Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-23 / 119. szám

hajadon és apátlan-anyát- lan árva. És mindig a sze­mem láttára vágja le kon- tyából a fürtöket. Tehát frissiben jutok az árvalány- hajhoz. A mester ekkor ért­hetetlenül felfortyant, és mérgében taplófejűnek ne­vezett. Először nem sértőd­tem meg, gondolván: azért Galócza, hogy mérges le­gyen. Csak amikor a lexi­konban a ,, Tapló” címszó­nak utánanéztem, akkor kez­dett bántani a dolog. — Sokan hajlamosak az általánosításra — folytatta Vareha. — Szokás az állami szektorban dolgozók udvari­atlanságát szembeállítani a magánszektor képviselőinek mindenkori előzékenységé­vel. Nos. nálam fordított az eset: sem az állami, sem a szövetkezeti fodrászüzletek­ben sohasem illettek még taplófejű jelzővel. Nem men­ti a magáról megfeledkezett hajiparos modortalanságát az sem. hogy utólag kiderült: bejárónőm. Mezei Emeren- cia nylonból készült póthajat visel, és ezt ő is éppen Galócza Rudolffal tartatja rendben. — Mindenesetre azóta messze elkerülöm a Lószőr utcai fodrászatot — fejezte be kissé különös, ám tanul­ságos elbeszélését Vareha Mátyás. Heves Ferenc KiszOl a KKESZ-lábla A közlekedésbiztonságról A személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek alakulása megyénkben Legnagyobb mérvű csökke­nés 1976-ban következett be. Ez az új KRESZ bevezeté­sével, annak széles körű ok_ tatásával függött össze. A balesetek alakulása me­gyénkben tavaly kedvezőt­lenül alakult: az összes sé­rüléses balesetek száma 596 volt, az előző évi 555-tel szemben 860 ember szenve­dett balesetet, és a halálos áldozatok száma 68 volt. A balesetek során bekövetke­zett anyagi kár mintegy 15 —20 millió forintra becsül­hető. A munkából való ki­esés, orvosi kezelés stb. ér­téke nem mérhető. A balesetek bekövetkezési helyeinél lényeges a válto­zás: az események száma la­kott területen belül 20 szá­zalékkal növekedett. Köz­ségeken belül ez az arány­szám 31 százalékos növeke­dést mutat. A halálos ki­menetelű balese:ek 55 szá­zaléka is lakott területen belül történt. Járműveze­tők 135 esetben ütöttek el gyalogost, többségében la­kott területen. A gyalogos­elütések 45 százalékát a gya­logosok szabálytalan közle­kedése okozta. Ebből a halá­los kemenetelűek száma 24 volt. (Duplája az előző évi­nek). Sajnálatos, hogy az áldo­zatok és súlyosan sérültek száma elsősorban a gyer­mek- és fiatalkorúaknái, va­lamint az idős korosztálynál emelkedett lényegesen. Az előző évhez viszonyítva 14 éves korig két és félszere­sével, 15—18 éves korig másfélszeresével. 60 éven felülieknél 23 százalékkal (az utóbbi 65 főt tesz ki) emelkedett. Á balesetek okai Gépjárművezetőknél a legtöbb baleset a sebesség helytelen megválasztásából következett be, ami az elő­ző évi 35 százalékról 44 szá­zalékra emelkedett. Az el­sőbbség meg nem adásából eredő balesetek is lényege­sen növekedtek, hasonlóan a szabálytalan irányváltozta­tásból és kanyarodásból be­következett balesetekhez, figyelemre méltó, hogy e/,eri balesetek döntő többsége közúti jelzőtáblával védett útvonalon, gyalogosátkelő­helyeken történt. Az irány- változtatás. balra kanyaro­dás szabályait a járműveze­tők egy része helyesen al­kalmazni nem tudja. A gya­logosok hibájából bekövet­kezett balesetek száma is je­lentősen megnövekedett. Eb­ből legtöbb a figyelmetlen­ségből származik. A szabály­talan előzés is baleseti főo.. ként szerepel, előfordulása lakott területen kívül gya­kori. Erőfeszítéseink ellené­re kz ittasan okozott sérü­léses balesetek aránya 20 százalékról 21 százalékra emelkedett. Meg kell emlí­teni. hogy ilyen ok miatt a vezetői engedélyek bevonása 32,5 százalékkal növekedett, a hatóságok további szigorí- tási gyakorlatot követnek. A balesetek 87 százaléka továbbra is a járművezeiók hibájából következik be í72 százaléka a gépjárműveze­tő). 253 személygépkocsi-, 78 tehergépkocsi-. 19 au'ó- buszvezető okozott balesetet, kilenc százalékkal többet, mint az előző évben. Nyolc­van motorkerékpár-vezetőnél a balesetokozás viszont 13 százalékos csökkenést mutat. Hatvan kerékpáros és 37 .segédmotorkerékpáros csak­nem megduplázta a baleset­okozást. Gépjárművezetők vezetési gyakorlata szerint vizsgá'va: az egy évnél Kevesebb veze­tési gyakorlattal rendelke­zők okozzák továbbra is a legtöbb balesetet (18 száza­lék). Számuk 1977-ben ugyan csökkent, különösen a halálos és súlyos kimenete­lű baleseteknél. Gyakori még a vezetői engedéllyel nem rendelkező gépjárművezetők száma is,, akik 26 balesetet okoztak (ebből négy halá­los). Mindenkit hazavárnak! A balesetek fele a gép­járművezetés első órájában történik. Ez a megálllapítás mindenki számára legyen figyelmeztető. A halálos és súlyos kimenetelű balesetek 52 százaléka 10—18 óra kö­zött következik be. Legtöbb baleset továbbra is péntek— szombati napokon történik. A hármas számú főútvona­lon a balesetek száma csök­kent, fő okként a gyorshaj­tás és az emelkedő számú szabálytalan előzés, kanya­rodás szerepel. Az egyre zsúfoltabb forgalomban fokozottab figyelemre és elővigyáza­tosságra van szükség. Ennek helyes gyakorlati megnyilváruiása segíti egy­mást. vigyázni másokra. Ha ezt tesszük, magunkat . is védjük. Ne feledje senki sem, hogy ma már minden­ki közlekedik, mindenkit hazavárnak. Fejes Pál r.alezredes közlekedési osztályvezető Vegyük a közismert ORYVO-film dobozát kristályokat. A film érzé­kenységét elsősorban a kris­tályszemcsék átlagos nagysá­ga határozza meg. A fény energiája kémiai változáso­kat hoz létre a kristályok­ban, majd az előhívó anyag vegyi hatására kialakul a kép. Az előhívás során a megvilágított helyeken a megvilágítás mértékétől füg­gően fémezüst keletkezik. Ahol egyáltalán nem érte fény a filmet, ott a negatív átlátszó lesz, ahol a legtöbb fény érte, Ott a legfeketébb. A kristályszemcsék átlagos nagysága szerint lesz a film magas, közepes, vagy ala­csony érzékenységű. Sajnos a vonalélesség a szemcsézet fordítottan arányos az érzé­kenységgel. Egy 15 DIN-es filmről készített pozitív kép sokkal több részletet tartal­maz, mint egy 27 DIN-es. Ha tehát nagy méretű, éles kon- túrú nagyításra van szüksé­günk, nem dolgozhatunk magas érzékenységű filmre. Rossz fényviszonyoknál, gyors mozgások megörökíté­snél nem a kontúrok finom­sága a lényeg. Ilyenkor kerül sor a magas érzékenvségű filmek használatára. Minél A Közúti Gépellátó Vállalat táblagyártó üzemében készítik a nagy méretű tájékoztató KRESZ-táblákat. Évente húsz­ezer négyzetméternyi jelzőtáblát állítanak elő, korszerű eljárással. (MTI fotó — Csikós Gábor felv. — KS) Hazánkban a közúti mo­torizáció fejlődési üteme az 1970-es években gyorsult, s ez a folyamat ma is tart. A közúti közlekedés így az áru- és személyszállításban szerepét — általánosságban megfelelően — betölti. A gyors ütemű fejlődés nega­tív hatásaként értékeljük a baleseteket, amelyek az 1970-es évek elején fordul­tak elő legnagyobb számban országos szinten. (Megyénk­ben ez a szám 1978-ban volt a legmagasabb: 702.) Lassú ütemű csökkenés Az ilyen balesetek több oldalú káros hatása miatt állami szinten sok irányú intézkedés történt (jogi, mű­szaki. úttechnikai stb.) nö­vekedésük megállítására, csökkentésére. Hazánkban a közúti balesetek száma még így is az európai átlag felett van. Sajnos, a halá­los kimenetelű balesetek nem csökkentek. Megyénk baleseti számadatai az or­szágos átlaggal egyezőek. Objektív 3. Á film azt érdemes megjegyezni, hogy három DIN érzékeny­ségváltozás jelent 1 blende különbséget. Ha tehát a fénymérő 17 DIN-re nyolcas lencsenyílást mutat, akkor azonos idő mellett 20 DIN-es filmre 11-es rekeszt kell állí­tani. Mielőtt a filmet beten­nénk a gépbe, nézzük meg a dobozát, ugyanis ezen fon­tos információk vannak. Le­olvashatjuk róla a film gyártmányát, fajtáját és ér­zékenységét. Vegyük például a közismert ORWO-film do­bozát: ORWO=Originál Wolfen, NP = a negatív pánkromatikus, 27 = érzé­kenység, 120 = a film nagy­sága. A doboz alján találha­tó még az emulzió száma, és a legfontosabb: a film szava­tossági ideje. Kisfilmek ese­tén 24x36 mm, ráírják még, hogy kazettázott, napfény töltésű, vagy sötétkamratöl- tést igényel. Gyakran felmerül a kér­dés. hogy milyen filmet használjunk. Nálunk általá­ban négyféle gyá *mánv kapható, a FORTE, az ORWO, a KODAK és IL­FORD. Legtöbben a FORTE, Az alábbi történetet Varé. ha Mátyástól hallottam. Is­merik öt? Ha nem, sietek megnyugtatásul kijelenteni, hogy nem sokat vesztettek vele. — ötvenéves vagyok — mesélte Vareha —. de nőt­len, ezért még adok magam­ra, törődöm a külsőmmel. Kezdődő hajhullásom miatt egy percig sem haboztam Galócza Rudolf Lószőr utcai fodrászmester tanácsát ki­kérni. A tapasztalt hajtudor árvalányhaj főzetét ajánlot­ta, hogy azzal mossak fejet hetenként. Amikor a kúrá­hoz bejárónőm. Mezei Eme. rencia segítségét kértem, a jólelkv teremtés felajánlot­ta, hogy hajából hetenként potom száz forintért feláldoz egy-egy tincset számomra. Az ajánlat kedvezőnek lát­szott, mivel Mezei Emeren- cia negyvenéves létére még leány, és szülei már nem él­nek. így az ő haja kétségkí­vül árvalányhaj. Kéthónapos kúra után azonban azt kellett tapasz­talnom, hogy az árvalányhaj vizes főzete sem használ, a hajzatom ahelyett, hogy női- tőn-nőne. továbbra is fogy- tán-fogyott. Természetesen szóvá tettein a dolgot Ga­lócza mesternek, aki mind­járt az árvalányhaj szárma­zási helye felől érdeklődött. „Mezei és friss szedésü le­gyen” — hangoztatta. Meg­nyugtattam, hogy ezzel nincs baj. hiszen Mezei Emeren- ciától származik, aki még illetve ORWO filmet hasz­nálnak, mindkettő jó minő­ségű, ám az ORWO-film tulajdonságai valamivel kedvezőbbek. Még jobb tu­lajdonságokat mutatnak a KODAK- és az ILFORD- filmek, de a minőségi kü­lönbség közel sem áll arány­ban az árkülönbséggel. A film érzékenységét mindig a téma és a várható fényvi­szonyok alapján válasszuk meg. Szabadban, napos idő­ben a 15—17 DIN-es film a legmegfelelőbb. A 20 DIN-es anyagot jó és rossz fényvi­szonyok között használhat­juk (a gyakorlatban ez a legelterjedtebb), 27 DIN-es filmet belső felvételeknél, rossz megvilágítási körülmé­nyek között használjunk. Ter­mészetesen ezek csak általá­nos irányelvek, mivel az ala­csony érzékenységű filmeket is lehet megfelelő labortech­nikával három—hat DIN-nel magasabb értékre kidolgoz­ni, ugyanakkor finom szem- csézetű hívóval a magas ér­zékenységüt is lehet vonal­éles, részletgazdag negatívvá előhívni. Vida András A film voltaképpen áttet­sző szalag, anyaga cellulóz- acetát. Az alig több mint 0,1 mm vastagságú szalagot több réteg borítja, ezeknek egy része a fizikai behatások, például a karcolások ellen véd. A legfontosabb réteg zselatinból áll, ez tartalmaz­za az ezüstjodiddal elegyített fényérzékeny ezüstbromid érzékenyebb a film, annál kevesebb fényt igényel, te­hát rövidebb idővel, szűkebb blendével dolgozhatunk. A filmek érzékenységét nem­zetközi szabványok adják meg, például: ASA, DIN, GOSZT, SCH. Leggyakrabban a DIN-t és az ASA-t használjuk. 17rtTN = 40 ASA, 20 DIN=80 ASA, 27 DIN=400 ASA. Általában s 8.29 „Párhuzamos életraj­zok’'. 8.59 Barokk muzsi­ka. 10.05 Iskolarádió. 10.57 Rimszkij—Korszakov: Ve­ra Seloga bojárnő. 11.30 Természeti ritkaságaink . 11.40 A Balogh család. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél. 14 00 Egy tiszaháti népművész. 14 10 Nefelejts pogácsái. 14.49 Éneklő ifjúság. 15.10 Ravel-művek. 15 44 Ma­gyarán szólva .. 16.05 Harsan a kürtszó! 16 35 Kóruspódium. 17 07 Fiata­lok stúdiója. 17.32 Chopin: h-moll szonáta. 18.00 Szabó család. 18.30 Esti magazin. 19.15 A Kéksza­kállú a Moszkvai Nagy Színházban. 20.00 Szolgál­juk ki egymást! 20.30 Hu­szas stúdió. 22.20 Beetho­ven lemezeiből. PETŐFI 8 05 Kórusok. 8.33 Nóta- csokor. 9.28 Monológ. 9 33 Derűre is derű. 10.00 Ze­nés műsor üdülőknek. 11.55 Látószög. 12 00 Ope­rettfelvételek. 12.33 Arc­képek a cseh irodalomból. 12 50 Kamaramuzsika. 13.28 Barkácsolóknak. 13.35 Indulók. 14.00 Kettőtől ha. tig ... 18.00 Harminc perc rock. 18.33 Beszélni nehéz 18.45 Énekszóval, muzsiká­val. 19 16 Véleményem szerint. 19.30 Csak fiata­loknak! 20.33 Mindenki könyvtára. 21 03 Konnicsiva Tokio . .. 21.33 Nóták. 22.10 Operettrészletek. Szolnoki rádió 17 00-től 18.30-ig Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás — f iatalok zenés találkozó.,a — Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa — A József Attila Színház tegnapi miskolci vendégjátékából — io.ro Észak-magyarországi kró­nika — .Operarészetek, lap-’ és műsorelőzetes ... 9.00 Tévétorna. 9.05 Isko­latévé, 14.50 Iskolatóvé (Ism.) 16.35 Egy nap Bu- harában. 16.45. Postafiók 250. 17.00 A nyelv világa. 17.30 Mindenki iskolája 18.40. A tengerjáró. 19.20 Tévétorna. 19 30 Tv-híradó 20.00 Trenck báró különös élettörténete. 21.25 Néző­pont. 22.25 Tv-híradó 3. 22.35 Oldjuk meg! 2 MrsOR 20.01 Színészmúzeum. 2105 Egészségünkért. 21.15 Tv- híradó 2. 21.40 Eurovizió- dalverseny Párizsból. Æimsm 1978. május 23., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents