Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-22 / 94. szám
Polgári védelmi kötelezettsé Középiskolások elsősegélynyújtó versenye Az előzőekben „Az új honvédelmi törvény” cím alatt foglalkoztunk a törvény új vonásaival, a polgári védelmi kötelezettséggel, a mentesség szabályaival, a kiképzés és gyakorlaton való részvétel, a megjelenési és bejelentési kötelezettséggel. Mégis úgy gondoljuk — mivel sokakat érint és több kérdés is érkezett hozzánk e témában — célszerű egy pár lényeges kérdést röviden ösz- szefoglalni. Majd ezek után foglalkozni kívánunk a polgári védelmi kötelezettség megsértésével kapcsolatos eljárással. Népköztársaságunk alkotmányának — az 1972. évi I, törvénnyel módosított 1949. évi XX. törvénynek — 70. § (1) bek. szerint: „A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden állampolgárának kötelessége”. Ennek az alkotmányos kötelezettségnek — amely lényegében az állampolgár általános védkötelezettségét jelenti — részletes szabályait a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény és a végrehajtására kiadott « 6/1976. (III. 31.) MT számú rendelet tartalmazza. Az említett szabályokhoz különböző miniszteri _főleg honvédelmi miniszteri — rendeletek fűznek még további végrehajtási rendelkezéseket. A szóban forgó szabályozás révén válik az általános véd- kötelezettség alkotmányos elve konkrét jogi kötelezettséggé, magatartási szabály- lyá. , . A szabályozás szerint egyébként a honvédelmi kötelezettség több kötelezettségre ----részkötelezettségre — . tagozódik. Ezek a következők : a) a hadkötelezettség, b) a polgári védelmi kötelezettség, c) a honvédelmi munkakötelezettség, d) a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettseg, valamint e) az ifjúság honvédelmi oktatásban való részvételének kötelezettsége a honvédelmi kötelezettségek teljesítésére való nevelés és felkészítés céljából. A honvédelmi kötelezettségek — részkötelezettségek — közül egy-egy állampolgárra egyes esetekben több is kiterjedhet, pl. a honvédelmi munkára kötelezett — a honvédelem érdekében — anyagi jellegű szolgáltatatásra is kötelezhető, vagy a hadköteles — feltéve, hogy nem teljesít fegyveres erők állományában szolgálatot — a honvédelmi munkakötelezettség, a polgári védelmi kötelezettség teljesítésére is kötelezhető, illetőleg igénybe vehető. A honvédelmi kötelezettségek — részkötelezettségek — közül a polgári védelmi kötelezettség célja: a lakosság felkészítése a támadófegyverek, elemi csapás és más rendkívüli esemény okozta károk megelőzésére, felszámolására és hatásuk csökkentésére, továbbá az ezekkel összefüggő mentési és mentesítési feladatok végrehajtására. Ennek megfelelően a polgári védelmi kötelezettség célja mind béke idején, mind háború idején megvalósulhat A törvény szerint a polgári védelmi kötelezettség . a) a férfiakra 16—60 éves, b) a nőkre 16—60 éves korig terjed ki. A polgári védelmi kötelezettség tehát az állampolgárok rendkívül széles körét érinti,, amit á korszerű védelemre való felkészülés érdekében sok szempont indokol. A nukleáris támadófegyverek alkalmazása esetén egyrészt rendkívül bonyolult és kiterjedt feladatot jelent a pusztító hatásokkal szembeni védekezés, másrészt a csapások következtében nagy kiterjedésű kárterületek keletkezhetnek, ahol a lakosság tömegeinek mentése, mentesítése válhat szükségessé. Hasonló jellegű és méretű feladatok állhatnak elő bizonyos elemi csapások — árvíz, földrengés, száj- és körömfájás, stb. — bekövetkezése esetén is. A jogszabály — a szocialista jogra jellemző humanizmus alapján — a kötelezettség alól széles körben állapít meg mentességeket is. Ennek megfelelően mentes a kötelezettség alól: a) a terhes nő a terhesség megállapításától kezdve; b) az anya a gyermek 3 vés koráig, c) aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló egyenes ágú rokonát, vagy házastársát egyedül látja el, d) aki a vele közös háztartásban élő 6 éven aluli, vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét egyedül látja el, e) aki munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan. f) akit fontos közérdekből a felügyeletet gyakorló miniszter — a honvédelmi miniszterrel egyetértésben — a kötelezettség alól mentesített. A polgári védelmi kötelezettség — külön rendelkezések alapján — nem terjed ki a fegyveres erőknél és a fegyveres testületeknél, valamint a rendészeti szerveknél szolgálatot teljesítő személyekre, így a néphadsereg, a határőrség, a rendőrség, a büntetésvégrehajtási őrség, a tűzoltóság, a VÁM- és Pénzügyőrség tagjaira, továbbá a Munkásőrség hivatásos állományára. A polgári védelmi kötelezettséget önként — írásban — azok is elvállalhatják, akik a jogszabály értelmében kötelezettség alól egyébként mentesek. A polgári védelmi kötelezettség alatt állók köréből polgári védelmi szakszolgálatra lehet kijelölni azokat, akik képzettségüknél, illetőleg képességeiknél fogva különleges polgári védelmi szakfeladatok ellátására alkalmasak. A kötelezettek további csoportja az üzem, intézmény, szövetkezet, stb. polgári védelmi szervezetébe osztható be a helyi jellegű önvédelmi feladatok ellátására. A polgári védelmi szervezetekbe be nem osztott és kötelezettség alá tartozó személyek pedig munkahelyükön — a munkáltató intézkedése alapján — a dolgozók polgári védelmi kiképzésébe oszthatók be a munkahelyükkel összefüggő polgári védelmi feladatok végrehajtására, illetőleg az általános polgári védelmi magatartási szabályok elsajátítására. A polgári védelmi kötelezettség teljesítésére csak a község, illetőleg a város területén állandó lakóhellyel rendelkező, vagy az ezek területén levő állami szervekkel (vállalat, intézmény, hivatal, stb.) szövetkezetekkel és társadalmi szervezetekkel munkaviszonyban, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonyban álló személyt lehet beosztani. illetőleg kijelölni. A beosztás (kijelölés) felől az érintett polgári szerv vezetője (tanácselnök, vezérigazgató, igazgató, szövetkezet elnöke, hivatalvezető, stb.) határoz, akinek döntése ellen 15 napon belül a felettes polgári szerv vezetőjéhez fellebbezésnek van helye. A polgári védelmi kötelezettség magában foglalja: a) a polgári védelmi kiképzésben és gyakorlatban való részvétel kötelezettségét ; b) a polgári védelmi szolgálat ellátásának kötelezettségét; c) a polgári védelmi kötelezettséggel összefüggő megjelenési és bejelentési kötelezettséget a honvédelmi miniszter által meghatározott személyi körben. A polgári védelmi kötelezettség teljesítését a munkahely, illetőleg a lakóhely szerint illetékes polgári védelmi vezető (az illetékes miniszter, az üzem, intézmény vezetője, a tanács elnöke) rendeli eL A kiképzések évi óraszáma a 60 órát nem haladhatja meg, az illetékes miniszter által meghatározott szakképzettségűéit, vagy foglalkozásúak esetében — kivételesen — azonban a kiképzés ideje ezen az időtartamon túl terjedhet. A gyakorlatok időtartama évente legfeljebb 3 nap lehet. Gyakorlatot azonban évenként legfeljebb kétszer lehet megtartani az említett 3 nap időtartamon belül. A kiképzést — a jogszabály rendelkezése értelmében — általában munkaidőn kívül, a lakóhelyen, vagy a munkahelyen kell megtartani. Kivételesen — a munkáltatónak (szövetkezet vezetőségének) hozzájárulásával — kiképzés munkaidő alatt is tartható. A kiképzés alól egyébként átmenetileg mentesség illeti meg a továbbtanuló dolgozókat igazolt tanulmányaik időtartamára. Azokban az esetekben, amelyekben a kötelezett valamilyen halaszthatatlan okból (kiküldetés, betegség, stb.) nem vehet részt a kiképzésben, a mulasztást 8 napon belül hitelt érdemlő igazolással kimentheti. A polgári védelmi szolgálat teljesítésének kötelezettsége rendkívüli helyzetben — háború, illetőleg elemi csapás, ipari, vagy egyéb katasztrófa idején — áll be. A kötelezettek ekkor az illetékes polgári védelmi vezető rendelkezései, utasításai szerint kötelesek ellátni azokat a feladatokat, amelyek az élet és a vagyon mentése, mentesítése, stb, érdekében szükséges. A polgári védelmi kötelezetteket — a jogszabály alapján — a kötelezettség teljesítésével összefüggésben bizonyos kedvezmények illetik meg. Így pl. betegség, vagy rokkantság esetén állami ellátás, a kiesett kereset megtérítése, utiköltségtérítés, természetbeni élelmezés, elhelyezés, az élet, testi épség, vagy egészség sérelméből eredő, vagy azzal összefüggő károk — az elmaradt jövedelem, a dolgokban okozott kár, a költség és kiadás, a hozzátartozók kára — megtérítése. A kötelezettség teljesítésével okozati összefüggésben megsérült, megbetegedett személyeket, illetőleg ellátásra jogosult hozzátartozóikat társadalombiztosítási ellátás illeti meg az erre megállapított külön eljárás szabályai szerint. A kötelezettséget teljesítők, kárának megtérítésére ugyancsak külön rendelkezések (MT- és HM-rendelet) az irányadók. K. J. A Hámán Kató Megyei Üttörőház, április 18-án, az Eger városi Vöröskereszt, a városi KISZ-bizottság, valamint a városi polgári védelmi parancsnokság közös szervezésében került sor a városi középiskolai elsősegélynyújtó verseny megrendezésére. A versenyen Eger kilenc közép, iskolája, valamint a Hevesi Gimnázium, a Füzesabonyi Gimnázium és a Pétervásári Szakmunkásképző Iskola 5—5 fős csapatai vettek részt. A meghívott vendégek között megjelent Pócs János, a városi pártbizottság osztályvezetője. v Göcző Gézánénafc, Eger város Tanácsa V. B. művelő, dési osztálya helyettes vezetőjének megnyitó szavai után elméleti feladatok megoldásával kezdődött a verseny. A diákok vöröskeresztes, egészségügyi, elsősegély- nyújtó és polgári védelmi ismeretek tárgyköréből bizonyíthatták felkészültségüket. A gyakorlati feladatok során különböző sérüléseket kellett felismerni, a sérülteket osztályozni és ellátni. A verseny szünetében a résztvevőknek műsort adott a 2. sz. gyakorló általános iskola vöröskeresztes • csoportja, mely a „Kongresszus nyomá ban” című országos vetélkedőn harmadik helyezést ért el. Kultúrműsorukban az ifjú egészségör vöröskeresztes munkáját mutatták be. A zsűri értékelése után a következő eredmények születtek. I. helyezett: a 212. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola 82,5 ponttal. A csapat tagjai: Vasas Károly, Barta János, Lakatos Sándor, Lehoczky Csaba, Német Sándor. II. helyezett: Gép- és Műszeripari Szakközépiskola; 66 ponttal. A csapat tagjai: Kiss Endre, Sántha Géza, Szállási Szilárd, Nagy Csaba, Muzsa- lyi Tibor. III. helyezett: Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola 61,5 ponttal. A csapat tag. jai: Hossó Rita, Hrabali Ágnes, Trenka Piroska, Erdélyi Lenke, Szajcz Erika. Versenyen kívül vett részt az Egészségügyi Szakiskola és Szakközépiskola, mely az első három helyezettel együtt képviseli városunkat az április 27-én megrendezésre kerülő megyei versenyen. A győztes csapatoknak a városi Vöröskereszt ajándékát Marsall Ferdinándné, városi VK-titkár, a polgári védelmi parancsnokság ajándé kát a városi törzsparancsnok adta át. A színvonalas verseny dr. Holló Margit, városi KÖJÁL- főorvos, zsürielnök zárószavaival ért véget, melyben értékelte a versenyzők munkáját. és a -győzteseknek további sikereket kívánt a megyei versenyhez. B. J. Általános megelőző intézkedések Ahhoz, hogy a nukleáris háború borzalmait túléljük, nem elégséges csak a polgári védelmi erőket felkészíteni a mentő, mentesítő és halaszthatatlanul szükséges feladatok végrehajtására. Ezt meg kell, hogy előzze egy sor olyan intézkedés, amelyet békeidőszakban kell megva lósítani ahhoz, hogy ezzel is csökkentsük a kialakuló veszély nagyságát. Ezt elérhetjük azzal, hogy békeidőszakban a napi gazdasági feladatokkal összhangban, azzal párhuzamosan meg kell valósítani a különféle polgári vé_ delmi intézkedések rendszerét. Ezek olyan intézkedések, amelyek szinte az ország egész területére kiterjednek és a várható veszteségeket hívatottak csökkenteni. Mint említettem, ezen intézkedések egy része a békeidőszak feladatát képezi, kis részben közvetlenül a fenyegető veszély idején, tehát az ellensé ges csapások bekövetkezése előtt kerül megvalósításra. A hátország, az anyagi javak és eszközök védelmének biztosításával kapcsolatos megelőző intézkedések két nagy területre vonatkoznak. Nevezetesen az általános megelőző és polgári védelmi műszaki, technikai intézkedésekre és az anyagi javak, esz. közök, az élelmiszerek, az ivóvíz, az állatállomány, a termény és takarmánykészletek, stb. radiológiai, biológiai, és vegyi védelmére. Megelőző műszaki-technikai intézkedések A különböző megelőző műszaki-technikai intézkedések a népgazdaság egész területére kiterjednek. Így például: Kukoricatároló előkészítése védelemhez — a városrendezésre, az ipartelepítésre és fejlesztésre, védelmi előírásaira; — a közművekre, energia- hordozókra és a híradás léte sítményeire, berendezéseire, hálózataira; — a közlekedési hálózatok és rendszerek védelmi célok , nak megfelelő fejlesztésére, a közlekedés háború idején való zavartalan fenntartásával kapcsolatos követelmények re; — a magas- és mélyépítési létesítmények védelmi célokra való felhasználásának követelményeire; — a különböző népgazdasá gi értékek és vagyontárgyak védelmének biztosítására; — a népgazdaság különböző területein használatps, vagy gyártásra tervezett munkagépek, járművek, egyéb eszközök gyártására, védelmére. A felsoroltak jellegéből megállapítható, hogy a megelőző intézkedések végrehajtásánál bizonyos differenciáltság jelentkezik. Egyes megelőző intézkedéseket csak a beruházással (gyártással) együtt lehet végrehajtani, más területeken elegendő, ha a jelentkező feladatokat csak közvetlen veszély idején hajtják végre. A feladat tehát rendkívül bonyolult, széles körű és összetett, miután az egész or_ szágra kiterjedő feladatok megoldását kell megszervezni, felmérni, megtervezni és biz tosítani. Ez az elkövetkező időszakban a polgári védelem egyik alapvető és súlyponti feladatát képezi. Az élelmiszer-, ivóvíz- és takarmány készlet, valamint állatállomány rbv-védelme. A védelem biztosításával kapcsolatos intézkedéseknek ki keli terjedniük: — az élelmiszerek termelő, helyén, a feldolgozás, a tárolás és szállítás közben betartandó technológiai előírásokra, a gyártó berendezések és létesítmények, szállítóeszközök védelmi követelményeinek megfelelő alkalmassá té. telére a megfelelő csomagolási előírásokra, — az ivóvíz termelése, kezelése és elosztása területén alkalmazott védelmi eljárásokra, a különböző vízszűrő létesítmények, berendezések védelmi követelményeinek megfelelő át-, illetve kialakítására. — az élelmiszerek, ivóvíz helyszíni és laboratóriumi vegyi sugárellenőrzésére és mentesítésére. \ — a takarmány betakarítására, védett tárolására, a mentesítéssel, felhasználás, sál kapcsolatos előírásokra. — az állatállomány védett elhelyezésére, az ezzel kapcsolatos létesítmények műszaki megoldásaira, a szeny- nyezettség ellenőrzésére és a mentesítési követelményekre. A radiológiai, biológiai es vegyi védelmi követelmények végrehajtását minden egyes gazdaságban, üzemben, raktárban, elosztóhelyen, közétkeztetési bázison és háztartásban is meg kell szervezni, mind a termelés, előállítás, feldolgozás, mind pedig tárolás, elosztás és fogyasztás során. (Folytatja1-/ M. ÍJ
