Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-27 / 98. szám
A XX. század hipotézisei (X.) „Varázsvessző” vagy megfejtetien természeti jelenség? összeállításunkban sorozatunk befejező része egy „külön- 1 leges” emberi képességről szól. Többi írásunk témaköre az ' építészet. i Lemetsz az ember egy. kétfelé ágazó gallyat a mogyoróbokorról, nyír- vagy fűzfáról, s kezében a gallyal men- degélve a mezőn, feszülten figyeli a különös csúzlit. Előbb-utóbb eljön a pillanat, mikor az ágacska remegni kezd, és lassan átfordul úgy, hogy a szabad vége alulra kerül. Fekete mágia? Varázslat? Boszorkányság? Vagy mindeddig megfejtetien természeti tünemény? Az archeológiái leletek arra mutatnak, hogy a források vesszővel történő keresésének módszerét már a neolit korban, vagyis nyolcezer esztendővel ezelőtt ismerték. Ilyen „varázsvesszőt” használtak az ókori Egyiptomban és Görögországban, Babilonban és Rómában. Megemlékezik róla Hérodotosz, Agri- cola, Marco Polo. Ismerték ezt a tüneményt az ókori Kínában is. Miként a Meny- nyei Birodalom krónikásai 'állítják, a régi időkben a „föld tudorai” nemcsak azt Korszerű építkezés - nagyobb kockázat? A kormány 1970-ben határozatban írta elő a fejlett építési rendszerek, gyártási eljárások, megvásárlását, a hazai bázisok továbbépítését, a szükséges gyártóberendezések beszerzését. Így terjedt el a könnyű- szerkezetes építési mód, amely a ma ismert leghatékonyabb építési eljárás. Az eljárás előnye, hogy új kapa citásokát von be az építőiparba, azt szerelési, ipari te. vékenységgé emeli, Jelentősen csökkentve az élőmunkaigényt. Bár a könnyűszerkezetes építési mód mintegy 30—40 százalékkal drágább, mint a Hagyományos, termelékenységé annak háromnégyszerese, így' megtérül a többletbefektetés. A licencvásárlások és hazai fejlesztések eredményeként tizenegyféle könnyű- szerkezetes építési rendszer áll rendelkezésre. Ezek a rendszerek 1980~ra évi 1,5 millió négyzetméter közösségi épület felépítését teszik lehetővé. A könnyűszerkezetes építési mód számos tűzvédelmi problémát vet fel. A tűzvédelemre irányuló fokozott figyelmet és érdeklődést az ilyen jellegű épületekben előforduló tűzesetek és tűzkárok rohamos emelkedése, több katasztrofális tűzeset idézte elő. Valamennyi intézkedés arra irányul, hogy egy esetleg bekövetkező épülettűznél az épületben tartózkodó személyeket megvédje a szerkezet összeomlásától, az elviselhetetlen hőségtől, füsttől és gáztól. Az építőiparban alkalmazott új anyagok és szerkezetek, de különösen a könnyű- szerkezetes építési mód fokozott elterjedése szükségessé teszi, hogy a beépítésre kerülő anyagokat előzetesen megvizsgálják, hogyan viselkednek a tűzzel szemben. Magyarországon csak olyan építőanyag és -szerkezet használható fel, amelyet állami szabvány megenged. Üj építési anyag, vagy szerkezet alkalmazásakor annak tűzállósági határértékét az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetnél meg kell vizsgáltatni. A könnyűszerkezetes építési módnál az acél és fém tartószerkezetek uralkodóvá váltak, s ezek tüzállósága csekély. A hagyományos anyagú betonszerkezetek fesztávolsága megnő, csökken a fajlagos tömegük és tűzállóságuk. Növekszik az éghető anyagok alkalmazása a szerkezeti anyagok között, így már maguk az épületszerkezetek is igen tűzveszélyesek. Az épületgépészeti ellátottság megnő, az egész épületet behálózó vezetékrendszer gátolja a tűz lokalizálásának lehetőségét. Nagy az épületek alapterülete és1 magassága, ami növeli a kockázatot emberéletben, vagyontárgyakban egyaránt. Korábban építészek és tűzvédelmi szakemberek között is elterjedt nézet volt az, hogy fémszerkezetű épületben bármilyen tűzveszélyes munka folytatható, hiszen az acél, alumínium nem éghető anyag, így maga az épület a tűz hatásának- nincs kitéve, szemben a faszerkezetű épületekkel. Az alapvető problémát itt az ilyen épületben tárolt anyag meggyul- ladása jelenti: a hő hatására az acélszelvények gyorsan felmelegednek, elvesztik tartószilárdságukat és igen rövid idő alatt összeomlanak. Acélszerkezeteknél ez a hőmérséklet 450—500 C°, alumíniumszerkezeteknél csupán 200 C\ Erre a hőmérsékletre kifejlett épülettűz esetén 12—15 perc, illetve öt—hat perc alatt felmelegedhetnek. Ezek a szerkezetek tehát csak tűzvédő festékbevonattal. szórt azbeszt burkolattal, vagy különböző szerelt tűzvédő burkolatokkal ellátva használhatók. Mindezek igazolására — sajnos — példát is bemutathatunk. 1976. június 20-án, a Hevesi Állami Gazdaság Beöthy-tanyája forrólevegős gyorsszárító üzemének raktárában tűz keletkezett. A véd ellen acélszerkezetből készült négyszáz négyzetméteres raktárban igen nagy mennyiségű lucernalisztet, granulátumot, papírzsákokat és fa rakodólapokat tároltak. A tűzeset során bebizonyosodott, hogy az acélszerkezetek a tűzhatással szemben csak kismértékben ellenállók. A tűz teljes kifejlődését követően húsz perc alatt a raktár tetőszerkezete beomlott, az acéltartók elhajoltak. Az ismertetett körülmények arra intenek bennünket, hogy a könnyűszerkezetes épület tűzállósági követelményének megállapításánál fokozott figyelmet kell fordítani az épületben folyó tevékenység tűzveszélyességére, a szintek számára, a gyors tűzjelzés és tűzoltás feltételeinek megteremtésére a nagyobb tűzkárok megelőzése érdekében. Soltész Tamás tűzoltó hadnagy Autóút a vasút fölött A számítások szerint néhány évtized múlva az egyes országok népességének, tehát az emberiségnek 80 százaléka lesz városlakó. Az urbanizálódásnak erre az arányára ma már ijesztő példákat találunk szerte a világon. Ilyen páldául az úgynevezett galaktikus város, amely Észak-Amerikában Bostontól Washingtonig van kialakulóban, 1000 kilométeres hosszúságban, 80—160 kilométer szélességben, 38 millió lakossal. Elképzelhetjük ugyanezt a Budapest— Százhalombatta—Dunaújváros—Paks—Szekszárd—Mohács vonalon (bár ez csak 170 kilométer). tudták megmondani, mi rejtőzik a földben az emberek lába alatt, hanem azt is, melyik a legalkalmasabb hely lakóház építésére, hogy „meg ne haragítsák a föld alatti sárkányt”. Nehéz pontosan megállapítani a kétfelé ágazó „varázs- vessző” útját, mindenesetre tény, hogy a középkori Európában ismét alkalmazták. De minthogy a „mágikus vesz- sző” nem akart mindenki kezében forogni, a jelenséget boszorkányságnak, a „tisztátalan erők’’ művének tartották. Azokat, akik „vesszőforgatással” vizeket, érceket kerestek, eretnekeknek kiáltották ki, és megesett, hogy máglyára küldték őket. A XVII. században Franciaországban a de Bosoley házaspár a „varázsvessző” segítségével kb. 150 arany-, ezüst-, réz- és cinklelőhelyet fedezett fel, a végén azonban megvádolták őket, hogy az ördöggel cimboráinak, és a Bastille-ba kerültek. Később kedvezőbb idők jöttek a „vesszős varázslókra”. A XVIII. században már hasznos embereknek tartották őket. Az elkövetkező századokban pedig állandósult ez a vélemény. Az első világháború idején Lengyelországban egy Praglowski nevű ember azzal csinált karriert, hogy egy kétágú vesszővel vizet talált a katonai egységek számára. Egyébként nem volt úttörő, csupán makedó- niai Nagy Sándor és XII. Károly példáját követte: a két uralkodó minden trénnél tartott egy embert, aki a „vesz- sző-effektus” segítségével képes volt vizet találni. Vannak egészen friss példái is a „vesszővel járók” hasznos tevékenységének, mégpedig azoknak a forrásoknak a százai, melyeket ott tártak fel, ahol a gépek és a műszerek csődöt mondtak, így pl. Swirkben az első lengyel atomreaktor és a wroc- lawi ipari komplexum építésénél. Johann Rudolf Glauber német vegyész a „varázs- vesszőre” vonatkozó sokéves kutatásainak eredményeit az 1652-ben kiadott Bányászat című könyvében publikálta, ám a jelenség okát nem tudta megmagyarázni. Jóval később, 1916-ban a tomszki egyetem professzora, Nyiko- laj Kaskarov azt állította, hogy meghatározott feltételek között az emberi szervezet számos műszernél jobban reagál a levegő ionizációjának változására és az atmoszféra villamossággal való telítettségére, a föld alatti vizek, vagy érclelőhelyek közelében pedig elektromosság van. 1944-ben Borisz Tarajev és Jevgenyi) Szmirnov szovjet mérnökök megfigyelték, miként reagál a közönséges, frissen lemetszett faág a földbe lefektetett villanyvezetékre, vagy a talajvizek áramlására. Kiderült, hogy a szinte bármely fáról lenyesett gallyak azonos sikerrel szolgálják a kísérletet. Ugyanakkor távolról sem minden ember tudja elég hatékonyan használni a gallyakat, száz közül mindössze három. Tagajev és Szmirnov arra a következtetésre jutott, hogy a gallyak a „vesszővel járók” kezében elektrofizikai műszerré válnak. Mit mondanak a jelenségről a mai tudósok? C. Kolago geológus ezt írja: „A különböző sziklafajták mágneses anomáliái meghatározzák e kőzetek elektromos vezetőképességét és a kóboráramok feszültsiégkü- lönbségeit. Az így keletkező mágneses ingadozások hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. A mesterséges körülmények között végzett kísérletek abszolút világosan mutatják, hogyan reagál az ember az ilyen elektromágneses jelenségekre. A föld- mágnességben és a villamos feszültségben bekövetkezett változások érzékelésének mértéke azonban az egyes személyeknél korántsem azonos. Vannak emberek, akik annyira érzékenyek, hogy még akkor is egész határozottan reagálnak, ha erősen zavart zónában tartózkodnak. A „vesszővel járók” ebbe a kategóriába tartoznak. A „vessző-effektus” legutóbbi vizsgálati tapasztalatai alapján F. Dietrich professzor (NSZK) és Lakowski francia fizikus azt állítja, hogy a „föld” kisugárzásai nem a föld alatti vízfolyások és a geológiailag különböző kőzetfajták révén keletkeznek, hanem a föld alatti folyómedrek és ércek által visz- szavert kozmikus sugarak. Napjainkban a kutatók másként becsülik fel a „vesz- szőforgatásra” képes emberek százalékos arányát is. Ügy vélik, hogy minden második, vagy harmadik ember rendelkezik ezzel a tulajdonsággal, ám távolról sem mindenki fedezte fel niagában a képességet. Ennek a folyamatnak egyik fő oka a lakáshiány: nincs elegendő lakás, és sokan laknak még olyan „lakásokban”, amelyek tulajdonképpen nem azok. A legfontosabb tendencia tehát világviszonylatban a lakások tömeges termelésének a megvalósítása. Mai értelemben vett tömegtermelés csak ipari úton lehetséges. Az építőiparnak az egyetlen és nagy tömegben gyári úton előállított terméke sokáig csak a közönséges falazótégla volt. Egy köbméter falazatban kb. 400 tégla van; ezeket kézzel kell ösz- szerakni. Az elemek kezdtek tehát növekedni, hogy száA nyugatnémet vasutak felajánlották a szövetségi útügyi főosztálynak, hogy vasúti pályák fölé építenének autópályákat. Egy-egy autópálya kb. 7 méterrel a vasúti sínek fölé nyúló oszlopokon nyugodna. Az autópályák így egyrészt bejuthatnának a nagyvárosok szívébe, másrészt például hegyes vidékeken a vasút által már elfoglalt egyedül használható terepen, a völgyekben futhatnának. Az iparvidékeken így elkerülhetők lennének a lassú és költséges telekkisajátítások. az autóút már kitűzött pályán haladhatna, s a vasúti és országúti közlekedés egymást nem gátolná. A terv nyilvánvaló problémákat is felvet. így például meg kell oldani a nagy sebességgel száguldó autók biztonságát 7 méter magasban. E célból már tanulmányoznak különleges típusú korlátokat. A kétszintes út természetesen csak bizonyos esetekben jöhet szóba. A síkságon, lakatlan területen futó hagyományos autóutak költsége jóval kisebb, mint a függesztett úté. A fémből készült függesztett út esztétikus hatása is kétséges. E kifogások ellenére Franciaországban is megkezdték a hasonló tervek tanulmányozását és kidolgozását. műk csökkenhessen. Bevezették a kisblokkot, majd a nagyot, végül pedig a panelgyártást, utóbb pedig a térelemek gyártását. A panelok már emeletmagasságú elemeket képviseltek, egy-egy födémelem megfelel egy szoba területének, a térelemekkel pedig teljesen kész teret, például fürdőszobát készítettek oldalfalakkal, padlóval, mennyezettel, előre beépített káddal és más szerelvényekkel. A házgyári termékek azután új problémákat vetettek fel, például az elemek hő- és hangszigetelését. Megszüntették a középfolyosós épülettípust, mert így egy zajforrással kevesebb van, de sajnos a szomszéd lakás is zajforrás. Ezek a panelszerkezetek betegségei, amelyeket különböző módon, műszakilag, vagy akár az elrendezés megváltoztatásával lehet megoldani. Világszerte folynak a kísérletek az építőioar- ban használt gyári termékek tökéletesebb hang- és hőszigetelésének a megvalósításáKépünkön: szárításra készítenek elő egy építési panelelemet termikus tulajdonságainak a vizsgálata előtt a prágai Építőanyagipari Kutató Intézetben. (MTI — Külföldi Képszolgálat) M 1 műsorok: RADIO KOSSUTH 8.57: Artur Schnabel zongorázik. 10.05: Iskolarádió. 10.30: Paganini: d-moll hegedűverseny. 11.00: Több fényt! 11.15: Jon Vickers énekel. 11.40: A Balogh család. 12.35: Melódiakoktél. 14.00: Szabadpolc. 14.30: Népi muzsika. 15.10 Händel: Tűzijáték. 15.28: Ezer- egy délután. 16.09: Kóruspódium. 16.19: Vladimir Horow’tz zongorázik. 17.07: Megbízójuk: Solymár. 17.27: Bruch: g-moll hegedűverseny. 17.51: Nóták. 18.15: Kritikusok fóruma. 18.30: Esti magazin. 19.15: Gondolat. 20.00: Hallgassunk operát ! 21.01 : Mozart-lemezeinkből. 21.40: A Dunánál. 22.20: Szimfonikus zene. PETŐFI 8.20: Harminc év meg három (II. rész). 8.33: Sláger- múzeum. 9.31: Népek meséi. 10.01: A zene hullámhosz- szán. 11.55: Ifjúsági könyvespolc. 12.00: Népdalok. 12.33: Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik. 12.55: Két balettszvit. 13.25: Édes anya- nyelvünk. 13.30: Zöngészde. 14.00: Szórakoztató antikvárium. 16.00 : Sokféle... Szórakoztató irodalmi műsor. 17.00: Segíthetünk? 18.00: Mindenki iskolája. 18.30: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33 : Az ember és környezete. 21.03: Verbunkosok, nóták. 22.00: Operettek. 23.00: Tánczene. 23.30: Sanzonalbum. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30—lg. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás — Fiatalok félórája — (Köszöntünk VIT, köszöntünk Havanna. összeállította : Dobog Béla — A beatked- velöknek— 18.00: Északmagyarországi krónika — Hatvan és a gyöngyösi városi vb. tárgyalta. — Rádióamatőrök nemzetközi szövetségének konferenciája) — Filmzene — Hírek — Lapelőzetes... TEJ 16.35: A világ csupa látványosság. .. 17-00: Pergő képek. 17.45: Telesport. 18.10: Tévébörze. 18.20: Falumra.:. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv- híradó. 20.00: A valódi Vietnám. 20.30: Courteline-est (Francia film). 21.40: Unokáink is lakni fogják... 22.20: Tv-híradó 3. 2 MŰSOR 18.15: Világnézet. 18.55: En français (Francia nyelvtan- folyam). 19.10: Orosz nyelv- tanfolyam. 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. 21.00: Tv- híradó 2i 21.20: „Csak a derű óráit számolom'’. I Panelek útja
