Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-03 / 53. szám

t Palóc Madonna Szépen fejlődnek Eger és Salgótarján jó szomszédi kapcso­latai. Ennek egyik bizonyítéka ez az ajándék is — Czinke Ferenc salgótarjáni festőművész „Palóc Madonna” című tűz­zománca —, amelyet Nógrád megye székhelyének tanácsel­nöke nyújtott át a „Salgótarján köszönti Egert” művészeti program megnyitó ünnepségén az egri városi tanács elnöké­nek. (Fotó: Szántó György) Ötszázféle út a hazai tájakon Az utazási irodák szövetsége elnökének nyilatkozata Az idegenforgalom növe­kedése nyomán az utazási irodák tevékenysége is több­rétűvé vált, hogy minél gaz­dagabb, differenciáltabb programokat, szolgáltatáso­kat nyújtsanak a turistáknak. Munkájuk összehangolását, az egységesen magas színvo­nalú utazások feltételeinek biztosítását koordináló tevé­kenységével az Utazási Iro­dák Szövetsége is elősegíti. Lesták Pál, a kilenc idegen- forgalmi vállalatot tömörítő szövetség elnöke az idei fő­szezonra való felkészülésről és a tervekről nyilatkozott az MTI munkatársának. Az idegenforgalom, a „füst­nélküli iparág” politikai, tár­sadalmi, gazdasági jelentősé­gének növekedése az utazási irodákkal szemben is fokozott követelményeket támaszt, hiszen nagyrészt éppen az ő munkájuk határozza meg, hogy a turizmus nemzetközi rangsorolásában Magyaror­szág, a magyar vendéglátás megőrzi-e előkelő helyét. Ezért a szövetség összehan­golja, támogatja az irodák munkáját, ami kétirányú te­vékenységet jelent; egyrészt a külföldi vendégek ellátásá­nak megszervezését, másrészt a hazai turisták változatos belföldi programjainak ki­alakítását. A szövetség jó előre tájé­koztatja tagjait, hogy orszá­gonként miként változik az érdeklődés a hazai tájak iránt, így az irodák jobban felké­szülhetnek kalauzolásukra. Az idén például a Szovjetu­nióból a tavalyinál 10—15 százalékkal több turista ér­kezik hozzánk, ennek ismere­tében az irodák a szovjet vendégek érdeklődésének megfelelő,' a tavalyinál is gazdagabb útiprogramokat állítottak össze. Ugyanakkor a szövetség felhívta az uta­zási irodák figyelmét, melyik országokban célszerű fokoz­ni a propaganda- és szervező munkát az idegenforgalom élénkítésére. A nyugati or­szágok közül eddig főként az NSZK-ra és Ausztriára kon­centráltak az irodák, ezért a szövetség idei programjá­ban fontos feladatként sze­repel, hogy a hivatalok erő­teljesebb tájékoztató munkát fejtsenek ki más európai or­szágokban is, így elsősorban Svédországban, Görögország­ban és Olaszországban. Az utazási irodák, a szövet­ség tanácsára is, az idén a szolgáltatások körének bővíté­sére törekszenek, ezen belül főként a szórakozási lehető­ségek választékának gazda­gítására. A helyi adottságo­kat kihasználva, az elmúlt évieknél többféle lovas prog­ram, balatoni vitorlás kirán­dulás, gasztronómiai rendez­vény várja nyáron a külföldi turistákat. Bfjú egészségőr Elénk vöröskereszte az iskoláb ^ Az utazási irodák között kialakult egészséges verseny nyomán mindinkább növek­szik a belföldi programok választéka. Jelenleg több mint 500 féle utat szerveznek a hazai tájakra, az idegen- forgalmi vállalatok a törzs- közönség kialakítására nem- I csak elők és utószezoni ked­vezményeket nyújtanak, de igyekeznek saját profilt is te­Elkezdődtek, vagy sok he­lyen most szerveződnek az évenként hagyományos egész- ságvédelmi előadássorozatok, ezekben a hetekben alakul­nak meg a középiskolás vö­röskeresztes alapszervezetek — élénk vöröskeresztes élet jellemzi most az iskolai kö­zösségeket. Az eddigi tapasztalatok alapján az idén ismét a diá­kok tízezrei ismerkednek meg az ifjú egészségőr, a nagylányok iskolája, a csalá­di élet iskolája fiúknak, a csecsemőgondozási és más tanfolyamokon az egészséges életmód kérdéseivel, az egész­ségügyi műveltséghez nélkü­lözhetetlen alapfogalmakkal. Az előadásokat orvosok, vé­dőnők, gyógyszerészek, pszi­chológusok, pedagógusok tartják. Az elmúlt évek eredményei arról tanúskodnak, hogy si­került a diákok körében von­zóvá tenni a tanítási órákon kívüli nevelésnek-oktatás- nak ezeket a fórumait. A múlt tanévben például az ál­talános iskolákban a három­ezer „Ifjú egészségőr” tanfo­lyamon több mint 50 ezer diák vett részt. Jelentős az érdek­lődés a középfokú iskolák­ban is, ahol a megtartott több mint ezer tanfolyamon 12 ezer lány és 23 ezer fiú jelent meg rendszeresen. A Vöröskereszt ősszel meg­tartott V. kongresszusa hozott határozatot arra, hogy a ko­rábban Ifjúsági vöröskeresz­tes csoport néven működő közösségek magasabb szinten, alapszervezetekként tevé­kenykedjenek tovább. Az el­ső alakuló taggyűlések azt jelzik, hogy a vezetőségek helyesen látják megnöveke­dett feladataikat. Munkájuk­ban bízvást számíthatnak ne­velőikre, osztályfőnökeikre; l/qniiifiyfl 1*78. március 3., péntek a pedagógusok az elmúlt években elsőként ismerték fel a vöröskeresztes tevé­kenységben és ezen belül pél­dául az egészségnevelési tan­folyamokban rejlő lehetősé­geket. A felnőtté érés folya­mata, az ifjú kor higiénéje, a munka és a pihenés, a do­hányzás, a szexuális élet pél­dául az osztályfőnöki órák­nak is témája, megbeszélé­sükre azonban egy-egy tan­évben legfeljebb 3—4 óra jut. Jelentős segítséget ad tehát az iskolai nevelésnek a vö­röskeresztes tanfolyamok 8— 12 órája, ahol a diákok kér- déseikkkel, problémáikkal 1. Milyen furcsa ennek a templomnak a tornya: tulaj­donképpen nem is torony. A gúla égbe törő négy éle talál­kozik fönn, de hiányoznak az oldalfalak. így jól látszik: nem lóg bent harang. De ak­kor mért hall mégis harang­szót? Nem is szólt Teriéknek, hogy eljön sétálni; úgyse veszik észre napközben: ott­hon van-e vagy sem. Csak vacsorakor keresik, ha nem találják. Éjszaka a legjobb: a veranda télen jól fűthető, nyáron szellős. Elhozta a dun­náját meg a vánkosait hazul­ról, ezeket engedélyezte Gyu- szi, a bútorokat kidobta. De ha lefekszik, úgy érzi, újra Károlyréten van, a régi ház­ban, s nem itt, a Rózsadom­bon, ahová tavaly költözött, miután Gyuszi rábeszélésére eladta a házat. — „Mit csi­nálna ott, mama, egyedül? Nálunk remekül meglesz. Teri meg a két gyerek majd ajnározza.” — Nincs is sem­mi baj, nem is tudja, milyen is Teri, milyen Gézuka meg Virág. Nem érti, mit monda­nak, mert napról napra rosz- szabbul hall. Fölfedezte ezt a padot a 11-es busz megállójában. Olyan ez. mint régen, mikor vasárnap kiült a ház előtti kispadra. Innen látni azt a furcsa templomot azzal a fur­bátran fordulhatnak az elő­adóhoz, megválaszolásukra jobban adódik idő. Ezt az egészségnevelő mód­szert a Vöröskereszt utóbbi kongresszusai kiemelt jelen­tőségűnek ítélték. Az orszá­gos vezetőség számos konk­rét segítséget is ad. Korsze­rűsített, átdolgozott formá­ban megjelentette az Ifjú egészségőr kézikönyvet, a Nagylányok iskolája kézi­könyv pedig már a 8. kiadás­ban látott napvilágot. A fi­úk számára készült A csalá­di élet iskolája című kiad­vány is eljutott már a 3. ki­adáshoz. (MTI). remteni, ami tovább színesí­ti a programok választékát, így például a COOPTOURIST a szakmai rendezvények specialistája, a MALÉV AIR TOUR a hét végi két-három napos külföldi repülőutak szervezője. A tovább növekvő idegen- forgalom sikeres lebonyolí­tásához jól képzett, gyakor­lott idegenvezető gárda szük­séges, ezért a szövetség az idegenforgalomban érdekelt más szervekkel együttműköd­ve most dolgozik a korszerű, új típusú idegenvezetőképzés alapjainak megteremtésén. (MTI) csa tornyával. Gyuszi meg Teri egész nap nincs otthon, a két gyerek iskolában vagy napköziben. Fölveszi fekete ruháját, csatos fekete lakk­cipőjét, megköti fején a feke­te selyemkendőt, s idesétál lentről, a Bimbó útról. Itt, a megállóban rengeteg ember száll le meg föl. Főként négy óta után nagy a forgalom. Kár, hogy nem hallja a be­szédüket, de nézni is érdekes őket/ Milyen figurák, terem­tőm! A minap jött két nadrágos fiatalember. Csak mikor mel­léültek, vette észre, hogy egyikük lány. — „Szabad, néni?" — kérdezte a fiú. — „Tehát maga is hallja a ha- rangszót, fiam" — felelte. — „Te, ez süket, vagy süsü." — — „Hagyjad, Bundi, ne cuk­kold az öreglányt’’ — mondta a lány. A fiú ordítani kez­dett: — „A néni süket?” — Igen, fiam. Azt hiszem, süket vagyok." — „Akkor mért nem megy Rákoskeresztúr­ra?” — „Milyen túróról be­szélsz?" — A két fiatal ne­vetni kezdett. — „Ott renge­teg hely van a süketeknek meg a vén spinéknek, hallja» nyanya? Üresek a kripták.” — „Örülök, hogy te is hal­lod a harangszót, fiam” — felelte. — „Ügy látom, az öreg múmiát jégre kell tenni” — mondta a fiú, s ölébe ül­tette a lányt. — „Ha zavarja a nénit a smárolás, fordítsa el a fejét vagy totyogjon be a templomba” — s nekilátott a lánynak. Jönnek fiatal mamák kis­gyerekükkel. Milyen takaro­sak itt a gyerekek. S mit ösz- szefecsegnek ! Látja a szájuk mozgásáról, ha nem is érti őket. Jön bottal egy férfi, fur­csa, hosszú testű, alacsony, barna kutyájával. Ez is leül mellé megpihenni : nyilván, mert rossz a lába. A férfi beszélgetni szeretne, de nem áll szóba idegen férfival. Egy öregasszony is tartsa magát. Elfordul, és a harangszóra fülel. De egy nap fekete ruhás asszony jött errefelé. Mind­járt egymásra néztek. Az ér­kező leült mellé. Sokáig csak nézegették egymást, szó nél­kül. Fekete ruhája van az asszonynak, magas szárú, fű­zős, fekete cipője, kicsit Gavallér nép vagyunk Ha külföldön jár az ember és a magyarok jellemvoná-j sairol érdeklődik, akkor körülbelül ilyeneket hall: — A magyar büszke, rátarti nép, a magyar ember forró vérű, könnyen hévül, a magyar vendégszerető, szereti kí-: vágni a rezet — pestiesen szólva —, a magyar jószívű, se­gíteni kész, gavallér. Ki ne lenne büszke ennyi sok szép és jó hallatán, kit na öntene el a nemzeti küszkeség, különösen akkor, ha mind­ezeket más országokban hallja? Persze lehet hallani mást isj de most csak „erényeinkről” beszéljünk, azok közül is csu­pán egyről, a gavallérságról. Ha igaz, hogy gavallér nép vagyunk, akkor ez azért van,' mert ráneveljük magunkat. Mármint egymástl Szabad legyen néhány apróságot; A fodrász: — Nyíratkozni szeretnék! — Tele vagyunk, kéremalássan, de tessék visszajönni,’ mondjunk, egy óra múlva. — Akkor én már nem tudok visszajönni. Ebben a pillanatban előugrik egy fiatalember és azj mondja: — Külön is rendelkezésére állok, uram! Legfeljebb vaJ lakit majd kihúzok az előjegyzési naplómból. — Pompás! Legalább időben végzek, — gondolom és máris munka alatt vagyok. — Kint tetszik fizetni, kérem! Itt csak a külön mun-} káért a ... Aháá! Értem. Azaz mégsem egészen értem, és ezért kint' a várakozóban ücsörgők egy kicsit. Félórácskát! A fiú addig „három” nevet húzott ki az előjegyzési naptárjából és kere­sett minimum egy húszast. Nem hagy a buzgóság. MegkérJ dezem az egyik kuncsaftot: — Mondja! Ez itt Pesten így megy? — Igen! Váltják egymást a ;,szabad” helyen és soron-1 kívüli díjat szednek. A „nagy” borravalót tehát így minden-; nap más-más valaki kapja... Benzinkút: Tankol az ember és unalmában talán, vagy; csak azért is nézi az órát — Ezt nézheti, uram! Itt pontosan megy minden. Miéri is csalnék? Elvégre a borravalót a végén úgyis megkapom! Nem igaz?... Resti: Talponálló előtt isznak az emberek. Sört! Frissj habos sört. Egyszer odamegy a pulthoz egy overállos, és ezt mondja: — Kuksizzon ide, kisasszony! És lefújja a korsó sörről a habot. — Mi maradt? Egy fél korsó! Mennyiért fizettem? Egy korsóért. Hol a többi sör? A csapban. És a többi pénz? A maga zsebében, szöszikém ... A hézagmentes melóslogikára a kisasszony elvörösödik! — Szemtelen! Közben kiitta a sört a hab alól! És kü­lönben sem érdekel. Megáll az ember esze, hogy egyesek hogyan lehetnek ennyire kicsinyesek. Mondja, maga nem skót véletlenül? Az overállos, — nem részeg — megszólal: — Nem, csillagom! Én magyar munkás vagyok. A rikkancs: Hosszan állnak a kocsisorok. Tizenéves fi-' úcska akrobatamutatványokat végez az autók között egy kö- teg Esti Hírlappal és közben „békebeli” hangon kiabál: Esti Hírlap, a hírlap. Óriási szenzációóó ... — Halló, ide! Egy hírlap, egy forint! A gyerek szalad a forinttal. — Igen ám ! De az Esti Hírlap csak nyolcvan fillér.. 1 A gyerek azonban fut a, sok-sok húsz fillérrel. A szai­rézott pénzzel! Elvégre nem lehet elég hamar elkezdeni! És különben is : galvallér nép vagyunk ... Szalay István 1 Bolgár történelem — képekben Bulgária történelmének egyik sorsfordulóját — az oszmán iga alóli felszabadu­lását — mutatja be az a fo­tódokumentációs kiállítás, mány Házában. Az öt évszá- Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában. Az ötévszá­zados oszmán rabságban sínylődő bolgár nép szabad­ságának kivívásában jelentős' szerepet játszott a testvéri orosz nép katonai segítsége. Száz évvel ezelőtt vérben és szenvedésben megszületett a két nép barátsága. A több mint 70 fotót felso­rakoztató tárlatot Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitotta meg. ezüsttel tarkáit fejkendője. Ezt nem érti. Ha fiatalabb- nak látszik is mint ő, meg­van ez is hetvenkettő: mért nem visel tiszta fekete ken­dőt? „Ugye, nem pesti?” — szó­lalt meg a jövevény. — „Te­hát maga is hallja a harang­szót” — válaszolta. Az újon­nan érkezett furcsán nézett rá. — „Mi van a harangszó­val?” — „Beszéljen, lelkem hangosabban. Vagy hajoljon közel a fülemhez. Sajnos, rossz a hallásom”. — „Hon­nan került ide, azt kérdez­tem.” — A jövevény a fülé­hez hajolt, s így megértett mindent, amit ezután mon­dott, nem is nagyon hango­san, de tagolva. — Károly- rétről, már több mint eszten­deje. — Én Szinvárról jöt­tem. Már három éve. A lá­nyomnál lakom. Jó lány.” — „Család van? Unoka?” —• „Van. Péterke. Hatéves. Jó gyerek.” — „S ki az ura a lányának? Ügy értem, mit csinál?” — „A vöm? Derjík ember. Mérnök." — „Az én fiam henteseket irányít. Igaz­gató. Az a sok pesti húsüzlet majd mind őhozzá tartozik. Autóval jár.. A károlyréti házból vette.” —„Az én vöm­nek is van autója. Mikor ott­hagytam Szinvárt, mindent pénzzé tettem. A pénzt oda­adtam a lányomnak. Azóta sem kérdeztem, mit tettek a pénzzel. Náluk lakom. Van kosztom, kvártélyom. Mi kell más egy ilyen öregasszony­nak?” — „Hány éves, lel­kem?” — „Hetvenegy.” — „Jól gondoltam. Én hetven­négy vagyok.” — „Hogy szó­líthatom?” — „Borsos Jó- zsefné a nevem, Parádi Zsó­fia. Sokáig Borsos néninek szólítottak, de inkább min­denki Zsófi néninek hív, meg van, aki Zsófinak. A lányom anyukának, a vöm is úgy, Péterke Nagyinak.” — „Én Róza vagyok, özvegy Kovács Abrisné, Kosztecz Rozália. Engem a fiamék mamának hívnak, az unokáim nagyma­mának. Szólítson, lelkem, Ró­zának. Az jó lesz”. — „Jó, nagyon jó. A lányomék nem tudják, hogy eljöttem hazul­ról." — „Nem szabad eljön­ni?” — „Szabadni szabad, de nem örülnek, ha elkószálok. Féltenek. Ma este vendégek jönnek. Legalább négy házas­pár. A villamossági vállalat­tól, ahol a vöm dolgozik. S az én Marikám azt szereti, ha ilyenkor otthon vagyok. De én nem örülök a vendégek­nek. Hangosak, ricsajoznak. Aludni se lehet tőlük, ha so­káig maradnak.” — „Hol al­szik, lelkem?” — ,,«u* e-rt kis szobám a konyha mellett. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents