörvények szintén egyrészt lecsapják a magukkal hozott port, másrészt felfelé fordulva soi? szeny- nvező anyagot a levegő magosabb, 50 méter feletti rétegeibe sodornak. Mindkét folyamat kedvező, mert így megtisztul a városi élet színteréül szolgáló 10—20 méter magasságig terjedő levegő. Am a fák és általában a növényzet — nem pusztán akadályt jelentenek: leveleiken nagy mennyiségű szennyező anyagot kötnek meg a levegőből. Egy-egy levélre 10—20 nap alatt nem túlságosan sok por rakódik. Am egy közepesen fejlett fán — a mérések és számítások szerint — 20—80 ezer levél van, s ez együttvéve több száz négyzetméter felületet jelent. Ez az aktív levélfelület tavasztól őszig már tetemes meny- nyiségü port köt meg. Bizonyos fafajok közepes fejlettségű egyedeit vizsgálva azt tapasztahatjuk, hogy más példányuk egy nyár folyamán akár tíz tonnánál több porszennyeződést is képes kivonni a légtérből. A legrosszabbul kötő növények azonban meg sem közelítik a legjobbak 10 tonnán felüli teljesítményét: alig néhány kilogramm, sőt még kevesebb port kötnek meg ugyanannyi idő alatt. Vannak azonban még több port megkötő növények: egyes mérések szerint egy hektárnyi lucfenyves 32, erdei fenyves 34, az ugyanakkora bükkös 68 tonna port köt meg. Jó porfogó még a vadgesztenye, a mezei juhar, közepes a platán és a som, s rosszul köti a port a csertölgy és a fagyai. Tiszta levegőben élni! Az ember természeti környezetéhez az atmoszféra is szervesen hozzátartozik. Enélkül az élőlények elpusztulnának és megakadna a szerves anyagok elbomlásá- nak a folyamata is. A környezetszennyeződés köréből a légköri szennyeződés éri legközvetlenebbül az embert. Légköri szennyeződésről akkor beszélünk, ha a levegő természetes alkatrészeinek a mennyisége tartósan eltér a normálistól, vagy idegen anyag. por. füst. gáz. köd. korom, gőz, szag alakjában olyan mennyiségben jut a levegőbe, hogy az ember közérzetére káros hatású. A légkör szennyeződése nemcsak biológiailag káros, hanem korróziót is okoz, sőt az ózon a szigetelőanyagok és autógumik elöregedését is meggyorsítja. A kénhidrogén a fehérre festett tárgyakat idő előtt elsárgítja, savgőzös levegőben a textíliák gyorsan tönkremennek. A szenynyeződéstől szenved a növényvilág is. A nem kívánatos összetételű, szennyezett atmoszféra az ember szervezetét közvetlenül is károsítja, és különösen ipartelepek, nagyvárosok közlekedési gócpontjai környékén okoz közegészség- ügyi gondokat. Ugyanilyen természetű az egyéb urbanizációs hatásból fakadó környezetártalom : a zaj és a városi szemét is. Újabban egyre fontosabb szerepet tulajdonítanak a környezetvédelem területén az ember viselkedésének, szokásainak (zaj, szemét, cigarettafüst, túlzott gyógyszerfogyasztás, személygépkocsik számának növekedése stb.). Feltehető, hogy ezek a társadalompszichológiai kérdések sokkal súlyosabbak, a már felsorolt környezeti ártalmaknál. mert közvetlenebbül hatnak vissza az emberre. mint a víz-, vagy talajszennyeződés. — Éppen ezért fontos a nevelés! Mostafa Tóiba, az „ENSZ-program a környezetért!” főigazgatója mondotta Tbilisziben: az emberiség számára élet-halál kérdés, hogy előmozdítsuk, fejlesz- szük a környezeti nevelést. És ez nem túlzás. A levegő és a víz szennyeződése, a növényzet, főleg a fák pusztulása, a nyersanyagokkal való rablógazdálkodás, a talaj kizsarolása ma világszerte olyan méretű, hogy komolyan veszélyezteti az emberiség létfeltételeit. Égető szükség van hát arra, amit Amadou Mahtar M’Bow, az UNESCO főigazgatója megnyitó beszédében így fogalmazott meg Tblisziben: pla- netáris, egész földünkre kiterjedő méretű környezetvédelmi lelkiismeretet kell felébreszteni az emberekben, beléjük kell plántálni a veszély tudatát, rá kell ébreszteni őket, hogy kellő szellemi fölkészüléssel és tettekben megnyilvánuló akaraterővel a veszély még elhárítható. — Van-e már magyar programja ennek a munkának? — Igen, van. Persze nem befejezett, még fejleszteni, tökéletesíteni kell. Ismeretes’ hogy államunk a világon az elsők között hozott környezetvédelmi törvényt. Ez az oktatásról is intézkedik. A mi egyetemünk, a mi tanszékünk kapta a feladatot, hogy a felsőoktatás számára tananyagot dolgozzunk ki és ezt már el is végeztük. Hazánkban minden mezőgazdasági egyetemen, de a kertészeti és az erdészeti főiskolán, sőt a műegyetemeken is folyik már környezetvédelmi képzés. Gödöllőn —, de most már a budapesti műegyetemen is — szakmérnöki képesítést is lehet szerezni környezetvédelemből. Nálunk az idén fejeződik be már a második, kétéves szakmérnökképzés, ahol diploma után szakosodhatnak környezetvédőkké az agrármérnökök: velük együtt már 80 ökológus diplomást adtunk az országnak. Az Országos Pedagógiai Intézettel együtt folyik a munka, hogy az alsó- és középfokú oktatásba, de a szakoktatásba is beledolgozzuk a szükséges környezetvédelmi ismereteket. — Mivel járult hozzá a magyar küldöttség Tbiliszi munkájához? — A szállítás környezet- szennyezéséről tartottam referátumot. A víz, a levegő szennyezéséről elég sok szó esik. Magam a talajjal is foglalkozom. Szerettem volna azonban a világ figyelmét fölhívni arra: milyen súlyos környezetszennyező ■ például a szállítás. Vegyünk egy közismert példát: a tankhajókkal való olajszállítást. Gyakran olvashatunk róla, hogy összeütközésnél, más balesteknél mennyi olaj jut a sérült tankhajókról az óceánokba. Nem ez a fő szennyezési forrás, hanem az, hogy a kikötőbe érkezett óriási tankhajókat, miután leszivattyúzzák belőlük az _ olajat, vízzel kell feltölteni, amikor visszafelé mennek, különben üresen felborulnának a tengeren. Újratöltésük előtt a vizet le kell engedni belőlük. Ez persze olajjal szennyezett. Kiszámítottam : ilyen módon évente 5 millió tonna olaj kerül az óceánokba. — Gondolom, nagy figyelmet keltett Tbilisziben? — Meglehetősen — mosolyog szerényen Stefanovits professzor. — De hát az lenne a fontos, hogy foganatja is legyen, intézkedések szülessenek a hatására. Homoródi József A víz védelme Az Egyesült Nemzetek Szervezete teret igyekszik biztosítani olyan alapvető kérdéseinek a megvilágításához, amelyek csak világméretű nemzetközi összefogással oldhatók meg eredményesen. Földünk egy újabb súlyos gondja, a tiszta, egészséges víz biztosításának a kérdése. Ezért került sor Mar del Platában az ENSZ Vízügyi Konferenciájára, amelyen 116 ország képviseltette magát. A Föld városlakóinak csaknem egyötöde, a vidékieknek háromnegyede nem részesül megfelelő ivóvízellátásban. A lakosságnak és az iparnak növekvő és tervszerűtlen koncentrációja elsősorban a városokban okoz nehézségeket. A szennyvízelhelyezés megoldatlansága m.ég csak növeli a gondokat, és kihat a lakosság életkörülményeire, egészségügyi t viszonyaira. A Föld vízkészletét 1.4 ■ milliárd köbkilométerre becsülik, amelynek azonban csak 2,7 százaléka jéghegyekben és gleccserekben tárolódik. A természetes édesvízű tavak 200 ezer köb- kilométer, az ember alkotta víztározók 5000 köbkilométer vizet tárolnak. A Föld felszíne alatt is tekintélyes víztömeg van. Víz van, ám az igények is egyre nőnek, a szennyezés pedig veszélyezteti a készleteket. Csak nemzetközi ösz- szefogással lehetséges megőrizni a drága kincset: a tiszta vizet. Az egyik nagy ázsiai víztároló a Szovjetunió területén (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) MAI műsorok: KOSSUTH 8.29 Visszapillantás. 8.59 Ginastera-művek. 9.42 Mezők, falvak éneke. 10.05 Iskolarádió. 10.30 Harsan a kürtszó! 11.00 Brahms kórusműveiből. 11.25 Elég kitalálni? 11.40 A hungarica- kutatásról. 12.35 Melódiakoktél. 14.00 Szabadpolc. 14.30 Mendelssohn: Szentivánéji álom. 15.10 A mosoly országa. 15.29 Az er- dőntúli veszedelem. 16.10 Magyar szerzők. 16.36 Cigánydalok, csárdások. 17.07 Közös gazda. 17.27 Verdi operáiból. 18.15 Kritikusok fóruma. 18.30 Esti magazin. 19.15 Cserebere. 19.39 Népdalfelvételek. 20.00 Tripo- lisz. 20.25 A férj kopogtat. 20.49 Szvjatoszlav Richter lemezeiből. 21.40 A Dunánál. .. 22.20 Új operalemezeinkből. 23.29 Nóták. PETŐFI 8 05 Nóták. 9.00 Fúvészene. 9.33 Vidám könyvespolc!. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 11.55 Ifjúsági könyvespolc. 12.00 Operettdalokból. 12.33 Miskolci stúdiónk jelentkezik. 12.55 Ránki György: Két bors ökröcske. 13.25 Édes anyanyelvűnk. 13.30 Zöngészde. 14.00 Szf- ne-java. 15.36 .. .és Baróti Lajos, a kapitány. 16.33 Köszönöm a beszélgetést!17.00 Segíthetünk? 18.00 Száz nyelven, egy szívvel. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Érték — életmód — közösség. 21.03 Álba Regia-napok. 21.48 Népdalok. 22.33 Világtörténelem dióhéjban. 22.43 Filmdalok. 23.00 Tánczene. 23.30 Mendelssohn: c-poll trió. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás — Fiatalok félórája. — A tartalomból: Tavasz, barátság, szerelem... Zenés összeállítás. Szerkeszti : Dobog Béla. — Beatkedvelőknek — Sportrejtvény. — 18.00 Észak-magyarországi krónika (Békenagygyűlés Miskolcon — Miskolci orvosok új gyógyító módjai) — Filmdalok, hírek, lapelőzetes. . . rsa 9.00. Tévétorna, 9,05 Iskolatévé. 15.25 Iskolatévé. 16.30 A természet és a város. 16.45 Piros, sárga, zöld. 16.55 National Gallery. 17.20 Kuckó. 17.50 Ólombetűs vallomások. 18.10 Tévébörze. 18.20 Falujárás. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 A Hortobágyon. 20.35 Ünnepi körtánc. 21.00 Köszöntünk, VIT. köszöntünk, Havanna! 22.30 Tv-híradó 3. 22.40 Oldjuk meg! 8. MŰSOR 18.15 Világnézet. 18.55 En français. 19.10 Orosz nyelv- tanfolyam. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból. 20.25 Utazás Kasz- tiliában. 21.35 Az összedőlt épületek rejtélye. 21.45 Tv- híradó 2. 21.55 Vezetők klubja.
