Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-20 / 117. szám

Módszertani gyakorlat Polgári védelmi bemutató Polgári védelmi kötelezettség 2. Váratlan támadás után megkezdődött a mentőmunka Á polgári védelem szakszol­gálati alegységei eredménye­sen hajtották végre az 1977. évi kiképzési feladatokat. szolgálat 1978. évi kiképzé­se. Jól szervezett egész na­pos programmal a járási szakasz, századparancsnokok, delmi törzsparancsnok és a szakszolgálat parancsnoka vezetett. Egységes értelme­zést kapott a megyei és já­Szabaddá teszik az óvóhely bejáratát rási polgári védelmi pa­rancsnoki kiképzési intézke­dés. A feladatok meghatáro­zásakor külön hangsúlyt ka­pott a foglalkozások gyakor­latias és szemléletes végre­hajtása. A kiképzési felada­tok megértését elősegítette az, hogy a járási kiképzési utasítás teljesen összhang­ban van a minisztériumok által kiadott intézkedések­kel. Az üzemekben és a la­kóterületeken szervezett ki­képzés még jobb összehan­golását is eredményezte az értekezlet. Az értekezleten részletesen is szó esett a munkaviszony­ban álló dolgozók 1978. évi differenciált polgári védel­mi felkészítéséről. Az üzemi törzsparancsnok elvtársak megértették a felkészítés módszerét, mely, az eddigi gyakorlattól eltér. Az el­múlt évben felkészített mun­kahelyi vezetőknek szemé­lyesen kell a dolgozókat a szakmának megfelelően dif­ferenciálva az önvédelmi Ennek eredményeként fejlő­dött a parancsnoki és beosz­tott állomány általános pol­gári védelmi és szakmai is­merete, tovább erősödött a parancsnokságok és törzsek szervező—irányító készsége, emelkedett a polgári véde­lem szervezett erőinek fel­készítése. A 1977. évben elért elméle­ti felkészítés ió alapot biz­tosított az .1978. évi szakmai kiképzésekhez és a gyakor­lati foglalkozások végrehaj­tásához. A gyöngyösi járási műszaki szakszolgálat kiképzési in­tézkedésében meghatározta a kiképzéseket, továbbkép­zéseket az elért eredmények­re alapozva kell szervezni és folytatni. Célja, a már meg­szerzett ismeretek tovább­fejlesztése, megszilárdítása, kiegészítése, a feladatok végrehajtásának gyakorlati elsajátítása. valamint az üzemek törzspa­rancsnokai és kiképzési elő­adói részére meghatározásra feladatokra, a termelésre, a nyersanyag, a félkész és üN A sérültet kiviszik a segélyhelyre A Mátraalji Szénbányák Thorez Bányaüzemének te­rületén megtartott bemuta­tó módszertani foglalkozás­sal beindult a műszaki szak­kerültek a kiképzési felada­tok. A program előadásokkal és konzultációkkal kezdődött, melyet a járási polgári vé­késztermékek védelmére és szükség esetén a mentési, mentesítési és helyreállítási feladatok végrehajtására az önvédelmi, alegységekkel Polgári védelmi kötelezettség teljesítésének jogi biztosítékai együttműködve, a termelés újraszervezésére és megindí­tására felkészíteni. Az értekezletet követően jól szervezett és előkészített be­mutató módszertani foglal­kozás volt. A bányaüzem ön­álló kézi műszaki—mentő százada, megerősítve egész­ségügyi és tűzoltórajjal, összefüggő komplex gyakor­latot hajtott végre. Bemu­tatták a fokozott és teljes alkalmazási készenlétbe he­lyezést, üzemet ért csapás következtében az üzem terü­letén kialakult kárterületen a mentő—mentesítő és ha­laszthatatlanul szükséges helyreállító munkák meg­szervezését, végzését. Bemutatták, hogy a műszaki szakszolgálat polgári védel­mi gyakorlat keretében mi­lyen népgazdaságilag is hasz­nos munkát tud végezni. A gyakorlat keretében romel­takarítást, feleslegessé vált pince bontását hajtották végre. A 4 órás gyakorlaton mint­egy 6000 Ft értékű munkát végeztek, melyet a szociális létesítmények fejlesztésére használnak fel. A parancsnoki és beosztott állomány nagy aktivitással hajtotta végre feladatát. A szemlélőknek be lett mutat­va az 1978. évben elérendő cél. A polgári védelem járási ve­zetése úgy ítélte me§, hogy a többi szakszolgálatoknak is szükséges hasonló bemu­tató módszertani foglalkozás szervezése és levezetése. A Gyöngyösi járási Polgári Védelem Parancsnoksága köszönetét feiezi ki a Thorez Külíejtéses Bányaüzem pol­gári védelmi üzemi parancs­nokságának a jól szervezett és gondosan végrehajtott gyakorlatért, azért, hogy biz­tosította a műszaki szakszol­gálat egynapos programjá­nak végrehajtását. A honvédelmi törvény szerint a polgári védelmi kö­telezettség magában foglal­ja: a) a kiképzésben és gya­korlaton való részvéte­lének, b) a polgári védelmi szol­gálat ellátásának és c) a polgári védelmi köte­lezettséggel összefüggő megjelentésnek és be­jelentésnek kötelezett­ségét. Az új szabályozás nem tesz különbséget polgári vé­delmi kötelezettség teljesíté­sére beosztott, illetőleg kije­lölt személyek között abból a szempontból, hogy a pol­gári védelem milyen jellegű szervezetébe (hatósági jelle­gű szakszolgálati szervezet­be, vagy önvédelmi jellegű önvédelmi szervezetbe) avagy szervezetbe való beosztás nélkül a kötelezettség vala­mely nemének teljesítésére osztották be, az említett részkötelezettségek vala­mennyi személyre kiterjed­nek, ha azzal kapcsolatosan az arra illetékes szervek a hatályos jogszabályos ren­delkezések alapján igényt támasztanak, illetőleg ren­delkeznek. Ennek megfelelően polgá­ri védelmi kötelezettség egyes részkötelezettségeinek teljesítését biztosító jogi kö­vetkezmények is egységesen érvényesülnek a kötelezett­ség teljesítésére beosztott, il­letőleg kijelölt személyek te­kintetében. A polgári védelmi kötele­zettség teljesítését biztosító jogi következményeket nem a honvédelmi törvény és végrehajtási jogszabályai, hanem más jogszabályok tartalmazzák. Az említett jogszabályok szerint pedig a polgári védelmi kötelezettség megsértése jogszabálysértés fokának, illetőleg súlyossá­gának megfelelően szabály- sértésnek, illetve bűncselek­ménynek minősül. Nyilván­való, hogy a jogsértés hábo­rú idején való elkövetését egyes esetekben súlyosabb­nak kell minősíteni, mint a kiképzésben való részvétel kötelezettségének megszegé­sét, vagy akár magának a polgári védelmi szolgálat kö­telezettségének megszegését, ha ez béke idején következik be. Ezek után vizsgáljuk meg a polgári védelmi kötelezett­ség, illetve azon belül egyes polgári védelmi részkötele­zettségek megsértésének ese­teit. a) Polgári védelmi kikép- zésben, illetve gyakorlaton való részvétel kötelezettsé­gével kapcsolatos jogsértés: A polgári védelmi kötele­zettség teljesítésére beosz­tott, illetőleg kijelölt szemé­lyek tekintetében a kötele­zettség egyik legáltalánosabb megnyilvánulása a kiképzé­sen és gyakorlaton való rész­vétel kötelezettsége. Ez a kö­telezettség béke és háború idején egyaránt fennáll, vagy fennállhat. Az eddigiekre figyelemmel egyes szabálysértésekről szóló 17/1968./IV. 14./Korm. sz. rendelet 36 § (1) bek. a) pontja és (2.) bek. értelmé­ben szabálysértést követ el és pénzbírsággal sújtható az a kötelezett, aki a polgári védelmi kiképzésen, illetve gyakorlaton való részvételi kötelezettségének nem tesz eleget és mulasztását alapos okkal ki nem menti. A kötelezettség teljesítésé­re való beosztás jellegének megfelelően a jogszabály szerint a szabálysértés elkö­vetője, ha nem szakszolgá­latra kijelölt személy, 1000 Ft-ig, ha szakszolgálatra ki­jelölt személy 3000,— Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújt­ható. A polgári védelmi kikép­zésben, illetve gyakorlaton való részvétel kötelezettségé­nek megsértője csak az le­het, aki polgári védelmi kö­telezettség alatt áll és akit e kötelezettsége alapján a kö­telezettség teljesítésére meg­felelő módon (határozattal) beosztottak, illetve kijelöl­tek. További jogszabályi előfel­tétel az, hogy az említett személyt az illetékes polgári védelmi vezető megfelelő módon (írásbeli értesítéssel, körlevéllel, stb.) a kiképzés­ben, illetőleg gyakorlaton való részvételre felhívta és az ennek ellenére a felhívás­nak nem tett eleget Szabálysértés miatt pénz­bírság kiszabásának akkor van helye, ha a kötelezett mulasztását alapos okkal ki nem menti. Nem róható fel a mulasztónak a kötelezett­ségszegés, ha igazolja, hogy a kiképzés ide;én fekvőbeteg volt, vagy halaszthatatlan hivatali, illetve munkaköte­lezettség teljesítése folytán nem volt módja a kötelezett­ség teljesítésére. A jogsza­bály sértésekre — a lehető­ségekhez képest — az elkö­vetést követően azonnal rea­gálni kell, hiszen a megfele­lő állampolgári fegyelem ki-’ alakítását, illetőleg fenntar­tásának elve ezt teszi szíik-1 ségessé. lbolytatjuk\ D. I. S környezet védelméért Hazánkban a környezetvédelem, a természet megóvása egyike legfőbb társadalompolitikai céljainknak. Pártunk XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat hangsúlyozza: az állami és társadalmi szervek, valamint a lakosság össze­fogásával fokozzuk a természet védelmét, létrehozzuk a környezetvédelem olyan rendszerét, amely nemcsak a ká­rosodásnak állja útját, hanem a fejlődést is biztosítja. A magyar néphadsereg felső vezetése igyekszik ezt a törek­vést elősegíteni. A Honvédelmi Minisztérium az elsők között vállalt részt a környezetvédelmi tennivalók végrehajtásá­ban. Ennek érdekében honvédelmi miniszteri utasítás is megjelent a magyar néphadsereg környezetvédelmi felada­tairól. Megalakult és munkához látott a Magyar Néphadse­reg Környezetvédelmi Tanácsa. A fontos szervezeti intéz­kedések mellett nagyon lényegesek azok az alapelvek, ame­lyekből a magyar néphadsereg környezetvédelmi tevékeny­sége kiindul. Alapvetőnek tekintik — a honvédelmi érdekek mellett — az össztársadalmi követelményeket és érdekeket. A magyar néphadsereg környezetvédelmi tevékenysége minden szinten kapcsolódik a más állami és társadalmi szervek hasonló tevékenységéhez, és annak szerves részét képezi, (K.S)

Next

/
Thumbnails
Contents