Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-13 / 86. szám

” (l 1961. április 12-én emelkedett a magasba az első űrhajó emberrel a kabinjában, s ezzel megkezdődött a világűr '1 meghódításának korszaka, összeállításunkkal — hagyo- 11 mányos sorozatunk mellett — az első űrhajós, Jurij Ga- ( parin emléke előtt tisztelgünk: szólunk az űrkutatás, a csillagászat legújabb eredményeiről, gyakorlati haszno­sításáról. CsiUagfödés A Hold randevúi A csillagászat kedvelői áp­rilis hó folyamán változatos égi műsorban gyönyörködhet­nek. Hetedikén részleges nap- fogyatkozás vonult át a déli földrészeken. Nem vesztet­tünk semmit, hogy a dátu­mon túljutottunk, mert tő­lünk úgy sem volt látható. Am 9-én a vékony holdsarló a Venus mellett haladt el. 11-én egy távoli csillagot ta­kart el szemünk elől, ma, 13- án az égbolt egyik fényes jelenségét, a Jupiter bolygót keresi fel, és 16-án már a vöröslő Marssal randevúzik. Április 21-én, főleg hajnal fejé — egy meteorraj fényes csíkjai figyelhetők meg. Hogy a havi műsor teljes legyen, 24-én az Uranus, 26-án a Nep­tunus bolygónál tesz látoga­tást a Hold. (E két utóbbi je­lenség szabad szemmel nem látható.) E sorozatos találkozásban nincs semmi csodálatos. A bolygók ugyanis közel azonos síkban keringenek a Nap kö­rül. A Hold pályája pedig a Föld pályasíkjával csupán 5 fokos szöget zár be, így e ta­lálkozások a Földről nézve nem is ritkaságszámba men­nek. Egészen más a helyzet, ha a Hold irányába egy távoli csillag esik, mint például e hó U-én, amikor a Hold az Aldebaran nevű csillagot ta­karta el. Áprilisi estéken már a délnyugati égbolton lefelé tart ez a vörösen vibráló égi­test. A Bika (Taurus) nevű csillagkép legnagyobb csilla­ga ez, tudományos nevén Al­fa-Tauri. Az Aldebaran arab szó, kísérőt jelent. Vörös óriás csillag, átmérője 36- szor nagyobb a Napénál, és 64 fényév távolságból fény­lik ide. Felszíni hőmérséklete 3000 fok körüli. Tudománytörténeti emlék fűződik ehhez a jelenséghez. Kopernikusz, a felfedező len­gyel csillagász 1496-tól 1503- ig — rövid megszakítással — Itália különböző egyetemein tanult. Első állomása Bologna volt. Itt a jogot hallgatta, de a csillagos égben gyönyörkö­dött inkább. Nem csoda, hi­szen a bolognai egyetem csil­lagászati tanszékén abban az időben 16 szaktanár oktatta a hallgatókat a csillagászatra, így került e téma bűvkörébe Kopernikusz is. Tanárai közül is kiemelke­dett Domenico Mario Novara (1464—1504), akit Koperni­kusz legszívesebben hallga­tott. Már régebben érlelődött benne a gondolat, hogy a bolygók nem a Föld, hanem a Nap körül keringenek. Ez nehezebben szemléltethető, de adódott az alkalom, hogy a tényt a Hold mozgásával 'bizonyítsa. Regiomontanus — Mátyás egykori csillagásza — már húsz évvel azelőtt elké­szítette a bolygók mozgásá­nak táblázatát. Abból tudta meg Kopernikusz, hogy 1497. március 8-án este a Föld kö­rül keringő Hold eltakarja az Aldebaránt. Nosza, a székesegyház tor­nyába invitálta Novarát is. A Hold haladt a pályáján, s a Bika vöröslő csillaga a Hold mögé került, majd annak túl­só oldalán ismét előbukkant. A türelmes természetrajon­gó 481 év múltán ebben a je­lenségben gyönyörködhetett 11-én este. Dr. Zétényi Endre A krími csillag­vizsgáló A Krím déli partján, Na- ucsmj faluban fehér tornyok magasodnak az ég felé. Te­tejükön ezüstös kupolák, ha­talmas rádióteleszkópok. Ez a Szovjet Tudományos Aka­démia Krími Csillagászati Obszervatóriuma. Tizenöt évvel ezelőtt a krí­mi csillagászok követték nyomon a világ első űrhajó­jának, (fedélzetén Jurij Ga- garinnal) útját. A krími csillagvizsgáló a szovjet tudomány jelentős központja. Hatalmas. 2,6 mé­ter átmérőjű csillagászati távcsöve a hazai ipar termé­ke. A krími csillagászok a kor­szerű csillagászati eszközeivel mágneses mezőt fedeztek fel olyan — korábban mágneses mező nélkülinek hitt — égi­testeknél, mint a Sirius, a Rigel, Aldebaran. Tizenhárom évvel ezelőtt a csillagászok sikeresen való­sították meg a Föld és a Hold közötti lézersugaras ösz_ szeköttetést. A kutatóintézet megbízható kapcsolatot tar­tott fenn a Lunohod—1 és Lunohod—2 automatikus be­rendezések fedélzetén elhe­lyezett lézersugaras csillagé­Felvétel mesterséges holdról Hasznos információkat nyújta nak a meteorológiai mesterséges holdak felvételei az előre­jelzések készítéséhez. Képünk jobb felső részén a japán Hók kaido sziget, jobb alsó sarká­ban egy tájfun képe látható. (MTI — Külföldi Képszolgálat) A XX. század hipotézisei (Vili.) Ki fedezte fel Amerikát? Évszázadokon keresztül Kolumbus Kristófot tartották Amerika felfedezőjének, s az amerikaiak százezrei ünnep­ük évente „Kolumbus nap­ját” annak az 1492-es napnak az emlékére, amelyen kara- vellái horgonyt vetettek Amerika partjainál. Tizenöt évvel ezelőtt azon­ban egy régi térkép —, mely­nek története még tele van megfejtetlen rejtélyekkel — nagy csapást mért a Kolum- bus-híveicre. Egyes kutatók nem a spanyol koronát szol­gáló genuai tengerészt ismer­ték el „Amerika atyjának”, hanem a viking Vörös Eriket és fiát, Leifet. Apa és fia egy 980-ban alapított grönlan­di kis dán kolónián két gyil­kosságot követett el. Üldöző­ik elől menekülve nyugat felé hajóztak és öt évszázaddal Kolumbus előtt elérték Ame­rika partjait. Kolumbus pri­oritásának védelmezői a tör­ténelmi tradíciókra hivatkoz­nak, Vörös Erik és Leif hívei — mintha örökölték volna za­bolátlan energiájukat — újabb és újabb bizonyítékokkal hoza­kodnak elő. A skandináv hős­énekekben. a sagákban szó esik a vikingek nyugati út­jairól, a kőlapokra vésett rú­naírásos szövegek pedig egye­nesen Vörös Eriket és hőstet­teit emlegetik. 1957-ben a „viking-elmélet” hívei győzelmet ünnepeltek. rendezéssel. A krimi csillagászok kísé­rik figyelemmel a szocialista országok Interkozmosz Prog­ramja keretében felbocsátott szputnyikokat is .Az intézet­ben számos olyan műszert szerkesztettek, melyek segít­ségével a szputnyikokról és geofizikai rakétákról megfi­gyelhetők az égitestek. Az amerikai Yale egyetem 200 millió régi frankért meg­vásárolt egy régi térképet, amelyen fel vannak tűntet­ve a vikingek X. századi földrajzi felfedezései. A tér­képet Enzo Ferrari olasz an­tikvárius találta meg, aki Ko- lumbushoz hasonlóan Spa­nyolországban élt. Ferrari egy New Haven-i (Connecticut állam) kollégájának, Lawren­ce Wintonnak adta el a tér­képet, ő ajánlotta fel a Yale egyetem könyvtárának. Ame­rikában feimerült a kérdés: Kolumbus napját vagy Erics­son napját ünnepeljék a to­vábbiakban? Az Olasz Törté­nelmi Társaság elnökének, Giovanni la Cortenak nem volt könnyű dolga, de nem ismerte el, hogy legyőzték. „A Vatikánban van egy térkép — mondta —, amely vitathatatlanul igazolja Ko­lumbus elsőbbségét. Kész va­gyok nemzetközi konferenci­át összehívni, hogy bebizo­nyítsam.” Am a vatikáni tér­képet még senki sem látta, ugyanakkor a Yale egyete­men őrzött térképet szinte valamennyi újságban közzé­tették. Jól Iáható rajta Grön­land, és ami fontosabb: Vin- landia — a „szőlők országa”. A szigetként feltűntetett Vin- landia Amerika és Kanada partjaira emlékeztet Üj-Skó- cia és Üj-Anglia körzetében. A térképet 1140-ben egy ba­A hatalma« csillagászati távcsövek, a kitűnő megfi­gyelési körülmények nem­csak a szovjet, de a külföldi csillagászokat Is vonzzák az obszervatóriumba. Évente sok szakember érkezik ide a különböző országokból tudo­mányos kiküldetésre, megfi­gyelések végzésére, azok fel­dolgozására. seb szerzetes készítette, s je­lezte rajta a viking száj- hagyományokból nyert ada­tokat. Georg Pinter, a British Museum igazgatóhelyettese és a Yale egyetem történészei hét esztendeig tanulmányoz­ták a térképet, amíg 1965-ben kimondták, hogy valódi. Walter Marc Croin ameri­kai fizikus, a molekuláris analízis specialistája azonban azt állítja, hogy a térkép zse­niális hamisítvány. „Ötven­négy mintát tanulmányoztam abból a tintából, amelyet a térkép kilenc különböző he­lyéről vettünk. — mondja. — A sárgásbarna tinta titán- dioxid eredetű festékanyagot tartalmaz, melyet csak 1920- ban fedeztek fel. Vagyis: ez az állítólagos svájci szerzetes, aki VII, Károly uralkodása idején élt, Waterman-tíntát használt, amely csak az első világháború után került for­galomba." Pinter azonban igazi angol önuralommal megőrizte hi­degvérét. „A titándioxidos tinta históriája egy cseppet sem izgat — mondja. — A középkori tintakészítés tech­nikáját egyáltalán nem is. merjük. Ez az egész hűhó nem egyéb, mint a történé­szek és a természettudomá­nyos kutatók közti harc egyik epizódja. Én a térképet to­vábbra is valódinak tekin­tem.” Nem osztja Pinter vélemé­nyét Rutherford Rogers, a Yale egyetem könyvtárosa: „Bizalmatlan vagyok Vinlan- dia térképével szemben. Ez két, kétségkívül tehetséges hamisító keze munkája: egy történészé és egy írásszakér­tőé, mindkettő a középkor specialistája.” A térkép titka tehát megfejtetlen maradt. ,,Ha a térkép hamis — teszi fel a kérdést Pinter —, ak­kor vajon ki a hamisító? Senkinek sem lehettek ilyen fantasztikus ismeretei a kö­zépkori térképészetről.” A térkép valódiságáról folytatott viták nem tagadják Vörös Erik és fia, Leif Erics­son létét. 1963-ban norvég tu­dósok Ûj-Fundlandon X—XI. századi vikingkolóniák ma­radványait tárták fel. Más gröndlandi ásatások során olyan nyílhegy került elő, melyhez hasonlót a kanadai Labrador-félszigeten is talál­tak. Ezekre a helyekre csak a vikingek vihették a nyilat. (A vikingek később túlságo­san messzire nyomultak fel északra és elpusztultak: vagy megfagytak, vagy az eszki­mók irtották ki őket). Meg kell adnunk Kolum- busnak azt. ami jogosan meg­illeti, Igaza van Nelson Rockefellernek, aki az egyik Kolumbus-naponazt mondta: „Semmilyen térkép sem homá- lyosithatja el Kolumbus Kris­tóf dicsőségét”. Am igazsá­gosnak kell lennünk Vörös Erikhez is, akit a viking ha­gyományok szerint vagy Grönlandon, vagy Vinlandiá- ban temettek el... Zahemszky László Képünkön a krími obszervatórium csillagászati távcsöve, amely a szabad szemmel alig látható csillagoknál több miiliószor kisebb fényerejű égitestek megfigyelését is le­hetővé teszi. szati fotometriás tükrözőbe­1 1 műsorok: 1 RADIO KOSSUTH 8.20: Kulturális program­8.27: Harsan a kürtszói 8.57 : Zenekari muzsika. 10- 05: Gyermekeknek- 10 23: Üveggyapot- 10-38: Roman­tikus mesterek műveiből. 11.40: A Balogh család. 12.35: Melódiakoktél. 14-00: A magyar nyelv hete- 14.30: Népi zene. 15.10: Be­mutatjuk új felvételeinket. 15.28: Ezeregy délután­16.09: Orfeusz (Opera). 17-07: Olvastam valahol. 17-27: Kodály-művek- 17.55: Népzene. 18.15 Kritikusok fóruma. 18.30 Esti ma­gazin. 19.15: A víg özvegy. 19.40: Zenekari muzsi­ka. Kb. Esti látogatás. A költészet hete. Kb. 21.25: Népdalok. 22.20: Haydn muzsikájából- 22.45: „Ki hívta Becsbe József Attilát? 23.00: Dózsg György (Opera)­PETŐFI 8.33: Slágermúzeum. 9-15: M u nkásdal-fel dolgozások- 9.33: Népek meséi. 10-00: A zene hullámhosszán. 11- 55: Gyermekek köny­vespolca. 12.00 Népi zene. 12- 33: Győri stúdiónk je­lentkezik- 12.55: Szimfoni­kus táncok. 13.25: Édes anyanyelvűnk- 13.30: Zene­vár. 14-00: Szórakoztató antikvárium- 16.00: Volt egyszer egy Hollywood -.. 16.33: Kívánságkabaré­17-00: Zenei tükör. 18.00: Mindenki iskolája- 18.33: Hétvégi panoráma. 19-55: Slágerlista- 20.33: Diák­könyvtár hangszalagon. 21.24: Magnóról magnóra- 22.09 : Zenés játékokból­23-10: Verbunkosok, nóták. Szolnoki rádió 17.00-től 18-30-ig • Miskolci rádió 17.00: Hírek — Időjárás — Feketén-fehéren- őrjárat az üzletekben. Riporter: Tol­nai Attila — Slágermúzé- um- 18.00—18.30: Észak­magyarországi krónika — (Ülésezett Miskolc megyei város tanácsa — a Nép­front Heves megyei elnök­ségi üléséről — Musical­részletek — Hírösszefogla­ló — Időjárásjelentés — Műsorismertetés­TQÍ 9 00: Tévétorna, 9.05: Szün­idei matiné- 11.10: Perpe­tuum mobile. 16.35: A ma­gyar televízió szabadegye­teme 17-25: Aranygyűrű­sök ■.. 17-45: Telesport. 18-20: Ipari kaleidoszkóp. 19,30: Tv-hiradó. 20-00: Jo­gi esetek. 20-40: Elveszett paradicsom, 22.35: Tv.hí­radó 3­2. műsor 18.20: Világnézet- 18-55: En franciás. 19-10: Orosz nyelvtanfolyam. 19.30: Tv- hiradó. 20-00: ^Előrelépé­sek és visszacsatolások”- 20-50: Tv-hiradó 2. 2115; Rohan az idő... 21-45: Ré­gi falvak (Szovjet film).

Next

/
Thumbnails
Contents