Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-29 / 100. szám
Átadták az idei SZOT-díjakat Pénteken a SZOT székházában ünnepélyesen kiosztották az 1978. évi SZOT-díja- kat. Az ünnepségen részt vett Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Övári Miklós az MSZMP KB titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZ P Politikai Bizottságának tagjai, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnöke, Dobozy Imre a Magyar írószövetség főtitkára. Üdvözlő beszédében Simó Tibor, a SZOT kulturális osztályának vezetője hangsúlyozta: a mai nap ünnepelt- jei műveikkel, ismeretterjesz- tő tevékenységükkel, érdeklődést keltő és igényességre nevelő személyes kapcsolataikkal, közéleti aktivitásukkal, művészi elkötelezettségükkel formálják a dolgozó emberek kulturális igényét, az igazi értékek iránti érzékét és fogékonyságát. Felelősséget éreznek szocialista valóságunk, céljaink, eszméink történelmi igazsága iránt, feladatokat vállalnak a kultúra, a művészet gyarapításában, népszerűsítésében és terjesztésében. A díjakat Gáspár Sándor adta át. Avar István színművész, Bertha Bulcsu író, Bessenyei Ferenc színművész, dr. Buga László orvos, Csák Gyula író, Kabos Ernő történész, Maróti Gyula, a Kórusok Országos Tanácsa főtitkára, Moldován Stefánia operaénekes, Nagy Albert koreográfus, Orosz Adél balettművész, ötvös István, a Magyar Hajó- és Darugyár szakmunkása, társadalmi népművelő, Petur György, a Magyar Rádió főosztályvezető-helyettese, Róna Péter filmrendező, Soltész György—Ásztai Csaba iparművészek (megosztott díjjal), Sós László—Kemény Éva grafikusművészek (megosztott díjjal), Suka Sándor színművész, ifj. Szabó István szobrászművész, Szanthoffer Imre grafikusművész, Szűcs László, a Magyar Televízió rendezője, Tréfás György operaénekes. A SZOT elnöksége a díjak átadása után fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. A választ csak a szél ismeri Amint a film címében is olvasható, ebben a krimiben nincs válasz, nem fejtik meg a végén a titkot, ki és miért, hogyan és kikkel együttműködve szervezte meg a milliomos megölését, jachtjának felrobbantását. Nincs válasz arra sem, ki és mennyire izgul, milyen háttértől fedve azért, hogy ennek a krimiepizódnak folytatása legyen. Nem akarjuk ebben a krimiben a frontokat felderíteni, az alapötletet körüljárni. Inkább azt vesszük szemügyre, ki, miért és hogyan indul a harcba. Van itt egy Helmann nevű úr, a német, az áldozat. Van itt egy angol nevű úr, aki a legelegánsabb estélyen, úgy beszél, mint egy részeg kocsis, mert részeg és a részegség állapotában nincs sok különbség a kocsis és a pénz atyaistene között. ' Van itt német segédlettel, svájci beütéssel működő francia és délhoni, nevezzük egyszerűbben : nemzetközien vegyes arisztokrácia, hiszen úgy vonulnak fel a temetésen Mercedeseiken, mint egy fémjelzett lóvásár szereplői. Ezeknél a nagy vadaknál nincs olyan' jellemi vonás, amely elnyerné ro- konszenvünket; lárva-arcok ők, jól vasalt szövegeket mondanak megszabott és megtanult sablon szerint, mert úgy látszik, ennyi pénzhez, ennyi luxushoz, ennyi Közművelődési előadók továbbképzése (Tudósítónktól) A Megyei Művelődési Központ az 1978-as évre továbbképzést szervezett a közművelődési munkában tevékenyen részt vevő társadalmi aktíváknak, illetve függetlenített közművelődési elő" adóknak. Ezzel a továbbképzéssel az MMK módszertani segítséget kíván nyújtani az üzemeknél, vállalatoknál és intézményeknél folyó közművelődési munkához. Az első foglalkozásra eljöt- tek a megyében lévő vállalatok, üzemek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, SZOT-üdülők függetlenített népművelői, a közművelődési bizottságok titkárai, az oktatási felelősök, valamint a munkásszállások kultúrfele- lősei. Az előadást konzultáció követte. A továbbképzés következő témaköre az Életmód és művelődés kérdése lesz, amelyre július hónapban kerül sor. Az üzemi népművelők 1978. évi továbbképzése októberben a vállalati kiscsoportok működésével kapcsolatos feladatok megbeszélésével, illetve bemutatójával zárul. Váradi Anna 1978. április 39.. szőrű*"' NSZK-film külső eleganciához csak a teljes belső üresség párosítható. Van itt azonban egy szerény kis biztosítási nyomozó és német, akinek nagyon egyszerűen és nagyon közönségesen „csak” annyi lenne a dolga, hogy végére járjon valaminek, ami az ő körén, az ő gondolatmenetén kívül van. S mivel így, ez az iil- dözőcske méretre és minőségre másképp szabottan jelenik meg, mint amit l^ucas, ez a rokonszenves nőfaló Robert el tud képzelni, marad a film főtémája az a szerelem, amelyet ismét csak rokonszenvet keltve játszik el előttünk egy francia festőnő — meggazdagodási szándékkal is megáldva — és ez a nyomozó, Robert Lucas, akit mintha szintén megfertőzött volna a boldogság kék madarának kergetése — a milliók által. Kriminek csak félig krimi ez a film, szabvány szerelmi játéknak pedig ott gyanús, hogy ebben a filmben a nemzetközi környezet ellenére csak a németek mentek az egekbe, akár így, akár úgy. Alfred Vohrer rendező nem csukta szűkre a markát, amikor a környezetet és a palotabelsőket filmre vitte. Majdnem azt mondanánk, hogy ezek a külső felvételek az igazi szereplői ennek a filmnek, de akkor igaztalanok lennénk. Tanult ez a rendező Fellinitől is (a ruha megmagyarázza az embert), hiszen az estély és az ott megfogalmazott kontrasztok — ha nem is olyan élesen, mint a nagy olasznál — belevilágítanak abba a jól trágyázott zűlöttségbe, amely a pénz körül felfedezhető.. Vannak apró jelenetek, amikor a néző várná, most, ebbe az irányba nyisson tovább a rendező; ha ez a mondat itt, így, ilyen jól elhangzott, -visszhangozzék is rá valami tett, vagy valami érzelmi többlet, de jön a snitt, ez a filmes trükk, ez a vágás és a sokat sejtetés átalakul valami mássá, amit a végén sem köt össze egységes, végigvizsgálható csokorrá ez a szakmában és a technikában jártas filmes. A festőnő — Marthe Keller — nekünk új arc és a közelfelvételek azt bizonyítják, hogy jó kedvvel vesz részt ebben a játékban, ahol az egyik leglogikátlanabb beosztás az övé. Hacsak azt nem mondjuk, hogy a szerelem ... Maurice Ronet ismerős a hazai közönségnek, mégsem hisszük el neki ezeket a nehéz mutatványokat, ahogyan egymaga át akar törni ezen a pénzből épített hatalmas gáton. Azért a krimi végén mégiscsak megakadt bennünk a kérdés : az az ápolónő,1 vagy orvosnő miért és hogyan ügyködött itt? Miért és kik által lett az ő sorsa ebben a mesében? Vagy a krimi befejezése után sem szabad kérdezni? Farkas András vasz, és Attila egyszer azt mondta, dobják el a mozijegyet, sétáljanak egy nagyot, mert rájuk fér a mozgás: mindig csak ülnek a gyárban, Judit ráadásul otthon is, a rajzai mellett ... Eldobták a mozijegyet, és elmentek sétálni, amiből persze nem sok lett, mert csakhamar beálltak egy gesztenyefa mögé, csóko- lózni. És amikor már a kapuban búcsúz- kodtak, a fiú azt mondta, milyen kár, hogy kollégiumi bulik idején nem csináltak semmit! És ezt J 2. Ám mindig szívdobogást kapott, mikor a néninek színházat, mozit vagy pláne táncot jelentett be, s az öreg morgott is, de nagyon nem, mert ezek a kimaradások nem voltak sűrűek, és Juditról fél év után sem derült ki semmi baj. Hanem közben tapasz lett, szép langyos taolyan panaszosan tudta mondani, és annyira tudott nézni azzal a két borjúszemével, hogy Judit nagyon megsajnálta önmagukat. Evett, lefeküdt, de nem tudott elaludni. A hold bevilágított az ablakon, és ez idegesítette. Fel is kelt, hogy leengedi a rolót, de akkor rájött, hogy kevés bent a levegő, először szellőztetni kell. Hevesből félezren utaznak Palócnapi készülődés Balassagyarmaton Ebben az évben a Nógrád megyei Balassagyarmat lesz a házigazdája az immár hagyományosan kétévente megrendezett nagyszabású nép- művészeti—kulturális bemutatónak, Heves és Nógrád megye amatőr folklórcsoportjai találkozójának, a palócnapnak. A város nagyon készül erre a június 11-i egész napos programra — a napokban megtartott operatív bizottsági ülésen (amelyen Heves megyéből is több művelődési szakember vett részt, az elnökségben pedig Gönczi Balázs, az egri járási hivatal művelődési osztályának vezetője képviselte a megyét) már csaknem teljesen kidolgozott programtervezetet vitattak meg. Mi is várható ezen a júniusi vasárnapon? Az ünnepi hangulatot, reggel zenés ébresztővel, pattogós, vidám fúvószenével jelzik a város utcáin. Éél kilencre várják a csoportokat. Heves megyéből körülbelül ■ 500 szereplő fog érkezni, 18 különböző csoport, együttes tagjai, Nógrá- dot mintegy 600 fő, 21 folklórcsoport képviseli. Tíz órakor kezdődik az ünnepség. A köszöntők után a főutcáról átvonul a menet a Palóc-ligetbe, miközben ízelítőt adnak énekükből, táncaikból, muzsikájukból. „Felvonul” a szilvásváradi híres lipicai ötös fogat is. A ligetben felállított szabadtéri színpadon több mint egyórás gálaműsorban gyönyörködhetnek a nézők. Ebéd után térzene következik, amelyen a balassagyarmati felnőtt, a bélapátfalvi és a tarnaleleszi úttörő fúvószenekar játszik. A nap központi rendezvénye a népművészeti csoportok bemutatkozása lesz. A két megye amatőr népművészeinek, csoportjainak munkáiból kiállítást nyitnak meg a Palóc Múzeumban. Itt többek között népi hímzések, fafaragások, szőttesek, népi gyermekjátékok láthatók. A két szabadtéri színpadon pedig a műsorok peregnek, közben népviseleti bemutató idézi fel a régi népi divatot. Hevesből előreláthatólag Eger- bocs, Ostoros, Bélapátfalva, Gyöngyöspata, Mátraballa, Párád, Mátraderecske, Eger- bakta, Terpes, Bodony, Kerecsend, Felnémet, Szederkény. puszta, Andomaktálya, Mikó~ falva, Tarnalelesz csoportjai lépnek fel, számítanak még az egri „Egri Csillagok” népdalkórusra és a gyöngyösi Vidróczky együttesre. Nóg- rádból még nem végleges a résztvevők listája, de biztosan ott lesz a 21 együttes között a nógrádsipeki parasztbanda, a höllókői híres pávakor, lesz citeraegyüttes és népi játékokat bemutató csoport. A palócnap ezeken kívül is sok színes programot kínál. Egyórás lovasbemutatót tart a palotási termelőszövetkezet, a ligetben árusok ütik fel sátraikat, kapható lesz a tervek szerint kékfestő-termék, kosarak, szőttesek, fazekasáru. Kora este utcabállal ér véget a palócnapi műsor. A balassagyarmatiak sok vendéggel, jó hangulattal szeretnék „átvenni a stafétabotot” Párádtól — a jövőben ők lesznek az állandó Nógrád megyei házigazdái ennek a rendezvénynek. (G. K. M.) j Rendszeresen olvas a fél ország Összehívják az Olvasó népért mozgalom II. konferenciáját Rendszeresen olvas a fél ország, hogy pontosan menynyien, azt nehéz volna kiszámítani. „Segéd”-számok persze vannak; a tanácsi és szakszervezeti könyvtárakban az olvasók száma több mint kétmillió, a korszerű olvasóhelyiséggel rendelkező könyvtárakban évenként 20 millióan fordulnak meg. Minden eladott öt könyv közül négy a családi, házi könyvtárakba kerül. S ha figyelembe vesszük az újságok, folyóiratok, szaklapok, az ismeretterjesztő irodalom iránti növekvő érdeklődést is, elmondható; a lakosság 55—60 százaléka rendszeres olvasó — állapította meg az Országos Közművelődési Tanács elnöksége. Az Olvasó népért mozgalom eredményeit összegezve rámutatott arra is, hogy az értelmiségiek olvasnak a legtöbbet, főleg szakirodalmat. A sorban következnek a középszintű szakemberek, aztán a munkások, akik egyre gyakrabban látogatják a könyvtárakat és jóval több könyvet vásárolnak, mint öt évvel ezelőtt. Elsősorban à szépirodalmi műveket keresik. A szövetkezeti könyvterjesztés dinamikus fejlődése pedig azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaságban dolgozók is egyre nagyobb számban igénylik a könyvet. A tapasztalatok szerint a fiatalok 15—29 éves korukig zömmel a könyvtárakban szerzik be olvasnivalójukat. Később több könyvet vásárolnak, kevesebbet járnak közkönyvtárba és az irodalmi műveken kívül szakirodalmat, újságokat, folyóiratokat is olvasnak. Az irodalmi ízlésre jellemző: kevesebben olvassák a romantikus, a klasszikus realista irodalom alkotásait, növekszik az érdeklődés a mai magyar és szovjet irodalom, a politikai, főleg dokumentumirodalom iránt. Népünk olvasási kultúrája magas színvonalú — nemzetközi viszonylatban is — hangsúlyozták az ülésen. A Hazafias Népfront továbbra is fontos közművelődést segítő feladatának tekinti az olvasómozgalom szervezését, koordinálását. Igényli és elősegíti a széles körű társadalmi összefogást — hangsúlyozták az ülésen. Az elnökség állásfoglalásában külön felhívta a figyelmet: a lakó- és munkahelyi közösségek, elsősorban a szocialista brigádok fokozottabb bevonásával szélesítsék az olvasók körét. Az elnökség egyetértett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságának határozatával: ez év őszére összehívják az Olvasó népért mozgalom II. országos konferenciáját. (MTI) S amíg nyitva az ablak, kikönyököl, mert olyan szépen ciripelnek a tücskök a szemben levő kis parkban. Hát ahogy könyököl, valaki pisz- szeg! Attila ott ült a pádon, már másfél órája. Ez any- nyira megtetszett Juditnak, hogy azt mondta: Akkor mi biztosan nagyon szeretjük egymást, mert látod, én is megéreztem, hogy itt vagy! ... Én pedig nagyon kívántam, hogy nyisd ki az ablakot !... És csókolóztak, de hát ablakon keresztül elég kényelmetlen. Ezért Judit átlépett a párkányon. Éjfél lehetett és az ég világon kívül senki sem volt odakint. Jutka félt, hogy harmatos a pad, és bepiszkolja a pizsamáját, és a fiú lefeküdt, egész hosz- szában, és hirtelen magára rántotta a lányt. így játszadoztak, de nagy halkan, mert ilyenkor már sokan nyitott ablaknál alusznak. <. Két óra lehetett, mikor az autósjárőr arra jött. A reflektor fénye végigsöpört rajtuk, de a rendőrök nem vettek észre semmit. Talán álmosak voltak. Másnap este nem volt találkozásuk, mert Judit túlórázott, harmadnap a megyei művészklub estjére mentek, hahem negyednap megvárták, míg elcsendesedik a környék, és Judit megnyitotta az ablakot megint. Ám akkor Attila azt mondta, hogy a pad kényelmetlen, és külön- oen is mi van, ha a rendőrök nem autóval jönnek, hanem gyalog?! Ám ezen az estén sem történt semmi olyan, ami miatt kollégiumi tanárok, botos nagynénik, vagy aggodalmas szülők kitérhetnének a hitükből. Csak körülbelül két hónap múlva esett meg az est, nap múlva esett meg az eset, de lehet, hogy három is be- letellett. Mindenesetre, már ott volt a nyári szabadságok ideje. Attila a szüleivel ment nyaralni, mert ez így volt szokásban, mióta a világ világ, és nem tudott volna mit mondani az öregeknek, hogy most miért nem megy velük. Judit pedig hazament a- falujába, és mikor újra találkoztak, azzal lepte meg a fiút, hogy nem jött még... hogy szóval, elmaradt. — Egy darabig reménykedtek, hogy majd, majd, Attlia beszerzett néhány Hirschler- könyvet, és abból kiderült, hogy eltolódhat a határidő, ha a nő életében valami változás áll be, vagy ha sokat idegeskedik. S Jutkának az volt a véleménye, hogy mindkettő passzol, mert, ugye, a változás beállott, s ő emiatt annyit idegeskedett már, hogy abból két határidő-tolódásra is telhet. — Miért idegeskedtem? Hát éppen azért, ami bekövetkezett, te bornyú! A fiúnak a bornyú erős volt, kikérte magának, mire Judit mérgesen, de nevetve megmondta, hogy első pillanattól így hívja magában, de ebben nincs semmi sértő, nem is akar lenni, sőt!... Attila azonban egészen másként fogta föl a dolgot, és elrohant. Judit várta egy darabig, hogy majdcsak megenyhül, aztán becsukta az ablakot, lefeküdt, és sírt. Vagy két hét múlva egy lány kereste, közös ismerősük levelet hozott, Judit rögtön föltépte, de izgalmában oly rosszul, hogy a boríték kettészakadt, és a benne levő ötszázasok a földre estek. A járdára, a gyár előtt, mikor millióan jönnek-mennek műszak után. A barátnő nagyot sikkantott, és persze minden világos lett, úgyhogy Judit el sem olvasta a levelet, hanem szégyenében apró darabokra tépte, a pénzzel együtt, és eldobta. A következő héten elvetette a gyereket, persze, aztán másik városba költözött. Ott is folytatta viszont a grafikát, a napi munka mellett. Később fölfigyeltek a rajzaira, s Pesten, egy kiállítás alkalmával a tévében is szerepelt — és utána felkereste Attila. A lány már messziről észrevette, ahogy jött le a főiskola lépcsőjén. Legszívesebben megölte volna. Igen, ezt erezte legerősebben, s mindjárt utána, hogy legalábbis megszégyeníti. Ott, az utcán' Ez azonban annak idején lett volna igazi. Megfordult és leosont a hátsó lépcsőn, s másnap megmondta a portásnak, hogy ha az a férfi keresi még, mondja meg neki, nem akar vele találkozni. , (Végeid
