Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-04 / 54. szám

Közös fenntartásban nákidik az abasári művelődési otthon Az elmúlt évben a gyön­gyösi járási hivatal művelő­désügyi osztályának egyik ki­emelt feladata volt és ma­rad a jövőben is a közműve­lődési intézmények közös fenntartásba vételének irá­nyítása. Ehhez nagy segítsé­get kapott a megyei tanács művelődésügyi osztályától és a szakszervezetek megyei ta­nácsától is. Az 1977. gyei tanácsától is. Az —. t. évben elkészültek Rőzsa- szentmárton, Szűcsi és Eeséd intézményeivel kapcsolatos szerződések, ahol mintegy 200 ezer forinttal növekedett a művelődési házak költség- vetése. Ezzel nagyobb lesz a tartalmi munka színvonala is. Ez év februárjában ismét sor került egy tanácskozás­ra, ahol több gazdasági egy­ség képviselője nyilatkozott, hogy milyen anyagi támoga­tást tud biztosítani az aba­sári művelődési háznak. A megkötött szerződés értel­mében az Egyesült Izzó gyön­gyösi gyáregysége 30 ezer, a helybeli Rákóczi Mg Tsz 30 ezer, a Ramona Kisipari Szö­vetkezet 10 ezer, a Mátra vidéki Építőipari Ktsz pedig 5 ezer forinttal kíván hoz­zájárulni az intézmény folya­matos működéséhez. A jö­vőben kerül sor a tartalmi munkával kapcsolatos felada­tok kidolgozására, azért, hogy a közös fenntartás ne csak anyagi támogatást je­lentsen, hanem szoros élő közművelődési tevékenység megvalósítását is. Baranyi Imre, Eger (#62 Sokszor hallottuk már, hogy földrészek egymás alá gyű- rődtek valamikor régen. Földrengéseket is magyaráz­nak ilyen jelenséggel. De most egész nagy változás ké­szül, nem tudom, nem lesz-e belőle baj. Jobb, ha elmon­dom idejében. Az Esti Hír­lapban olvastam a „Fekete- tengeri rezervátum“ című írásban (78. II. 6., 8. old.), hogy Romániában a szakem­berek egy csoportja már dol­gozik a tengerparti rezervá­tum tervén. Meg akarják őrizni a tengerpart régi sajá­tosságait, mielőtt az idegen- forgalom végleg tönkretenné. Ezt csak helyeselni lehet. De azt is olvasom, hogy „a vé­dett partmenti területhez tar­tozna a készülő javaslatok szerint S z a h a l i n-szi- gete és a Grindul Chituc ho­mokzátony is'’. Az a Szaha- lin-sziget. amelyik jelenleg a Távol Keleten van, Japán­tól északra, a SZXJ-hoz tarto­zik. Területe 76 400 négyzet- kilométer. Talán éppen be­férne a Fekete-tengerbe, de hová menne az a tenger sok tengervíz, amit kiszorítana belőle. Nem kellene a készü­lő javaslatokat kissé átala­kítani? ... Igaz, hogy Sza- halint japánul Karafutó-nak nevezik, de azt a sok ezer ki­lométert a Fekete-tengerig alig futná be egyhamar... Vagy van a Fekete-tenger­ben egy másik Szahalin-szi- get is? Ez ideig könyvekben, lexikonokban nem sikerült rábukkanni. Persze attól még lehet, hogy én nem tudom. Egerről is csak későn tudtam meg, hogy a világ legna­gyobb városa lett, mert most már Kanadától Csebokszári- ig terül el, még ha nem is számítanánk bele Felnéme­tet. Pedig azt bele kell szá­mítani és úgy még na­gyobb ■ ■ ■ Hát bizonyára lesz még tanulnivalóm a Fekete- tengerről is, amíg élek. Mert holtáig tanul az ember. (DR. SZEMES) I szocialista Nunkaverseoy győztese A győztes (elöl, A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­ját köszöntő munkaverseny legjobb magyar dolgozóinak — nemrégiben — odaítélt „Szocialista Munkaverseny Győztese” elnevezésű kitünte­tést a helyi ipari vállalatok és költségvetési üzemek terü­letén egyedül kapta a hatvani Czibolya Ferenc. A kitüntetett, aki Fabók Zoltántól, a HVDSZ főtitká­rától fogadta az elismerést, a Hatvani Költségvetési Üzem „Egyetértés” szocialista bri­gádjának helyettes vezetője. 1969-től dolgozik az üzem út­építő részlegénél betanított munkásként. Alapítója és elindítója a versenymozga­lomnak, amelyben csapata immár az aranykoszorús fo­kozat tulajdonosa. Czibolya Ferenc, szorgal­mas, igyekvő, áldozatvállaló munkásember. Tanul, úgy végzi feladatait, hogy mar kétszer is rászolgált a kiváló Daloskor A népdal szeretete hozta életre és kovácsolta össze öt évvel ezelőtt az aldebrői női népdaikórust. A termelőszö­vetkezeti tagokból szervező­dött együttes alapító tagjai közül ma is sokan vesznek részt a daloskor munkájában. A Tóth-Vásárhelyi Józsefné személyében megfelelő veze­tőre talált daloskor az évek során a helyi rendezvénye­ken túlmenően bemutatókon, versenyeken vett részt, ahol minősítést is szereztek. A 15 fővel működő daloskör tag­jai jelenleg hetente egy al­kalommal találkoznak, s az középen) és csapata dolgozó kitüntetésre. Jelen­tős szerepe van munkahelyén a szakszervezet erősítésében, s szervező titkárként a párt­építésben. Javaslatára csatla­koztak tavaly az üzem bri­gádjai a csepeliek versenyfel­hívásához, s élen járt a hat­vani ifjúsági tábor építésében végzett 85 ezer forint értékű társadalmi munkában is. Sikereit azonban a legke­vésbé sem vallja sajátjának. Jellemző erre, amit kitünteté­sekor mondott: „Nagyon örülök ennek az elismerésnek, mert teljesen váratlanul ért. Azonban azt is el kell mondanom, hogy nagyon sokat köszönhetek munkatársaimnak, a vállalat vezetőinek. S úgy érzem, ezt a kitüntetést nem is csak én kaptam, hanem velem együtt a munkatársaim is.” Osztozzanak hát együtt a kitüntetés boldog örömében! Kiss Imre Eger Városi Tanács Mélyépítő és Városgondozási Üzeme Áldebrőn elkövetkező dalosversenyek­re készülnek. Az idei év prog­ramjában szerepel a régi népdalok tanulása mellett az elmúlt évben tanult palóc­dalok gyakorlása, valamint egy új népdalcsokor össze­állítása. Tervezik új énekka­ri tagok beszervezését is. Ezen túlmenően valamennyi állami és társadalmi rendez­vényen részt vesznek. Szere­pel a tervükben egy zenés színmű megtekintése is az egri Gárdonyi Géza Színház­ban. Farkas Csaba Tófalu Fejlődik a szakszervezeti könyvtárhálózat A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnöksé­ge az elmúlt napokban tár­gyalta az SZMT központi könyvtára, valamint az üze­mi letéti könyvtárak munká­ját, működési feltételeit. Megállapította, hogy az utóbbi években a szakszerve­zeti könyvtárhálózat fejlő­dött a könyvtárak többsége megerősödött, stabilizáló­dott. A szervezeti és műkö­dési szabályzat szerint, meg­felelő kategóriába sorolták a könyvtárakat. Több nagy­üzemben növekedett a fiók- könyvtárak száma, mint pél­dául az egri Finomszerei- vénygyárban, a Mátra vidéki Fémműveknél, a bélapátfalvi cement- és mészműnél. A könyvtárak könyvállo­mánya kb. 8 ezer kötettel nö­vekszik. Javultak a könyvtárak mű­ködési feltételei. Az utóbbi években 14 könyvtár kapott önálló helyiséget és berende­zést, néhány helyen a legmo­dernebb kivitelben. Ilyenek például az egri 4. sz. Volán, a recski rézércmű, az egercsehi bányatelep könyvtárai. 1977-ben átadták a közpon­ti könyvtár 340 négyzetméter alapterületű új helyiségét. Itt 53 ezer könyv tárolására van lehetőség. Sajnos továbbra is sok még a hagyományos (szekrényes) módszerrel mű­ködő könyvtár. A könyvtárak majd 70 százaléka még ilyen. A személyi ellátottság terén is tapasztalható javulás: hat fővel emelkedett a hálózat főfoglalkozású dolgozóinam a száma. Az utóbbi években jó munkakapcsolat alakult ki a Megyei Könyvtárral és a járási-városi könyvtárakkal Is. Közös megbeszéléseket tartottak a két hálózat könyvtári feladatairól. Az ünnepi könyvhét rendezvé­nyeit közösen szervezik. A könyvtárak többsége rendszeresen részt vesz az „Olvasó népért” mozgalom akcióiban. Így a „30 év — 30 könyvtár”, az „Olvasó mun­kásért”, a „Kell a jó könyv” pályázatokon. Évente 35—40 irodalmi estet író-olvasó ta­lálkozót szervez a központi könyvtár. Az elnökség feladatként jelölte meg a könyvtárak működési és személyi felté­teleinek állandó javítását. 1980-ig önálló, főfoglalkozású könyvtárossal működő könyvtárakat kell kialakítani az egri Finomszerelvénygyár- ban, a Siroki Fémműveknél, az EIVRT gyöngyösi gyárá­ban, a hatvani Cukor- és Konzervgyárban. Szorgal­mazni kell a közös fenntar­tású könyvtárak szervezését. Felül kell vizsgálni a város- központokban működő kis könyvtárak szükségességét. Fontos feladat a fiatalok, il­letve a munkások bevonása az olvasók táborába. Korsós László, Eger Hevesen került megrende­zésre az elmúlt napokban a hevesi járás úttörőinek vö­röskeresztes versenye. A ti- szanánai iskolát Borics Il­dikó, Gulyás Ilona, Molnár Julia, Soós Ilona, Vajda Ka­talin 8. osztályos tanulók képviselték. A rangos zsűri előtt a tanulók elméleti és gyakorlati vonatkozásban megállták a helyüket ég az értékelés során első helye­zést értek el. Ezzel a me­gyei vöröskeresztes verse­nyen a hevesi járást ők kép­viselik. Szorgalmas kitartó munkával készültek a ver­senyre. ami meg is hozta a szép eredményt. Vezetőjük Jámbor Erzsébet vöröske­resztes tanárelnök, nem kis része van az előkelő első hely elérésében. A nagy erőpróba ezután következik, ahol a járások fa városok legjobbjai mérik össze erejüket, amire még alaposabban készülnek már most. B. Kiss János Tiszanána Népzenei csoportok járási bemutatója Karácsondon Nagy érdeklődéssel várta a karácsondi közönség a járás népművészeti csoportjainak bemutatkozását. A közönséget és a találkozó résztvevőit Murcsányi László, a járási hivatal művelődésügyi osztá­lyának vezetője köszöntötte. A csoportok között akadtak rutinos, nagy mültú együt­tesek. Ezek közé tartozik a vendégszereplő Felnémeti Ci- terazenekar. Ugyancsak szép múlttal rendelkezik a GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ gyöngyöspatai népdalköre. Fonójelenetük, amelyet a ka­rácsondi közönség most lát­hatott először, sikert aratott. A legutóbbi találkozó óta sokat fejlődött a Nagyfügedi Népdalkor. Megmutatkozott ez abban is — bár a műsor­ban elsőként szerepeltek —, hogy felszabadultan, biz­tonsággal énekeltek. A gyöngyösoroszi asszonyok szép mozgáskultúrájukkal lepték meg elsősorban a kö­zönséget. Jó hanganyaggal rendelkezik a Gyöngyösssoly- mosi Népdalkórus. Ök most mutatkoztak be először a já­rásban. Az Atkári Népdalkor Is fiatal együttes. Színesítette az est prog­ramját a fiatalokból ver­buválódott Kisnánai Citera- zenekar. A találkozó záróak­kordja a helyi népdalkórus bemutatkozása volt. Mindösz- sze egy éve alakultak, ám ez nem látszott a műsorukon. Kultúráltan, fegyelmezetten énekeltek. Ami a többi nép­dalkórustól megkülönbözteti őket az, hogy kétszólamú népdalfeldolgozásokat is elő­adtak. A találkozó után Tar Lő­rinc és Nagy Miklós, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola adjunktusa értékelte az együttesek teljesítményét. Patkós Magdolna I Gyöngyös Visszhang Jancsi, meg a táska Azt olvastam a Népújság közelmúltban (február 24­én) megjelent számának egyik cikkében, hogy „... Jancsi mindenestől együtt megméretett és ne­héznek találtatott...” — Ugyanis: „...Jancsi táskája, amit mindennap oda és visz- sza az iskolába cipel...” a tornazsák, tízórai és egyéb felszereléssel együtt: hat ki­ló és harminc deka... Jancsi másodikos. — A megmérés után, az édesapja és annak egyik barátja, ősz- szehasonlítást tettek, hogy az édesapa, aki nyolcvan kiló, hogyan érezné magát, ha minden reggel húsz kilós te­herrel kellene munkába in­dulnia? ... Jancsi ugyanis testsúlyának a „negyedét” cipeli naponta az iskolába, oda-vissza. Hogy ez sok_e, vagy reá- lis-e, azt én megállapítani sem hivatott, sem jogosult nem vagyok ... De azt állít­hatom, hogy a lakásom ab­lakából naponta, oda és vissza látom az iskolás gyerekeket, amint Cipelik terheiket. Ha a hátán viszi a táskáiét, ak­kor úgy meg van görbülve, mint valamikor, — sőt, egyes helyeken még most is — a szőlőszüretkor a puttq- nyos, hogy az orra csaknem a térdéig ér, ha pedig a ke­zében viszi, úgy meg van dőlve arra az oldalra, araer- ről a táskája van, mint egy félig kidőlt telefonpózna, a táskáia meg a földet súrol­ja. Bizony „nem könnyű” most a gyerekeknek sem. Ez igaz..de van a dolognak másik oldala is... Például, ... úgy negyven­ötven évvel ezelőtt —, van­nak még, akik emlékeznek rá — egy elsős, vagy máso­dikos „nebuló” iskolai fel­szerelése: egy palatábla, madzaggal hozzákötve egy palavessző (mindig eltört), s egy kis darabka szivacs. (Ha volt.) Meg az ABC-s könyv. Nem volt nehéz a táska, illetve a tarisznya, de ahhoz viszonyítva, annyit is tanult a gyerek, amennyit vitt az iskolába. —• Volt olyan — főleg tanyasi, vagy kisebb falusi — elemi iskola, ahol az egész „tantestület” egy tanítóból állt, aki egyedül tanította mind a hat osz­tályt. El lehet képezni, hogy mennyit tudott az foglalkoz­ni egy-egy gyerekkel? Ak­kor nem kellett a gyereknek a táskát cipelni..,, igaz, hogy néhol a gyerekek vág­ták a tűzifát az iskolának is, meg a tanítónak is. Ök hordták a tanító feleségének .a vizet, elmentek neki bevá­sárolni a boltba és legeltet­ték a tanító úr tehenét is. — Persze, mindezt a tanítási idő alatt. Ezért kell reálisan elgon­dolkodni afölött, hogy sok-e a gyerekeknek a tanulniva- ló és a könyv?-Biztos vagyok abban, hogy vannak arra hivatott, hoz­záértő szervek, amelyek ezt a kérdést is — közmegelége­désre — eldöntik. Bízzuk rájuk . . Dávid József Gyöngyös RADIO KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 Tipegő. 9.30 Mindenki isko­lája. 10.05 Szimfonikus ze­ne. 11.20 Népdalfeldolgozá­sok, 11.40 Holnap közvetít­jük. 12.20 Zenei anyanyel­vűnk. 12.30 Magyarán szól­va. .. 12.45 Melódiakoktél. 14.00 Nóták. 14.30 Szerkesz­tőségi beszélgetés. 15.05 Üj zenei újság. 15.40 A Boney M. együttes slágereiből. 16.00 168 óra. 17.30 Wanda Landowska és Itzhak Peri- man lemezeiből. 18.45 Holt lelkek (komédia). 21.24 Nép­dalcsokor. 22.2.0 A beat ked­velőinek. 23.05 Yehudi Me­nuhin hegedűi. PETŐFI 8.33 Nóták. 9.28 Válaszo­lunk hallgatóinknak. 9.43 Könnyűzene. 10.00 Szabad szombat. 12.00 Julie And­rews énekel. 12.33 Lassus- madrigálok. 12,50 Finnor­szág — télen. 1345 Régi hí­res énekesek műsorából. 14.00 Fiataloknak! 14.45 Napraforgó. 15.33 Körkap­csolás bajnoki labdarúgó- mérkőzésekről. 16.25 Orvo­sok a mikrofon előtt. 16-33 Olvasólámpa. 16.48 Éneklő ifjúság. 16.56 ötórai tea. 17.50 Népzenekedvelőknek. 18.20 Sportkrónika. 18.53 Lehár-est. 19.45 Magnósok figyelem! 20.38 Egy rádiós naplójából. 21.35 A Fehér Rózsa (regény). 22.33 Ro­sanna Carter! és Nikola Ni- kolov énekel. 23.05 Sláger­múzeum. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.30 Hírek, időjárás — Ze­nés hétvége — Közben: El szeretném mondani — A Miskolci Nemzeti Szinház tegnapi bemutatójáról — Gyárfás Imre jegyzete —» 18.00 Észak-magyarországi krónika — (Hétvége a he­gyekben. Iskolai előkészítő Leninvárosban.) Szombat este... Zenés magazin. Szerkeszti: Antal Magda és Nagy István — Hírösszefog­laló, lap- és műsorelőzetes... ■IvH MAGYAR 9.15 Tévétorna. 9.20 Kame­ra. 9.50 Mindenki közleke­dik. .. 10.05 Giro d’Italia. 11.35 Nyitott boríték. 12.05 Malom. 14.25 MTK-VM— Vasas bajnoki labdarúgó­mérkőzés. 16.25 Az első 365 nap a gyermek életében. 16.55 Tájak, városok, embe­rek. 17.15 Mexikó arca. 17.35 A másik 12 óra. 18.05 Klasszikus orosz költészet. 18.40 Egymillió fontos hangjegy. 19.05 Stop! 19.10 A kerékpár. 19.20 Tévétor­na. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Gusztáv és a pióca (rajz­film). 20.05 Éjféli randevú (tévéjáték). 21.10 „Ugye, mi jó barátok vagyunk?” 21.40 Késő őszi esti órán. 22.15 Tv-híradó 2. 22.35 Kiváltság (angol film). 2. műsor 20.01 Rendezte: Felsenstein. Offenbach: Kékszakáll lo­vag. 22.25 Szomszédom a fe­leségem (angol filmsorozat). EBso helyen a tiszanänai gyerefcek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents