Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-04 / 103. szám
A regi gyár Kilencvenkét éves fiatalodó gyár Az új gyár Idestova csaknem száz esztendeje annak, hogy 1886-ban Egerben megépült a Lakatosipari Üzem. Néhány egyemeletes hosszan elnyúló ház, magas, füstölgő kémények. Tipikus múlt század végi manufakturális termelési viszonyokon alapuló kisüzem... Aki ma nyomát keresi, ugyancsak meglepődik. Hiszen — bár az egykori lakatgyár utóda él és virul —1 híre- hamva sincs a réginek. S nemcsak azért, mert immáron egy esztendeje végleg elköltözött a régi utcából... De ne vágjunk a dolgok elébe, kövessük az egykori kisüzem sorsát lépésről lépésre. 1949-ben mint annyi más hasonló céget, ezt a részvénytársaságot is államosították. Megalakult az egri Laka- tosárugyár 134 dolgozó, 8 millió forintos termelési érték. Nem kis szó volt ez akkoriban. Pedig néhány esztendő múlva már több mint háromszorosát állították elő. ám korántsem a legideálisabb körülmények között. Hiszen a sokféle gyártmány (készítettek itt ekkortájt bőripari vereteket, zárakat, légtechnikai berendezéseket stb.), a szűkös hely és az a tény, hogy még idetartozott az egri vasöntöde is, akadályozta a fejlődést. Nem sikerült még ekkor az egyetlen lehetséges móddal, a nagyobb helyre költözéssel sem megoldást találni, mert a központi beruházásként indított gyárfejlesztés 1960-ban- meghiúsult. A gyár fejlődésének következő állomásához majd csak 1963-ban érkezik. Ekkor alakult meg a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat, a KAEV, amelynek egyik egysége lett az. egri telephely is. Egy nagy vállalathoz tartozván természetesen megnyíltak a lehetőségek a továbblépésre. S ezeket a lehetőségeket siettek is kihasználni a lelkes szakemberek. Ekkor jött például létre a központ önálló tervezőirodája is, amely számottevő tradíció nélkül számos egyedi berendezést tervezett és fejlesztett ki, megteremtve ezzel a gépgyártás megkezdésének alapjait. Ebben az időben a könnyűiparban használt gépek, berendezések, azok alkatrészei, szállító-anyagmozgató eszközök és vegyes tömegcikkek kerültek ki az egri üzemből. 1966—75. A remény és a kétség, a megállapodás és a bizonytalanság esztendei.. . Mert igaz, ezekben az években kerül sor arra, hogy a most már végképp kinőtt Lakatgyártó út helyett a déli ipartelepre költözzön a gyár egy része. És igaz, a Kistályai úton épült két új üzemcsarnok és a raktárépület sokat enyhített a régi gondokon..., ám még mindig viselni kellett a két helyszín összes hátrányait, arról már nem is beszélve, hogy ez időszak alatt többször fölmerült a gyár megszüntetésének lehetősége is. 1969-től, miután megváltoztak a feladatok — régi jól ismert nevét megtartva ugyan — átalakult a cég is Köny- nyűipari Gépgyártó Vállalattá. Ezzel együtt természetesen az egri 10-es számú gyáregység is új fejlődési szakaszba lépett. A szakemberek neves szocialista és tőkés cégekkel kezdtek tárgyalni. S az eredmény : kooperáció többek közt az NSZK Sucker céggel, a textilipari kikészítő írezőgép családjának, illetve a Stork céggel a festő-szárító gyártásának meghonosítására. De nem maradt le a hazai tervező- gárda sem. Szintén az NSZK-ból átvett textilipari belső anyagmozgató és tárolóeszközök továbbfejlesztésére már itthon került sor. S kifejlesztették a textilipari klímagépet is, amelyet rövid idő múltán sorozatban kezdtek gyártani. És ebből az időből még egy nehéz — de jól megoldott feladat. A gyár szakembereinek irányításával kellett újabb telephelyet létrehozni Gyöngyösön, megteremtve az önállósulás lehetőségeit. Mindezekből következően megérettek végre a feltételek a profiltisztításra is a IV. ötéves terv idején. így csaknem 100 féle terméket adtak át más gyáregységeknek, vágy szüntettek meg véglegesen. Nem kellett többé gazdaságtalanul készíteni a szárító-, a szállító- és a tárolóeszközöket, a PEVA térzsalut, a bőrönd- és táskazárakat, a különféle pántokat, vasalásokat. Helyüket végleg elfoglalták a korszerű gépgyártáshoz nélkülözhetetlen berendezések. Bár még mindig hátráltató volt a kétfelé osztottság, mégis öt esztendő alatt sikerült 82 millió forint helyett 125 millió forint termelést elérni.As elismerés sem maradt el. A IV. ötéves terv idején a gyár három alkalommal nyerte el az Élüzem címet és megkapta a Szocialista Munka Gyára megtisztelő címet is. És 1974. Megszületik a végleges döntés. A KAEV égri gyára életképes, biztosítani kell az új telephelyen történő fejlesztését. Két évvel később 1976-ban a határozatnak megfelelően befejeződik az átköltözés is. . Az előzőekkel összesen három korszerű üzemcsarnok, s egy új irodaház... Szinte újjáéledt a régi gyár. És hogyisne látszana meg mindez a termelési eredményeken is. 1977. A terv 148 millió forint, a megvalósulás 168 millió. Hét esztendő alatt tehát megduplázódott a termelés, a gyár beváltotta a hozza fűzött reményeket! Nézzük csak meg hát, milyen nevezetesebb termékekkel is! Az automatikus ' szabályozású klímaberendezésekből (L 113 és L 116 típusú) évente 80 darab készül. Az NSZK Sücker céggel kooperációban gyártott textilkikészítő írezőgépekből tíz darab az évente előállított mennyiség. A holland Boxmeer cégtől átvett STORK rotációs textilipari festőmanzard szárítónak elkészült a prototípusa. És itt vannak még a hidraulikus kivágógépek, amelyek majd mindenféle vágásra alkalmasak, akár bőr, textil, vagy papíripari alapanyagról van szó. A C 2086-os 25 tonnás példány eredetije az NSZK Schön cégtől származik, ma önállóan gyártják Egerben, évente mintegy harminc darabót.A hasonló méretű, illetve az ennél kisebb-20 tonnás <S 2087-es jelű csákozóból közel száz készül évente az.NDK Compart vállalatával együttműködésben. A HYMO svéd céggel folytatott tárgyalásoknák a közelmúltban mutatkoztak első eredményei. Ma még csak 10 darab 0-sorozatú futott ki a háromtonnás hidraulikus emelőasztalokból. de nemsokára már százra emelkedik a számuk. Ne feledkezzünk meg mellettük a hegesztett gépvázak megmunkálásáról sem, amelyeket nagy teljesítményű forgácsoló berendezésekkel végez a KAEV a társgyáregységek számára is. És a régi sokfajta közül megmaradt egyetlen tömegcikk; a cipölágyék. Az évi 30, millió darabbal profilgazdaként az egész hazai ipart ellátja az egri gyár. Már nem sokáig, de még készülnek itt konténerek, ventillátorok, gyűrűs fonógépek, szálelszívó berendezések is. E termékek két éven belül kifuttatásra kerülnek. Az említett számok az 1977-es esztendő eredményeit tükrözik. Ez a kép azonban csak akkor lesz teljes, ha hozzátesszük azt is, hogy a gyár az idén elnyerte a Kiváló címet. Az egyre javuló lehetőségek persze köteleznek is a továbblépésre. Annál is inkább, mivel a vállalat egyik legjobban fejlesztett egysége lesz a KAEV egri gyára. A feladatok megvalósítására csak akkor lesz mód, ha időben befejeződik az új, kétezer négyzetméteres gyártó- csarnok építése, s ugyanígy, ha időben megkezdhetik a termelést az új, korszerű gépek, melyeknek értéke csaknem 40 millió forint lesz. És természetesen szükség lesz a mind képzettebb szakemberekre is. így érthető, hogy- a jelenlegi tanműhelyt, ahol 50 szakmunkás képzésére van hat szakmában lehetőség, a jövőben még egyszer akkorára kívánják bővíteni. A föntebb említett fejlesztéseken kívül jövőre még egy ezer négyzetméteres csarnokra is szükség lesz, mivel az exportlehetőségek bővítésének érdekében megvásárolták a holland Bronswerk cég nagy teljesítményű klímaberendezésének know-how-ját, s a tervek szerint már 64 darab „Bronswerk klíma” gyártásával számolnak. Még mindig a közeljövő célkitűzéseiből. Megduplázódik a HYPLA hidraulikus emelőasztalok száma is, és megkezdődik majd a 40—60 tonnás csákozógépek gyártása is. Növekszik tehát, megújul és megfiatalodik ismét a gyár. (X) A Hymo hidraulikus emelőasztal Stork-féle textilszárító Hidraulikus kivágógép A C 2087-es csákozóból évente száz készül A KAEV 10. számú Gyáregysége I
