Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-11 / 84. szám

A békéden Jeruzsálem mmT **m*9fsawip: ' «. A regi város látképe (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Húsvét ünnepére keresz­tény zarándokok ezrei sereg- lettek Jeruzsálembe, hogy a bibliai legenda színhelyén, a Szent Sir bazilikában kö- szöntsék Jézus feltámadását. A bazilika az óváros leg­magasabb pontján, a Gol­gotha hegyén áll. „És emel­vén az ő keresztfáját, méné az úgynevezett Koponya he­lyére. amelyet héberül Gol- gothának hívnak. A hol meg- feszitek őt, és ő vele más ket­tőt, egyfelől és másfelől, kö­zépen pedig Jézust”. (János evangéliuma). Egy még ősibb legenda szerint ezen a he­lyen temették el Ádám kopo­nyáját, Innen a hegy neve. Hogy itt feszítették keresztre Jézust és itt helyezték sírba a holttestét, azt azzal is való­színűsítik, hogy a hegy annak idéjén kívül esett a zsidók szent városán, amelynek fa­lain belül törvény tiltotta a temetkezést. Már a korai ke­resztények templomot emel­tek a Golgotha hegyén, de a jelenlegi, több ízben bővített bazilika a keresztes hódolt­ság idejéből származik. ZARÁNDOKOK varosa A bejáraitól nem messze látható a kő, amelyen ari- mathiai József és Nikodémus — a zsidó szokásokat követve — mirhából és álóéból való illatos kenettel bekente, majd lepedőkbe göngyölte Jézus holttestét. „Azon a helyen pe­dig, ahol megfeszítették, vala egy kert, és a kertben egy új sír, a melybe még senki sem helyheztetett vala. Mivelhogy ez a sír közel vala, abba helyhezteték Jézust”. A hívő zarándokokat az a meggyő­ződés hatja át, hogy ugyan­azt a sírt,, a Szent Sírt látják, a templom belsejében, s mel­lette azt a márványtömböt, amelyet az „Úrnak angyala gördített el a sírnak szájá­ról”. A Golgotha hegyére vezető út (Via Dolorosa) ismert stá­cióit kápolnák, vallási mú­zeumok, kolostorok jelzik. A magas kupolájával kiemelke­dő bazilikát az óváros ke­resztény negyede veszi körül. A zarándokok természete­sen nem mulasztják el, hogy felkeressék az Olajfák he­gyét, Jézus kedvenc tartózko­dási helyét, valamint Dávid király síremlékét, amely fö­lött a nevezetes boltíves csarnok, az utolsó vacsora színhelye látható. Az óvárosi séta csakhamar arró' győzi meg a felfedező útra induló látogatót —, aki természetesen éppúgy lehet zarándok, mint turista —, hogy Jeruzsálem csakugyan három világvallás bölcsője és otthona, zsidók, keresztények, mohamedánok szent városa. Dávid király sírja és az utol­só vacsora csarnoka egy fedél alatt kapott helyet, ugyan­úgy a legszentebb zsidó szen­tély a Siratófal tőszomszéd­ságában áll a mohamedán világ harmadik legszentebb zarándokhelye (Mekka és Me­dina után), az A1 Aksza me­TIZENKILENC OSTROM Jeruzsálem története szük­ségszerűen egybefonódik a három vallás, illetve a három vallás híveit vonzó szent he­lyek történetével. Győzelmek, vereségek, pusztulás, új j ú születés. Tizenkilencszer meg ostromolták, kétszer a földdel tették egyenlővé. Bajos voir megcáfolni az állítást, hogy világ legrégibb városa, hiszem már Mózes első könyvében is szerepel, ahol az áll, hogy „Melkhísédek, Salem királya kenyeret és bort hoza a győz­tes csatából megtérő A brr.­hámnak.” Dávid király, a je- buzeusoktól foglalta el Sión várát és „megépíté azt körös­körül” A nagy mű befejezé­se fiára. Salamon királyra várt, aki a zsidó törzsek való­ságos fővárosává emelte Je­ruzsálemet. ö építtette a pá­ratlan szépségű jeruzsálemi templomot, amelyhez Li­banonból szállították a cédru­sokat. A csodás építmény ak­kor pusztult el, amikor i. e. 587-ben Nebukodnécár babi­loni király katonái leigázták egész Judeát. A babiloni fog­ságból visszatért zsidók újjá­építették a várost, és felépí­tették a második templomot, amely a római megszállás idején pusztult el ismét. A mai Siratófal a második templom maradványa. Jeruzsálem egyik neveze­tessége a Mea Saarim (száz kapu) nevű városrész, az or­todox zsidóság fellegvára. Egymást érik itt a zsinagó­gák, a tórát oktató iskolák. Az utcákon járó férfiak, sőt a kisfiúk is a jellegzetes fekete kaftánt, széles karimájú fe­kete kalapot viselik. Angol, héber és jiddis nyelvű felirat figyelmeztet: „Zsidó leány! A tóra erényes öltözködésre kö­telez. Nem tűrjük el, hogy erkölcstelenül öltözött embe­rek haladjanak át az utcáin­kon”. A Mea Saarim főutcájához kapcsolódik a Batei-Ungarn (magyar házak) nevű város­rész, amelyet a Magyaror­szágról kivándorolt ortodox zsidók alapítottak. Az óvárosi bazár és kör­nyéke — arab világ. A bol­tosok, a kávéházakban szóra­kozó vendégek az ismert pa­lesztin fejkendőt, a kefiját viselik. Az újváros egészen más. Az építészet és az életvitel egyaránt modern. Itt talál­ható a parlament (Knesszet), a kormányfő hivatala és a minisztériumok, a héber egyetem, a tudományos aka­démia, a nemzeti múzeum, a Zsidó Ügynökség, a bankok, a városképből ízléstelenül kirí­vó Hilton szálló. A kőfallal és vasráccsal körülvett Knesszet inkább erődítmény­re emlékeztet, mintsem vitá­zó honatyák gyülekezési he­lyére. A parlament kapujá­val szemben áll Izrael állam jelképe, a bronzból öntött hétkarú gyertyatartó, a dom­borművekkel és feliratokkal díszített Menora. öt méter magas, négy méter széles. ÖNKÉNYES DÖNTÉS Mindebből az következnék, hogy Jeruzsálem Izrael fővá­rosa. Ez azonban nem így f van. Izrael önkényesen, a vá- j ros nemzetközi státusának j megváltoztatásával tette fő- i városává (1949), s az arablak- { ta óváros erőszakos bekebe- j lezésével (1967) egyesítette ; Jeruzsálemet. A világ Tel i Avivot tekinti Izrael főváro- { sának, s a vele diplomáciai kapcsolatban levő államok máig is ott tartják fenn kép­viseleteiket. Ezzel ismét visszakanyarod­tunk a vérzivataros esemé­nyekben bővelkedő történe­lemhez A templomromboló rómaiakat a bizánci, majd az arab hódítók követték. A mo­hamedán arabok az El-Kudsz (szentség) nevet adták Jeru­zsálemnek, s kezdetben nem Mekka, hanem • Jeruzsálem felé fordulva imádkoztak. A ■ ziklatemplomként is emle- getett Omár mecsetben őr­zik azt a sziklát, amelyen Ábrahám próféta (arabul Ib­rahim) feláldozni készült Izsákot A legenda azt tartja továbbá, hogy Mohamed pró­féta erről a kőről emelkedett fel az égbe, rajta hagyva be­cse* Inhnvomát. Felsorolni is sok, ki min­denki háborúzott Jeruzsálem birtoklásáért. Az arab kalifá­kat a keresztes lovagok kö­vették, utánuk a tatárok jöt­tek, majd ismét visszatértek az arabok 1516-ban kezdődött a négyszáz éves török behó- doltság. Az első Világháború idején Palesztina brit kato­nai közigazgatás alá került. Időközben olyan tempóban gyarapodott a zsidó beván­dorlók száma, hogy az ENsZ- közgyűlés 1947. novemberé­ben határozatot hozott a zsi­dó és arablakta Palesztina felosztásáról, a leendő zsidó és arab állam területéről, né­pességéről. Ugyanez a hatá­rozat semleges övezetté (cor­pus separatum) nyilvánította Jeruzsálemet és környékét, kimondva, hogy a szent he­lyek megközelíthetőségéről ENSZ-közigazgatás gondos­kodik. HADAK ÚTJÁN... Az 1948-as arab—Izraeli háború áthúzta ezt a tervet: Üj-Jeruzsálemet a létrejött izraeli államhoz, az óvárost pedig Jordániához csatolták, s a palesztin arab állam alól kihúzták a talajt. Az 1967-es agresszió során Izrael az óvá­rosra is rátétté a kezét. Azóta minden lehetséges módon — az arab lakosság elűzésével, az arab ingatlanok kisajátítá­sával, a zsidó letelepítést se­gítő városfejlesztéssel — arra törekszik, hogy végérvényessé tegye a város nemzetközi stá­tusának megváltoztatását. Ezt a törekvést több ízben ér­vénytelenítette és elítélte az ENSZ-közgyűlés. A keresz­tény és a mohamedán világ egyaránt többször tiltakozott amiatt, hogy az izraeli ható­ságok nem tartják kellő tisz­teletben e két nagy vallás je­ruzsálemi szentélyeit, emlé­keit. Az egymást követő izraeli kormányok hallani sem akar­nak a város státusát sértő intézkedések visszavonásáról, a három világvallás érdekei­nek megfelelő nemzetközi státus helyreállításáról. Már­pedig amíg Izrael törvényte­lenül arab területeket tart megszállva és megtagadja a Palesztinái araboktól az őket megillető önrendelkezési jo­got, addig Jeruzsálem jövő­je továbbra is aggodalomra ad okot. Addig nem lehet igazi béke. Pedig a hadak útján fekvő Jeruzsálemet oly sokszor nevezték már a béke városának. Btci Sándor Horgászat A keszegezésről Április elején megindul a víz lassú felmelegedése és a hőfok emelkedésével szá­mos hal elhagyja téli szál­lását. Lassan elkezdődik o horgászat, de ebben a hó­napban már tilalmi előírás védi a csuka, a pisztráng, a kecsege, a balin, a süllő és a kősüllő halfajokat. , A horgászok mégis előve­szik a felszerelést, odaállnak a Jégpáncéltól megszabadult vizek partjára, figyelik az úszók rezdülését. Igaz, hogy ezekben a napokban beérik szerényebb zsákmánnyal : keszeggel vagy kárásszal. A pontykapás ugyanis ebben a hőmérsékletű vízben még ritka. A keszegezés viszont rend­kívül szórakoztató, mert ha megfelelő csalival és jói fel­szereléssel horgászunk, ko­ratavaszon Is gyakoriak a kapások. A keszegfélék csa­ládja igen széles körű és vi­zeinkben nagy mennyiségben élnek. Az úgynevezett ka- pástalan időszakokban a ke­szeghorgászat az egyetlen le­hetőség a szabad idő eredmé­nyes eltöltésére. Később is igen jő szóra­kozást nyújt mert a nemes halfajokból nagyon korláto­zott a naponta kifogható ha­lak száma, illetve mennyisé­ge. A napi, a heti „fejadag” zsákmányul ejtése után a keszegezés is nyújthat igazi horgászélményt. A 25—30 dekás keszeget könnyű horgászbottal, 0.15 milliméteres zsinórral fá­rasztani ugyanolyan nehéz mint erős, merev bottal, vas­tag zsinórral az 1—2 ’ kilós pontyot. A keszegfélék általában nagyon szálkás halak, de hú­suk jó ízű és beirdalva, paprikás lisztben megforgat­Uvegcső, teleszkóp rendsze­rű, csak arra kell törekedni, hogy ne fárasszon ki több órás kézben tartása. Hosszú­sága is lehet változó, másfél métertől, négy méterig. Ne feledjük: minél távolabbról horgászunk, bevágásaink hi­baszázaléka annál nagyobb lesz. Különösen gyenge ered­ményre számíthatunk szeles Időben a zsinóron képződő nagy öble miatt. A keszeghorgászat ered­ményességének egyik alap­vető feltétele, hogy a lehe­tő legfinomabb, de a célnak megfelelő felszerelést hasz­náljunk. NÉHÁNY JÖ TANÁCS Nyílt, akadálymentes vízen a zsinór 0,15 — 0,50 milliméter vas­tagsági! legyen. Minél véko­nyabb a zsinór, annál kevésbé kelti fe] a halak gyanakvását, vagyis több kapásra van kilá­tásunk. A vékony zsinórnak továbbá kisebb az ellenállása a vízben, s így a kapások erő* téliesebbek, lobban észlelhetők, tehát bevágásunk eredményessé­ge is növekszik A súrlódás és a tehetetlenségi erő miatt az úszó olyan kiesi légyen, amilyen csak lehetséges. A sebesebb folyású és a hullá- *;nos felületű - vizeken viszont nagyobb úszókra van szükség. Ha a vízfelszín közelében aka­runk horgászni, nyilvánvalóan parányi úszót válasszunk. Ha azonban vizközt, vagy fenék fe­lett próbálkozunk, a víz mély­ségével arányosan egyre na­gyobb úszó használata ajánla­tos. A horgászat eredményességét nagyban befolyásolja az etetés. Ha a horgászat megkezdése előtt ..beetetünk” arra vigyáz­zunk, hogy az etetőanyag a ha­lak étvágyának felkeltésére és semmiképpen sem a Jóllakásuk- ra való. A „tületetés” ugyanis nemcsak a csalink iránti érdek­lődést szünteti meg, hanem a halak még a horgászhelyüket is elhagyják. A keszegek etetésére legalkal­masabb a kukoricaliszt, dara, őrölt kendermag, dió és földi­mogyoró, búzadara, rizsdara, zsemlemorzsa, stb. Az etető­anyag hatásának növelésére só­vá, majd ropogósra sütve a legjobb falatok kö2é tarto­zik. Nem véletlen, hogy erre a halra évről évre mind többen horgásznak. A jó horgász természete­sen a célnak megfelelő kéz- , séget használ, mert anélkül i bizony elmaradhat a zsák- * mány. A bot lehet bambusz, kan különféle aromákat (ánizs- olaj, étolaj, haj olaj, stb) hasz­nálnak. Ezek hasznosságáról megoszlanak a vélemények. Abban azonban minden véle­mény megegyezik, hogy a leg­jobb etetőanyagot is a csaliként használt élőlények (giliszta, csontkulcae, szúnyoglárva) te­szik Igazán teljes értékűvé. De erről majd legközelebb. Szabd Lajos Az egész szombat reggel kezdődött. Tizenkettőkor ide­ges lettem, kettőkor úgy éreztem, hogy megőrülök, négykor már a falra szeret­tem volna mászni, végül hat­kor elhatároztam magam. Fél óra múlva a rendelőin­tézet fogászatán kötöttem ki, sálba bugyolált arccal A vá­róban öt szenvedő ember ült: egy lehajtott fejű fia­talember, egy középkorú férfi, aki mohamedán pap­hoz hasonlóan hétrét gör­nyedve hajbókolt, egy szo­morú szemű fiatal lány, egy bizonytalan korú hölgy és végül egy töpörödött kis öreg ember. Leültem, vártam a sorom­ra, s ekkor minden beveze­tés nélkül átült hozzám a töpörödött kis öreg. Együtt­érző hangon szólt: — Melyik? — A bal alsó záp... — Csak egy? Drága bará­tom, ez csak magának tű­nik úgy, hogy csak egy. Le­fogadom: minimum őtl Nem ellenkeztem. De az­tán beláttam, hogy az öreg­nek igaza van. Valóban úgy éreztem, hogy minden fogam fáj. Az öreg felvillany ozódva folytatta: — Szerintem magának nincs is olyan nagy baja. El­lenben a velünk szemben ülő fiatalembernek már ré­gen rossz. Csonkolás nélkül nem ússza meg. A hölgynek és a hajlongós férfinak egy­szerűen kirántják a fogát, a kis csitri tömést kap. — A kisöreg valósággal felborzol­ta az idegeimet. Dühösen rá­szóltam: —És magának melyik fáj? Az öreg szája széles mo­solyra nyúlt, a szeme való­sággal felragyogott: — Nekem? Nekem egyik sem, — Hogy-hogy nem?! — Fogatlan vagyok — ne­vetett jóízűen az öreg. — Nézze... — Jó ég! De hát mi az ör­dögnek van itt? — Én? Hát egyszerűen azért, hogy örüljek, amiért a fogaim már nem háborgat­nak. (Fordította: Bamté Rozália) KOSSUTH 8.27 : És ha azt mondom — fordítva? 8.57: Mozart-mü­vek. 10.05: Kincskereső kis- ködmön. 10 50: Spanyol mu­zsika. 11.40: A Balogh csa­lád. 12.35: Melódiakoktél. 14.11 : Százszorszép színház. Csalóka Péter (Meseopera). 15.10: Dávid Gyula művei­ből. 15.44: Magyarán szól­va... 16.05: Harsan a kürt­szó! 16.35: Népi zene. 17 07: Fiatalok stúdiója. 17.32 Ze­nekari muzsika. 18.00: A Szabó család. 18.30: Esti ma­gazin. 19 15: Regina Resnik és Robert Merrill énekel. 19.58: Gazdasági minifórum. 20.28: Muzsikáló kikötők. 21.08: Többszemközt a Kos­suth klubban. 21.38: Bemu­tatjuk új felvételeinket, 22.20 Emánuel Feuermann gordonkázik. 22.55: Meditá­ció. 23.05: Zenekari muzsi­ka. PETŐFI 8.33 : Klasszikus operettnyi- tányok. 9.05: Külföldről ér­kezett. 9.25: Monológ. 9.30: Derűre is derű. 10.00: A ze­ne hullámhosszán. 11.55: Lá­tószög. 12.00: Nóták. 12.33: Arcképek a lengyel iroda­lomból. 12.50: Csajkovszkij: I. szvit. 13.28: Bélyeggyűj­tőknek. 13.33: Kodály: Gyer­mekkarok. 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Könnyűzene. 18.33: Beszélni nehéz. 18.45: Népi zene. 19.15: Tudomány és közérthetőség. 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Az utol­só magyar király nyomában. 21.25: Zenei szerkésztok és rendezők műhelyében. 22.43: Népi muzsika. 23.30: A csa­vargók (Operettrészletek). Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás — Fia­talok zenés találkozója. Szer­keszti: Varsányi Zsuzsa — Egészségünk védelmében — A hirtelen rosszullétekről. Dr. Pénzes Géza főorvos elő­adása. 18.00: Észak-magyar­országi krónika — A Haza­fias Népfront megyei bizott­sága tárgyalta — A pesti színház tegnap esti miskolci vendégjátékáról — Udvardy Tibor operaáriákat énekel ■— Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes ... ( ) j 9.55: Tévétorna. 10.00■ rvL i tácska. 10.20: Szünidő a- i tiné. 16.30: Ember é ■ d. í 16.55: Postafiók 250 i 10: i Sakk-matt. 17.30: Mina...\-i I iskolája. 18.35: A kerék (Bol- : gár rajzfilm). 18.45: A köl­tészet napja. 19.20: Tévélor. na. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Autók és emberek (Francia filmsorozat). 20.45: Emma (Angol tévéfilmsorozat). 21.25: Zene, zene, zene. 22.25: Tv-híradó 3. 2. műsei 20.01: Látogatóban Benedek Istvánnál. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Fakitermelés. 21.25: Requiem Hans Grundigért (NDK tévéfilm).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents