Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-12 / 61. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 61. szám ÁRA: 1,— FORINT 1978. március 12., vasárnap A Nemzetközi Gyermekév Nemzeti Bizottságénak felhívása Honfitársak! Magyar dolgozók! A gyermekeknek — egészséges fejlődésük érdekében — a világon mindenütt kü lönleges gondoskodásra és megkülönböztetett figyelemre van szükségük — állapította meg a világ haladó közvéleményével egyezően az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1959-es, a gyerj mekek jogairól szóló dekla- I rációja. ! Az ENSZ az 1979-es esztendőt — e nyilatkozat elfogadásának 20. évfordulóját — a gyermekek nemzetközi évének nyilvánította és felhívta a világ közvéleményének, a kormányoknak a figyelmét arra, hogy kezdeményezéseikkel járuljanak hozzá a gyermekek jogainak védelméhez, azok teljes ér- vényrejuttatásához. A Magyar Népköztársaság »- híven a szocializmus eszméihez, társadalmi rendünk humanizmusához — magáévá tette az ENSZ felhívását. Használjuk fel a nemzetközi gyermekév nemes ösztönzéseit arra, hogy tovább gazdagítsuk szocialista hazánkban az okos gyermekszeretetei, ápoljuk a szocia- ! lista családeszményt, javít- I suk a gyermekek testi-lelki 1 és szellemi nevelésének, ! egészségügyi ellátásának a I feltételeit, erősítsük gyermekeink érdekében a társadal- ! mi összefogást. Neveljük őket olyan emberekké, akik cselekvő felelősséget éreznek az egész világ jelene és jövője iránt, mint ahogy mi sem feledkezünk meg arról, hogy napjainkban a föld különböző tájain 350 millió gyermek nélkülözi az élethez szükséges legelemibb feltételeket. Aggodalommal tölt el bennünket azoknak a gyermekeknek a sorsa is, akik ugyan a fejlett tőkés országokban esetleg kedvezőbb anyagi viszonyok között, de emberhez méltatlan eszmények nélküli, céltalan társadalomban nőnek fel, sivár, lélektelen körülmények között. Valljuk, hogy a béke és a gyermekek boldogsága, öröme elválaszthatatlan. A Magyar Népköztársaság — összhangban az egész társadalom akaratával, a testvéri szocialista országok, a haladó világ törekvéseivel — mindent megtesz, hogy kedvező feltételeket teremtsen a szocialista építés számára és hozzájáruljon a béke fennmaradásához. Honfitársak! A nemzetközi gyermekév előkészítésére alakult^ nemzetközi bizottság felhívja az egész magyar társadalmat, az állami és társadalmi szervezeteket, az egyházakat, a felnőtteket és a fiatalokat, a "löket; minden magyar ál- molgárt: legjobb tudásuk akaratuk szerint munkálkodjanak azon, hogy a gyermekek nemzetközi évének nemes céljai valóra váljanak. A Nemzetközi Gyermekév Nemzeti Bizottsága is m Össze h ívta k az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1978. március 23-án, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a belkereskedelemről szóló törvényjavaslatot, valamint a külügyminiszter beszámolóját a kormány külpolitikai tevék enységéről. Az ülésszak napirendjén — az Alkotmány előírásának megfelelően szerepel még a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója. (MTI) Arafat Berlinben a Francia ___ v álasztások Vasárnap reggel 8 orakor (egyes községekben 7-kor) nyílnak meg Franciaországban a szavazóhelyiségek, és este 6-kor, illetve a nagyvárosokban este 8-kor zárják kapuikat. Részletesebb eredmények este 10 óra felé várhatók. Az első fordulóban tisztázódnak a pártok közötti erőviszonyok, és elvéreznek a kisebb pártok jelöltjei. A baloldalon a hétfőn és kedden sorra kerülő tárgyalásokkal szorosan összefügg, hogy a kommunista jelöltek visszalépnek-e a baloldali partnereik javára ott, ahol azok megelőzik őket. Berlinben tartózkodik Jasszer Arafat, a Palesztin Felszaba- dítási Front elnöke, akit ebből az alkalomból baráti beszélgetésen látott vendégül a Német Szocialista Egységpárt első titkára, Erich Ho- necker. A találkozón részt vett Gerhard Schaneberg, a Német Szocialista Egység- párt titkára is. j. (Népújság telefotó ÁP _ MTI) Romanyenko és Grecsko is csomagol Alekszej Gubarev és Vladimir Remek, a Szojuz 28. űrhajó nemzetközi személyzetének két tagja, néhány napig a bajkonuri űrrepülőtéren pihen. A két űrhajós nyolc napos útja után orvosi vizsgálaton esik át, beszámol a szakértőknek a végzett munkáról és segít az anyag elosztásában. Gubarevet és Remeket a jövő hét elejére várják Csillagvárosba. A Szál jut 6. űrállomás két veteránja, Jurij Romanyen- ko és Georgi j Grecsko időközben ugyancsak készül a visz- szatérésrë. A két szovjet. űrhajós immár a 14. hete dolgozik megszakítás nélkül, s a jövő héten befejezi feladatát. Megjött a Népújság Sokan ismerik Hatvan városában Bálint Jánost — az öreg postás bácsit. Harminchat éve végzi lelkiismeretesen és °á- radhatatlanul mindennapos szolgálatát, aktív terjesztője és propagálója máig is lapunknak megjelenése óta. (Fotó: Szabó Sándor) Március 15-én: \ Politikai nagygyűlés a Múzeum-kertben Március 15-én 130 esztendővel ezelőtti eseményre emlékezik Budapest ifjúsága, a tavaszi ünnepek sorában az első évfordulóra az 1848—49. forradalom és nemzeti szabadságharc történelmi eseményeire. Március 15-én délelőtt 10 órakor a Nemzeti Múzeum kertjében politikai nagygyűlést rendez a KISZ KB és a HNF OT. A részvevők innen a Március 15-e térre vonulnak, ahol megkoszorúzzák Petőfi Sándor szobrát. E napon valamennyi városa részben kegyelettel adóznak a forradalmi elődök emlékének. Március 15-e tanítási szünet az iskolákban. Az iskolák többségében március Iáén emlékeznek meg az 1848— 49-es forradalomról és szabadságharcról. Megemlékeznek az ün-i népről az egyetemeken, a főiskolákon is. (MTI) Ç zinte meglepően nagy ^ az érdeklődés a közelmúlt történelme iránt. A kommunisták fiatal nemzedéke, a közélet ifjabb résztvevői nagy figyelemmel forgatják az erről szóló műveket, írásokat. S nemcsak a történészek izgalma ragadja magával őket, hanem keresik a jelenlegi cselekvésben is hasznosítható tapasztalatokat, a most is érvényes, mának szóló tanulságokat. A közelmúlt tapasztalatai azonban nem csupán írott tanulmányokban, visszaemlékezésekben rögződnek. Közöttünk élnek, a pártszervezetekben megtalálhatók azok, akik személyes élményként hordozzák magukban a közelmúlt évek emlékeit, tapasztalatait. Agysejtjeikben, idegszálaikban őrzik a történteket és az azokból levont következtetéseket, s mindezt készek is megosztani az ifjabb generációkkal. Nem csupán a „nagypolitikával” kapcsolatos tapasztalatokról van itt szó, hanem a helyi politikával, az országos folyamatok, csatározások, elhatározások, helyi lecsapódásával kapcsolatosakról is. Márpedig éppen ezek azok, amelyek a könyvekben, az írott művekben ritkábban lelhetők fel. A személyes emlékezet viszont megőrzi, hogy milyen küzdelem árán győzött a faluban a szövetkezeti gondolat, alakult át az üzem termelési, technikai struktúSzemélyes tapasztalatok rája és a hozzá kapcsolódó emberi viszonyok rendszere, formálódott át és igazodott hozzá új feladataihoz az intézmény, a hivatal. A személyes tapasztalatokban megrögződik, hogy mely módszerek bizonyultak eredményesnek a különböző feladatok megoldása során, milyen érvekkel sikerült elfogadtatni törekvéseinket, kikre építhetett és támaszkodhatott a pártszervezet e munka közben, Őrzi az emlékezet az eredményeket és a kudarcokat, s nem kevésbé a következtetéseket, hogy mely tényezők okozták a sikert, illetve a balsikert. Mindez ma már részben történelem, befejezett, befejeződött folyamatok krónikája. Am a korábbi időknek egyáltalán nem minden eseménye sorolható a „befejezett múlt” kategóriájába. Sok mindenre inkább a „folyamatos múlt” elnevezés lehetne találó. Hiszen nem kevés mai esemény, történés gyökerei közvetlenül visszanyúlnak a múltba, kiváltó okai, meghatározói a korábbi időkben gyökereznek. Aki később kapcsolódott be a közéletbe, a pártmunkába, az ezekkel már készen kapott feltételként találkozik. De aki már régebben is részese volt a politikai tevékenységnek, annak személyes emlékei vannak az ezeket létrehozó tényezőkről, tudja, milyen körülmények között, miért, miképp születtek, teremtődtek meg. így nemcsak a térben. de az időben is jobban át tudja látni az összefüggéseket, az ok-okozati viszonyokat, a célokat és következményeiket. Gyakran emlegetjük, hogy a pártmunkában, a közéleti tevékenységben is szükség van a hozzáértésre, a megfelelő ismeretekre, tudásra. Ezt a tudást azonban nemcsak iskolák, tanfolyamok, elméleti-politikai müvek közvetítik, adják tovább. Az eredményes pártpolitikai munkához, közéleti fáradozáshoz szükséges ismeretanyagnak nélkülözhetetlen eleme az is, ami a személyes tapasztalatokban halmozódott fel. Értékes tőke ez, amely- lyel — céltudatos törekvés esetén — az egész pártszervezet, az egész közösség sáfárkodhat. Vonatkozik ez mindenekelőtt a politikai tevékenység tartalmi elemeire, de nem kevésbé a módszereire, eszközeire is. Alapszervezeti pártmunkásokkal beszélgetve gyakorta hallható, milyen nagy az igény a munkamódszerekkel kapcsolatos tudnivalók iránt. Hiszen folyamatosan újabb és újabb személyek kapcsolódnak be a helyi mozgalmi élet irányításába, akiknek minden módszertani ismeret új, akiknek a vezetés metódusait ezután kell elsajátítaniuk. S ebben nemcsak írott kiadványokra, az irányító pártbizottság útmutatására, a helyi vezető testületek tapasztaltabb tagjainak tanácsaira támaszod- hatnak, hanem azok segítségére is, akik korábban voltak e tisztségekben, s ez okból ismerik a mozgalmi munka megszervezésének módjait. Az efféle mozgalmi „know how”, a „tudni hogyan” értékes lehet mindazoknak, akikre ma hárul a helyi közélet irányításának megszervezése, s ezt — érthetően — a legjobban, legcélravezetőbben szeretnék csinálni. Tudjuk persze, hogy a gyors társadalmi változások sok esetben lehetetlenné, illetve veszélyessé teszik a régen bevált módszerek ismételt alkalmazását. Ami tegnap jó volt, ma esetleg kifejezetten káros lehet, ami azelőtt sikert hozott, ma könnyen bukást okozhat. A régi ta pasztalatokat csak a mai körülményekkel gondosan ösz- szevetve, vagyis — ha szabad így mondani — alkotó módon lehet . hasznosítani. Nincs igazuk azoknak, akik egy régebbi időszak tanulságait „egy az egyben” kívánják ráhúzni, ráerőltetni a mára. De azoknak sem, akik emiatt egészében lebecsüli k, félrevetik ezeket a tapasztalatokat. Hiszen a társadalom életében nemcsak, változás van, de viszonylagos állandóság is; a jelen nemcsak különbözik a múlttól, de össze is függ vele, kapcsolódik is hozzá, mivel belőle ered. A közelmúlt személyes *' tapasztalatainak hordozóit. nem nehéz megtalálni. Ott vannak a pártszervezetekben, a helyi közéletben. Sokan ma is tisztségviselők, nem kevesen átadták a helyüket másoknak, de a politikai tevékenységnek valamilyen módon ma is részesei. Helyesen teszi minden pártszervezet, társadalmi szervezet, ha számon tartja, nem engedi feledésbe merülni tapasztalataikat. Nem a múlt ereklyéiként őrizve ezeket, — amiket csupán az úttörőkkel rendezett találkozókon elevenítenek fel időnként a jövő generáció számára —, hanem a mai politikai cselekvésben, a jelen feladatainak megoldásában gyü- mölcsöztetve és1 hasznosítva. Gyenes László
