Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-03 / 53. szám
t Palóc Madonna Szépen fejlődnek Eger és Salgótarján jó szomszédi kapcsolatai. Ennek egyik bizonyítéka ez az ajándék is — Czinke Ferenc salgótarjáni festőművész „Palóc Madonna” című tűzzománca —, amelyet Nógrád megye székhelyének tanácselnöke nyújtott át a „Salgótarján köszönti Egert” művészeti program megnyitó ünnepségén az egri városi tanács elnökének. (Fotó: Szántó György) Ötszázféle út a hazai tájakon Az utazási irodák szövetsége elnökének nyilatkozata Az idegenforgalom növekedése nyomán az utazási irodák tevékenysége is többrétűvé vált, hogy minél gazdagabb, differenciáltabb programokat, szolgáltatásokat nyújtsanak a turistáknak. Munkájuk összehangolását, az egységesen magas színvonalú utazások feltételeinek biztosítását koordináló tevékenységével az Utazási Irodák Szövetsége is elősegíti. Lesták Pál, a kilenc idegen- forgalmi vállalatot tömörítő szövetség elnöke az idei főszezonra való felkészülésről és a tervekről nyilatkozott az MTI munkatársának. Az idegenforgalom, a „füstnélküli iparág” politikai, társadalmi, gazdasági jelentőségének növekedése az utazási irodákkal szemben is fokozott követelményeket támaszt, hiszen nagyrészt éppen az ő munkájuk határozza meg, hogy a turizmus nemzetközi rangsorolásában Magyarország, a magyar vendéglátás megőrzi-e előkelő helyét. Ezért a szövetség összehangolja, támogatja az irodák munkáját, ami kétirányú tevékenységet jelent; egyrészt a külföldi vendégek ellátásának megszervezését, másrészt a hazai turisták változatos belföldi programjainak kialakítását. A szövetség jó előre tájékoztatja tagjait, hogy országonként miként változik az érdeklődés a hazai tájak iránt, így az irodák jobban felkészülhetnek kalauzolásukra. Az idén például a Szovjetunióból a tavalyinál 10—15 százalékkal több turista érkezik hozzánk, ennek ismeretében az irodák a szovjet vendégek érdeklődésének megfelelő,' a tavalyinál is gazdagabb útiprogramokat állítottak össze. Ugyanakkor a szövetség felhívta az utazási irodák figyelmét, melyik országokban célszerű fokozni a propaganda- és szervező munkát az idegenforgalom élénkítésére. A nyugati országok közül eddig főként az NSZK-ra és Ausztriára koncentráltak az irodák, ezért a szövetség idei programjában fontos feladatként szerepel, hogy a hivatalok erőteljesebb tájékoztató munkát fejtsenek ki más európai országokban is, így elsősorban Svédországban, Görögországban és Olaszországban. Az utazási irodák, a szövetség tanácsára is, az idén a szolgáltatások körének bővítésére törekszenek, ezen belül főként a szórakozási lehetőségek választékának gazdagítására. A helyi adottságokat kihasználva, az elmúlt évieknél többféle lovas program, balatoni vitorlás kirándulás, gasztronómiai rendezvény várja nyáron a külföldi turistákat. Bfjú egészségőr Elénk vöröskereszte az iskoláb ^ Az utazási irodák között kialakult egészséges verseny nyomán mindinkább növekszik a belföldi programok választéka. Jelenleg több mint 500 féle utat szerveznek a hazai tájakra, az idegen- forgalmi vállalatok a törzs- közönség kialakítására nem- I csak elők és utószezoni kedvezményeket nyújtanak, de igyekeznek saját profilt is teElkezdődtek, vagy sok helyen most szerveződnek az évenként hagyományos egész- ságvédelmi előadássorozatok, ezekben a hetekben alakulnak meg a középiskolás vöröskeresztes alapszervezetek — élénk vöröskeresztes élet jellemzi most az iskolai közösségeket. Az eddigi tapasztalatok alapján az idén ismét a diákok tízezrei ismerkednek meg az ifjú egészségőr, a nagylányok iskolája, a családi élet iskolája fiúknak, a csecsemőgondozási és más tanfolyamokon az egészséges életmód kérdéseivel, az egészségügyi műveltséghez nélkülözhetetlen alapfogalmakkal. Az előadásokat orvosok, védőnők, gyógyszerészek, pszichológusok, pedagógusok tartják. Az elmúlt évek eredményei arról tanúskodnak, hogy sikerült a diákok körében vonzóvá tenni a tanítási órákon kívüli nevelésnek-oktatás- nak ezeket a fórumait. A múlt tanévben például az általános iskolákban a háromezer „Ifjú egészségőr” tanfolyamon több mint 50 ezer diák vett részt. Jelentős az érdeklődés a középfokú iskolákban is, ahol a megtartott több mint ezer tanfolyamon 12 ezer lány és 23 ezer fiú jelent meg rendszeresen. A Vöröskereszt ősszel megtartott V. kongresszusa hozott határozatot arra, hogy a korábban Ifjúsági vöröskeresztes csoport néven működő közösségek magasabb szinten, alapszervezetekként tevékenykedjenek tovább. Az első alakuló taggyűlések azt jelzik, hogy a vezetőségek helyesen látják megnövekedett feladataikat. Munkájukban bízvást számíthatnak nevelőikre, osztályfőnökeikre; l/qniiifiyfl 1*78. március 3., péntek a pedagógusok az elmúlt években elsőként ismerték fel a vöröskeresztes tevékenységben és ezen belül például az egészségnevelési tanfolyamokban rejlő lehetőségeket. A felnőtté érés folyamata, az ifjú kor higiénéje, a munka és a pihenés, a dohányzás, a szexuális élet például az osztályfőnöki óráknak is témája, megbeszélésükre azonban egy-egy tanévben legfeljebb 3—4 óra jut. Jelentős segítséget ad tehát az iskolai nevelésnek a vöröskeresztes tanfolyamok 8— 12 órája, ahol a diákok kér- déseikkkel, problémáikkal 1. Milyen furcsa ennek a templomnak a tornya: tulajdonképpen nem is torony. A gúla égbe törő négy éle találkozik fönn, de hiányoznak az oldalfalak. így jól látszik: nem lóg bent harang. De akkor mért hall mégis harangszót? Nem is szólt Teriéknek, hogy eljön sétálni; úgyse veszik észre napközben: otthon van-e vagy sem. Csak vacsorakor keresik, ha nem találják. Éjszaka a legjobb: a veranda télen jól fűthető, nyáron szellős. Elhozta a dunnáját meg a vánkosait hazulról, ezeket engedélyezte Gyu- szi, a bútorokat kidobta. De ha lefekszik, úgy érzi, újra Károlyréten van, a régi házban, s nem itt, a Rózsadombon, ahová tavaly költözött, miután Gyuszi rábeszélésére eladta a házat. — „Mit csinálna ott, mama, egyedül? Nálunk remekül meglesz. Teri meg a két gyerek majd ajnározza.” — Nincs is semmi baj, nem is tudja, milyen is Teri, milyen Gézuka meg Virág. Nem érti, mit mondanak, mert napról napra rosz- szabbul hall. Fölfedezte ezt a padot a 11-es busz megállójában. Olyan ez. mint régen, mikor vasárnap kiült a ház előtti kispadra. Innen látni azt a furcsa templomot azzal a furbátran fordulhatnak az előadóhoz, megválaszolásukra jobban adódik idő. Ezt az egészségnevelő módszert a Vöröskereszt utóbbi kongresszusai kiemelt jelentőségűnek ítélték. Az országos vezetőség számos konkrét segítséget is ad. Korszerűsített, átdolgozott formában megjelentette az Ifjú egészségőr kézikönyvet, a Nagylányok iskolája kézikönyv pedig már a 8. kiadásban látott napvilágot. A fiúk számára készült A családi élet iskolája című kiadvány is eljutott már a 3. kiadáshoz. (MTI). remteni, ami tovább színesíti a programok választékát, így például a COOPTOURIST a szakmai rendezvények specialistája, a MALÉV AIR TOUR a hét végi két-három napos külföldi repülőutak szervezője. A tovább növekvő idegen- forgalom sikeres lebonyolításához jól képzett, gyakorlott idegenvezető gárda szükséges, ezért a szövetség az idegenforgalomban érdekelt más szervekkel együttműködve most dolgozik a korszerű, új típusú idegenvezetőképzés alapjainak megteremtésén. (MTI) csa tornyával. Gyuszi meg Teri egész nap nincs otthon, a két gyerek iskolában vagy napköziben. Fölveszi fekete ruháját, csatos fekete lakkcipőjét, megköti fején a fekete selyemkendőt, s idesétál lentről, a Bimbó útról. Itt, a megállóban rengeteg ember száll le meg föl. Főként négy óta után nagy a forgalom. Kár, hogy nem hallja a beszédüket, de nézni is érdekes őket/ Milyen figurák, teremtőm! A minap jött két nadrágos fiatalember. Csak mikor melléültek, vette észre, hogy egyikük lány. — „Szabad, néni?" — kérdezte a fiú. — „Tehát maga is hallja a ha- rangszót, fiam" — felelte. — „Te, ez süket, vagy süsü." — — „Hagyjad, Bundi, ne cukkold az öreglányt’’ — mondta a lány. A fiú ordítani kezdett: — „A néni süket?” — Igen, fiam. Azt hiszem, süket vagyok." — „Akkor mért nem megy Rákoskeresztúrra?” — „Milyen túróról beszélsz?" — A két fiatal nevetni kezdett. — „Ott rengeteg hely van a süketeknek meg a vén spinéknek, hallja» nyanya? Üresek a kripták.” — „Örülök, hogy te is hallod a harangszót, fiam” — felelte. — „Ügy látom, az öreg múmiát jégre kell tenni” — mondta a fiú, s ölébe ültette a lányt. — „Ha zavarja a nénit a smárolás, fordítsa el a fejét vagy totyogjon be a templomba” — s nekilátott a lánynak. Jönnek fiatal mamák kisgyerekükkel. Milyen takarosak itt a gyerekek. S mit ösz- szefecsegnek ! Látja a szájuk mozgásáról, ha nem is érti őket. Jön bottal egy férfi, furcsa, hosszú testű, alacsony, barna kutyájával. Ez is leül mellé megpihenni : nyilván, mert rossz a lába. A férfi beszélgetni szeretne, de nem áll szóba idegen férfival. Egy öregasszony is tartsa magát. Elfordul, és a harangszóra fülel. De egy nap fekete ruhás asszony jött errefelé. Mindjárt egymásra néztek. Az érkező leült mellé. Sokáig csak nézegették egymást, szó nélkül. Fekete ruhája van az asszonynak, magas szárú, fűzős, fekete cipője, kicsit Gavallér nép vagyunk Ha külföldön jár az ember és a magyarok jellemvoná-j sairol érdeklődik, akkor körülbelül ilyeneket hall: — A magyar büszke, rátarti nép, a magyar ember forró vérű, könnyen hévül, a magyar vendégszerető, szereti kí-: vágni a rezet — pestiesen szólva —, a magyar jószívű, segíteni kész, gavallér. Ki ne lenne büszke ennyi sok szép és jó hallatán, kit na öntene el a nemzeti küszkeség, különösen akkor, ha mindezeket más országokban hallja? Persze lehet hallani mást isj de most csak „erényeinkről” beszéljünk, azok közül is csupán egyről, a gavallérságról. Ha igaz, hogy gavallér nép vagyunk, akkor ez azért van,' mert ráneveljük magunkat. Mármint egymástl Szabad legyen néhány apróságot; A fodrász: — Nyíratkozni szeretnék! — Tele vagyunk, kéremalássan, de tessék visszajönni,’ mondjunk, egy óra múlva. — Akkor én már nem tudok visszajönni. Ebben a pillanatban előugrik egy fiatalember és azj mondja: — Külön is rendelkezésére állok, uram! Legfeljebb vaJ lakit majd kihúzok az előjegyzési naplómból. — Pompás! Legalább időben végzek, — gondolom és máris munka alatt vagyok. — Kint tetszik fizetni, kérem! Itt csak a külön mun-} káért a ... Aháá! Értem. Azaz mégsem egészen értem, és ezért kint' a várakozóban ücsörgők egy kicsit. Félórácskát! A fiú addig „három” nevet húzott ki az előjegyzési naptárjából és keresett minimum egy húszast. Nem hagy a buzgóság. MegkérJ dezem az egyik kuncsaftot: — Mondja! Ez itt Pesten így megy? — Igen! Váltják egymást a ;,szabad” helyen és soron-1 kívüli díjat szednek. A „nagy” borravalót tehát így minden-; nap más-más valaki kapja... Benzinkút: Tankol az ember és unalmában talán, vagy; csak azért is nézi az órát — Ezt nézheti, uram! Itt pontosan megy minden. Miéri is csalnék? Elvégre a borravalót a végén úgyis megkapom! Nem igaz?... Resti: Talponálló előtt isznak az emberek. Sört! Frissj habos sört. Egyszer odamegy a pulthoz egy overállos, és ezt mondja: — Kuksizzon ide, kisasszony! És lefújja a korsó sörről a habot. — Mi maradt? Egy fél korsó! Mennyiért fizettem? Egy korsóért. Hol a többi sör? A csapban. És a többi pénz? A maga zsebében, szöszikém ... A hézagmentes melóslogikára a kisasszony elvörösödik! — Szemtelen! Közben kiitta a sört a hab alól! És különben sem érdekel. Megáll az ember esze, hogy egyesek hogyan lehetnek ennyire kicsinyesek. Mondja, maga nem skót véletlenül? Az overállos, — nem részeg — megszólal: — Nem, csillagom! Én magyar munkás vagyok. A rikkancs: Hosszan állnak a kocsisorok. Tizenéves fi-' úcska akrobatamutatványokat végez az autók között egy kö- teg Esti Hírlappal és közben „békebeli” hangon kiabál: Esti Hírlap, a hírlap. Óriási szenzációóó ... — Halló, ide! Egy hírlap, egy forint! A gyerek szalad a forinttal. — Igen ám ! De az Esti Hírlap csak nyolcvan fillér.. 1 A gyerek azonban fut a, sok-sok húsz fillérrel. A szairézott pénzzel! Elvégre nem lehet elég hamar elkezdeni! És különben is : galvallér nép vagyunk ... Szalay István 1 Bolgár történelem — képekben Bulgária történelmének egyik sorsfordulóját — az oszmán iga alóli felszabadulását — mutatja be az a fotódokumentációs kiállítás, mány Házában. Az öt évszá- Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Az ötévszázados oszmán rabságban sínylődő bolgár nép szabadságának kivívásában jelentős' szerepet játszott a testvéri orosz nép katonai segítsége. Száz évvel ezelőtt vérben és szenvedésben megszületett a két nép barátsága. A több mint 70 fotót felsorakoztató tárlatot Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitotta meg. ezüsttel tarkáit fejkendője. Ezt nem érti. Ha fiatalabb- nak látszik is mint ő, megvan ez is hetvenkettő: mért nem visel tiszta fekete kendőt? „Ugye, nem pesti?” — szólalt meg a jövevény. — „Tehát maga is hallja a harangszót” — válaszolta. Az újonnan érkezett furcsán nézett rá. — „Mi van a harangszóval?” — „Beszéljen, lelkem hangosabban. Vagy hajoljon közel a fülemhez. Sajnos, rossz a hallásom”. — „Honnan került ide, azt kérdeztem.” — A jövevény a füléhez hajolt, s így megértett mindent, amit ezután mondott, nem is nagyon hangosan, de tagolva. — Károly- rétről, már több mint esztendeje. — Én Szinvárról jöttem. Már három éve. A lányomnál lakom. Jó lány.” — „Család van? Unoka?” —• „Van. Péterke. Hatéves. Jó gyerek.” — „S ki az ura a lányának? Ügy értem, mit csinál?” — „A vöm? Derjík ember. Mérnök." — „Az én fiam henteseket irányít. Igazgató. Az a sok pesti húsüzlet majd mind őhozzá tartozik. Autóval jár.. A károlyréti házból vette.” —„Az én vömnek is van autója. Mikor otthagytam Szinvárt, mindent pénzzé tettem. A pénzt odaadtam a lányomnak. Azóta sem kérdeztem, mit tettek a pénzzel. Náluk lakom. Van kosztom, kvártélyom. Mi kell más egy ilyen öregasszonynak?” — „Hány éves, lelkem?” — „Hetvenegy.” — „Jól gondoltam. Én hetvennégy vagyok.” — „Hogy szólíthatom?” — „Borsos Jó- zsefné a nevem, Parádi Zsófia. Sokáig Borsos néninek szólítottak, de inkább mindenki Zsófi néninek hív, meg van, aki Zsófinak. A lányom anyukának, a vöm is úgy, Péterke Nagyinak.” — „Én Róza vagyok, özvegy Kovács Abrisné, Kosztecz Rozália. Engem a fiamék mamának hívnak, az unokáim nagymamának. Szólítson, lelkem, Rózának. Az jó lesz”. — „Jó, nagyon jó. A lányomék nem tudják, hogy eljöttem hazulról." — „Nem szabad eljönni?” — „Szabadni szabad, de nem örülnek, ha elkószálok. Féltenek. Ma este vendégek jönnek. Legalább négy házaspár. A villamossági vállalattól, ahol a vöm dolgozik. S az én Marikám azt szereti, ha ilyenkor otthon vagyok. De én nem örülök a vendégeknek. Hangosak, ricsajoznak. Aludni se lehet tőlük, ha sokáig maradnak.” — „Hol alszik, lelkem?” — ,,«u* e-rt kis szobám a konyha mellett. (Folytatjuk)
