Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-06 / 80. szám

Leonyid Brezsnyev az NSZK-ba utazik Folytatódik a szibériai utazás VHÄG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLTETEK! .Mfíhtuirnn MfJ USf AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXIX évfolyam, 80. szám ÄBA: 80 FILLER 1978. április (k, csütörtök Szép évforduló volt legyeszerle megünnepelték április 4-ét Hiúsági ugygyúlás a gellérthegyi jubileumi partban — Dísiinapsúg Katlanban — Koszorúzás Egcrlien és Kétestetön — Oelejeződött a forradalmi Hiúsági napok esetnéprataia Ás ünnepi gyűlés dfszelnöksége Leonyid Brezsnyev NSZK- beli látogatása, amelyre a most közzétett hivatalos be­jelentés szerint május elején kerül sor, nagy érdeklődést keltett a Szovjetunióban. A szerd» reggeli lapok közük Willy Brandtnak, az SPD el­nökének nyilatkozatát. Brandt mint már Budapesten meg­tartott sajtóértekezletén is, igen nagy fontosságúnak mi­nősíti az SZKP KB főtitká­rának bonni látogatását. Brezsnyev útja alkalmat ad arra, hogy a két ország vezetői, nemcsak az állam­közi kapcsolatokat vitassák meg, hanem tárgyaljanak a nemzetközi és ezen belül mindenekelőtt az európai helyzetről is. Mint ismeretes, a látogatásról a két kormány már korábban megállapodott és az csak technikai okok miatt került az eredetileg tervezettnél később sorra. A szovjet vezetés az európai politika szempontjából nagy fontosságot tulajdonít Bonn álláspontjának. Miközben a szovjet sajtó határozott han­gon bírálja mindazt, ami az NSZK poütikájában ellenté­A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter je­lentését a belgrádi találkozó­ról és a magyar küldöttség to vékeny ségéről. Az Országos Tervhivatal el­nöke beszámolt arról, hogy a hosszú távú külgazdasági politikáról és a termelési szerkezet fejlesztéséről ho­zott határozatnak megfelelő­en elkészültek a minisztériu­mok és az országos hatáskö­rű szervek intézkedési tervei. A kormány Jóváhagyólag tu­domásul vette az Intézkedé­si programokat, utasította a minisztereiket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy gondoskod janak az azok. ban foglalt feladatok terv­szerű végrehajtásáról. A tatabányai XH/a akna­üzemben 1978. február 16-án történt bányaszerencsétlenség kivizsgálására a Nehézipari Minisztérium, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, a Belügyminisztérium és a Bányaipari Dolgozók Szak­szervezete képviselőiből lét­rehozott kormánybizottság a vizsgálatot lezárta és a Mi­nisztertanács elé terjesztette jelentését. A bizottság megállapítása szerint a szerencsétlenséget süjtólégrobbanás okozta. A 6Újtólégrobbanás erő- és lánghatása, a munkahely be- omlása, a mérgező szénmo- noxidgáz feldúsulása, a be­álló oxigénvhiány huszonhat bányász halálát okozta. Az azonnal riasztott bá­nyamentők gyors beavatko­zással tizenkilenc bányászt élve mentettek ki. A beépí­tett védelmi rendszernek kö­szönhető, hogy 174 bányász sértetlen maradt. Á rendelkezésre álló ada­tok alapján a szerencsétlen­séggel okozati összefüggésben álló mulasztást a vizsgálat tes az enyhülési politikával és felhívja a figyelmet a mi- litarizálás, az újfasiszta je­lenségek veszélyeire, elisme­ri azt, hogy az NSZK kor­mányának fontos szerepe volt és van az enyhülés eddigi eredményeiben, illetve to­vábbfejlesztése lehetőségeinek kihasználásában. CS1TA: Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke kedden az Amuri területen levő Szkovorogyino állomáson lá­togatást tett a Bajkál—Amúr vasútvonal építőinél. A szov­jet párt és állam vezetőjét a vasútvonal építésében élen­járó Komszomol-brigádok köszöntöttélt. ★ 1978. április 5-én Haba­rovszk körzetében összfegy- vernemi harcászati gyakorla­tot tartottak. A gyakorlaton jelen volt Leonyid Brezs­(Folytatás a 2. oldalon.) A Minisztertanács meghall­gatta és tudomásul vette a tatabányai bányaszerencsét­lenség kivizsgálására alakí­tott kormánybizottság elnö­kének zárójelentését a sze­rencsétlenség okairól, körül­ményeiről. A Minisztertanács titkár­sága vezetőjének előterjesz­tése alapján a kormány fel­hívta a minisztereket, és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés márciusi ülésszakán elhangzott kép­viselői észrevételek és ja­vaslatok megvalósításának lehetőségeit, s tájékoztassák arról az országgyűlés elnö­két, valamint az indítványo­zó képviselőket A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. nem állapított meg. A kormány utasítására a Nehézipari Minisztérium és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség intézkedett, hogy az átlagosnál veszé­lyeztetettebb fejtésekben, a sújtólég-, szénporrobbanás- és gázkitörés-veszélyes vas­tag széntelepekben még biz­tonságosabb művelési rend­szereket kell kifejleszteni. Ezek az intézkedések annak a programnak a folytatását alkotják, amelynek kereté­ben 1971—1977 között 2,7 milliárd forintot fordítottak a szénbányászat biztonságá­nak fejlesztésére. A kormány elismeréssel szólt a bányamentők szerve­zett, önfeláldozó munkájáról. Egyben helyeslőén tudomásul vette, hogy az áldozatok hoz­zá tartozóiról a Tatabányai Szénbányák és az erre ille­tékes állami szervek gondos­kodtak. A XII/a aknaüzem terme­lőképességének helyreállítá­sára a munkálatok március 1-én megindultak. (MTI) A tavasz harmadik ünne­pét, hazánk felszabadulásá­nak 33. évfordulóját ünnepel­te az ország, a megye dolgo­zó népe. Az idei születésnap szép ünnep volt: az üzemek­ben, az iskolákban, a legki­sebb településeken is megem­lékeztek róla. Ezúttal fejező­dött be országszerte a forra­dalmi ifjúsági napok ese­ménysorozata. A jubileum, a három tavasz ünnepe jegyé­ben zajlott le Budapesten, a gellérthegyi jubileumi park­ban az ifjúkommunisták ha­talmas — mintegy 30 ezer fiatalt mozgósító — demonst­rációja, amelyen emléket állí­tottak a hősöknek, s hitet tettek a béke ügye mellett. A nagygyűlés elnökségében he­lyet foglalt dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára, Né­meth Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai, Jakab Sándor, Grósz Károly és Rácz Sándor, ■ Központi Bizottság osztályve­zetői. Ott voltak a kormány, a fővárosi párt. és állami ve­zetők, a társadalmi és a tö­megszervezetek, valamint a fegyveres erők és testületek képviselői. Az elnökség tagja volt V. J. Pavlov, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete is. A Himnusz elhangzása után Simon Sándor, a KISZ buda­pesti bizottságának titkára nyitotta meg a nagygyűlést, Hazánk felszabadulása 33. évfordulójának megyei ün­nepségét hétfőn este a hat­vani sportcsarnokban ren­dezték meg. A nagytermet zsúfolásig megtöltötte az ün­neplő közönség, amikor el­foglalta helyét az emelvényen a díszelnökség, amelyben je­len volt Vaskó Mihály, a KEb tagja, az MSZMP He­ves megyei Bizottságának el­ső titkára, Fekete Győr End­re, a megyei párt-végrehajtó­bizottság tagja, megyei ta­nácselnök, Borisz Alekszeje- vics Kulicsenko alezredes, az ideiglenesen hazánkban tar­tózkodó szovjet déli hadsereg­csoport egyik alakulatának parancsnoka, továbbá a me­gye, Hatvan város párt. és tanácsi szerveinek, a fegyve­majd Hámori Csaba, a KISZ budapesti bizottságának első titkára mondott ünnepi be­szédet. A nagygyűlés, amely emlékezetes demonstrációja volt felszabadulásunk 33. év­fordulójának, az Internacio- nálé hangjaival ért véget. rés és különböző társadalmi testületeknek, intézmények­nek, vállalatoknak több ve­zetője, képviselője. A magyar és szovjet himnusz elhang­zása után Szokodi Ferenc, az MSZMP Hatvan Városi Bi­zottságának első titkára mon­dott köszöntőt, majd felkérte Szeliczki Józsefet, a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­ját, a Hatvani Konzervgyár pártbizottságának titkárát ünnepi beszéde megtartásá­ra. — Ahogyan telnek az évek, évtizedek, az idő múlásával egyre inkább érezzük, s él­vezzük nagyszerű gyümöl­csét mindannak, amit 1945. április negyediké, a felsza­badulás népünknek hozott. S történelmi tény, hogy több mint három évtizeddel ezelőtt a szovjet hadsereg felszaba­dító harcai nyomán új hon­foglalás indult Magyarorszá­gon — kezdte beszédét Sze­liczki József. — Munkásosz­tályunk. dolgozó népünk sok évszázados elnyomás után szabadon formália jövőjét, alkotja több mint ezeréves történelmünk legnagyobb vívmányát, az épülő szocia­lista hazát, amely minden őszinte és jó szándékú építő­jének igazi otthona lett. Ezt követően arról a társa­dalmi, gazdasági fejlődésről beszélt, amely a szocialista termelési viszonyok kialakí­tásához vezetett, megsokszo­Megyénkben — hasonlóan, mint az ország más területe­in — az alkalomhoz illően ünnepeltek a dolgozók. A központi díszünnepségre ez­úttal április 3-án Hatvanban, a városi sportstadionban ke­rült sor. rozva az ipari, mezőgazdasá­gi teljesítményeket, s me­gyénkben olyan országos fon­tosságú beruházások valósul­hattak meg, mint a Gagarin Hőerőmű, a Thorez Külfej­tés, a Kiskörei Vízlépcső, je­lenleg pedig folyik az ugyan­csak kiemelkedő jelentőségű Bélapátfalvi Cementgyár épí­tése, valamint a recski érc- vagyon feltárása A közgondolkodás helyes irányú alakulásából ugyan­akkor olyan széles körű poli­tikai képzés olvasható ki, amely a dolgozó nép minden rétegét hasznosan érinti. Utóbbinak köszönhető a szo­cialista erkölcs térhódítása, s a harácsolással, önzéssel, kö­zömbösséggel szemben tanú­sított szembeszállás, határo­zott fellépés. Hatvan és az V. ötéves terv kapcsán így szólt Szeliczki József: — A település a felszaba­dulás óta kapott 4400 lakás, 43 kilométernyi villanyháló­zat. 70 kilométer vízvezeték, a 452 ágyas új kórház, két öregek napközije, két új óvo­da, négy új általános iskola, strandfürdő. 80 kilométernyi járda létesítése után még eb­ben az évben újabb óvodá­hoz jut a Szabadság úton. át~ adják rendeltetésének a 300 személyes munkásszállót, megkezdik egy 12 tantermes iskola, több lakótömb, egy textiltisztító üzem építését, s öt képzőművészeti alkotással válik esztétikusabbá a város. A szép eredmények annak az összehangolt erőfeszítésnek a javára írhatók, amelyet a párt, állami és tömegszerve­zetek vezető testületéi, a gaz­daságok .és, intézmények ve­zetői tanúsítottak, természe­tesen a lakosság cselekvő részvállalásával. így történ­hetett meg az Is, hogy az 1977-es társadalmi munka ér­téke meghaladta a tízmillió forintot, s a megyei tanács másodszor ítélte Hatvannak az elismerő oklevelet, pénz­jutalmat. Beszélt az ünnepség szóno­ka későbbiekben arról is, hogy hazai fejlődésünk nem volt teljesen töretlen, továb­bá óvakodnunk kell a törté­nelmünk egy korábbi szaka­szában már sok kárt okozó bal- és jobboldali elhajlástóL De elért eredményeink sem tehetnek önelégültté bennün­ket! — Egy percre sem téveszt­hetjük szem elől, hogy a fej­lett szocializmus felépítése növekvő követelményeket je­lent a munka minden front­ján. S ma nem tudunk úgy előrelépni a gazdaságban, hogy a kultúrában és ideoló­giában előre ne lépnénk. Vi­szont, ahogyan pártunk XI. kongresszusa megjelölte kö­zeli, távlati feladatainkat, a további kulturális és ideoló­giai haladásnak növekvő gaz­dasági eredményeink is fel­tételei. S a hatékonyabb munka teszi szükségessé meg­lévő erőforrásaink jobb ki­használását, a minőségi kö­vetelmény előterbe helyezé­sét, az ésszerű takarékossá­got, a szocialista kijzgondol' kodás és életmód kiteljesedé­sét, a meglévő negatív jelén- ségek elleni következetesebb harcot — folytatta beszédét Szeliczki József. Majd gaz­daságunk általános helyzeté­vel kapcsolatban kijelentet­te: Tervcéljainknak megfele­lően 1977-ben valamennyi népgazdasági ágban meggyor­sult a fejlődés üteme, erő­södtek az egyensúly javulá­sát szolgáló folyamatok, s a nemzeti jövedelem hét és íél (Folijtatás a 3. oldalon) Fogadás az Országházban Hazánk felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa kedden este fogadást adott az Or­szágházban. A fogadáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Maróthy László, Németh Károly és Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Borbély Sándor, Gyenes András és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, ütt volt az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kultu­rális élet sok más vezető személyisége, a termelőmunka számos kiváló képviselője. A szívélyes, baráti hangulatú fogadáson — amelyen Losonczi Pál köszöntötte a meg­jelenteket — jelen volt a budapesti diplo­máciai képviseletek sok vezetője és tagja is. (MTI) \ Ulest tcartett a flySâffiisæterfciiisiGS Közlemény a tatabányai szerencsétlenség okáról ,, Fegyelmezett munkával, társadalmi összefogással” Emlékünnepség Hatvanban

Next

/
Thumbnails
Contents