Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-06 / 80. szám

A XX. század hipotézisei (VII.) A capitoliumi farkas legendája 1 k a ' Hogyan hat környezetünkre, hogyan formálja ízléskultú- > ránkat az építészet? összeállításunkban erről szólunk, 1 ■ megemlékezve a nagy finn építészről, Alvar Altóról Mikor a régészek hozzá­láttak az ősi ázsiai állam, Usztrusana fővárosában, Bundzsikatban feltárt kirá­lyi palota falainak megtisztí­tásához, a művelet nem sok érdekességet ígért. Az ar­cheológusok mindenütt pusz­tító tűzvész nyomaira buk­kantak. A tizenegy évszázad­dal ezelőtt tomboló láng — úgy tetszett — teljesen meg­semmisítette a falfestménye­ket. Az egyik régész kése alól azonban váratlanul ha- lovány rajz alig kivehető nyomai tűntek elő, egy állat körvonalai rajzolódtak ki. Hasa alatt két apró figura guggolt. Farkát felhúzva, fü­lét lesunyva egy nőstényfar­kas nyújtotta feléjük hosszú­kás pofáját! Az a capitoliumi farkas, amelyik az ókori Ró­ma legendás alapítóit, Romu- lust és Remust felnevelte. A hatméteres pannót Le- ningrádba szállították res­taurálásra. Néhány évi mun­ka után teljesen újjászületett, s az eredmény felülmúlt min­den várakozást: a festmény felidézi a Róma alapításáról szóló mítosz valamennyi for­dulatát. A képen több alak látható: kereveten trónol az Egy nagy építész nevének hallatán... Nyolcvan éve, USS-ban szffle­tett Alvar Alto, a legnagyobb finn építész, a modern építé­szet egyik legjelesebb mestere. Sajátságos dolog, de tény, hogy nálunk nincs különö­sebb híre, tekintélye egyetlen idegen nemzet modern építé­szetének sem: hadd tegyük nyomban hozzá: a magunkét sem érdeme szerint becsüljük. Egyetlen kivétel: az új finn építészet. Ez a méltánylás, ha némi­leg egyoldalú is, egyáltalán mem alaptalan. A finnekre már a század elején, a neve­zetes helsinki pályaudvar — Eltel Sarinen műve — felépí­tése idején felfigyelt a világ, a harmincas években pedig megismerte Alvar Alto nevét, aki a már korábban kifejtő, dött új építészet megújítója és máig egyik legnagyobb mestere lett. Élénket bé és változatosabbá tette az építé­szeti formálást, egyszersmind ismét jelentős szerepet jut­tatott a természetes anyagok­nak. Alvar Alto 1898-ban szüle­tett; most lenne nyolcvan­esztendős, ha alig két eszten­deje nem ragadja el a halál. Hazájában már jelentős mű­vek álltak mögötte, amikor — az újklasszicista építészeti pátosz tömeges jelentkezése idején — megépítte az 1937-es párizsi világkiállítás finn pavilonját. Szerénység, al­kalmazkodás a környezethez, meghitt kapcsolat a látogató­val — ezek a tulajdonságok jellemezték művét, csupa olyasmi tehát, amit manap­ság magától értetődő építé­szeti követelménynek tekin­tünk, ha nem ús valósulnak meg minduntalan olyan szín­vonalon, mint Altónál. Híres épületeinek hosszú sora —, amelyek között kór­ház, könyvtár, gyárépület, diákotthon Amerikában, ki­sebb családi ház és lakótelep, templom, irodaház, egyetem, kultúrpalota egyaránt talál­ható — természetesen inkább szakmai tanulmány tárgyát képezi, amivel nem is adósa a világ; nálunk sajnos még nem jelent meg nagyobb sza­bású ismeretterjesztő munka róla. Mindazonáltal a finn épí­tészet népszerűsége hazánk­ban is növekvőben van. Er. vi, Järvi, Rewell és Siren nevét, hogy csupán néhányat említsünk, viszonylag széles körben ismerik. Hazánkfiai Finnországban akarva-aka- ratlan felfigyelnek a modem építészetre! E mögött is Ál- var Alto kimagasló tehetsége és hatása húzódik. Ez a hatás különösen nem lebecsülendő. Alto próféta tu­dott lenni a saját hazájában is. Legjobb követői szint­úgy dicsekedhetnek ezzel. E sorok írójának mondot­ta Ame Ervi, a Helsinki mel­letti világhíres Tapiola kert­város vezető tervezője: mi el­értük, hogy nálunk az építé­szetben az építészek a kom­petensek. A kérdés ugyanis úgy szólt: vajon minek kö­szönheti elsősorban a finn építészet kiváló eredményeit? Nos ez a kompetencia, ez az illetékesség, úgy látszik, be­vált. Akik építkeznek Finn­országban, városok, közüle- tek, vállalatok vagy éppen családi házat, nyaralót kívánó magánemberek — hisznek az építésznek. Bíznak benne. Pontosabban : benne bíznak, nem másban vagy pláne ma­gukban. Van is eredménye. Balogh János uralkodó, mellette lebontott hajú, félig meztelen asszony — az ikrek anyja, egy férfi, aki kiveszi az egyik gyerme­ket az anyja kezéből, mind­ezt egy kékbe öltözött má­sik férfi nézi. A kompozíció dinamikus, sokszínű, a figu­rák ruhája, a sötétszürke nős­tényfarkas hasán vörhenyes- sárga folt, fényes az ikrek alakja, ezüstöskék a folyó fel­színe — mindez a régi mű­vész magas szintű mesterség­beli tudásáról tanúskodik. Hogyan kerültek a legendás római gyermekek közép-ázsi­ai pusztákra? Hogy meglel­jék a rejtély nyitját, a tudó­soknak etruszk, görög római, perzsa, ind és közép-ázsiai legendák tucatjait kellett ta­nulmányozniuk. Ki minden­ki nem nevelte a gyermeke­ket: tigrisek és farkasok, szarvasok és medvék, mada­rak, sőt még kígyók is! Nyil­vánvaló, hogy legtöbb hagyo­mány a legrégibb vallással, a totemizmussal áll kapcsolat­ban. Kürosz királyt, (i. e. 559—529), az óperzsa állam megalapítóját pl. szintén nős­tényfarkas táplálta. így tehát a tudósok megállapították, hogy Romulus és Remus cso­dálatos megmenekülésének mítosza csupán a széles kör­ben elterjedt ázsiai legenda római változata. Ismerték a legendát Bizáncban is. Mivel a Kelet és Nyugat közti kul­turális-gazdasági kapcsolatok a IX. században elég intenzí­vek voltak, feltételezhető, hogy az usztrusanai művész megfordult Bizáncban és on­nan vitta haza Bundzsikatba a vonzó legendát. Numan Negmatov orienta­lista régész a megteremtője annak a hipotézisnek, amely fényt derít a capitoliumi far­kas megjelenésére az uszt­rusanai királyi palota falán. A Róma alapításáról szóló legenda keletkezése az et­ruszkok itáliai megjelenésé­vel kapcsolatos. Az etruszkok eredetéről a tudományban mind a mai napig nincs egy­séges vélemény. Egyes tudó­sok Hérodotosz görög törté­netíró utalásai nyomán azt tartják, hogy az etruszkok Kisázsiából jöttek, mások sze­rint északi jövevények, me­gint mások Itália őslakóit lát­ják bennük. Am valamennyi elmélet hívei egyetértenek abban, hogy kultúrájukra nagy hatást gyakoroltak a ke­leti civilizációk. A régészeti leletek igazolják, hogy az et­ruszkok voltak Itáliában a kifinomult keleti művészet közvetítői. Nagmatov pro­fesszor véleménye szerint a nőstényfarkasról és az általa táplált gyermekekről szóló legendát is ők kölcsönözték Ázsiából. A capitoliumi farkas le­gendája tehát Közép-Ázsia térségeiben született az i. e. első évezred elején. Később a Közel-Keleten és a Földkö­zi-tenger vidékén keresztül eljutott az antik Rómába. Ezer esztendővel később pe­dig az ősi ázsiai mítosz Bi­záncon és Perzsián keresztül visszakerült származási he­lyére. (A Leninszkaja Szmenából ford. Zahemszky László) MAT Földrengésbiztos épület A japán újságírószövetség és a nemzetközi sajtóközpont új épületét nemrégiben adták át Tokióban. A több mint 3 ezer négyzetméter alapterüle­tű, 11 emeletnyi magas épít­mény figyelemre méltó érde­kessége, hogy tökéletesen földrengésbiztos. A földrengésbiztos épülete­ket az alapnál szélesebb, tek- nőszerűen kiképzett beton­alapzatra helyezik, s már a Szürke utcák, egyhangú lakótelepek A változás országos mére­tű, országot formáló és nemzedékeket érintő: másfél évtized alatt — I960 és 1975 között — csaknem ötvenezer­rel több mint egymillió új lakást emeltek hazánkban, s az ötödik ötéves tervidőszak első két esztendejében to­vábbi 180 ezer otthon épült városban és falun. Ez idő alatt minden harmadik csa­lád új hajlékba költözött: korszerűbbe, tágasabba, igé­nyeinek megfelelőbbe, s meg­annyi avult viskó falába be­levágott a bontócsákány. Vál­toznak életkörülményeink, és változik a táj, ama sző­kébb közeg is, amely napról napra körülvesz minket. S mintha a közvélemény érték­ítélete is változóban volna... Nem, szó sincs arról, mint­ha a számszerű eredménye­ket bárki is alábecsülné, mintha nem lennénk büsz­kék e nagyszerű produktum­ra. Ám mind gyakrabban haitik. olyan vélemény is: valami nincs rendjén. A ház­gyári elemekből s egyéb pane­lekből összeszerelt házak ko­rábban aligha remélt gyor­sasággal — háromnegyed év alatt — elkészülnek, városnyi városrészek születnek máról holnapra itt is, ott is... de ezek a lakótelepek riasztó léptékűek. Falaik egyhangú­an — már-már katonás rendben — merednek a ma­gasba, s az ott élők önma­gukba fordulnak. Nem sok­kal kedvezőbb a helyzet egyik-másik községben sem. Igaz, ott nem a panelfalak keltik a monotónia érzetét, hanem az ugyancsak katonás rendben sorakozó, nyeregte­tős házak — kevés az építé­szetileg korszerű, tűnőben a tájegységre jellemző egyedi. Egyebek mellett erről is szó esett a Magyar Építő­művészek Szövetsége márci­usi — sorrendben kilencedik — tisztújító közgyűlésén. A felszólalók közül nem egy hangoztatta az éoílészek hat­ványozott felelősségét, hi­szen végső soron rajtuk is múlik, milyen lesz Magyar- ország holnap, holnapután és az ezredforduló idejére. E szövetségnek csupán építé­szeink legjobbjai lehetnek tagjai, felvételkor az önálló A közgyűlésen — s annak szünetében, magánbeszélgeté­seken — aggályaikat ők sem hallgatták el. Kifogásolták, hogy mintha a mennyiségi szemlélet háttérbe szorítaná a minőségit (minőség alatt most nem a kivitelezés sú­lyosabb-enyhébb fogyatékos­ságait, hanem a jó építészet hiányát értették). Ama eszté­wm : A házgyárakra nagy feladat hárul a lakótelepek egyhangú­ságának feloldásában. Képünk a 43-as számú Építőipari Vállalat házgyárában készült; a kész elemet emelik ki a formából. munka, vagy az önálló alko­tásban való részvétel a mér­ce. A MÉSZ-nek jelenleg 780 rendes és 120 ifjúsági tagja van; a rendes tagok közül 200 vidéken él és alkot. Hét városban helyi csoport mű­ködik: a legnagyobb Miskol­con, a többi Debrecenben, Szegeden, Győrött, Szombat­helyen, Pécsett, valamint 1976 óta Kecskeméten is (Bács megye központjában tavalyelőtt 17 építész kérte, hogy testületileg vegyék fel őket a szövetségbe, s ők al­kotnák a helyi csoportot — azóta a legaktívabbak közé tartoznak). tikai többletet igénylik, amely meghatározhatja az új környezetben élők hangula­tát, amely nélkül az ízléskul­túra emelkedését sem remél­hetjük. A környezetet az em­ber formálja — mondották —, ám ez a környezet vissza­hat az emberre, s jó, vagy rossz irányba fordíthatja. Mindamellett felfigyeltek még egy érdekes jelenségre: a kisebb városok közül nem egy pezsgőbb építészetről ad­hat számot, mint Budapest. Talán a fővároson kívül könnyebb az erőket kon­centrálná, kevesebb akadály­tervezésnél ügyelnek arra, hogy az épület súlypontja aránylag mélyre kerüljön. Az alap és a felépítmény között szilárd az összeköttetés, a tartófalak erősek, lehetőség szerint kevés nyílással. Ké­mények, tornyok nem lehet­nek az épületen. A japán fő­városban gyakoriak az erős földrengések, s az új középü­leteket már hasonló eljárás­sal építik. . ha ütközik a beruházó, a ter­vező, és a kivitelező közötti összhang megteremtése? Vagy vidéken hellyel-közzel erősebb és egészségesebb a helyesen értelmezett lokál­patriotizmus? Kétségkívül ez is, az is közrejátszik. Anél­kül, hogy rangsort állítanánk fel, nem maradhat említés nélkül a jelentéktelen bá­nyásztelepülésből Európa- hírű várossá serdült Salgó­tarján sikere, nemzetközi el­ismerést keltett Kecskemét, Szekszárd, Pécs, Szombat­hely, Szolnok újkori építésze­te, Sopron, Eger és Győr mű­emlékvédelme ... s még foly­tathatnánk a sort. De lám, az építészek még­is elégedetlenek az ered­ménnyel, mert számon tart­ják a szeplőket is: az ön­célú, a szomszédénál maga­sabbra méretezett toronyház- monstrumofcat, és a szürke, ötletteáen utcasorokat is. Tudják, hogy a lakásépítés szervezeti formáinak új sza­bályozására van szükség fa­luhelyen, mert jobb, ha a te­lepülések rendezetten, terv­szerűen — és nem áttekint­hetetlen összevisszaságban — fejlődnek tovább. Hangoz­tatják: új módszerekre len­ne szükség a típustervezés­nél is, mert ami eddig tör­tént, az — megannyi erőfe­szítés ellenére — sem kielé­gítő. A közgyűlésen jelen levő Ab- rahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter je­lentette be: az ÊVM fellép a tervezési és beruházási fo­lyamatok elbürokratizálása ellen, s erről előterjesztést tár a kormány elé. Mindez együttesen a továbblépés le­hetőségével kecsegtet. Azt sugallja, hogy a következő 15 —20 évben — mikor is más­fél-kétmillió lakás épül Ma­gyarországon — az építészet eredményei is felzárkóznak az építés eredményei mellé, s városaink-településeink ar­culata a kor igényeinek meg­felelően, az ott élőknek több örömet szerezve változik to­vább. Földes Tamás |MUSOROK RUDID mwùüwa n 8.27 Harsan a kürtszó! 8.57 Zenekari muzsika. 10.05 Móra Ferenc : Kincskereső kisködmön. 11.02 Népi elle­nőrök vizsgálták. 11.17 Hen­ryk Szeryng hegedűi. 11.40 Veres Péter: A Balogh csa­lád. 12.35 Melódiakoktél. Közben: Beszélgetés Szirtes Ádámmal. 14.00 Mindenki könyvtára. 14.30 Népzenei riport. 15.10 Kórusok ma­gyar költők verseire. 15.28 Ezeregy délután. 16.00 Út­közben. 16.05 Magyarán szólva. 16.24 Zenekari mu­zsika. 17.00 Útközben. 17.07 Mester Ákos és Vértes Csa­ba vitaműsora. 17.32 Szov­jet népzene. 17.52 Operett­részletek. 18.15 Marsall László: Szerelem alfapont. 18.25 Könyvajánlat. 19.15 Népdalok. 19.35 Mozart : Idomeneo. Közben : 20.35 Arany János balladái. 22.35 Csehszlovákia—Magyaror­szág Szuper Liga asztalite­nisz-mérkőzés. 22.50 Film­zene. 23.10 Olvasólámpa. 23.30 Walter Gieseking zon­gorázik. PETŐFI 8.95 Fúvósmuzsika. 8.20 Külpolitika. 8.33 Slágermú­zeum. 9.28 Fehér Klára mű­sora. 11.55 Gyerekek köny­vespolca. 12.00 Népdalok. 12.33 A szolnoki stúdió mű­sora. 12.55 Verdi-kórusok, 13.25 Édes anyanyelvűnk. 13.30 Zenés képeskönyv. 14.00 Válogatott perceink. 17.00 Belépés nemcsak tor­nacipőben. 18.00 Mindenki iskolája. 18.33 Hétvégi pa­noráma. Közben: 19.25 Jó estét gyerekek! 19.55 Slá­gerlista. 20.33 A 04, 05, 07 jelenti. 21.00 Könnyűzenei olimpia. 21.30 Magyar Lász­ló a fekete kontinensen. 22.33 Külpolitika. 22.43 Wei­ner: Concertino. 23.02 Ver­bunkosok. Szolnoki rádió 17.00-től 18.00-íg Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás — Női dolgok, női gondok. Kitün­tetett nődolgozók. Riporter: Jakab Mária. — A krakkói Roma együttes felvételei­ből. — Beszélgetés a Vas­utas Szakszervezet országos főtitkárával. — Kölcsönös előnyök. Önodvári Miklós jegyzete. — 18.00 Észak-ma­gyarországi krónika (Az SZMT nőbizottsága és HNF Borsod megyei bizott­sága együttes ülése. — VIII. sárospataki pedagógusnap megnyitása.) — A Cara- velli zenekar játszik. — Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. .. TQ 8.00 Tv-torna. 8.05 Pedagó­gus-továbbképzés. 10.00 Szünidei matiné. 12.05 HANG-oskodó. 14.50 Sha­kespeare: III. Richárd. 16.35 Az agyműködés ábécéje. 17.30 A sokarcú Marokkó. 18.15 Telesport. 18.40 Átla­gon felül. — Riportfilm. 20.00 Hubay Miklós. Menny. bői egy angyal. 21.05 Csak ülök és mesélek. 22.10 Új Óbuda. 22.25 Tv-híradó. 2. műsor 18.23 Iskolatévé. 19.30 Hi. radó. 20.00 Vasárnapok Anjával. 21.15 Híradó. 21.35 Közkedvelt dallamok Olasz zenés film. I _

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents