Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-30 / 75. szám

Tanácsok és ügyfelek Amikor néhány évvel ez­előtt megjelent a főváros VII. kerületi tanácsának kapuján a kézzel írott papírtábla : „Ügyfélszolgálat: fszt. 9-es szoba” — nem is Hittük vol­na, hogy a tanácsok és a la­kosság, a hivatal és az ügy- .felek kapcsolatának új sza­kasza kezdődik. Ma is em­lékszem, mekkora visszhan­got keltett az erzsébetváro­siak kezdeményezése a napi sajtóban. Méghogy ilyet! — ámuldoztak az újságírók és — olvasók: nem kell ezután hónapokig futkosni különbö­ző igazolások után, mert minden ügyfél előre meg­tudhatja, milyen iratok szük­ségesek a beadványához?! Nem kell többé egy hagyaté. ki eljárás, egy használatbavé­teli engedély vagy gyámügyi probléma miatt 3—5 napot elkótyavetyélni az értékes évi szabadságból, s nem kül­dözgetik az ügyfeleket ide- oda?! Egy fecske nem csinál nya­rat — tartja a közmondás. Szerencsére ebbén az esetben nem volt igaz. Ezt a pesti fecskét egymás után követte a többi, előbb a fővárosban, maid vidéken. S ami ugyan­csak örvendetes, a jó ötletek­nek ez alkalommal hamar hí­re ment, s másutt egy-kettő­re „lekoppintották.” Emlékszem, két hónappal a népesedéspolitikai kormány- rendelet kibocsátása után, a pilisi tanácsházán felirat ad­ta tudtul, hol és mikor lehet megjelenni a házasság előtti kötelező egészségügyi ta­nácsadáson. Két hét múlva a pilisi vonalon, Vecséstől Abo- nyig mindenütt követték a jó példát. AHOGY A LAKOSSÁGNAK JOBBAN MEGFELEL A járási hivatalok sem akartak kimaradni a sorból. Amolyan „ha a hegy nem megy Mohamedhez” megol­dással, Mohamed ment a hegyhez: először a Dunántú­lon történt meg, hogy néme­lyik járási hivatal illetékes képviselői helyszíni fogadó­órát tartottak a nagyobb ipa­ri üzemekben, intézmények­ben. Példájukat másutt is követték, s így esett, hogy' egyre több nagyüzem, válla­lat dolgozóinak építésien- gedély-kérelme, adóügye, in­gatlanátírási gondja jutott közelebb a megoldáshoz vagy egészen nyugvópontra. A következő — mondhatni forradalmi — lépés az volt, amikor bevezették a váltako­zó félfogadást: bizonyos na­pokon délelőtt, bizonyos na­pokon délután várják ügyfe­leiket az ügyintézők. Ezt az intézkedést nemcsak az ál­lampolgárok fogadták jogos örömmel, hanem a gazdasági vezetők is! ök a megmond­hatói ugyanis, hány értékes munkaóra esett ki havonta a termelésből amiatt, hogy a dolgozók kilépőt kértek ügyes-bajos dolgaik intézésé­hez. Az ügyfél fokozott megbe­csülésének, a tanácsok és az állampolgárok egyenjogúsá­gon alapuló, jobb együttmű­ködésének jeleként üdvözöl­hettük a „nyelvújítás hullá- mát’’ is, azt a törekvést, hogy a közigazgatásban ország­szerte használatos idézé­seket, felszólításokat, ilyen­olyan nyomtatványokat meg­magyarítsák, bürokratikus argóját közérthető nyelvre, utasítgató stílusát udvariasra fordítsák. Az egyik Csongrád megyei városban a tanács a pedagógusokat kérte fel a nyomtatványok, hivatalos szövegek átfogalmazására, melyet a nyelv és a stílus szakemberei társadalmi mun­kában vállaltak. Szükség is volt már a „műfordításra”, mért a „szolgalmi jogban”, vagy az „apaság vélelmében” amúgy is járatlan állampol­gár sokszor már azt sem ér­tette: most éppen megbüntet­ni akarják-e vagy kitüntetni. ELNŐIESEDETT PALYA?! Illetékesek időnként félre­verik a harangot, amikor egy-egy pálya elnőiesedéséről beszélnek. Ide sorolják ma­napság a gyógyszerészi, a pe­dagógusi, a kereskedői pá­lyát, s ide sorolják lassanként a tanácsi ügyintéző munka­kört. Az utóbbiaknak orszá­gosan a fele, a főváros kerü­leteiben pedig háromnegyede — nő. Ez a helyzet — érde­kes módon — senkit sem ejt kétségbe, ellenkezőleg: illeté­kesek véleménye szerint a ta­nácsok elnőiesedése a lakos­ság szempontjából előnyös. Az ügyfelekkel való érintke­zésben ugyanis a nők türel­mesebbek, alaposabbak a fér­fiaknál ; felelősségérzetük, pontosságuk, problémaérzé­kenységük ugyancsak hasz­nos tulajdonság ebben a munkakörben, hiszen nem túlzás, ha azt mondjuk: a megoldatlan társadalmi és egyéni gondok legtöbbje a tanácsoknál csapódik le. Itt várnak orvosolást az embe­rek ezerféle bajukra a bir­tokháborítástól a lakhatási engedélyig, a megszegett el­tartási szerződéstől a szociális gondozásba vételig. VAN MÉG JAVÍTANI­VALÓ Mindez azt jelentené te­hát, hogy társadalmunkban megvalósult a magas fokú szocialista demokrácia, hogy zavartalan a tanácsok és ügy­felek kapcsolata? Jó volna, de nem így van. Gépkocsitu­lajdonosok órákig mesélhet­nék kálváriájukat a helyi tanácsok adóügyi csoportjá­val, a rég befizetett előző évi adó másodszori követelé­séről; magam is mesélhetnék az egyik járási hivatal packá- zásairól: noha visszautasítot­tam az egyhatodnyi öröksé­get, még hat év múlva is kö­vetelték rajtam az utána fi­zetendő községfejlesztési hoz­zájárulást! Akadnak még példák a törvény szellemével ellenkező, betűjéhez annál merevebben ragaszkodó dön­tésekre, a lélektelen ügyin­tézésre; ki-ki volt már szen­vedő alanya egvik-másik ta­nácsi tisztviselő indokolat­lan „szigorának”, rossz han­gulatának. Szomszédommal nemrég megesett, hogy szabálysérté­si eljárást kezdeményeztek ellene sosem volt kutyája „kihágásáért”; régi ismerősö­met pedig azzal lepték meg a múltkor, hogy másnak is bérbe adtak tíz éve használt, s egyszer már készpénzzel is megváltott, lakótelepi gará­zsát. Nem véletlen, hogy az ilyen eseteknek gyorsan híre megy: ezek ugyanis a kirívó- ak, a megszokottól eltérő­ek. Mi hát a megszokott?. Az, ami egyre inkább tért hódít a helyi tanácsoknál: az állampolgár érdekeinek tiszteletben tartása, az udva­riasság, a segítőkészség. An­nak felismerése, hogy a ta­nács nemcsak az államhata­lom szerve, hanem egyszer­smind a társadalmi önkor­mányzaté is. S ez szabja meg feladatait. Nyírt Éva Üzemeink többre képesek Merre tart Heves megye élelmiszer-gazdasága... ? Hogy mennyi gabona, zöld­ség és gyümölcs terem, mennyi konzerv készül és, hogy van e választék húsból és húskészítményekből, az valamennyiünket érdekel. Nem mindegy tehát, merre tart élelmiszer-termelésünk, mennyiben segíti a hazai el­látást, és mi kerül exportra. Minket Heves biegyeieket különösen érdekel, hol tart megyénk élelmiszer-gazdasá­ga, hogyan gazdálkodnak nagyüzemeink, élelmiszeripa­ri vállalataink. Az V. ötéves terv időará­nyos célkitűzései és a nagy­üzemek éves tervelőirányza­tai — a kedvezőtlen időjá­rás miatt összességükben nem teljesültek. A tervidőszak első esztendejében a megye élelmiszer-gazdaságának ter­melése visszaesett. Tavaly viszont hat százalékkal növe­kedett az előző évihez ké­pest. Eltűnt tíz százalék A gyengébb eredményeket főként a súlyos természeti csapások: a tavaszi belvíz, a többszöri jégverés és a fagy­károk okozták. A Heves me­gye mezőgazdaságát ért ká­rok összege 1977-ben megkö­zelítette a félmilliárd forin­tot, ami a termelés több mint 10 százaléka. Mindezek ellenére az ösz­tönző minisztertanácsi hatá­rozat nyomán tett intézke­désekre tavaly 22,6 százalék­kal növekedett a zöldségter­melő terület megyénkben és 11 ezer vagonnal takarítot­tak be a gazdaságok, ami 40 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A megye két tör­ténelmi borvidékén: Eger környékén és a Mátraalján a szőlőültetvényekben jelentős terméskiesést okozott a több­ször ismétlődő jégverés. En­nek ellenére a leszüretelt hektáronkénti 70 mázsás ter­méshozam meghaladta az elő­irányzott mennyiséget. A nagyüzemi szőlők átlagter­mése ugyanis elérte a 80 má­zsát. ami jelentősen túlszár­nyalta az országos átlagot. Megyénk állattenyésztése tavaly az előző évhez képest mérsékeltebben fejlődött. Vannak azonban eredmé­nyek, hiszen emelkedett a tej-, a tojás- és a baromfihús­termelés. növekedett a tehén- és sertésállomány, a háztáji és kisegítő gazdaságokban pedig fokozódott az állattar­tási kedv. A cukor és a konzerr Az élelmiszeripari vállala­taink múlt évi gazdálkodása kedvezően alakult. A legna­gyobb fejlődést a Hatvani Konzervgyár és a Mátra vidé­ki Cukorgyárak érték el. A konzervgyár például 9 ezer 357 vagon zöldségfélét vásá­rolt fel, melynek csaknem fe­le Heves megye gazdaságai­ból került ki. A Mátra vidéki Cukorgyárakban pedig a ta­valy végzett korszerűsítés eredménnyel járt, mert lerö­vidült a répa „tartózkodási” ideje, ezáltal kisebb volt a romlás és jobb minőségű lett a cukor, összességében 76 ezer 438 tonna cukrot gyár­tottak, ami az előző évitől 26 százalékkal több volt. A Heves megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat közel negyedmillió sertést és 13 ezer 157 szarvasmarhát vásárolt a nagy- és kisüze­mektől. A gabonaforgalmi és malomipari vállalat 122 ezer tonna kenyérgabonát vett át gazdaságainktól. 127 millióval több filteres ciga­rettát és kétmillióval több szivart készítettek a’ Egri Dohánygyárban. Közel fél­millió mázsa szőlőt vásárolt fel tavaly Heves, Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bi- har, Nógrád és Szabolcs- Szatmár megyéből az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát. A szőlőnek 76 százaléka Heves megye két történelmi borvidékéről va­ló. Nőtt a borexport is, főleg a tőkés országoknak szállí­tottak zömmel egri bikavért. A lemaradás ellenére te­hát jelentős eredményeket ért el megyénk élelmiszer- gazdasága, de mint azt leg­utóbb Kovács Sándor, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes Egerben kifejtette, Heves megye üze­mei ennél többre képesek! Ahhoz, hogy az idén 7—8 százalékkal növekedjék a ter­melés, hogy azt a tervoen megfogalmazták, szervezet­tebben és fegyelmezettebben kell gazdálkodniuk üzeme­inknek. 40 millió liter tej Nem arról van szó, hogy a meglévő termelési szerkeze­tet megváltoztassák, mégis néhány kiigazításra szükség van. Gazdaságaink az idén /endetesen ezer hektárral növelik a kukorica vetéste­rületét, az olajipari növények közül több napraforgót vet­nek és nagyobb lesz a do­hánytermő terület is. A szá­las és lédús takarmányok együttes vetésterületének kisebb arányú csökkentésére azért van szükség, hogy az értékesebb, fehérjében gaz­dag lucerna termőterülete legalább 10 százalékkal nö­vekedjen. A kedvező intézke­dések Hatására várhatóan ja­vul a rét- és legelőgazdálko­dás színvonala is. A szántóföldi zöldségek kö­zül a káposztafélék és a vö­röshagyma mérséklése mel­lett üzemeink növelik a pa­radicsom, a zöldbab és a pri- tamínpaprika területét. Az állattenyésztésben, a kiala­kult kedvező eredmények to­vábbi folytatására van szük­ség. Gazdaságainknak vi­szont másfél ezerrel kell nö­velniük a tehénlétszámot, az V. ötéves terv időarányos tel­jesítéséhez. A tejtermelés fo­kozása pedig akkor lész tar­tós, ha gazdaságaink az idén 40 millió litert termelnek. Ez egy tehénre évi 2700—2800 liter tejet jelent. A beruhá­zások közül legjelentősebb az idén az Eger—Mátra vi­déki Borgazdasági Kombinát irányításával a bikavér prog­ram megvalósítását szolgáló 350 hektár nagyüzemi szőlő telepítése. A tervcélkitűzésekben megfo­galmazott feladatok komoly munkát jelentenek az üzemi szakembereknek a szervezés­ben és még inkább előtérbe helyezik az ésszerűbb föld- hasznosítást, a meglévő gé­pekben, technikai eszközök­ben rejlő tartalékok haszno­sítását. A várhatóan több termény felvásárlására és le- helyezésére nagyobb gondot kell fordítani. Élelmiszeripa­ri vállalataink már befejez­ték a szerződéskötéseket és kenyérgabonából, kukoricá­ból, burgonyából, zöldsénté- lékből, gyümölcsből és ser­tésből többet kívánnak át­venni mint tavaly. Jobb kenyeret Elütötte a teherautó. Elgá­zolta a vonat. Megfojtotta a gáz. Megcsonkította, megölte a gép. Lezuhant a magasból. Elesett Rádőlt a kapufa. Agyonsújtotta az áram ... Tragédiák egymondatos fo­galmazásban. A jegyzőkönyvek részlete­sebben is vallanak róluk. Puszta olvasásukba is bele- borzong az ember! Göcző Géza megyei mun­kavédelmi főfelügyelővel, az SZMT osztáyvezetőjével be­szélgetünk a balesetekről: — Tavaly, sajnos tizenhe­ten vesztették Heves megyé­ben az életüket a különböző balesetek következtében — mondja. — Mégis az az igaz­ság, hogy — bármilyen fur­csán hangzik is — a korábbi évhez képest javult a hely­zet. Az esetek, az ezer főre jutó sérülések, a kiesett munkanapok, sőt, a halálese­tek számát tekintve is, egy­aránt csökkenést tapasztal­tunk. Az országosnál sokkal kedvezőbb képet mutat a sta­tisztikánk! Elégedettségről azonban — lapozgat gond­terhelten az iratok között — a legkevésbé sem lehet szó részünkről. A tizenhét áldo­zat ugyanis cseppet sem ke­vés • ■. ! Mint kiderül: az elmúlt évben nem kevesebb, mint 3 628 balesetet — közöttük két tömeges szerencsétlensé­get — jelentettek az üzemek, intézmények, s miattuk ösz- szesen 84 236 munkanap elve­szett. Az említett csökkenés csep­pet sem egyértelmű. Határo­zottan fejlődés .mutatkozik az egyes szakmákban, Már az iskolákban is... Számok tragédiák a MEDOSZ, a m.ezőgazdasagi termelőszövetkezetek, a KPVDSZ, az ércbányák vagy éppenséggel a MÁV te­rületén. Pozitívan változott a helyzet például az erdőgaz­daságnál, a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál vagy az érc- és ásványbányáknál. Ám az örömbe olykor még a jók esetében is vegyül üröm. Akiket statisztikájuk első lá­tására már-már dicsérne az ember — azoknál is gyászol­tak tavaly. Az építők minden javulását egyszeriben elfe­ledteti az öt (?!) haláleset. Még elszomorítóbb, hogy másutt általánosságban is nagi’ a visszaesés. A legszem­betűnőbb ez a vas-, fém- és villamosenergia-iparban — többi között a Mátravidéki Fémműveknél, a Qualitálnál, a MEZÓGÉP-nél, a VILÀTI- nál — de jelentős a romlás az orvos-egészségügyi dolgo­zók, a szakmunkástanulók körében s általában az isko­lákban. (!!!) Különösen el­gondolkodtatóak a diákokkal kapcsolatos tapasztalatok, hi­szen amíg a korábbi eszten­dőben 218. tavaly már 295 esetben szenvedtek ezek i a gyerekek ilyen yagy olyan balesetet, s miáttúk í 340 na­pot mulasztottak a tanulás­ból. — Miben látja mindezek okút a megyei munkavédelmi főfelügyelő? ■. ' _ ■ — Megállapításaink szerint, leginkább fegyelemsértés­nek, felelőtlenségnek tulaj­doníthatók az előfordult bal­esetek — válaszolja Göcző Géza. — A műszaki problé­máknak kisebb a szerepük... Ahogyan vizsgálataink alkal­mával felfedtük: igen gyako­ri a technológiai előírások megszegése, a munkahelyi fegyelem megsértése, a köz­lekedési szabályok be nem tartása, az egyéni védőfel­szerelések mellőzése, az enge­dély nélküli munkavégzés:^ amelyek aztán óhatatlanul megbosszulják magukat. A haláleseteknél meglepően sok a gázolás, s meglehetősen magas a 60 év körüliek szá­ma. ami arra enged követ­keztetni, hogy az emberek nem eléggé óvatosak, nem eléggé figyelmesek még. a legindokoltabb helyzetekben sem. Ügy vallja a főfelügyelő, hogy a műszaki hiányossá­gok kevésbé játszottak kö^- re a balesetekben. Tény vi­szont — állítja a to­vábbiakban —, hogy a ve­szély azért ott leselkedett a közelben. Az üzemek álla­pota ugyanis nem mindig és mindenütt ideális még. Jel­lemző erre, hogyha tavalyi 376 ellenőrzés során 309 eset­ben kellett az üzem, vagy gép munkáját felfüggeszteni ilyen vagy olyan hiba miatt. Ha nyilvánvalóak is az erőfeszítések a biztonságo­sabb, egészségesebb munka­helyek megteremtéséért, a korszerűsítések, fejlesztések alkalmával egy s némely dologról gyakran megfeled­keznek. Hogy mást ne mond­junk: az üzemi, a szociális légtér bővülése valahogy gyakran elmarad a fejlődés­től, megfeledkeznek a szük­séges szellőztetésről, a zajár­talomról, az anyagmozgatás kellő gépesítéséről. — Kellemetlen tapasztalata­inkat természetesen nem hagyjuk szó nélkül — ma­gyarázza Göcző Géza. — Em­lített ellenőrzéseink alkalmá­val például 111 fegyelmi fe­lelősségre vonást, nyolc bün­tető eljárást kezdeményez­tünk s 11 esetben birságol- tunk, összesen 14 ezer forint erejéig .. . Sajnos, mégis azt kell mondanom, hogy ez sem használt eléggé: nemrégiben tartott próbaszerű célellenőr­zéseink idején még mindig sok szabálytalanságot talál­tunk, s máris a tavalyi összeg telében voltunk kénytelenek bírságolni ! Tavaly — említette a me­gyei munkavédelmi főfel­ügyelő — romlott az orszá­gos statisztika: a korábbinál 8,5 ezer emberrel több hiány­zott baleset miatt a munka­helyéről; ami önmagában i nem kevesebb, mint 1,7 mil­liárd forintos veszteséget okozott a népgazdaságnak. S rendkívül aggasztó, hogy az idei évnek már az első két hónapjában 75-en vesz­tették életüket üzemi sze­rencsétlenség következtében : sokkal többen, mint esz­tendeje! — Még mindig csak azt mondhatom, hogy Heves me­gyében jobb a helyzet, mint általában — halljuk Göcző Gézától, de viszont már ná­lunk is van csonkulás. Sőt egy halálos áldozat is, a tavalyi tömeges baleset kö­vetkeztében ... Éppen ezért, a februári országos munka- védelmi ankétot követően, mi is redkívüli értekezle­tet hívtunk össze, hogy még nyomatékosabban felhívjuk a figyelmet a mulasztásokra, a védekezésre, a további tra­gédiák megelőzésére, elkerü­lésére Azon vagyunk, hogy a beosztottak és vezetők egy­aránt kedvezően változtassa­nak szemléletükön, ellenőr­zéseinket, figyelmeztetésein­ket, intézkedéseinket ne te­kintsék fölösleges okvetet- lenkedésnek. Igyekezetünkben feltétlenül számítunk az üze­mi, vállalati megbízottakra, biztonságtechnikai előadók­ra, társadalmi munkatársa­ink: a szakszervezeti felügye­lők. a munkavédelmi őrök és KISZ-aktívák hathatósabb támogatására. Bízunk benne, hogy sokkal komolyabban veszik kéréseinket, s ennek meg is lesz majd az ered­ménye. Valóban meglesz ..'.? Gyónj Gyula ; A március 1-vel életbe lé­pett új polgári törvénykö v alapján, a Minisztertai s a közelmúltban módositc, a a szerződéskötések rendjét. Mindez az értékesítés bizton­ságát segíti elő a szerződé­ses fegyelem betartásával várható, hogy növekszik az árukínálat és bővül az át­vevő-, illetve feldolgozótér. Az átvétel korszerűsítését, a gyártási folyamatok töké­letesítését és a minőség javí­tását segítik elő az élelmiszer- ipari rekonstrukciók. A Mát­ra vidéki Cukorgyárakban például a feldolgozótér nö­velésével 1980-ig naponta 45 vagonnal több répából nyer­nek cukrot, ami időben csök­kenti a kampányt. A Hatvani Konzervgyárban a már fo­lyamatban levő beruházással naponta száz vagonnal nö­vekszik a paradicsomfeldol­gozás. Ez már az idén is zökkenőmentesebb, folyama­tosabb munkát biztosít. Bővül a gabonatárolás le­hetősége is megyénkben. Gyöngyös határában már épül, és ha minden jól megy jövőre átadják a húszezer tonnás tárolóterű vasbeton­silót. Befejezés előtt áll az egri és a gyöngyösi kenyér­gyár rekonstrukciója, amitől nagyon sókat várnak! A kor­szerűsítés remélhetőleg a ke­nyér minőségének javulásá­ban is kifejezésre jut maid. Megoldódik a hevesi homok­hát öntözése is, Máiusig el­készül a Tarnabod és- Boco- nád között épülő négymillió köbméteres víztároló beruhá­zási programja. Az építkezést jövőre megkezdik és 198l-re már öntözni szeretnének a tárolóból. Jó úton halad tehát Heves megye élelmiszer-gazdasáea. Az előrelépés azonban nem várathat magára,- hiszen izé­méi nk ezeknél az eredmé­nyeknél többre képesek. , Mentusz Károly __

Next

/
Thumbnails
Contents