Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-21 / 93. szám

A televízióból jelentjük A mesterek komédiája és a szent Gáspár Sándor, Tábori Nóra, Agárdi Gábor és Valló Péter egy jelenetben Hatalmas robaj ! Szent Zsu­zsanna képe a falról a pad­lóra zuhan. A lemezjátszó megrázkódik és játszani kézdi Verdi „Dies irae, dies illá­ját. Anne-Mai asszony zoko­gásban tör ki. — A harag napja ez, a pusztulásé. Ó, de szerencsét­len vagyok. Nem adhatom oda a syrakusai Szent Zsu­zsannát. — Miféle ez a Szent Zsu­zsanna — kérdi az egyik mesterember? — ö volt az, aki szétosz­totta a rablók között a va­gyonát. Hogy éppen neki kel­lett leesnie. A filmgyár pasaréti mű­termében ritka szépen, és gazdagon berendezett, mű­kincsekkel elárasztott hatal­mas lakásban folyik ez a be­szélgetés a tv-kamerák előtt, Sólyom László vezető opera­tőr közreműködésével. A fa­lakon mindenütt szentképek, festmények, kőnyomatosok, faszobrok és egyéb műkin­csek. Valóságos múzeum. S akik jelen vannak a szobá­ban — ahol ez a forgatás zajlik, az özvegy háziasszony Anne-Mai (Tábori Nóra), a kályhásmester (Agárdi Gá­bor), a szobafestő (Valló Pé­ter) és a legfiatalabb szerelő­fiú (a főiskolás Gáspár Sán­dor, élete első filmszerepé­ben). — Elég furcsa játék! Ko­média, amelyben csodák is történnek Ezek a csodák va­lójában a szerző optimizmu­sát fejezik ki. Azt, hogy bí­zik az emberek jobbátételé- ben, megváltoztathatóságá­ban. A középpontban egy idősebb, intelligens asszony áll, aki férje után örökölt, műremekkel telezsúfolt la­kásába mesterembereket hiv, hogy lépést tartva a korral, bizonyos korszerű átalakítta- tásokat végeztessen. A fusizó mesterek azonban csak azon törik a fejüket, miként lehet­ne az asszonyt meglopni. Az özvegy tanítani kezdi a la­kásban dolgozó mestereket, hogy hiányos iskolai tanul­mányaikat pótolja. Filozófi­ára, nyelvre, biológiára tanít­ja őket. — A furcsa játék mondan­dója? — A mesterekkel is csoda történik. Miközben egymás­nak akarattal balesetet okoz­nak, ettől kissé bolondokká válnak, vagyis megváltoznak és rendes emberekként kez­denek viselkedni. A játék rendkívül ravasz, rejtett mondandója, hogy nagyon nehéz megváltoztatni az embereket! Szinte csoda! S mindezt remekül megírt dia­lógusokban! Hallatlanul iz­galmas dramaturgiával. Agárdi Gábor és Valló Péter jelenete (Kende Tamás felv. KS) A kép lezuhanása nem az egyetlen csoda Énre Vetemaa, a prózai írásaiból nálunk is ismert észt író à „Szent Zsu­zsanna, avagy a mesterek is­kolája” című remek komé diájában, amelyből televíziói játéköt forgatnak Havas Pi ter rendezésében. — A szerzőnek már iát szották egy darabját Buda­pesten — mondja a rendezi a forgatás szünetében — „A vacsora öt szerepre” című színművét... A Szent Zsu­zsanna is színmű volt. Nagy sikerrel mutatták be a Szov­jetunióban. Párizsban pedig díjat nyert a vígjátékok műfajában. — Közelebbit is megtudha­tunk a darabról? A ritka, legalábbis stúdió­ban ritka gazdag díszletek­nek, az eredeti műkincsek­nek óriási szerepük van eb­ben a játékban. (Többek kö­zött Pécsi Sándor francia igya is ott látható a műre­mekek között.) — Nagyon nehéz feladat .’olt a díszlet megtervezése — mondja a helyszínen Zeichan Béla díszlettervező. — Amikor elolvastam a for­gatókönyvet, annyira izga­tott a felkínálkozó lehetőség, hogy minden más feladatot félretettem. Három héten át vitatkoztunk a rendezővel .. Az építész és a díszletezek csapatmunkája nyomán való­sult meg ez a valóban nem mindennapi szoba.. Végezetül az egyik „mes­ter”, kackiás bajusszal és fol­tos köpenyben. — Az egész darab az em­beri hiszékenységre épü! — vallja Agárdi Gábor, a kály­hásmester életre keltője. — Arra, hogy mennyire köny- nyű becsapni az embereket azoknak, akiken eluralkodik a harácsolási vágy. (Nálunk is tapasztalható ilyesmi.) Mint minden filmben, a szí­nésznek tanulnia kell vala­mit. Ezúttal azt. hogyan dol­gozzék rosszul. És ez nem is a legnehezebb feladat! Mind­ezt persze a komédia nyelvén mondatja el velünk az észt író. A játék utolsó mondata, amelyet maga a dramaturg Deme Gábor mond el a kép­ernyőn : „... ez volt az a ko­média, amelyben csodák tör­téntek. S ahogy így elnézem; meg kell mondanom: a mi építőipari dolgozóink derék emberek. És minden rossz, amit bizonyos körök terjesz­tenek róluk, egyszerűen bur- zsoá propaganda...” Szémann Béla Nagy József, Gyöngyös: Köszönjük levelét. Sajnos a nyomda ördöge tréfált meg bennünket. Egyetlen sor hi­ányzik, a szöveg helyesen gy hangzott: „Heves megyeszék­helyének egyik legnagyobb gondja a vízellátás.” F. Istvánná, Hatvan: Kérje a munkahelyi veze­tők segítségét, ez lenne a leghelyesebb és egyben az egyetlen járható út. Minden­képpen elítélendő kollégája cselekedete, s a vezetők — úgy véljük — meg is találják majd a módját, hogy ráéb­resszék viselkedésének hely­telenségére. V. Tiborné, Hatvan: Munkatársunk, Moldvay Győző a közeljövőben felke­resi személyesen. Azt java­soljuk, próbálja meg Ön is keresni. Szerkesztőségünk Hatvanban a városi tanács épületében található. „Harminc dolgozó asszony” jeligére: Megértjük a panaszukat, és azt orvosolni is kell. De a harminc asszony közül leg­alább egynek a nevét közöl­jék, hogy munkatársunk sze­mélyesen felkereshesse Önö­ket Szajkó Ernő, Hatvan: Panaszat továbbítottuk a vállalathoz, amint megírta a pontos címet. Kérjük türel­mét, — bár megértjük, hogy szeretné már megkapni jogos járandóságát, de amíg a vál­lalat nem válaszol, nem tu­dunk mit tenni. Gulyás Józsefné, Füzes­abony: Örömmel adunk helyet so­rainak. Idős levélírónk a fü­zesabonyi öregek napközi otthona gondozottjainak ne­vében köszönte meg a helyi tanács és a napközi otthon vezetőinek segítségét, gon­doskodását Igazán jó olvasni arról, hogy az idős emberek megbecsültnek érzik magu­kat és könnyebben élnek. Reméljük, sok helyen követik ezt a példát. P. M.-né, Apc: Kivizsgáljuk a panaszt, s az ilyen kivételezéssel ma­gunk sem értünk egyet, de nagyon kérjük. írja meg ne­vét és címét is. A panaszos bejelentések kivizsgálásánál a bejelentő nevét nem kö­zöljük az illetékesekkel. De nekünk mégiscsak tudnunk kell, hogy valós panasz alap­ján kérünk-e kivizsgálást. Pálok Béla, Eger: Bejelentésével egyetértett a városi tanács illetékes osztá­lya, s közölték, hogy már a bejelentés előtt is foglalkoz­tak az egri Attila utca prob­lémájával. Olyan döntés szü­letett, hogy még ebben az évben megépül a szennyvíz- csatorna az Attila úton, az Eperjesi utcától a Széna té­rig. A további szakasz építé­sének ideje az anyagiak biz­tosításától függ. Régi suszterműhellyel, Já­szai Mari színházi selyem cipőjével, s a felszabadulás után készült első Sabaria-cL pőkkel gazdagodott a szom­bathelyi cipőipari múzeum. A Sabaria-gyárban éppen 10 éve látható, egyetlen ilyen jellegű hazai intézmény a vi­lág minden részéről őriz láb­beli különlegességeket. A múzeum megkezdte a régi cipőipari technológiák feltárását. Néhány év múlva így már azok fejlődéséről is tájékoztathatja a látogatót. Keresztrejtvény Május Csók István több képet fes­tett róla. 54. Odáig. 55. .. kell — szomjas. 57. Odaki ellentéte. 60. Vizet ad. 61. Cigarettázik. 62. Bizonytala­nul áll. 63. Kettétört episz­Vízszintes: 1. Katonai egy­ség. 7. Idézet József Attila Május című verséből. A to­vábbi része a rejtvény füg- leges 1„ 26., 35., vízszintes 16. és függőleges 41. sorai­ban olvasható (zárt betűk itt: S, L, V, A, N). 13. Tőzs­dei ügynök. 14. Gyorsan mozgass! 15. ... poetica. 16. Az idézet ötödik része (zárt be*ű: G.) 18. Zamat. 19. A reménykedő. 21. Ifjúsági Ma­gazin. 22. Becézett Orsolya. 24. Szolmizációs hang. 25. Fa része. 27. Várát Kőműves Kelemen építette. 28. Az alumínium és a kén vegyje- le. 30. Zsebtolvajra mondják. 33. Például a Ladoga... 34. A neon és az itterbium vegyjele. 36. Tarolá. 38. To­kaj Kupa. 39. Ypern belga város francia neve. 41. Ma­gyar Rádió és Televízió. 42. A házfőnök neve a szerzetes- rendekben. 44. A bizmut vegyjele. 45. A KMP egyik alapító tagja, (József, 1892— 1939). 48. Isten vele! 49. A szebbik nem. 50. Helyre tesz, javít. 52. A gyopár egy da­rabja! 53. Gyenge szemű, rövidlátó 56. Éter. 58. Cérná­val együtt használjuk. 59. Ha­logatni. 61. Kettős mással­hangzó. 62. Eszménykép. 64. Észak-Dakota állam rövidí­tése gépkocsikon. 67. Fela­data az ismeretter'esztés. 69 Romániái város Moldvában 70. Perpetuum... — örök mozgó. 72. Előfordul. Függőleges: 1. Az idézel második része (zárt betűk : Z, A, É, É.) 2. A Zsil pari- jai! 3. Japán híradástechm kai márka. 4. Mászó. 5. Mon­dat része, névelővel. 6. Fé­lig szakít. 7. Nansen hajójá­nak neve. 8. A fejedre. 9. A Búsuló juhász c. szobor alko­tója (Miklós). 10. Az újlatin nyelvek egyike. 11. Igen, mondja a német. 12. Női név. 17. Régi népi játék. 20. El­borítja. 23. Délszláv férfinév. 25. Kártyalap. 26. Az idézet harmadik része (zárt betű: M) 29. Szíriái gépkocsik jel­zése. 31. Az egyik szín. 32. Súlyarány, rövidítve. 35. Az idézet negyedik része (zárt betű: ö.) 37. Némán tépi! 38. Japán gépkocsimárka. 40. Szintén ne. 41. Az idézet ha. <odik része (zárt betű: Y.) 43. Ezen a módon. 46. Kínai hosszmérték. 47. Értesülés. 49. Kán betűi keverve. 51. kóp! 65. AST. 66. Nehézipari Műszaki Egyetem. 68. A tantál vegyjele. 71. 51, római szám­mal. N. B. Az április 14-i keresztrejt­vényünk helyes megfejtése: „Hajós Alfréd. Száz és ezer­kétszáz méteres úszás. Athén­ben. az első újkori olimpián. Margitszigeti”. ★ A helyes megfejtést bekül­dők közül sorsolással egy-egy könyvet nyertek: Szlusni Ist­ván Selyp, Lukács Istvánná Balaton, Kiss Ferenc Heves Agócs Tibor Sírok, Horváti< Mihály Bélapátfalva. A köny­veket postán küldjük el. KOSSUTH 8.37 Kamarazene. 9.34 Ká- csafürösztő. 9.53 Lottósor­solás! 10.05 Iskolarádió. 10.35 Argos felé. .. 10.40 Verdi: A végzet hatalma. 11.00 Gondolat. 11.45 Schu- mann-kórusművek. 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Nó­tacsokor. 13.59 Magvar szerzők műveiből. 14.25 „Nyitnikék”. 15.10 Csengery Adrienne énekel. 15.27 Ze­nés beszélgetés. 16.05 Hú­szas stúdió. 17.10 Kórusmű­vek. 17.30 Birkózó EB. 18.30 Esti magazin. 19.15 „Űj matekot” tanul a gyerek. 19.35 Világszínház. 21.08 Beethoven: c-moll szonáta. 21.34 Láttuk, hallottuk. 22.15 Sporthíradó. 22.40 Kamara­zene. PETŐFI 8.33 Népdalcsokor. 9.53 Lottósorsolás! 10.00 A zene hullámhosszán. 11.50 Ját­szóterek. 12.00 Daljátékok. 12.33 Zenekari muzsika. 13.33 Katicabogár (gyer­mekversek). 14.00 Kettőtől ötig... 17.00 Ötödik sebes­ség. 18.00 Mindenki iskolá­ja. 18.33 Sanzonalbum. 19.21 Kötöttfogású birkózóver­seny. 19.50 A tegnap sláge­rei. 20.33 Falusi esték. 21.03 Népi zene. 21.32 A rádió dalszínháza. 23.45 Verbun­kosok. Szolnoki rádió 17.00-tól 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás — Jó­kai Mór színpadi művei... — Dr. Gyárfás Ágnes élő­adása. — Régi magyar da­lok és táncok — Hol tölt­sük a hét végét? — Kultu­rális és sportprogram — 18.00 Észak-magyarországi krónika (Kiemelkedő mun­kát végző propagandisták kitüntetése — Űj üzem­csarnok a Finomszerelvény' gyár hevesi üzemében) Tíz perc dzsessz. — Hírek, lap­és műsorelőzetes... TEJ 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskola, tévé. 13.45 Iskolatévé. 16.30 Pedagógusok fóruma. 17.05 Üdülési kaleidoszkóp. 17.20 Játék a betűkkel. 17.45 Lá­tókör. 18.25 öt perc mete­orológia. 18.30 Mi a teendő? 10.20 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Delta. 20.25 Abigél (tévéfilmsorozat). 21.35 Fiatalok órája. 22.45 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Űj hanglemez. 20.25 öt perc meteorológia. 20.30 A Lozanov-módszer. 21.20 Tv-híradó 2. 21.40 Kötött­fogású birkózó EB. MmHsâafà 1978. április 21., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents