Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-08 / 57. szám

Egyetemre, főiskolára készülők! Hol van több lehetőség? ,vws/wy//r/s/////////s///s/ Járási elődöntő Hevesen Vetélkedő — A terem hangos a nevetés­től, a kiabálástól. Pattan a labda, s akit ér, az kiesett... Persze nem végleg, hiszen ez a versenynek csak első fordu­lója. A páston ugyanis a he­vesi 2. számú általános isko­la tornatermében a járási VIT-vetélkedő kilenc csapata, negyvenöt versenyzőjével, s a kilenc tartalékkal együtt és persze a szurkolókkal, akik szinte valamennyien tapasz­talatgyűjtésre jöttek — hiszen nemsokára ők állnak a start­hoz. A jókedvű, arcpirosító be­melegítés után akkor sem csökken a felizzott hangulat, amikor a napközi átrendezett ebédlőjében most már a szel­lemi mérkőzéshez sorakoznak föl a résztvevők. Nem is cso­da. A tét nagy, hiszen a cél Kuba. S bár addig még na­gyon sok állomáson kell si­kerrel szerepelni az innen to­vábbjutónak — mégiscsak ez az első számit a legnagyobb csatának. Eldördül a képzeletbeli startpisztoly, s az első pon­tokat a frappáns bemutatko­zással szerezhetik meg a tenkiek, az erdőtelkiek, a pé- lyiek, a tarnazsadányiak, a kisköreiek és mégegyszer a kisköreiek, hiszen a Panorá­ma vállalat is kiállított egy brigádot, a hevesi áfész-hez, a KÖTIVIZIG-hez, valamint a hanyi-sajfoki vízgazdálko­dási társulathoz hasonlóan. Aztán nehezebbé válnak a feladatok, röpködnek a kér­dések az ifjúsági találkozók történetéről, a diákmozgal­makról kubaiak mindennap­jairól, a mai Magyarország aktuális gazdasági problémái­VIT-Sörténet fiatalosan ról. A válaszok hol szóban, hol Írásban, gyakran csatta­nósan, néha azonban tétován érkeznek. Ilyenkor aztán el­komorulnak az arcok... Bizony, itt már „vérre” megy, ha valaki nem egész pontosan emlékszik valame­lyik fesztivál ' időpontjára, avagy nem tudja fölidézni a legnépszerűbb VIT-es jel­mondatokat. A fokozódó feszültséget szerencsére van ami levezes­se, hiszen amikor a vízgazda­ság versenyzője sikeresen el­mutogatja, hogy Hegyek kö­zött, völgyek között zakatol a vonat, nemcsak az ügyes pont­szerzőt tapsolják meg felsza­badultan, hanem a jó játékot magát is, amely ugyanúgy megérdemli az elismerést, mint például az az ötlet, hogy a részt vevők készítse­nek ajándéktárgyakat —, de mint kubaiak! — vagy állít­sanak össze vidám országis­mertető műsort. Lassan közeledik a mér­kőzés vége. Az utolsó feladat: mozgalmi dalok éneklése. Quantanamére, harsog a te­rem, hiszen pontot ér a hang­erő is, és ezúttal a siker ér­dekében énekel a zsűri is. Az öt pont természetesen jogos mindenkire... A dal refrénjének ütemes tapsát hamarosan aztán újabb taps váltja föl, amelyet már a győztesek kapnak. Első lett a kiskörei Kilián György KISZ-alapszervezet remeek csapata — akiknek szívből gratulálnak a vetély- társak is: ne hozzatok szé­gyent ránk később sem. Irány Kuba! (Németi Zsuzsa) A roham esztendők óta nem enyhül — az érdeklődés és a vállalkozókedv mértékét jószerivel azonosnak tekint­hetjük, bár korábban az öt­venes évek nagy létszámú korosztályai dörömböltek, mostanában a demográfiai mélypont diákévfolyamai je­lentkeznek sorra, rendre. Egyetemeink és főiskoláink változatlanul számolhatnak azzal, hogy a nyáron megint legalább harmincötezer fiatal kíván felvételizni a nappali, illetve az esti és levelező tagozatokon. Aligha érdemes hosszasab­ban töprengeni azon: milyen forrásai vannak az esztendők óta folyamatosan tartó diplo­maszerzési láznak. Az esti és a levelező formájú felsőokta­tásban eléggé egyértelműen jelentkeznek a munkahelyi törekvések, hogy minél töb­ben — szakmunkások, értel­miségiek, adminisztratív dol­gozók — szerezzenek maga­sabb képesítést, vagy szerez­zék meg a munkájukhoz szükséges, de korábban elma­radt felsőfokú végzettséget. Maradjunk most inkább a kö­zépiskolákban végző diákok­nál: körükből verbuválódik az a mintegy 25 ezer jelent­kező, aki rendre „célbavesz” körülbelül 11 ezer helyet — tehát a nagyobb hányaduk. nak óhatatlanul szembe kell majd néznie a kudarccal is. Egyértelmű és nagyon he­lyeselhető alapkövetelmény a felvételi vizsgáknál az, hogy a felsőoktatási intézmények­ben elsősorban azoknak jus­son hely, akik a leginkább rátermettek : tehetségükkel, addigi tanulmányi eredmé­nyeikkel, egy-egy pályára va­ló feltétlen elhivatottságuk­kal kiérdemlik a továbbtanu­lás lehetőségét. De — figyel­ve a jelentkezéseket, az alakuló érdeklődést — bizto­sak lehetünk-e ennek a kivá­lasztási munkának a tökéle­tességében? Nem lehet erre egyértelmű igennel felelni. S nemcsak azért nem, mert a felvételi vizsgák mércéje sem tökéletes, jóllehet törekszik erre. Hanem azért sem, mert már a jelentkezéseknél érez­hető esztendők óta bizonyos torzulás, információhiány, s főleg — a lehetőségek nem megfelelő felmérése. Miről van szó? Arról, hogy megkopott a műszaki pályák vonzása, az érdeklődés túlzot­tan a humán képzettséget igénylő pályákra irányul. A bölcsész, a jogi és az orvosi karokról tehát igen kiváló, Könyvtár a főiskolán A gyöngyösi mezőgazdasági fő­iskola könyvtárában 30 ezer kötet közül — amelynek többsége szakmai jellegű mű — válogathatnak a leendő agrárszakemberek. Képünkön: Csontos Mdgdolna és kollégái a másnapi előadásra készül­nek. Nonstop randevú a világóránál A X. fesztiválon — nem zárkózva el mereven politikai céljaitól — már egy sor, ed­dig fesztiválellenes szociál­demokrata, liberális, keresz­ténydemokrata és konzerva­tív szervezet is képviseltette magát. Ez a részvétel még nem jelentett teljes azonosu­lást a DlVSZ-szel, a világ- szervezet törekvéseivel, de jelezte, hogy az eddig ellen­séges csoportosulások már készek a nézeteket tisztázó vitákra és egyes kérdésekben a közös akciókra. Ez a kész­ség összecsengett a X. VIT nemzetközi előkészítő bizott­ságának felhívásában meg­fogalmazott gondolattal : az új találkozó — erősítve az eddigi kilenc legfontosabb eredményét — jániljon hoz­zá ahhoz, hogy „megerősöd­jék a különböző politikai, fi­lozófiai és vallási beállított­ságú ifjúsági és diákszerveze­tek közös harca a szolidari­tásért, a békéért és a barát­ságért.” A berlini VIT szervezői már az előkészítés időszaká­ban arra törekedtek, hogy a X. találkozó minden eddigi­nél tömegesebb, s politikai tartalmában egyértelműen antiimperialista legyen. Ezért pontosan megszövegezett po­litikai programot állítottak össze és módosították, ponto­sították a szófiai találkozó jelszavát. Az új jelszó — „Antiimperialista szolidari­tás, béke és barátság" — már félreérthetetlenül hirdette a világ ifjúságának alapvető feladatát. A Német Demokratikus Köztársaság és fővárosa, Ber­lin, megszépülve fogadta 1973. július 28-án 140 ország 1700 ifjúsági és diákszerveze­tének 25 ezer képviselőjét. Milyen volt ezeknek a ren­dezvényeknek — és egyálta­lán az egész VIT-nek — a hangulata? Csak egy példát válaszként. Berlin egyik leg­szebb tere, az Alexander­platz órák alatt a fesztivál nem hivatalos központjává lépett elő. Nem volt a nap­nak olyan szakasza, amikor a tér kiürült volna. Délben, éj­szaka, vagy hajnalban egy­aránt zsúfolva volt a tér fia­talokkal, akik beszélgettek, énekeltek, táncoltak fárad­hatatlanul, mindig jókedvűen. És természetesen itt. a világ­óra alatt volt ezekben a na­pokban Berlin legkedveltebb randevúhelye is. Július 28. és augusztus 5. között szünet nélkül követték egymást a fesztivál esemé­nyei. A X. VIT-en először rendezték meg a Lányok es asszonyok napját. Ezen a na­pon minden rendezvény en­nek a jegyében zajlott le. A nemzetközi szolidaritási köz­pontban, illetve „Az ifjúság és a diákok vádolják az im­perializmust” központban, a tanácskozások, konferenciák színhelyein, az utcákon fel­állított szabadtéri színpado­kon, a kulturális és sportver­senyek „küzdőterein” szinte megállás nélkül zajlottak az események. A VIT minden napjának meghatározott jel­szava és feladatköre volt. így például a második napon a vietnami, a laoszi és a kam­bodzsai nép, a harmadikon az arab országok népei, a ne­gyediken a nemzeti felszaba­dításért, a függetlenségért, a demokráciáért és a társadul.. mi haladásért küzdő népek mellett szolidaritásukat nyil­vánították ki a fesztivál kül­döttei. Eleget téve a nemzet­közi előkészítő bizottság meg­hívásának, részt vett a VIT- en Jasszer Arafat, a Palesz­tin Felszabadítási Szervezet vezetője és ugyancsak Ber­linbe érkezett Angela Davis, akit a nemzetközi közvéle­mény határozott tiltakozása szabadított ki a börtönből. A magyar fiatalokat 700 tagú küldöttség képviselte Berlinben — a vendéglátók és a nemzetközi szervezetek egybehangzó véleménye sze­rint — kiválóan. Polit’kai, kulturális és sportdelegáci- ónk minden tagja a megtisz­telő küldetésnek megfelelő módon vett részt a találkozó eseményein 1973. augusztus 5-én este a berlini világifiúsági és diák- találkozó záróünneoélyén, tízezrek akaratát hirdette a soknyelvű kiáltás: újra talál­kozunk! Igen, újra találko­zunk, tovább vive az 1946- ban meghirdetett eszmét győ­zelmes útián. És ez az út im­már konkrétan is túlvezet Európa határain: 1978. nya­rán az amerikai földrészen, a szocialista Kubában találkoz­nak a világ ifjúságának kép­viselői. (Fotó: Szabó Sándor) Gyengébb nem ? Üj világcsúcsot állított fel egy kanadai diáklány. Mind­két irányban átúszta a La Manche-csatornát, az utat megállás nélkül tette meg — 19 óra 55 perc alatt Tiz óraj 5 perccel javította meg a ko­rábbi rekordot. A kanadai diáklány a világon az első nő, aki teljesíteni tudta ezt a ne­héz feladatot. Előtte csak né­hány férfinak sikerült mind­két oldalról átúsznia a csa­tornát, de idejük jóval rosz- szabb volt. Erre mondják, hogy a nők a — gyengébb nemhez tar­toznak... másutt sikeres indulásra szá­mítható fiatalok százai szo­rulnak ki, nem érve el a maximális pontszámot. A Miskolci Nehézipari Műsza­ki Egyetemre, a dunaújvárosi főiskolai karra, a kazincbar­cikai karra — de említhet­nénk még egész sor műszaki főiskolát, vagy kart — tehát nem mindig azok kerülnek be, akik pontszámaik alapján is a legtehetségesebbek, ha­nem gyengébb képességűek is sikerrel veszik sok vidéki ka­ron a felvételik akadályait. Sikerük egyik alapja, hogy jelentkezési lapjukat nem a legnépszerűbb, leginkább megrohamozott egyetemnek, főiskolának küldik meg. Ez­zel egyidejűleg évekre, de sokszor végérvényesen is ki­szorulnak felsőoktatásunkból olyan tehetséges fiatalok, akiknek pedig ott lenne a he­lyük — csak éppen nem mér­ték fel kellőképpen a lehető­ségeket. Nem számoltak pél­dául azzal a nyilvánvaló igazsággal, hogy a felsőszintű műszaki képzettségnek nem­csak „a” gépészmérnöki, épí­tészmérnöki diploma meg­szerzése számít, mondjuk a budapesti műszaki egyete­men, vagy megfelelő diploma az ELTE természettudományi karán — hanem egész sor, az „alapkívánságukkal” szink­ronban levő, terveikhez igen hasonlító képzésű intézmény is kínálkozna. Bányamérnöknek, kohó­mérnöknek, műszaki szakok­tatónak, gyártástechnológus­nak, textilmérnöknek, papír­iparban dolgozó műszakinak lenni: legalább annyira fon­tos — és legalább annyira ki­fizetődő, mint valamelyik is­mertebb, divatosabb karon megkísérelni a bejutást, szá­molva a kudarccal. Sőt, a re­álisan gondolkozó fiatalok sokkal kevesebb elutasítási valószínűséggel indulhatnak, sokkal kevesebb évük fe- csérlődik el a többszöri vizs­gakísérlettel, ha átgondol­tan, a felvételi esélyeket reá­lisan kiszámítva adják be felvételi lapjukat. Az átirá­nyítási lehetőségek sem elég­gé ismertek a középiskolák­ban — bár a Felvételi Tájé­koztató valamennyit tartal­mazza —, több meggyőző, fel- világosító, pedagógiai munká­ra lenne szükség. „Utolsó fordulójához” ér. kezik ezekben a napokban a jelentkezések rendje. Márci­us közepéig, végéig már az egyetemekre kell érkezniük a jelentkezési lapoknak. Érde­mes most még egyszer átgon­dolni: hova, mely intézmé­nyekbe is induljanak el ezek a fontos papírlapok. Ismétel­jük: sok főiskola ad a válasz­tott, nagy egyetem képzésé­hez hasonló ismeretanyagot, hasznos, érdemes tehát a csa­ládokban is, iskolákban is mérlegelni a döntéseket, se­gíteni tanácsot adni, érvelni azért, hogy a legjobbak való­ban sikerrel szerepelhessenek a nyári felvételi vizsgákon. Várkonyi Margit MODERN CSALÁD..; M I műsorok: HADID KOSSUTH (Bendó János rajza) 8.27 Szocialista brigádok akadémiája. 8.57 Zenevár. 9.12 A színháztörténész mondja. 9.22 Brahms: fa­moll klarinétötös. 10.05 „Nyitnikék”. 10.40 Válaszo­lunk hallgatóinknak. 10.55 Barokk muzsika. 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Bri­gádnapló. 13.40 Mezők, fal­vak éneke. 14.00 Ezeregy délután. 14.30 Kóruspódium. 14.41 Bartók: Kontrasztok. 15.10 Iskolarádió. 15.50 Pol- .kák fúvószenekarra. 16.10 Marcella Pobbe énekel. 16.44 Mindenki iskolája. 17.07 Hasznos és haszontalan mu­latságok. 17.32 Beethoven- művek. 18.15 Zilahy Lajos: A lélek kialszik. 18.30 Esti magazin. 19.15 Bagoly a cégtáblán. 20.25 Verdi: Aida. 23.44 Nóták. PETŐFI 8.05 Lehár operettjeiből. 8.57 Rejtendő szerelem. 9.07 Népi zene. 9.30 A 04, 05, 07 jelenti. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.33 A Sza­bó család. 12.00 Népszerű fúvósátiratok. 12.33 Opera­finálék. 13.33 Sulinóták. 14.00 Kettőtől ötig... 17.00 Ötödik sebesség. 18.00 Gép könyvel — meg az ember is. 18.10 Operettfel vét elek. 18.33 Elfelejtett dallamok. 19.06 Nóták. 19.45 Pop-mű­hely. 20.33 Iránytű. 21.43 Közvetítés az NSZK—Szov­jetunió válogatott labdarú­gó-mérkőzésről. 22.00 Nép­dalcsokor. 22.33 Örökzöld dallamok. 23.13 Zenés játé­kokból. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolc) rádió 17.00 Hírek, időjárás — Nő­napi köszöntő. Riporter: Ja­kab Mária — Népdalcso­kor. — A hétköznapokon is... Önodvári Miklós jegy­zete — Tíz perc mezőgazda­ság — (Lányok, asszonyok a mezőgazdasági tervek telje­sítéséért. Riporter: Borsodi Gyula) — Sport. — 18.00 Észak-magyarországi kró­nika (Ülést tartott a Heves megyei országgyűlési képvi­selők csoportja —Üj üzem­ház nőnapra Hatvanban — Szaktárgyi vetélkedő az eg­ri munkásképző intézetben — (Pepplno Gagliardi éne­kei — Hírösszefoglaló, lap­és műsorelőzetes... MAGYAR 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskola­tévé. 9.40 Delta. 10.05 Égj, hogy világíts! 11.15 Lehet egy kérdéssel több? 14.05 Iskolatévé. 16.30 Fiatalok ünnepe. 16.55 BSE—Slovan Bratislava női kosárlabda­mérkőzés. 18.25 Nemzetközi nőnap. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Nők kér­ték— 21.30 Csak ülök és mesélek... 22.35 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Bemutatjuk a Ma­gyar Színházi Intézetet. 20.40 Theo Adam Schubert-dalo- kat énekel. 21.00 Tv-híradó 2. 21.30 Mert szeretlek . (szovjet film). L

Next

/
Thumbnails
Contents