Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-25 / 72. szám
âMAMMMAAAAAAAAAAAÀ*A>â«a****>*Aa*^A^«||V(Vy^lV>YirmVWllW i Péntek esti külpolitikai kommentárunk: A harmadik forduló ALIGHANEM TALÁLÓ A MEGÁLLAPÍTÁS: a kétfordulós francia választások után most következik a harmadik. Ez sem ígérkezik kevésbé izgalmasnak, mint amazok: a tét ugyanis jelentős Giscard d’Estaing a jobboldal választási sikerére támaszkodva a jövő héten külön-külön megbeszélést folytat a baloldali pártok vezetőivel. Marchais, Mitterrand és Fabre meghívását az Elysée-palotában sürgető kényszer váltotta ki. Az urnák előtt ugyanis csak a törvényhozás új összetétele dőlt el, a francia politika irányvonalát pedig a parlamenti számarányok önmagukban nem befolyásolják. Márpedig a Szajna partján is sokan — igaz, sokféle szemszögből — változásokat sürgetnek. Elsősorban pedig azt kívánják, hogy a reformokról sűrűn elhangzott ígéreteket a kormányzat váltsa be. Infláció, munkanélküliség, szociálpolitika — talán ez a három legfontosabb téma, amelyben az új kormánytól konkrét intézkedéseket várnak a franciák. Bizonyos jelekből ítélve, az államfő és a három baloldali vezető eszmecseréje éppen arra irányul, hogy tisztázza: milyen elemeket „ment át” a koalíció a kommunisták, a szocialisták és a baloldali radikálisok programjából. Enélkül ugyanis Giscard elnök elképzelése az „ésszerű társbérletről”, vagyis a francia nemzeti megbékélésről eleve kudarcot vallana. A SZAKSZERVEZETEK VEZETŐI már ezen a héten jártak az elnöknél. Ügy tűnik ezek a találkozók csupán a kölcsönös tájékozódást szolgálták. A jövő * héten sorra kerülő megbeszéléseken már nehezebb fel- £ adat vár az államfőre: a baloldal elvesztette ugyan a választásokat, de aligha mond le arról, hogy a 200 ellenzéki mandátum birtokában síkraszálljon választói érdekeiért. Ez az a pont, amely éles konfrontációt ígér. Bár a baloldali pártok közös programjának korszerűsítéséről a műit év őszen megszakadtak a tárgyalások, egyes elemeit azonban a három párt — némileg eltérő módon, az igaz — máiig is magáénak vallja. A minimálbérektől az árellenőrzésig sok olyan téma kerül majd a jövő heti eszmecseréken napirendre, amely a francia jobb- és baloldal megbékélését kizárja. MEGLEHET, a kormánypártok győzelmet arattak a választásokon, a Giscard d’Estaing által kezdeményezett harmadik fordulóban azonban alighanem kudarc vár a jobboldalra. Az Elysée-palota vendégei ugyanis sok tekintetben eltérő poggyásszal érkeznek, abban azonban egyetértenek, hogy a jobboldal pártjai között koránt sincs nézetazonosság. Fellépésükhöz ez a körülmény mindenképpen kellő magabiztosságot kölcsönöz. Gyapay Dénes #%*AAAAAWAAAAAAAAA<AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAA/\* * RKP KBplénum BUKAREST Bukarestben szerdán és csütörtökön kibővített ülést tartott a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága. A plénum főként gazdaságpolitikai és gazdaság- irányítási kérdésekkel foglalkozott, valamint előterjesztéseket és jelentéseket vitatott meg a pártépítés, a káderpolitika tavalyi alakulásáról, s a párt és állami szervek nemzetközi tevékenységéről. Az ülésen intézkedéseket irányoztak elő a gazdaságipénzügyi vezetés és tervezés továbbfejlesztésére, a gazdasági hatékonyság növelésére, a dolgozók anyagi érdekeltségének ösztönzésére. A tervezett változtatások elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a vállalatok, a különböző gazdasági egységek a saját költségvetésük alapján folytassák tevékenységüket, növekedjék a vállalati önállóság. Ezekkel összefüggésben bevezetik a dolgozók teljesítménytől függő nyereség- részesedését. Elhatározták azt is, hogy a vállalati nyereségből különleges alapokat képeznek lakásépítési és egyéb szociális költségek fedezésére. A pártépítésről szóló jelentésből kitűnik, hogy az RKP taglétszáma a tavalyi év végére 2 millió 747 ezer fölé emelkedett, ami az ország munkaviszonyban álló lakosságának csaknem 27 százalékát jelenti. A kb ülésén beszédet mondott Nicolae Ceausescu az RKP főtitkára. A beszédet később hozzák nyilvánosságColombóban megkezdődött Sri Lanka Kommunista Pártjának X. kongresszusa. Felvételünk kön Dieter Keuneman, a párt főtitkára látható. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Hogyan lehet megerősíteni Izrael biztonságát? A pénteki The New York Times szerkesztőségi cikket szentel Begin és Carter tárgyalásainak. Értékelése úgy foglalható össze, hogy „mind az izraeliek, mind az amerikaiak számára az volt a kérdés, hogyan lehet megerősíteni Izrael biztonságát”. E kérdésben azonban — más kommentárok szerint — nézetkülönbségek is mutatkoztak a felek között. Így Begin továbbra sem ismeri el Izraelre kötelező érvényűnek a Biztonsági Tanács 242. határozatát, ragaszkodik ahhoz, hogy Izrael nem számolja fel, sőt gyarapítja a megszállt Ciszjordániában a zsidó településeket. Nem fogadta el Begin a washingtoni kormány közel- keleti repülőszállítási „csomagtervét” sem: Izrael „biztonságának” szempontjára hivatkozva tiltakozott az ellen, hogy a csomagterv Egyiptomnak és Szaúd-Arábiának is juttat korszerű harci repülőgépeket. A pénteken hazatérő Be- gint válsághangulat várja — írják a nyugati hírügynökségek. BRÜSSZEL „La Libre Belgique” az egyik legtekintélyesebb konzervatív belga napilap, pénteken „Menahem Begin öngyilkos politikája” címmel vezércikket közöl. S ebben élesen elítéli az izraeli kori mányt. — A libanoni események nyugtalanító vakságról tesznek tanúságot, — írja a toJ vábbiakban a lap. A palesztin akcióra adott válasz elfő-; gadhatatlan: elpusztítottak! számos muzulmán települést, menekülésre kényszerítettek! tízezreket, felidézték a poH gárháború veszélyét. BEJRUT Szelim al-Hossz libanoni miniszterelnök felszólította az arab országokat: tartózkodjanak attól, hogy az iz-! raeliek elleni harc folytatásához önkénteseket és fegyvereseket küldjenek a palesz-J tinai harcosoknak. Keresik Morét Az olasz rendőrség, amely Aldo Moro kereszténydemokrata vezető és elrablói után nyomoz — úgy tűnik — még mindig a sötétben tapogat Egy nyomozótiszt szavai szerint: még reménykedünk, bár most ismét elölről kezdhetünk mindent. Ezzel arra utalt, hogy a nyomozás már két biztosnak vélt „szálon” is kudarcot vallott. Újabb reményt keltett az, hogy Milánóban csütörtökön este letartóztatták egy szélsőbaloldali szervezet vezetőjét, a 39 éves Giuseppe Zam- bont. örizetbevétele pillanatában a férfi majdnem lenyelt néhány nála levő papírt. Űfabb olaj a tengervízbe Az illetékes francia hatóságok fontolóra vették, felgyújtják a Bretagne-i partok közelében hajótörést szenvedett Amaco Cadiz óriás tartályhajó roncsában maradt, körülbelül 50 ezer tonna nyersolajat, hogy így akadályozzák meg a tenger további szennyeződését. A szocialista magyar társadalom születése [2.] 0 szocializmus útján 1948—49-ig tehát jelentősen átalakult a magyar társadalom szerkezete. A volt uralkodó osztályok jórészt elvesz- ;ették osztályjellegüket, előbb a földbirtokosokat, majd a tőkéseket kisajátították. A munkásosztály vált a politikai hatalom birtokosává, és jelentős részben a szocialista szektorban volt foglalkoztatva. Erőteljesen csökkent a mezőgazdasági proletariátus száma. A lakosság legszámosabb csoportját a kisáruter- melő parasztság alkotta, amely belsőleg differenciált volt. jóllehet 1945. után egy mvellálódási folyamat indult meg. A 4—5 százalék gazdag parasztság mellett fele-fele arányban oszlott meg a szegény- és középparasztság. A foglalkoztatottaknak még viszonylag jelentős részét alkották a városi kisáruterme- lők. (1948. végén 180 000 kisiparos volt, alkalmazottaik száma is körülbelül ugyanannyi.) Az alkalmazottak és értelmiségiek aránya jelentősen nem emelkedett, azonban részint a népi kollégiumok rendszerében megkezdődött egy úi munkás-pa- raszt származású értelmiség kinevelődése, részint pedig jelentős munkás- és paraszttömegek értelmiségi és vezető funkcióba emelődtek. (Például az államosítások során a vállalatok felében munkásból lett az új igazgató és 1948 végére minden tizedik munkást. körülbelül 60 000 főt magasabb funkcióba emelÜJ DIMENZIÓK ÚJ KETTŐSSÉG A változások során jórészt megszűnt és felszámolódott a tőke és bérmunka ellentéte. A nemesi-úri társadalomvezetés a demokratikus átalakulás során, a földbirtokos osztály pedig a földreformmal eltűnt a magyar társadalomból. A tőkésosztályt kisajátították, azonban a kelet-európai elmaradottság következményeit nem lehetett ilyen gyorsan likvidálni. Azt lehetne mondani, hogy a magyar társadalom kettősségét a „városi” és a „falusi” struktúra sajátos kettőssége váltotta fel. A „városi” struktúrában a munkásosztály vezető szerepe valósult meg. A munkás- osztály legjobbjai vezető funkcióba kerültek, és az állami tulajdon túlsúlya érvényesült. Ugyanakkor a városi struktúra részét képezték még a kispolgárság, és az átalakulás útján meginduló értelmiségi-alkalmazotti rétegek. A „falusi” struktúrát alapvetően a kisárutermelő mezőgazdaság4 termelés jellemezte. Vitathatatlan tény, hogy a szocialista és a kis- árutermelői tulajdon dominanciájának eltérése mellett a falu és a város között jelentősek voltak a kulturális, civilizációs különbségek is. Társadalmi szempontból azonban a kétfajta struktúra, a szocialista termelési viszonyok közé lépő munkásosztály és a kisárutermelő parasztság eltérése jelentette az alapvető differenciáló tényezőt. A fordulat éve után ebben a vonatkozásban is jelentős változásom következtek be. Egy olyan társadalom — és gazdaságfejlesztési stratégia — alakult ki, amelynek középpontjában a feszített ütemű iparfejlesztés állott. A szocialista fejlődés sóján kellett megteremteni azt a gazdasági, ipari bázist, amely a szocialista fejlődésnek magának is előfeltétele. Többek között e feladat hatására alakult ki — a többi szocialista országgal hasonló módon — egy olyan társadalomirányítási rendszer, amely minden rendelkezésre álló társadalmi és gazdasági erőforrást közvetlen a központi irányításnak rendelt alá. E fejlesztés forrása pedig — ahogy az abban az időben is megfogalmazódott — az ipari önköltség csökkentése, a mezőgazdaság erősebb adóztatása és az áruforgalom lefölözése. A társadalmi struktúra szempontjából mindennek óriási hatásai voltak. Az iparban erőteljes centralizáció indult meg a kisipari termelés gyors visszaszorításával; a mezőgazdaságból a terméktöbblet és a munkaerő intenzív iparba áramoltatása kezdődött meg; az életszínvonal és a lakossági fogyasztás viszonylag alacsony szinten tartásával nagyobb beruházásokra volt lehetőség; így a nők munkába állásának — az emancipációs igényeken túli — gazdasági szükségszerűsége is kialakult. A SZOCIALISTA VISZONYOK GYŐZELME \ E folyamatok eredményeképpen rendkívül gyorsan nőtt az iparban foglalkoztatottak száma 1948—54 között 364 000 fővel, 55 százalékkal nőtt a munkások, illetve 143 000 főve1 140 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma. A mezőgazdaságban ellenkező irányú folyamat játszódott le. Az erőteljes adóztatás, a kialakított árrendszer és az erőltetett tsz- szervezés hatására 1948—52 között 300 000 fő távozott a mezőgazdaságból. 1953 után ez a folyamat lelassult, majd az ötvenes évek végétől ismét gyorsabbá vált. A társadalmi struktúra szempontjából döntő jelentősége volt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, amely az ötvenes évek elejének önkényes és sikertelen kísérletei után 1958—62 között demokratikus módszerekkel, a paraszti önkéntességre építve zajlott le. Ennek eredményeként a kisárutermelő parasztság egy része termelőszövetkezeti taggá, másik része ipari munkássá vált. A falun is győztek a szocialista termelési viszonyok! A fordulat évétől a hatvanas évek elejéig tehát újabb gyökeres változások játszódtak le hazánk társadalmi struktúrájában. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatott munkások es alkalmazottak létszáma a feszített ütemű, extenzív iparfejlesztés következtében közel megduplázódott. A közlekedésben, kereskedelemben és a nem termelő szférákban dolgozók száma minimálisan emelkedett, és alapvetően csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma és aránya. Ugyanakkor azonban a mezőgazdaságban gyökeres fordulatot hozott a kisárutermelő paraszti gazdaságok szocialista nagyüzemmé való átszervezése. Kisebb részben a gazdag gi fejlődés és nagyrészt a társadalmi változások következménye volt, hogy a szellemi dolgozók száma és aránya is jelentősen emelkedett. Egy új értelmiség nőtt fel, amely-, nek tagjai jórészt a munkásokból és parasztokból, illetve azok gyermekeiből verbuválódtak E folyamatok természetszerűleg jelentős társadalmi át- rétegződéssel jártak együtt. A fizikai munkából a szellemi munkába és a mezőgazdaságból az iparba történő mobilitás jelentősen átalakította mind az értelmiség, mind pedig a munkásosztály társadalmi összetételét. A KSH 1963-ban végzett felmérése szerint a szellemi foglalkozásúak apja 71 százalékban fizikai foglalkozású volt és a nem mezőgazdasági fizikai dolgozók 52 százalékának az apja még a mezőgazdaságban dolgozott. Ha nem is ilyen mértékű, de jelentős mobilitási arányokat kapunk akkor is, ha az 1963-as foglalkozást az egyén eredeti foglalkozásával hasonlítjuk össze. Az 1963-as értelmiségiek 58 százaléka eredetileg nem értelmiségi volt, az egyéb szellemiek 63 százaléka eredetileg fizikai dolgozó volt, ill. a szakmunkások 20, a betanított munkások 45 és a segédmunkások 58 százalékának első foglalkozási területe a mezőgazdaság volt. Ezek az adatok azonban már azt is jelzik hogy fizikaiakból lett szellemiek, vagy nem értelmiségi pályára kerültek, vagy a gazdaságpolitikai vezetés értelmiségi dolgozóivá váltak, ugyanis a fizikai származású értelmiségiek nem egyenlően oszlanak meg az értelmiség különböző rétegeiben. Hasonló a helyzet a paraszti származású munkásoknál is, akik elsősorban a kisebb kvalifikációt igénylő területekre törtek be tömegesen. Több vizsgálat adatai szerint a betanított és segédmunkásoknak több mint fele paraszti származású, á szakmunkások közül azonban csak minden ötödik. Kolosi Tamás (Következik: 3. MOBILITÁS ÉS STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSOK) Eddig mintegy 170 ezeí tonna kőolaj ömlött ki a tat. tályhajó gyomrából és tt ilfc r szét szőnyegként a Bretagne-i, partok menten. A mentési szakértők kételj kednek benne, valóban segít-e valamit a maradék olaj 0. felgyújtása: a kockázat nagy, mivel az egész hajó felrobbanhat. A tenger szennyeződése ellen csütörtökön több mint ezer diák tüntetett a bresti kikötőben. Párizsban egy környezet.' védő társaság húsz tagja egy órára elfoglalta a Shell olaj- társaság hivatali helyiségeit, hogy így tiltakozzék a baleset következményei ellen: az Amaco Cadizt ugyanis a Shell bérelte. A tüntetők követelték: az olajtársaság kártalanítsa a katasztrófa sújtotta Bretagne-i halászokat. A francia kormány, mint ismeretes, gyorssegélyként ötmillió frankot utalt ki a Bretagne-i halászok kártala- rjjtására. ★ A legfrissebb hírügynökségi jelentés szerint péntek reggelre az Amaco Cadiz törzse kettétört a hullámverésben, és a maradék, nagy mennyiségű olaj is a tengerbe került. lapros nemzetközi tantól Beköltöztek a szocia'ista országokból érkezett űrhu os. jelöltek a részükre épült új lakóházba Csillagvárosban \ bolgár, kubai, lengyel, magyar, mongol, román űrha ős- jelöltek számára már meg is kezdődött a rendszeres kiképző munka. A kiképzés időtartama mintegy má-fél év — ebben az időszakban az űrhajósjelöltek elsősorban az általános ismereteket szerzik meg és fizikailag is felkészülnek várható munkájukra. Ezt követően kerül he* wr a speciális gyakorlásra, az egyes űrhajók szeméiv^elének konkrét felkészítésére ahhoz, hogy begyakoroliák a számukra megszabott kísérleteket, feladatokat.
