Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-29 / 100. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! J¥ërn AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXIX. évfolyam. 100. szám ARA: 80 PILLÉR 1978. április 29.. szombat •• Ünnepség a szakszervezetek székházéban Május 1-e alkalmából pén­teken Egerben, a Szakszer­vezetek Heves megyei Taná­csa székházában megemléke­zésre és kitüntető ünnepségre került sor. A megyei szak- szervezeti elnökség, valamint az egyes megyebizottságok nevében Gubán Dezső, az SZMT elnöke köszöntötte az ünnepségen részt vevő akti­vistákat, szakszervezeti bi­zalmiakat, az Állami Díjjal, a Munka Vörös Zászló Ér­demrenddel, az MSZMP Központi Bizottsága és a me­gyei pártbizottság jubileu­mi oklevelével kitüntetett szocialista brigádok képvise­lőit, valamint a meghívott vendégeket, köztük Virág Károlyt, a megyei pártbi­zottság titkárát, dr, Voksun Józsefet, a SZOT Elnökségé­nek tágját, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitká­rát Köpf Lászlónét, a megyei KISZ-bizottság első titkárát, Jenei Jánost, a Hazafias Nép­front • megyei titkárhelyette­sét és dr. Papay Gyulát, a megyei tanács vb-titkarát. Az ünnepségen dr. Jenes Pál, az SZMT titkára mon­dott beszédet. Egyebek kö­zött a következőket hangsú­lyozta : — . Május elseje az egyik legszebb ünnepünk. Ekkor nemcsak a virágba szökő ter­mészet, s a hozzáfüzödö nép­szokások jutnak eszünkbe, hanem a jógáikért harcoló, gyakran az életüket áldozó munkások évszázados hagyo­Ur. Jenes Pál beszédét tartja. zt*: mányal is. Ez a hatalmas energia: a munkásosztály és a vele haladó dolgozo töme­gek közös akarása ad ma is vagy lendületet a proletariá­tus harcához, s ez teszi in­ternacionalista ünneppé má­jus elsejét. Ezen a napon ad­hatunk számot a 60. évfor­duló alkalmából meghirde­tett munkaverseny eredmé­nyeiről is. Az üzemeinkben, vállalatainknál dolgozó kol­lektívák jó munkájának eredményeként az MSZMP KB jubileumi oklevelét négy, a megyei pártbizottság jubi­leumi oklevelét öt, s a KISZ KB hasonló kitüntető okleve­lét két szocialista brigád nyerte el. A munka ünnepén arról is említést kell tennünk, hogy a nemzetközi munkásság csak­nem kilenc évtizedes harca, összefogása egyre inkább meghozza az eredményét. Ezt tükrözi a Prágában meg­tartott IX, szakszervezeti világkongresszus is, Dr. Jenes Pál nagy tapssal fogadott beszédé után kitün­tetések átadására került sor. A Munka Érdemrend arany (Fotó: Perl) fokozatát kapta Rozgonyi Józsefné, az SZMT nyugdíjba vonuló osztályvezetője. A Szakszervezeti Munkáért ki­tüntető jelvény arany foko­zatát adományozták Orbán Ferencnek, az SZMT nyug­díjba vonuló műszaki gond­nokának, Korsós Lászlónak, az SZMT központi könyvtá­ra igazgatóhelyettesének. Többen részesültek e kitün­tetés ezüst fokozatában, a szakszervezeti munkában élenjáróknak pedig ez alka­lommal nyújtották át az el­ismerő okleveleket.. Május I. alkalmából A munka ünnepeltjei Kiváló vállalat az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát Immár tizenkettedik alka­lommal nyerte el a Kiváló Vállalat omet az Eger—Mái­ra: vidéki Borgazdasági Kom­binát. Az ünnepségre pénte­ken délelőtt Egerben, a Vö­rös Csillag Filmszínházban került sor. Ott voltak a He­ves, Borsod-Abauj-Zemplén Nógrád, Szabolcs-Szatmár, és Hajdu-Bihar megyét átfogó kombinát szocialista brigád­jainak, a partner termelőszö­vetkezeteknek, és az élelmi­szeripari vállalatoknak a képviselői. Eljött Vaskó Mihály, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság el­ső titkára, Molnár József, az MSZMP Központi Bizottsá­gának munkatársa, Varga Pál, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője, Fekete Győr Endre, Heves megye Taná­csának elnöke, Schmidt Re­zső, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára, valamint a szomszédos me­gyék párt- és állami vezetői is. A vendégeket Szántó Is t- vánné, a kombinát szakszer­vezet; bizottságának titkára köszöntötte. Ezután Dancz Pál vezérigazgató tartott ün­nepi beszédet. Elmondta, hogy a tavalyi esztendő mér­földkő volt a vállalat életé­ben. ugyanis a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisz­térium javaslata alapján kombináttá szervezték át a volt pincegazdaságot. Ez na­gyobb követelményeket tá­masztott a dolgozó kollektíva elé, melynek sikeresen eleget is tettek. Nőtt a termelékeny­ség és minden idők legna­gyobb szüretét bonyolították le tavaly, hiszen csaknem félmillió mázsa szőlőt dol­goztak fel. Tovább javult a borok minősége, amely lehe­Vaskó Mihály (képünk jobb oldalán) átadja a Kiváló Vállalat címet tanúsító oklevelet Dancz Pál vezérigazgatónak. (Fotó: Szántó György) tővé tette főleg a tőkés ex­port fokozását. Az ünnepi beszéd után Vaskó Mihály, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára gratulált a mun­kasikerekhez, majd átadta a Kiváló Vállalat címet tanú­sító oklevelet Dancz Pál ve­zérigazgatónak. Ezt követően jutalmazásokra került sor. A vállalat Kiváló Brigádja lett a gyöngyösi Il-es számú pin­cészet Szamuely, a verpeléti pincészet Dózsa, és az egri tmk-üzem Bánki Donát szo­cialista brigádja. Dicsérő oklevél a kitérőgyároak Díszbe öltözött a gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzem nagycsarnoka, ahol a munka ünnepe alkalmából Kelemen Árpád igazgató köszöntötte a megjelenteket. Beszédében értékelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ju­bileumi évfordulója tisztele­tére indított munkaverseny eredményét is. Büszkeséggel említette, hogy a kitérőgyártás évi ter­vét már tavaly november 1-re teljesítették, a vállalás ha­tárideje pedig november 7. volt. Az éves termelési ter­(Folytatás a 2. oldalon.) Testvérvárosok világnapja MIND TÖBBEN ÉLÜNK VAROSOKBAN. Némelyek be­költöznek a városokba, mások lakóhelyük városi rangra emelkedésével válnak városlakókká. Újfajta, sajátos kap­csolat alakult ki a városok között, nemcsak országhatárain­kon belül, hanem méretekben is. Ez a mozgalom — a testvérvárosok kapcsolata, majd világszövetsége, április utolsó vasárnapján, holnap ünnepelt világnapja — nem ilyen racionális eredetű. Sokszor elmond­ták már, hogy Helsinki szelleme új értelmet kölcsönöz a vá­rostestvériségnek is. A második világháborúban lerombolt, angliai Coventryben ébredt a gondolat, és bizonyára nem véletlen, hogy a sokat szenvedett város éppen a szovjet Sztálingráddal (Volgográddal) épített ki effajta testvérkap­csolatot. A magyar városok hasonló kapcsolatai szintén sokré­tűek. Mindenekelőtt a szocialista testvérvárosokkal ápolnak gyümölcsöző viszonosságot — Debrecen Lublinnal, Szeged Odesszával, Pécs Lvowal, Szolnok Tall innal, Kaposvár Ka- linyinnal, Kecskemét Szimferopollal, Eger a finn Porival, Kazincbarcika Dimitrovgráddal, hogy csak néhányat említ­sünk a sok közül. De hasznot hajtó, bensőséges szálak fűzik jó néhány városunkat az északi rokonvárosokhoz — Eszter­gomot Espooboz, Miskolcot Tamperéhez — és francia, olasz, török stb. településeket ugyancsak szívesen keresnek föl magyar testvérküldöttségek, s viszont. Ily módon épített ki együttműködést Gyula az olasz Budrióval, Gyöngyös a dán Ringsteddel és így tovább. Számtalan oka lehet a kapcsolatok felvételénél?, nem utolsósorban a valami módon összefűző történelmi múlt, amely például — Rákóczira emlékezve — Sárospatakot a Török Tekirdaghoz, az egykori Rodostóhoz fűzi. De bármilyen emlékezetes is a múlt, a mozgalom lénye­ge a város és a városlakó ember békésebb, urbanizációs ér­telemben is békésebb jövőjének közös munkálása. Hogy a kölcsönös utazásoknak van bizonyos ünnepélyes jellegük is. ez természetes. De ha csupán külsőségekben merül ki az összeköttetés és nem terjed ki mindinkább a hasonló városi ügyek, bajok közös munkában, tapasztalatcserében való meg­oldására, akkor nagyszerű lehetőségtől fosztják meg magu­kat a várospolitikusok. Tagadhatatlan, hogy elsősorban ne­kik van szükségük tapasztalatszerzésre, a külföldi kollégák segítségére, mégsem lehet elhanyagolni a mozgalom elsőren­dű politikai és nem csekély mértékben művelődési célját, amit viszont csakis a nagyobb számú részvétel, s természe­tesen a fiatalok tömegesebb bekapcsolása hozhat magával. NEKÜNK, MAGYAROKNAK, alkalmasint magyar váro­soknak és városlakóknak, külön .tó okunk is van, hogy dé­delgessük, fejlesszük ezt a szép mozgalmat. Tudomásul kell vennünk, bármennyire is hinni szeretniük az ellenkezőjét, hogy kevéssé és ha igen, hát, meglehetősen rosszul, s hiá­nyosan ismernek bennünket szerte a világon. Nyilvánvaló, hogy nem minden égtájra egyformán igaz ez, hiszen elsősorban a szocialista országok családjában, jóval többet tudnak ró­lunk, mint korábban. De korántsem lehetünk elégedettek. És minthogy a megismerés — a megértés, majd együttmű­ködés legjobb, legtermészetesebb útja, joggal tartjuk fon­tosnak a testvérvárosok mozgalmának okos, célszerű ápolá­sát Ezzel is küzdünk az idegenség ellen, amely korunk szél-v sebesen repítő és összekapcsoló vívmányai ellenére, a hu­szadik század emberét is hatalmába keríti. Annál is inkább, mert mind nagyobb számban igyekszik kilépni egykori el­szigeteltségéből. Meg akarta ismerni a világot, egyszersmind magát, városát, országát is vágyik megismertetni a világgal. Városlakókhoz illő igyekezet ez. Balog János ! Befejeződött a Komszomol kongresszusa A Kreml kongresszusi pa­lotájában a Komszomol XVIII. kongresszusa, a köz­ponti bizottság beszámolója feletti háromnapos, tartalmas és igen aktiv vita Borisz Pasztuhovnak, a Komszomol KB első titkárának zárszavá­val ért véget. 'A kora délutáni órákban a csaknem ötezer kongresszusi küldött másfél órás zárt ta­nácskozásra ült össze, ame­lyen megválasztották a Kom­szomol vezető szerveit. A dél­utáni órákban ülésezett elő­ször az újjáválasztott köz­ponti bizottság is. A Komszomol XVIII. kongresszusán dr. Maróthy Lászlónak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának ve­zetésével részt vevő magyar küldöttség pénteken délután látogatást tett a szovjet fő­város moszkvarecki kerüle­tének munkásmozgalmi ha­gyományokban gazdag üze­mében, a Vlagyimir Iljics Elektromechanikai Gyárban. Az SZKP és a szovjet ál­lam megalapítójának nevét 1922-ben felvett, 140 éves múltra visszatekintő gyár bejáratánál a Lenin-renddel, az Októberi Forradalom F,r- demrenddel és a Munka Vö­rös Zászló Érdemrenddel ki­tüntetett üzem párt-, állami és Komszomol-vezetői üdvö­zölték Maróthy Lászlót és a küldöttség tagjait. A több mint hatezer dolgo­zót foglalkoztató, termékeiről külföldön is jól ismert gyár jelenéről Alekszej Gyegtyar- jev igazgató tájékoztatta a magyar vendégeket és elka­lauzolta őket az üzem 100 ki­lowattos ' villanymotorokat gyártó szerelőcsarnokába. Az üzembe, amely a Szovjet— Magyar Baráti Társaság kol­lektív tagja, 19til-ben Kádár János, az MSZMP KB első titkára is ellátogatott. Az üzem megtekintése után a vállalat kultúrtermé­ben szovjet—magyar ifjúsági barátsági nagygyűlést ren­deztek. A gyűlést Jurij Koz­lov, a gyári pártbizottság tit­kárának helyettese nyitotta meg. Üdvözlő szavaira Ma­róthy László válaszolt. — A magyar és a szovjet népet, cr, két ország ifjúságát, a KISZ-t, és a Komszomolt a, testvéri barátság megbontha­tatlan szálai fűzik egybe: Ezért is örülünk minden al­kalomnak, amikor találkoz­hatunk a szovjet ifjúság kép­viselőivel, — jelentette ki egyebek között Maróthy László. Tolmácsolta as MSZMP Központi Bizotts <a és Kádár János üdvözletét a gyár kollektívájának. A KISZ KB első titkára végezetül a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség zász­laját és ajándéktárgyat nyújtott át a látogatás em-: lékéül a gyár párttitkár-he­lyettesének. Dr Maróthy László, az MSZMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KISZ KB első titkára pénteken Borisz Pasztuhovval, a Komszomol Központi Bizottságának első titkárával eszmecserét foly­tatott a két ifjúsági szövet­ség egyenletesen fejlődő kapcsolatainak további bő­vítéséről. y WVVWW NAAAAAA/VAAAAAAAAAAAAA/WVWWV’ « Előre az 1978. évi népgazdasági terv megvalósításáért!

Next

/
Thumbnails
Contents