Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-30 / 75. szám
Tanácsok és ügyfelek Amikor néhány évvel ezelőtt megjelent a főváros VII. kerületi tanácsának kapuján a kézzel írott papírtábla : „Ügyfélszolgálat: fszt. 9-es szoba” — nem is Hittük volna, hogy a tanácsok és a lakosság, a hivatal és az ügy- .felek kapcsolatának új szakasza kezdődik. Ma is emlékszem, mekkora visszhangot keltett az erzsébetvárosiak kezdeményezése a napi sajtóban. Méghogy ilyet! — ámuldoztak az újságírók és — olvasók: nem kell ezután hónapokig futkosni különböző igazolások után, mert minden ügyfél előre megtudhatja, milyen iratok szükségesek a beadványához?! Nem kell többé egy hagyaté. ki eljárás, egy használatbavételi engedély vagy gyámügyi probléma miatt 3—5 napot elkótyavetyélni az értékes évi szabadságból, s nem küldözgetik az ügyfeleket ide- oda?! Egy fecske nem csinál nyarat — tartja a közmondás. Szerencsére ebbén az esetben nem volt igaz. Ezt a pesti fecskét egymás után követte a többi, előbb a fővárosban, maid vidéken. S ami ugyancsak örvendetes, a jó ötleteknek ez alkalommal hamar híre ment, s másutt egy-kettőre „lekoppintották.” Emlékszem, két hónappal a népesedéspolitikai kormány- rendelet kibocsátása után, a pilisi tanácsházán felirat adta tudtul, hol és mikor lehet megjelenni a házasság előtti kötelező egészségügyi tanácsadáson. Két hét múlva a pilisi vonalon, Vecséstől Abo- nyig mindenütt követték a jó példát. AHOGY A LAKOSSÁGNAK JOBBAN MEGFELEL A járási hivatalok sem akartak kimaradni a sorból. Amolyan „ha a hegy nem megy Mohamedhez” megoldással, Mohamed ment a hegyhez: először a Dunántúlon történt meg, hogy némelyik járási hivatal illetékes képviselői helyszíni fogadóórát tartottak a nagyobb ipari üzemekben, intézményekben. Példájukat másutt is követték, s így esett, hogy' egyre több nagyüzem, vállalat dolgozóinak építésien- gedély-kérelme, adóügye, ingatlanátírási gondja jutott közelebb a megoldáshoz vagy egészen nyugvópontra. A következő — mondhatni forradalmi — lépés az volt, amikor bevezették a váltakozó félfogadást: bizonyos napokon délelőtt, bizonyos napokon délután várják ügyfeleiket az ügyintézők. Ezt az intézkedést nemcsak az állampolgárok fogadták jogos örömmel, hanem a gazdasági vezetők is! ök a megmondhatói ugyanis, hány értékes munkaóra esett ki havonta a termelésből amiatt, hogy a dolgozók kilépőt kértek ügyes-bajos dolgaik intézéséhez. Az ügyfél fokozott megbecsülésének, a tanácsok és az állampolgárok egyenjogúságon alapuló, jobb együttműködésének jeleként üdvözölhettük a „nyelvújítás hullá- mát’’ is, azt a törekvést, hogy a közigazgatásban országszerte használatos idézéseket, felszólításokat, ilyenolyan nyomtatványokat megmagyarítsák, bürokratikus argóját közérthető nyelvre, utasítgató stílusát udvariasra fordítsák. Az egyik Csongrád megyei városban a tanács a pedagógusokat kérte fel a nyomtatványok, hivatalos szövegek átfogalmazására, melyet a nyelv és a stílus szakemberei társadalmi munkában vállaltak. Szükség is volt már a „műfordításra”, mért a „szolgalmi jogban”, vagy az „apaság vélelmében” amúgy is járatlan állampolgár sokszor már azt sem értette: most éppen megbüntetni akarják-e vagy kitüntetni. ELNŐIESEDETT PALYA?! Illetékesek időnként félreverik a harangot, amikor egy-egy pálya elnőiesedéséről beszélnek. Ide sorolják manapság a gyógyszerészi, a pedagógusi, a kereskedői pályát, s ide sorolják lassanként a tanácsi ügyintéző munkakört. Az utóbbiaknak országosan a fele, a főváros kerületeiben pedig háromnegyede — nő. Ez a helyzet — érdekes módon — senkit sem ejt kétségbe, ellenkezőleg: illetékesek véleménye szerint a tanácsok elnőiesedése a lakosság szempontjából előnyös. Az ügyfelekkel való érintkezésben ugyanis a nők türelmesebbek, alaposabbak a férfiaknál ; felelősségérzetük, pontosságuk, problémaérzékenységük ugyancsak hasznos tulajdonság ebben a munkakörben, hiszen nem túlzás, ha azt mondjuk: a megoldatlan társadalmi és egyéni gondok legtöbbje a tanácsoknál csapódik le. Itt várnak orvosolást az emberek ezerféle bajukra a birtokháborítástól a lakhatási engedélyig, a megszegett eltartási szerződéstől a szociális gondozásba vételig. VAN MÉG JAVÍTANIVALÓ Mindez azt jelentené tehát, hogy társadalmunkban megvalósult a magas fokú szocialista demokrácia, hogy zavartalan a tanácsok és ügyfelek kapcsolata? Jó volna, de nem így van. Gépkocsitulajdonosok órákig mesélhetnék kálváriájukat a helyi tanácsok adóügyi csoportjával, a rég befizetett előző évi adó másodszori követeléséről; magam is mesélhetnék az egyik járási hivatal packá- zásairól: noha visszautasítottam az egyhatodnyi örökséget, még hat év múlva is követelték rajtam az utána fizetendő községfejlesztési hozzájárulást! Akadnak még példák a törvény szellemével ellenkező, betűjéhez annál merevebben ragaszkodó döntésekre, a lélektelen ügyintézésre; ki-ki volt már szenvedő alanya egvik-másik tanácsi tisztviselő indokolatlan „szigorának”, rossz hangulatának. Szomszédommal nemrég megesett, hogy szabálysértési eljárást kezdeményeztek ellene sosem volt kutyája „kihágásáért”; régi ismerősömet pedig azzal lepték meg a múltkor, hogy másnak is bérbe adtak tíz éve használt, s egyszer már készpénzzel is megváltott, lakótelepi garázsát. Nem véletlen, hogy az ilyen eseteknek gyorsan híre megy: ezek ugyanis a kirívó- ak, a megszokottól eltérőek. Mi hát a megszokott?. Az, ami egyre inkább tért hódít a helyi tanácsoknál: az állampolgár érdekeinek tiszteletben tartása, az udvariasság, a segítőkészség. Annak felismerése, hogy a tanács nemcsak az államhatalom szerve, hanem egyszersmind a társadalmi önkormányzaté is. S ez szabja meg feladatait. Nyírt Éva Üzemeink többre képesek Merre tart Heves megye élelmiszer-gazdasága... ? Hogy mennyi gabona, zöldség és gyümölcs terem, mennyi konzerv készül és, hogy van e választék húsból és húskészítményekből, az valamennyiünket érdekel. Nem mindegy tehát, merre tart élelmiszer-termelésünk, mennyiben segíti a hazai ellátást, és mi kerül exportra. Minket Heves biegyeieket különösen érdekel, hol tart megyénk élelmiszer-gazdasága, hogyan gazdálkodnak nagyüzemeink, élelmiszeripari vállalataink. Az V. ötéves terv időarányos célkitűzései és a nagyüzemek éves tervelőirányzatai — a kedvezőtlen időjárás miatt összességükben nem teljesültek. A tervidőszak első esztendejében a megye élelmiszer-gazdaságának termelése visszaesett. Tavaly viszont hat százalékkal növekedett az előző évihez képest. Eltűnt tíz százalék A gyengébb eredményeket főként a súlyos természeti csapások: a tavaszi belvíz, a többszöri jégverés és a fagykárok okozták. A Heves megye mezőgazdaságát ért károk összege 1977-ben megközelítette a félmilliárd forintot, ami a termelés több mint 10 százaléka. Mindezek ellenére az ösztönző minisztertanácsi határozat nyomán tett intézkedésekre tavaly 22,6 százalékkal növekedett a zöldségtermelő terület megyénkben és 11 ezer vagonnal takarítottak be a gazdaságok, ami 40 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A megye két történelmi borvidékén: Eger környékén és a Mátraalján a szőlőültetvényekben jelentős terméskiesést okozott a többször ismétlődő jégverés. Ennek ellenére a leszüretelt hektáronkénti 70 mázsás terméshozam meghaladta az előirányzott mennyiséget. A nagyüzemi szőlők átlagtermése ugyanis elérte a 80 mázsát. ami jelentősen túlszárnyalta az országos átlagot. Megyénk állattenyésztése tavaly az előző évhez képest mérsékeltebben fejlődött. Vannak azonban eredmények, hiszen emelkedett a tej-, a tojás- és a baromfihústermelés. növekedett a tehén- és sertésállomány, a háztáji és kisegítő gazdaságokban pedig fokozódott az állattartási kedv. A cukor és a konzerr Az élelmiszeripari vállalataink múlt évi gazdálkodása kedvezően alakult. A legnagyobb fejlődést a Hatvani Konzervgyár és a Mátra vidéki Cukorgyárak érték el. A konzervgyár például 9 ezer 357 vagon zöldségfélét vásárolt fel, melynek csaknem fele Heves megye gazdaságaiból került ki. A Mátra vidéki Cukorgyárakban pedig a tavaly végzett korszerűsítés eredménnyel járt, mert lerövidült a répa „tartózkodási” ideje, ezáltal kisebb volt a romlás és jobb minőségű lett a cukor, összességében 76 ezer 438 tonna cukrot gyártottak, ami az előző évitől 26 százalékkal több volt. A Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat közel negyedmillió sertést és 13 ezer 157 szarvasmarhát vásárolt a nagy- és kisüzemektől. A gabonaforgalmi és malomipari vállalat 122 ezer tonna kenyérgabonát vett át gazdaságainktól. 127 millióval több filteres cigarettát és kétmillióval több szivart készítettek a’ Egri Dohánygyárban. Közel félmillió mázsa szőlőt vásárolt fel tavaly Heves, Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bi- har, Nógrád és Szabolcs- Szatmár megyéből az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát. A szőlőnek 76 százaléka Heves megye két történelmi borvidékéről való. Nőtt a borexport is, főleg a tőkés országoknak szállítottak zömmel egri bikavért. A lemaradás ellenére tehát jelentős eredményeket ért el megyénk élelmiszer- gazdasága, de mint azt legutóbb Kovács Sándor, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes Egerben kifejtette, Heves megye üzemei ennél többre képesek! Ahhoz, hogy az idén 7—8 százalékkal növekedjék a termelés, hogy azt a tervoen megfogalmazták, szervezettebben és fegyelmezettebben kell gazdálkodniuk üzemeinknek. 40 millió liter tej Nem arról van szó, hogy a meglévő termelési szerkezetet megváltoztassák, mégis néhány kiigazításra szükség van. Gazdaságaink az idén /endetesen ezer hektárral növelik a kukorica vetésterületét, az olajipari növények közül több napraforgót vetnek és nagyobb lesz a dohánytermő terület is. A szálas és lédús takarmányok együttes vetésterületének kisebb arányú csökkentésére azért van szükség, hogy az értékesebb, fehérjében gazdag lucerna termőterülete legalább 10 százalékkal növekedjen. A kedvező intézkedések Hatására várhatóan javul a rét- és legelőgazdálkodás színvonala is. A szántóföldi zöldségek közül a káposztafélék és a vöröshagyma mérséklése mellett üzemeink növelik a paradicsom, a zöldbab és a pri- tamínpaprika területét. Az állattenyésztésben, a kialakult kedvező eredmények további folytatására van szükség. Gazdaságainknak viszont másfél ezerrel kell növelniük a tehénlétszámot, az V. ötéves terv időarányos teljesítéséhez. A tejtermelés fokozása pedig akkor lész tartós, ha gazdaságaink az idén 40 millió litert termelnek. Ez egy tehénre évi 2700—2800 liter tejet jelent. A beruházások közül legjelentősebb az idén az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát irányításával a bikavér program megvalósítását szolgáló 350 hektár nagyüzemi szőlő telepítése. A tervcélkitűzésekben megfogalmazott feladatok komoly munkát jelentenek az üzemi szakembereknek a szervezésben és még inkább előtérbe helyezik az ésszerűbb föld- hasznosítást, a meglévő gépekben, technikai eszközökben rejlő tartalékok hasznosítását. A várhatóan több termény felvásárlására és le- helyezésére nagyobb gondot kell fordítani. Élelmiszeripari vállalataink már befejezték a szerződéskötéseket és kenyérgabonából, kukoricából, burgonyából, zöldsénté- lékből, gyümölcsből és sertésből többet kívánnak átvenni mint tavaly. Jobb kenyeret Elütötte a teherautó. Elgázolta a vonat. Megfojtotta a gáz. Megcsonkította, megölte a gép. Lezuhant a magasból. Elesett Rádőlt a kapufa. Agyonsújtotta az áram ... Tragédiák egymondatos fogalmazásban. A jegyzőkönyvek részletesebben is vallanak róluk. Puszta olvasásukba is bele- borzong az ember! Göcző Géza megyei munkavédelmi főfelügyelővel, az SZMT osztáyvezetőjével beszélgetünk a balesetekről: — Tavaly, sajnos tizenheten vesztették Heves megyében az életüket a különböző balesetek következtében — mondja. — Mégis az az igazság, hogy — bármilyen furcsán hangzik is — a korábbi évhez képest javult a helyzet. Az esetek, az ezer főre jutó sérülések, a kiesett munkanapok, sőt, a halálesetek számát tekintve is, egyaránt csökkenést tapasztaltunk. Az országosnál sokkal kedvezőbb képet mutat a statisztikánk! Elégedettségről azonban — lapozgat gondterhelten az iratok között — a legkevésbé sem lehet szó részünkről. A tizenhét áldozat ugyanis cseppet sem kevés • ■. ! Mint kiderül: az elmúlt évben nem kevesebb, mint 3 628 balesetet — közöttük két tömeges szerencsétlenséget — jelentettek az üzemek, intézmények, s miattuk ösz- szesen 84 236 munkanap elveszett. Az említett csökkenés cseppet sem egyértelmű. Határozottan fejlődés .mutatkozik az egyes szakmákban, Már az iskolákban is... Számok tragédiák a MEDOSZ, a m.ezőgazdasagi termelőszövetkezetek, a KPVDSZ, az ércbányák vagy éppenséggel a MÁV területén. Pozitívan változott a helyzet például az erdőgazdaságnál, a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál vagy az érc- és ásványbányáknál. Ám az örömbe olykor még a jók esetében is vegyül üröm. Akiket statisztikájuk első látására már-már dicsérne az ember — azoknál is gyászoltak tavaly. Az építők minden javulását egyszeriben elfeledteti az öt (?!) haláleset. Még elszomorítóbb, hogy másutt általánosságban is nagi’ a visszaesés. A legszembetűnőbb ez a vas-, fém- és villamosenergia-iparban — többi között a Mátravidéki Fémműveknél, a Qualitálnál, a MEZÓGÉP-nél, a VILÀTI- nál — de jelentős a romlás az orvos-egészségügyi dolgozók, a szakmunkástanulók körében s általában az iskolákban. (!!!) Különösen elgondolkodtatóak a diákokkal kapcsolatos tapasztalatok, hiszen amíg a korábbi esztendőben 218. tavaly már 295 esetben szenvedtek ezek i a gyerekek ilyen yagy olyan balesetet, s miáttúk í 340 napot mulasztottak a tanulásból. — Miben látja mindezek okút a megyei munkavédelmi főfelügyelő? ■. ' _ ■ — Megállapításaink szerint, leginkább fegyelemsértésnek, felelőtlenségnek tulajdoníthatók az előfordult balesetek — válaszolja Göcző Géza. — A műszaki problémáknak kisebb a szerepük... Ahogyan vizsgálataink alkalmával felfedtük: igen gyakori a technológiai előírások megszegése, a munkahelyi fegyelem megsértése, a közlekedési szabályok be nem tartása, az egyéni védőfelszerelések mellőzése, az engedély nélküli munkavégzés:^ amelyek aztán óhatatlanul megbosszulják magukat. A haláleseteknél meglepően sok a gázolás, s meglehetősen magas a 60 év körüliek száma. ami arra enged következtetni, hogy az emberek nem eléggé óvatosak, nem eléggé figyelmesek még. a legindokoltabb helyzetekben sem. Ügy vallja a főfelügyelő, hogy a műszaki hiányosságok kevésbé játszottak kö^- re a balesetekben. Tény viszont — állítja a továbbiakban —, hogy a veszély azért ott leselkedett a közelben. Az üzemek állapota ugyanis nem mindig és mindenütt ideális még. Jellemző erre, hogyha tavalyi 376 ellenőrzés során 309 esetben kellett az üzem, vagy gép munkáját felfüggeszteni ilyen vagy olyan hiba miatt. Ha nyilvánvalóak is az erőfeszítések a biztonságosabb, egészségesebb munkahelyek megteremtéséért, a korszerűsítések, fejlesztések alkalmával egy s némely dologról gyakran megfeledkeznek. Hogy mást ne mondjunk: az üzemi, a szociális légtér bővülése valahogy gyakran elmarad a fejlődéstől, megfeledkeznek a szükséges szellőztetésről, a zajártalomról, az anyagmozgatás kellő gépesítéséről. — Kellemetlen tapasztalatainkat természetesen nem hagyjuk szó nélkül — magyarázza Göcző Géza. — Említett ellenőrzéseink alkalmával például 111 fegyelmi felelősségre vonást, nyolc büntető eljárást kezdeményeztünk s 11 esetben birságol- tunk, összesen 14 ezer forint erejéig .. . Sajnos, mégis azt kell mondanom, hogy ez sem használt eléggé: nemrégiben tartott próbaszerű célellenőrzéseink idején még mindig sok szabálytalanságot találtunk, s máris a tavalyi összeg telében voltunk kénytelenek bírságolni ! Tavaly — említette a megyei munkavédelmi főfelügyelő — romlott az országos statisztika: a korábbinál 8,5 ezer emberrel több hiányzott baleset miatt a munkahelyéről; ami önmagában i nem kevesebb, mint 1,7 milliárd forintos veszteséget okozott a népgazdaságnak. S rendkívül aggasztó, hogy az idei évnek már az első két hónapjában 75-en vesztették életüket üzemi szerencsétlenség következtében : sokkal többen, mint esztendeje! — Még mindig csak azt mondhatom, hogy Heves megyében jobb a helyzet, mint általában — halljuk Göcző Gézától, de viszont már nálunk is van csonkulás. Sőt egy halálos áldozat is, a tavalyi tömeges baleset következtében ... Éppen ezért, a februári országos munka- védelmi ankétot követően, mi is redkívüli értekezletet hívtunk össze, hogy még nyomatékosabban felhívjuk a figyelmet a mulasztásokra, a védekezésre, a további tragédiák megelőzésére, elkerülésére Azon vagyunk, hogy a beosztottak és vezetők egyaránt kedvezően változtassanak szemléletükön, ellenőrzéseinket, figyelmeztetéseinket, intézkedéseinket ne tekintsék fölösleges okvetet- lenkedésnek. Igyekezetünkben feltétlenül számítunk az üzemi, vállalati megbízottakra, biztonságtechnikai előadókra, társadalmi munkatársaink: a szakszervezeti felügyelők. a munkavédelmi őrök és KISZ-aktívák hathatósabb támogatására. Bízunk benne, hogy sokkal komolyabban veszik kéréseinket, s ennek meg is lesz majd az eredménye. Valóban meglesz ..'.? Gyónj Gyula ; A március 1-vel életbe lépett új polgári törvénykö v alapján, a Minisztertai s a közelmúltban módositc, a a szerződéskötések rendjét. Mindez az értékesítés biztonságát segíti elő a szerződéses fegyelem betartásával várható, hogy növekszik az árukínálat és bővül az átvevő-, illetve feldolgozótér. Az átvétel korszerűsítését, a gyártási folyamatok tökéletesítését és a minőség javítását segítik elő az élelmiszer- ipari rekonstrukciók. A Mátra vidéki Cukorgyárakban például a feldolgozótér növelésével 1980-ig naponta 45 vagonnal több répából nyernek cukrot, ami időben csökkenti a kampányt. A Hatvani Konzervgyárban a már folyamatban levő beruházással naponta száz vagonnal növekszik a paradicsomfeldolgozás. Ez már az idén is zökkenőmentesebb, folyamatosabb munkát biztosít. Bővül a gabonatárolás lehetősége is megyénkben. Gyöngyös határában már épül, és ha minden jól megy jövőre átadják a húszezer tonnás tárolóterű vasbetonsilót. Befejezés előtt áll az egri és a gyöngyösi kenyérgyár rekonstrukciója, amitől nagyon sókat várnak! A korszerűsítés remélhetőleg a kenyér minőségének javulásában is kifejezésre jut maid. Megoldódik a hevesi homokhát öntözése is, Máiusig elkészül a Tarnabod és- Boco- nád között épülő négymillió köbméteres víztároló beruházási programja. Az építkezést jövőre megkezdik és 198l-re már öntözni szeretnének a tárolóból. Jó úton halad tehát Heves megye élelmiszer-gazdasáea. Az előrelépés azonban nem várathat magára,- hiszen izéméi nk ezeknél az eredményeknél többre képesek. , Mentusz Károly __
