Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-12 / 61. szám
Tavasz előtt a virágos falóban (Tudósítónktól) Feldebrő község lakói kezdettől fogva sikerrel vesznék részt a „.virágos falu” mozgalomban. Elmúlt évi eredményeiket a Mátra—Nyugatbükki Intéző Bizottság tízezer forintos különdíja is elismerte. A közelmúltban megtartott falugyűlésen a lakosság ismét nagyösszegű, 380 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel a település szépítésére. A község mindegyik választókörzetében elkészültek a társadalmi munkákat rögzítő szerződések. A termelő- szövetkezet Martos Flóra szocialista brigádja külön szerződésben vállalt társadalmi segítséget az iskolai sportpálya elkészítéséhez. A község lakói már a tél végi napokban hozzáláttak vállalásaik teljesítéséhez. Mindenki a saját háza előtt metszette a kétezerhatszáz díszfát, cserjét. A házak előtt húzódó parkok, virágágyak díszítésére kétezer rózsatövet vásároltak meg a saját pénzükön. Készülnek a virágágyak, ássák és gereblyézik a földet, ültetik a rózsatöveket, vetik a virágmagvakat; szinte egymással versengve készítik, csinosítják a község utcáit a tavasz kezdetére. A községi tanács ötletes módon hasznosítja az egyébként parlagon heverő, hasznavehetetlen területeket: erdőket telepít a falu környékén. A több éves tervszerű . erdőtelepítés környezetvédelmi célokat szolgál, ugyanakkor gazdaságilag is jövedelmező. Az itt telepített és kitermelt nyárfák, akácfák és mocsári tölgyek évről évre jó bevételi forrást jelentenek a községfejlesztési alap javára. i Császár István Nehéz esztendő után az Izzóban Nemcsak többet — jobban is Az Egyesüt Izzó Gyöngyösi Félvezető- és Gépgyárában másképpen sikerült az elmúlt év, mint azt tervezték. Nem jobban, s a számok szerint nem is rosszabbul, ugyanakkor az elhatározott fejlesztési program mégsem valósult meg határidőre, ami késleltette az egész félvezetőgyártás átszervezését. Hatszázmilliós beruházással egy esztendő alatt akarták létrehozni az integrált áramkörszerelő és -mérőüzemet. Az egy esztendőre előírt 15 millió „IC”-ből tavaly már hatmilliót akartak gyártani. Ez nem sikerült, a beruházás nem fejeződött be; félév táján már látták, másutt kell gyorsabb tempót diktálni, ha nem akarják, hogy megszakadjon a gyár hagyományos sikersorozata. 947 milliós termelési értéket értek el ezzel a gyorsabb tempóval, 99 millió forinttal gyártottak a tervezettnél többet a „régi” termékekből, hogy némiképp ellensúlyozzák az integrált áramkörszerelésénél bekövetkezett késedelmet. Példát adva a rugalmas, a körülményekhez igazodó gazdálkodásból. Minőségi változás A késedelem okai sokfélék, nemzetközi vállalkozásról lévén szó, a gyár keveset tehetett azok elhárítására. Kénytelen is volt tehát alkalmazkodni az adott helyzethez, s úgy csökkenteni a mindenképpen jelentkező veszteségeket, hogy azokat a dolgozók ne nagyon érezzék. Nagyobb erővel keresték a tartalékokat: miért, mennyit állnak a gépek, elég gyorsak-e az információk, hatékony-e az ellenőrzés és sorolhatnánk még tovább a „beavatkozás” színtereit. Mindezekkel egyébként is állandóan foglalkozott a gyár irányító gárdája, a körülmények azonban különösen fontossá tették, hogy gyorsabban érjenek el eredményeket. A nagyvállalat keretei közt könnyebben megszervezhető az értékesítés, a szabad mozgás lehetőségei adottak voltak csak „rá kellett hajtani.” Ezek a feladatok persze ebben az évben is érvényesek. A gyár az integrált áramkörszereléssel gyors ütemben növeli termelési értékét; túl a milliárdon a mennyiségi növekedés minőségi változással is jár, az irányítás, munka- és üzemszervezés korszerűbb új formáit kell alkalmazni. Önmagát ellenőrzi Kovácsszegi László közgazdasági osztályvezető az alkalmazott új formák sikeréről is szólhatott már beszélgetésünkkor. Például az állásidők: folyamatos mérésekkel, elemzésekkel állandóan figyelik a munkahelyeken, mikor és miért nem dolgoznak a gépek, hogyan használják ki a műszakokat. Egyszerűen látszó módon, de sok megszokott, beidegződött rutinmegoldás felszámolásával némelyik üzemben ennek eredményeként két százalék alá csökkentek az állásidők ott, ahol azelőtt tíz—tizenöt százalék is volt! Fokozatosan jobb, őszintébb lett az adatszolgáltatás a műhelyek munkájáról; a középvezetők látták, hogy nekik jobb lesz, ha lakkozás nélkül számolnak be munkahelyük gondjairól a napi eseményeket rögzítő ÚJ üzletek Párádon és környékén És a turistaházak? A szerény anyagi lehetőségek ellenére jelentősen korszerűsíti bolthálózatát, üzemeit a parádi áfész. A szövetkezet az idén mintegy hétmillió forintot fordít fejlesztésre, melyből a legjelentősebb beruházás az új parádi ABC lesz. A félezer négyzet- méteres beszerzési központtal egyidőben öt elavult, régi kisboltot szüntetnek meg. Várhatóan javul a kenyér minősége Párádon és a környező községekben, hiszen az idén megkezdik a sütőüzem bővítését, a szomszédban pedig az új cukrászüzem építését. Mátraballán a jelenleg egy épületben működő presszó és iparcikküzlet helyén ételbár jellegű bisztrót alakít ki az áfész építőbrigádja, mely egyben a többi beruházás kivitelezője is. A legtöbb fejfájást a két turistaház okozza a szövetkezet vezetőinek, melyet a turistaellátó vállalat megszűntekor vettek gondjaikba. A rendkívül elhanyagolt, az elemi higiéniai feltételeket és kényelmet nélkülöző épületek már régen megértek a felújításra. Az ágasvári turistaházat nemrég a KÖJÁL, bezáratta, s hasonló sors fenyegeti a parádfürdőit is. A foldozgatásnak nincs sok értelme — mondta Dorner Ferenc, kereskedelmi igazgatóhelyettes. — Egyszerűbb és kifizetődőbb lenne egy teljes födém- és padlócsere, átépítésre szorulnak a konyhák, és a berendezés is megérett a selejtezésre Jelenleg ott tartunk, hogy a még működő parádfürdői házba szoba- foglalást nem fogadunk el. Előbb megmutatjuk a vendégnek a szobákat, hogy egyáltalán hajlandó-e belefeküdni. A teljes rendbetétel több mint két és fél millió forintba kerülne. Az áfész viszont még az egyéb fejlesztéseit is alig képes anyagilag fedezni, s mivel támogatást hiába kértünk mind a megyei tanácstól, mind pedig az egyéb szervektől, most ta- tanácstalanul és tehetetlenül várjuk, hogy mi lesz a turistaházaink sorsa. Olyan turistaházaké, melyek a Mátra második legjelentősebb és legforgalmasabb turistaközpontjában működnek. Helyesebben működnének.., (cziráki) naplóban. A félvezetőgyártó gépeket beállító műszerészek akkor kaptak több pénzt, ha kevesebb volt a dolguk: a gépek folyamatosabb működése ugyanis a műszerészek gondosabb előkészítő munkáját dicséri. A rendszer most már önmagát ellenőrzi és igyekszik korrigálni minden különösebb vezetői beavatkozás nélkül a mindennapok hibáit. Eredmény: a tranzisztorok mérőüzemében például több nagy értékű berendezésnél teljesen megszűnt a hiba miatti állás. Kevesebb munkáskézzel Az idén az integrált áramköröket szerelő-mérő üzemének 12 millió számítástechnikai, híradástechnikai alkatrészt kell kiszállítania. Emellett nagyobb a feladat a gyár többi üzemében is. Átalakul a termékszerkezet: a gépgyártásban például a kínálat fele teljesen új lesz. Szovjet megrendelésre ipari robotokat gyártanak, ezek a manipulátorok a televíziógyárakban a szalagok kiszolgálását végzik majd. Gyöngyösön fejlesztették ki azt a vákuumszivattyút, amelyből szintén szovjet megrendelésre 1978—79-ben kétezerét szállítanak majd. Hagyományosan nagy az igény az öblösüveggyártó gépsorokra is. A bővülő szovjet és nyugati piac az állandó fejlődés, a létszám növekedését kívánná a gyárban. Erre azonban nincs lehetőség: hiába kapott engedélyt toborzásra, két esztendeje alig bővült a létszám néhány dolgozóval. Nincs kit felvenni, ezért a műszaki fejlesztés elsősorban a munkáskezek megtakarítását célozza. A diódagyártást új gépsorokkal teszik termelékenyebbé, s ez a beruházás 70—80 munkás megtakarítását jelenti. Befejezés előtt áll a gépgyár rekonstrukciója is. Az elmúlt év nehézségei meggyorsították a gyárban a hatékonyabb munkát szolgáló változásokat. Az idei feladatok mutatják azonban, hogy nem is jött rosszul ez a kényszer a Pipishegyen. A magasabb színvonalú, rugalmasabb gazdálkodás úgyis létkérdés lesz előbb-utóbb... Hekeli Sándor Adapterek az NSZK-ba A szolnoki MEZŐGÉP Vállalat egri gyárában évente 3200 adaptert készítenek gabonakombájnrkhoz. Termékeikéi a Német Szövetségi Köztársaságba és Dániába exportálják, i Korszerű ponthegesztő berendezés segíti Székely Sándor és Kolman Lajos munkáját Csomagolásra várnak a kész adapterek (Fotó: Szántó György)’ Korábban, akárhányszor szóba kerültek, csak rosszat mondtak róluk Volt ebben realitás is, de sokszor él is túlozták. Annyi bizonyos, hogy Bátorban ma már bátrabban tekintenek a jövő felé, mint alig két esztendővel ezelőtt,.. Túl a nehezén... A Bükkalján már optimistábbak, mint korábban, ugyanis megindult egy kedvezőbb folyamat. Most már eredményesebben gazdálkodnak ezen a dombos, lejtőkkel teli vidéken. Molnár János, a Bükk vidéke Termelőszövetkezet elnöke az elmúlt időszak eredményeiről beszél : — Három évvel ezelőtt a Debreceni Agrártudományi Egyetem üzemszervezési tanszékének bevonásával elkészítettük gazdaságunk középtávú fejlesztési tervét. Nem volt könnyű feladat a tervezés, mert ezen a vidéken nagyon rossz a föld minősége. A talaj elég kötött, művelése ezért nehéz, a lejtőkön a gépek nehezen mozognak. A meredekebb hegyoldalak nagy része lekopott már, a víz lehordta róluk a termőréteget, amit művelni szinte nem is lehet Ez a természeti körülmény tehát adott, ezt figyelmen kívül hagyni nem lehet! A földek átlagos aranykoronaértéke itt alig éri el a hármat, kedvezőtlen termőhely ez a iavából. A növénytermelés szerkezetét ezért ehhez igazítottuk. 1980- ig az alig több mint másfél ezer hektáros szántóterület 615 hektárra csökkent, mivel nem terem itt meg minden és az önköltség is magas. A vetésszerkezetet fölülvizsgáltuk és a kukorica termő- területét már csökkentettük. Miután kevés az évi hőmeny- nyiség és gyakori a tavaszi és az őszi fagyveszély, ezért nem biztonságos a kukoricatermelés. Ha például esős az ősz, mint 1976-ban volt, kombájnnal rá se lehetett menni a kukoricaföldre, így a termést nem tudtuk betakarítani. Ez pedig nem éri meg, mert csak ráfizetünk. Így az idén már csupán 120 hektár marad a kukorica, ami mind siló lesz az állat- tenyésztés segítésére. — Hogyan alakul a kalászosok termelése? Az elnök fellapozza a középtávú tervet: — Ez még mindig elég költséges. Noha tavaly őszi árpából már hektáronként 35 mázsát takarítottunk be, ennyi még nem volt soha, ezzel e!ériük az 1980-ig tervezett hozamot Búzából viszont 1977-ben csak 22 mázsa volt az átlag, ami kevés. Ahhoz, hogy növeljük a hozamot ebből is, már ősszel megkezdtük a szükséges intézkedéseket Tápanyagtérkép alapján műtrágyáztunk, s miután a tavalyi esztendőt több mint kétmilliós nyereséggel zártuk, <gy lehetőségünk nyílt arra, hogy vásároltunk egy K—700-as szovjet gyártmányú nehéztraktort. a hozzácsatlakozó munkagépekkel. Ezek a gépek az itteni viszonyok között a legjobbak, a nehéz domborzaton is képesek nagy teljesítményt elérni. így időben és jó minőségben elvégeztük a talaj munkát, a vetést. Búzáink szépen ki is keltek és megvan minden remény, hogy az idén elérjük a hektáronkénti 35 mázsás termést. Sokan felvetették, miért nem foglalkozunk tavaszi árpával az őszi helyett. Egyértelmű nemmel válaszoltunk, mert üzemszervezési szempontból ez nem indokolt. A tavaszi árpa és a búza betakarítása ugyanis nálunk egy időbe esik, viszont nincs annyi kombájnunk, hogy egyszerre végezzük mindkét növény aratását. — Mit tettek a takarmánytermelés fejlesztéséért? Molnár János így folytatja:— Három község: Bátor, Egerbocs és Hevesaranyos határát öleli fel gazdaságunk, melyből 1375 hektár ősgyep. Ehhez ezer hektár talajvédelmi gyepet is telepítettünk főleg a lejtőkön. Szövetkezetünk tagja az AGRO- COOP elnevezésű takarmánytermelési rendszernek, amely a gyephasznosításra művelési technológiát adott. A gyepgazdálkodás mellett mintegy száz hektáron foglalkozunk pillangós takarmányok termelésével is. Kell a takarmány, hiszen gazdaságunkban meghatározó az állattenyésztés. Az adottságoknak leginkább a szarvasmarha-tenyésztés felel meg. Április közepére adják át a 11 millió forintos költséggel épített 400 férőhelyes új telepet, melyhez a megyei tanácstól kaptak jelentős támogatást. A szarvasmarha-állomány felét tej hasznosításra, másik felét pedig húshizlalásra fogták, — A Minisztertanács által meghirdetett szarvasmarhaprogram inkább a tejtermelésre ösztönöz — idézi az elnök. —- így ezzel foglalkozni nekünk is előnyt jelent. Ám régi hagyományai vannak mind a három községben a húsmarha-tenyésztésnek is. A Heves megyei Állattenyésztési Felügyelőség támogatásával szövetkezetünk csatlakozni kíván a Léfii Állami Gazdaság irányításával működő húsmarha-tenyészté- si rendszerhez. Ebben komoly lehetőséget látunk a tenyésztés további korszerűsítéséhez Szövetkezetünkben a szarvasmarhán kívül jelentős a juhtenyésztés is. Az állomány az idén már megközel'ti a másfél ezret. Ügy terveztük hogy 1980-ig elérjük a kétezret, de ez erőnkön felül lenne, amit nem tudunk megvalósítani. A férőhelyek-nagy része elavult, korszerűtlen, és móí dern tartásra nem alkalmas, Felújításuk nem gazdaságos, meg nincs is hozzá pénzünk, így a meglevő állománnyal kívánunk jobb eredménye-: két elérni. A közös gazdaság életében számottevő a gyümölcstermelés is. ötvenegy hektáron termelnek almát, szilvát, kajszibarackot és körtét Ebből legfontosabb az alma, mélynek termőterületét állami támogatással tovább bővítik. Főleg jonatánt és star- kingot telepítenek, ezekből is a legújabbakat, főleg a déli fekvésű fagy védett területeken. Az alma- és a szilvatermelés különösen gazdaságos, hiszen szilvából tavaly 50 vagonnal értékesítettek a debreceni konzervgyárnak. Partnereik között szerepel a ZÖLDÉRT és a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet hűtőháza is.’ Ezeknek adnak el gyümölcsöt az idén is. A bátoriak az elmúlt két esztendőben előbbre léptek a nehezen művelhető, kedvezőtlen termőhelyi adottságok között, jobb munkával, a termelés korszerűsítésével. Sok még a tennivaló a Bükkalján, ezt tudják is. Egy azonban bizonyos, a tavalyi több mint kétmilliós nyereség hosszú évek után jó Példa a folytatáshoz. Ezt akarják, hogy megvalósul ion mindaz, amit öl «rztehdőre terveztek , Menlusa Karolj l >
