Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-25 / 121. szám

kAAAAAMAAAAAAAAAAAAAAMAAAAAAMAAAAAAAAMA\V^AAAAAAAAMAV Szerda esti külpolitikai korameotárank: Furcsa döntés A KERESKEDŐKKEL KEZDŐDÖTT, most a szak­értők hazarendelésével folytatódott Kina furcsa el­járása a Vietnami Szocialista Köztársasággal szem­ben. Különösen Vietnam déli részén, mindenekelőtt Ho Si Minh-városban — a volt Saigon Cholon negyedé­ben — igen sok (vietnami állampolgárságú) kínai élt. Ázsia kalmárai — így szokták nevezni az üzleti érzé­kükről híres kínaiakat — tömegesen szöktek vissza Kínába, a magyar szóhasználattal élve disszidáltak. Hanoi nagy erőfeszítéseket tett és tesz a gazdasági élet normalizálására, a lakosság szükségleteinek ellá­tására. Miután a kereskedelmet a déli országrészben jelentős mértékben a kínaiak üzletei, piaci standjai jelentették, a kereskedők eltűnése nem csekély zavart okozott. A LEGŰJABB LÉPÉS még érzékenyebben érinti Vietnamot. Közismert, hogy a súlyos háborús káro­kat szenvedett országban a három évtizedes küzde­lem győzelmes befejezése után minden energiát az újjáépítésre, az ipari termelés megindítására, az ön­tözőrendszerek kijavítására összpontosították. A szo­cialista országok — akárcsak a honvédő háború idején — Vietnam békés korszakának anyagi és mű­szaki megalapozásához nélkülözhetetlen támogatást ajánlottak föl. Kína húsz létesítmény fölépítéséhez vállalt hozzájárulást, szakértők közreműködésével is. Peking azonban — május 19—i, tehát visszamenő hatállyal — úgy döntött: kivonja szakembereit a húsz létesítményből. Alaposan gyanítható, hogy a kínai vezetés előbb gondosan mérlegelte, milyen kárt okoz ezzel a lépésével Vietnamnak. HA MINDEHHEZ MÉG AZT IS SZÁMÍTÁSBA VESSZÜK, hogy a hanoi békekezdeményezések elle­nére Kamdobzsa — nyilvánvaló kínai sugalmazásra — folytatja agresszióját Vietnammal szemben, vilá­gossá válik a kép: Peking célja, hogy a szomszédos 50 milliós szocialista országgal elfogadtassa hegemó­niáját. Nehezen egyeztethető össze Peking eljárása a kínai politikusok megnyilatkozásaival, a Szovjetunió állítólagos hegemonisztikus törekvéseinek oly gyakori bírálatával. Tény: Kina éppen abban marasztalható el, ami ellen a legzajosabban ágál. Cyapai Dénes Kádár János és Losonczi Pál udvozlo távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke távirat­ban fejezte ki jókívánságait Joszip Broz Titónak. a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetsége és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság elnökének 86. születés­napja alkalmából. (MTI) Bécsi haderőGSökkentés Bécsben szerdán megtartot­ták a közép-európai fegyve­res erők, s fegyverzet kölcsö­nös csökkentéséről folyó tár­gyalássorozat 170. teljes ülését. A tanácskozáson amelyen dr. Emil Keb- lusek nagykövet. cseh­szlovák küldöttségvezető el­nökölt, E. Bolland nagykövet, Nagy-Britannia küldöttségé­nek vezetője szólalt fel. A brit delegátus, felszólalásá­ban á NATO-országok ápri­lisban beterjesztett módosító javaslatát indokolta. Az ülést követő sajtótájé­koztatón a szocialista orszá­gok szóvivője, kérdésre vá­laszolva elmondotta, hogy a varsói szerződés folytatja az említett nyugati javaslat ta­nulmányozását. A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások következő plená­ris ülését a jövő héten, csü­törtökön tartja. /WWWWWWV , Újra szünetel a dominikai szavazatszámlálás Egy héten belül másodszor állították le a Dominikában, május 16-án megtartott vá­lasztások szavazatainak ösz- szeszámlálását. Most nem a hadsereg beavatkozásáról van szó: az országos választási bizottság döntött úgy, hogy péntekig a vidéki szavazókörzetekbe ki­küldött szavazatszámláló biz­tosok Santo Domingóba való visszatértéig szünetelteti mun­káját. Megfigyelők szerint az or­szágos választási bizottság döntésére azzal a céllal ke­rült sor, hogy lecsillapítsák a lakosságnak a viharos vá­lasztási kampány és a had­sereg beavatkozása következ­tében felzaklatott kedélyét, eleiét vegyék a végleges vá­lasztási eredmények nyilvá­nosságra hozatalakor kirob­banó, esetleges zavargások­nak. Mobutu — Tlndemans megbeszélés Algériában kegyetlenkedő tiszt a francia parancsnok Tindemans belga minisz­terelnök szerdán délelőtt vá­ratlanul Párizsba érkezett, hogy megbeszélést folytasson Mobutu zairei elnökkel a két ország közötti, feszültté vált kapcsolatról. Mint ismeretes, Mobutu el­rendelte, hogy diplomatái kerüljék el az érintkezést Simonét belga külügyminisz­terrel, még ha ez a diplomá­ciai kapcsolatok megszaka­dásával járna is. Mobutu a belgák szemére vetette a sze­mélyét illetően nem valami barátságos hangú nyilatkoza. tokát, továbbá azt, hogy ál­lásfoglalásuk késése miatt állítólag egy nappal később került sor a kolwezi beavat­kozásra. és hogy a kolwezi bánya üzemeltetéséhez szük­séges belga személyzet eva­kuálása melleit döntöttek. Az evakuálás után a belga ejtőernyősök nyomban visz- szatértek hazájukba. Miután a belgák evakuálása magával vonta a francia személyzet távozását is, az idegenlégiós ejtőernyősök jelenleg egy halott városban járőröznek, a rézbányát pedig az a ve­szély fenyegeti, hogy elönti a viz. A Mobutu—Tindemans megbeszélés után a belga kormányfő nem volt hajlan­dó nyilatkozni az újságírók­nak, míg a zairei államfő csak annyit mondott, hogy „minden jól megy”. Mobutut előzőleg — rövid­del New Yorkba való eluta­zása előtt — fogadta Giscard d’Estaing köztársasági elnök. A francia kormány szerdai ülésén köszönetét mondott a Kolweziben bevetett idegen- légiós ejtőernyősöknek azért „a bátorságért és méltósá­gért”. amellyel betöltik „biz­tonsági küldetésüket”. Hivatalos közlés szerint az ejtőernyősök eddig négy ha­lottat vesztettek: kettőt kö­zülük kedden, amikor össze­csaptak a felkelők egyik ala­kulatával-. Az ejtőernyősök akciójáról szóló közleményekben kü­lönben a francia hadügymi­nisztérium a régmúlt idők fogalmazását használja. így például kedden a közlemény úgy hangzott, hogy miután támadás érte őket a felkelők részéről, „az ejtőernyősök megöltek közülük néhányat”. A francia sajtóban hírek je­lentek meg arról, hogy az immár hazatért belga ejtőer­nyősök nem hivatalosan ugyan, de élesen bírálták a franciákat. Míg a belgák pa­rancsa úgy szólt, hogy kerül­jék el a harci érintkezést, a franciák este mindenre tü­zeltek, ami csak mozgott — a belga járőröknek külön kódrendszert kellett kidol­gozni ok, hogy ne lőjenek rá­juk is. NSZK-USA nézeteltérések Az enyhülési politika bon­ni és washingtoni értelmezé­se kapcsán újabb ellentétek merültek fel az NSZK és az Egyesült Államok viszonyá­ban. Nyugatnémet kor­mánykörökben erélyesen visz- szautasítják azt az amerikai feltételezést, hogy az NSZK — a Szovjetunióval szembeni magatartásában — „önkéntes semlegességet” vállai. A gondolat Carter ameri­kai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójától, Zbigniew Brzezinskitől származik, s az utóbbi időben feszültté vált amerikai—nyugatnémet vi­Vihar előtti csend Afrikában szonyt szemmel tartó ameri­kai sajtó felkapta és tovább­fejlesztette az elméletet. A Newsweek című ame­rikai hetilap utazó riportere. Arnaud de Borchgrave, nem­rég lapja számára kétórás in­terjút készített Hamburgban Helmut Schmidt kancellár­ral. A kormányfő nyilatkozata újból tápot adott a bonni és washingtoni vezetők között fennálló nézetkülönbségek­nek. Az amerikai vezetők kül- és gazdaságpolitikáját Bonnban — miként számos vezető nyugatnémet politi­kus és gazdasági szakértő ál­lásfoglalásából kitűnik — za­varosnak és következetlennek tartják. A francia televízióban ked­den este Rene Andrieu, a L’Humanité főszerkesztője ismertetett egy táviratot, amely felhívta a figyelmet arra, hogy Erulin ezredes, a Kolweziben bevetett francia idegenlégiós ezred parancs­noka egyike volt azoknak a tiszteknek, akik az algériai háború idején részt vettek a foglyok kínvallatásában. Henri Alleg, aki az algériai háború elleni harc miatt ke­rült börtönbe, fogságáról írt és magyarul is megjelent könyvében kínvallatói között név szerint említi Erulint. A romvárossá vált Kolwe­zi változatlanul csendes. Az utcákat oszlásnak indult hul­lák borítják és a nemzetközi Vöröskereszt képviselői sze­rint tífusz és kolerajárvány fenyegeti a várost. Párizsban közzétették a fran.' cia-afrikai csúcsértekezlet záróközleményét, amely — mint azt Giscard d’Esia'ng francia köztársasági elnök sajtóértekezletén jelezte — megállapítja: a részt vevő ál­lamfők kifejezték összehan­golásra irányuló óhajukat annak érdekében, hogy rövid időn belül elérjék szolidari­tásuk konkretizálását. Libanoni minisztertanács BEJRÜT „Okvetlenül szükséges, hogy senki se akadályozza az ENSZ Biztonsági Tanácsa Dél-Libanonra vonatkozó 425. és 426. számú határoza­tának végrehajtását” —, jei lentette ki Eliász Szárkisz li­banoni államfő szerdán, a kabinet szokásos heti ülésénj A köztársasági elnök a to­vábbiakban rámutatott: a Dél-I,ibanonban állomásozó ENSZ-erök megbízatásának! célja az. hogy — segítsék % libanoni fennhatóság vissza­állítását az ország déli ré­szében ; — Biztosítsák a teljes izra­eli kivonulást e térségből, és — Megakadályozzák, hogy fegyveres elemek szivárogja­nak be az általuk ellenőrzött körzetbe és ott akciókat foly-, tassanak.” , A FÜGGETLENSÉGÜKÉRT KÜZDŐ NÉPEK harcának drámai fejezetei bontakoz­nak ki napjainkban Fekete- Afrikában. Miközben a ha­ladó emberek szerte a vilá­gon Afrika felszabadításának napjára emlékeznek, s ki­fejezik, kifejezzük szolidari­tásunkat, a nyugati hírügy­nökségek és a nemzetközi monopóliumok irodái nagy megkönnyebbüléssel jelentik: Kolweziben minden csendes. E lakonikus mondat azt je­lenti, hogy vérbe fojtották a zairei felkelést, elhárultak az akadályok az urán- és a réz­bányák kincsének elszállítá­sa, az egyik leggazdagabb afrikai állam könyörtelen ki­rablásának folytatása elől. Zimbabwe és Namíbia né­pei a fehér kisebbség ural­mának megdöntésére, a zai­rei elnyomott milliók pedig az egykori és az újgyarmato­sítókat kiszolgáló Mobutu és korrupt rendszerének elsöp­résére ragadtak fegyvert. Mobutu az utóbbi hetekben mind kétségbeesettebb táv­iratokat küldött Brüsszelbe és Párizsba, jelezvén, hogy veszélybe került hatalma, s vele együtt a gazdag profitot hozó francia és belga érde­keltségű bányák is. Ekkor avatkoztak be — akárcsak egy esztendővel ezelőtt — a külföldi monopóliumok vé­delmében — amerikai jóvá­fàUémsH 1918. májas SS- ««törtök hagyással — a marokkói ro­hamosztagok, a belga ejtőer­nyősök és a francia idegen- légiósok, akiket az érintett kormányok szemforgató köz­leményei szerint csupán az­ért vezényeltek a több ezer kilométerre levő országba, hogy „megmentsék” az ott dolgozó néhány száz euró­pait. Az idegenlégiósok, akiknek mestersége a halál, továbbá Mobutu egységei, amelyek egvmagukban nem tudtak ellenállni a felkelők­nek. kegyetlen vérengzést ren­deztek Kolweziben, nem kí­mélve az európaiakat sem, akik közül több mint százan nem élték túl „megmentésü­ket”. Tették ezt olyan hi­degvérrel, mint amilyen hi­degvérrel e mészárosakció szervezői most a felkelők nyakába akarják varrni tet­tük következményeit Ahogy oszladozik a Zaire körüli pánikkeltő nyugati propaganda füstfüggönye, egyre több részlet lát napvi­lágot, amelyből lassan kiala­kul a valóságos kép. Még a beavatkozásban érdekelt Nagy-Britannia kommunis­tabarátsággal nem gyanúsít­ható polgári lapjai is meg­írják. hogy nem a felkelők, hanem a „felmentő csapa­tok” lőtték halomra a véd­telen lakosságot. Továbbá, hogy a francia idegenlégiósok Mobutu katonáit sem kímél­ték, mondván — azok is fe­keték. A jobboldali Daily Mail és a Daily Telegraph pedig nvíltan követeli, hogy a Nyugat szervezzen „tűzol- tóbrigádokat” a „zavarok el­hárítására”, mert Afrika új nemzetei úgymond képtele­nek kormányozni önmagu­kat. az Áldozatokat azó­ta ELTEMETTÉK. A heve­nyészett tömegsírok Kolwe­ziben, akárcsak az angolai Cassigában — ahol néhány nappal korábban a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság csa­patai rendeztek tömegmé­szárlást egy namíbiai mene­külttáborban — az újgyar­matosító törekvések örök mementói maradnak. Arra figyelmeztetnek, hogy a nemzetközi monopóliumok és a mögöttük álló imperialista erők semmitől sem riadnak vissza, hogy megőrizzék be­folyásukat egykori külbirto- kaikon. Erről tanúskodik a forradalmi változásokat vég­rehajtó etiópiai nép elleni kudarcot vallott intervenció, a rhodesiai fehér kisebbség uralmának átmentésére, to­vábbá a Dél-Afrika Namíbia fölötti uralmának megőrzé­sére angol, francia, amerikai és nyugatnémet segédlettel kidolgozott terv, s erre utal a francia katonai beavatko­zás Chadban, valamint a maroknyi szaharai nép füg­getlenségi törekvéseinek el­fojtására szervezett akció is. A kulisszák mögötti diplo­máciai mesterkedéseket és a nyílt katonai akciókat Wa­shingtonban és Párizsban, Brüsszelben és Londonban egyaránt azzal indokolják, hogy „külső erők tevékeny­sége nyomán veszélybe ke­rült az érintett országok, az «gész társé* stabilitása”. Akárcsak korábban másutt, Zairében is Kubát és a Szov­jetuniót vádolják. A nemzet, közi közvéleményt azonban egyre nehezebb megtéveszte­ni. A világ jól tudja, hogy a stabilitás alatt ők a nemzet­közi monopóliumok zavarta­lan tevékenységét értik, az állítólagos kubai és szovjet beavatkozásra való hivatko­zás pedig csupán félrevezető manőver saját agresszív ka­tonai akcióik szentesítésére, a cassigai és a kolwezi mé­szárlás feledtetésére. AZT MONJAK, Kolwe­ziben minden csendes? Le­hetséges. Örömujjongásuk azonban korai. A csend ugyanis vihar előttinek bizo. nyúlhat, amely csak addig tart, amíg a gyarmati ki­zsákmányolás megszünteté­séért, az ország tényleges függetlenségének kivívásáért küzdők erőt gyűjtenek, újra­rendezik soraikat. S azt se feledjek Washingtonban és Párizsban, Brüsszelben és Londonban, Pretoriában és Salisburyben, hogy Zaire csupán egyetlen állomása an­nak a mind hatalmasabbá váló folyamatnak, .a 400 mil­liós afrikai nép küzdelmé­nek, amelynek győzelme le­hetővé tette, hogy a térség sok állama — köztük a leg­utóbbi években Mozambik és Angola is — elnyerte függet­lenségét. Mozambik és Ango­la példája is bizonyítja: a történelmi folyamatot nem le­het többé feltartóztatni. Kaoyo András NÉZZE új televízión A LABDARŰGÖ-VB MÉRKŐZÉSEIT! FOLYAMATOS CSEREAKCIÓ! Cserélje korszerű televízióra RÉGI KÉSZÜLÉKÉT! NAGY TV-VALASZTÉK SZAKÜZLETEINKBEN: KISKER. RÄDIÖ-VILLAMOSSÄGI BOLT EGER — GYÖNGYÖS — HATVAN w TT OTP-ügylntézés szaküzleteinkben; Színes és fekete-fehér VIDEOTON tv-készü- lékek díjtalan üzembe helyezése a vásárlók lakásán; A városokban díjtalan házhoz szállítás, — más helységekbe önköltségi áron.

Next

/
Thumbnails
Contents