Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-24 / 71. szám
VILÁG PROLETARIAT, EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIX. évfolyam. 71. szám ÄBA: 80 FI L L É B 1978. március 24.. péntek f Napirenden a belkereskedelemről szóló törvényjavaslat Megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. A tavaszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Nemeslaki Tivadar országgyűlési képviselőről, kohó- és gépipari miniszterről, a párt. és a munkásmozgalom regi harcosáról. Mély megrendüléssel vettük a hirt, hogy ma éjszaka elhunyt Ortutay -.yula akadémikus, képviselőtársunk, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, aki a fel- szabadulás óta volt tagja legfelsőbb államhatalmi testületünknek. Emléküknek a képviselők néma felállással adóztak. Az országgyűlés tudomásul vette az elnöki tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A belkereskedelemről szóló törvényjavaslat; 2. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója; 3. A külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről ; 4. Interpellációk. Az elfogadott napirendnek megfelelően Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter emelkedett szólásra. Sághy Vilmos expozéja Tisztelt országgyűlést Dánia, Finnország. A lakosWilly Brandt programja _ Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke és kísérete csütörtökön az Egyesült Izzóba látogatott. A vendégeket Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára. Dienes Béla vezérigazgató és Vadas Sándorné, a vállalat pártbizottságának titkára fogadta. A vézérigazgató' tájékoztatójában egyebek között elmondotta: az Izzónak jelentős kereskedelmi kapcsolata van az NSZK több vállalatával, és a hannoveri vásárokon már eddig is számos elektroipari újdonsággal mutatkozott be. Willy Brandt ezután megtekintette a díszki vüágító- és normál izzókat gyártó üzemrészt, majd elismerését, jókívánságait kifejező sorokat jegyzett a lámpatesteket készítő brigád naplójába. A Német Szociáldemokrata Párt elnöke ezt követően az üzemi szakszervezeti bizottság képviselőivel, szakszervezeti bizalmiakkal találkozott Érdeklődéssel hallgatta a szakszervezeti beszámolót, a bizalmiak hozzászólásait, majd a vállalat szakszervezeti tanácsának tevékenységéről, aktivistáinak munkájáról tájékozódott. Az eszmecserén szólt az NSZK üzemeiben és gyáraiban működő szakszervezetek feladatairól. is. Willy Brandt csütörtök délután a Gellert Szálló Gobelin termében sajtókonferencián találkozott a magyar és a nemzetközi sajtó, rádió és televízió képviselőivel. A sajtókonferencián Willy Brandt rövid nyilatkozatot tett. Hangoztatta, hogy eredményes megbeszéléseket folytatott kádár Jánossal. Rámutatott, hogy a pártközi kapcsolatok hatékony kiegészítői a kormányzatok tevékenységének. Fock Jenő Damaszkuszban r Csütörtökön este Damasz- kuszban befejeződtek a hivatalos tárgyalások az MSZMP és a Szíriái Baath Párt küldöttsége között. A tárgyalások végeztével Fock Jenő, az MSZMP KB Politikai Bizott' ságának tagja, a magyar pártküldöttség vezetője, valamint dr. Favaz Szajagh, a Szíriái Baath Párt nemzeti vezetőségének tagja, külügyi titkár aláírta a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Arab Űjjászületés Szocialista Pártja 1978—79. évi együttműködési munkatervét. A tárgyalásokról közös közleményt adnak ki. Tanácskozás a Politikai Főiskolán Az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztálya és a Politikai Főiskola pártépi- tés tanszéke „Az alapszervezeti munka fejlesztésének időszerű kérdései”-ről március 22. és 23-án tanácskozást rendezett. A tanácskozáson, melyet Szabó József, a Politikai Főiskola rektora nyitott meg, részt vettek a budapesti, megyei, járási, városi, üzemi, községi pártbizottságok vezetői, munkatársai, alapszer- vezeti titkárok, vezetőségi tagok. . , , A vitaindító előadást Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a PTO vezetője tartotta. melyet korreferátumok egészítettek ki. A szekcióüléseken élénk vita alakult ki, a résztvevők sokoldalúan szóltak tapasztalataikról és a feladatokról. A kétnapos tanácskozáson részt vett és a vitát összefoglalta Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára. í CMTI) — Itt az ideje annak, hogy a régi társadalmi rend tulajdonviszonyaira, erkölcsi normáira felépített 1875-ös kereskedelmi törvényt új, szocialista szabályozás váltsa fel — kezdte expozéját a miniszter. Az utóbbi 15—20 esztendőben a lakosság fogyasztása ugrásszerűen megnövekedett; az 1975. évi fogyasztás összehasonlító áron megközelítőleg kétszerese volt az 1960. évinek. 1960-ban a termékfogyasztásnak 60 százaléka, 1975-ben már háromnegyed része a kereskedelem csatornáin jutott el a lakossághoz. A kiskereskedelmi forgalom az említett 15 éves időszak alatt 2,7-szeresére növekedett. Röviden áttekintve a kiskereskedelmi forgalom néhány területét, a következő kép tárul elénk: élelmiszerfogyasztásunkat ma az jellemzi, hogy fejenként és naponta 3150 kalóriát, 100 gramm fehérjét, ezen belül mintegy ötven százalékban állati fehérjét fogyasztunk és a vitaminfogyasztásunkat legjobban szemléltető zöldség-gyümölcs félékből évente és fejenként 165 ld.lo- aramm jut minden lakosra, kalóriafogyasztásunk meny- nyiségileg kielégítő, itt inkább a túltápláltság jelent ma már problémát. Fehérje- fogyasztásunk közel van a biológiai optimumhoz. Az ennek színvonalát meghatározó termékek közül a húsfogyasztásunk az I960, évi egy főre számított 49 kilogrammról 1975-ig 71 kilogrammra növekedett. Tojás- fogyasztásunk nedig ugyanebben az időben 9 kilogrammról 16 kilogrammra nőtt. Ezekkel a fogvasztási adatokkal megelőztünk olyan országokat, mint Olaszország, ság, különösen a fiatalok élelmezésében fontos helyet foglalnák el a tej- és tejtermékek. Bár ezekből az utóbbi években gyors ütemben nőtt a fogyasztás, itt még messze vagyunk az optimumtól. Éppen ezért mind a termelőknek, mind a forgalmazóknak sokat kell tenni- ök a fogyasztás további tervszerű növeléséért. Zöldséges gyümölcsfogyasztási színvonalunkkal Európában a jobban ellátott országok csoportjába tartozunk. Élelmiszer-kínálatunk választéka — közmegelégedésre — különösen az utóbbi 5 —6 esztendőben növekedett. Olyan színvonalat értünk el, amikor már nem annyira a mennyiségi, hanem a minőségi tényezők a fontosak. A kalóriafogyasztás csökkenésével egyidejűleg a biológiailag különösen értékes tej, tejtermékek és zöldség-gyümölcs fogyasztásának kell növekednie. Fontos feladat az is, hogy tovább emeljük az összes élelmiszereken belül a félkész- a konyhakés* termékek arányát, hogy ezzel is könnyítsük a mintegy kétmillió dolgozó nő munkáját. Növelni kívánjuk a bébiételek forgalmát és a mainál magasabb szinten szeretnénk ellátni a lakosságot diabetikus élelmiszerekkel is. Élvezeti cikkekre lakosságunk évente 50 milliard forintot költ, körülbelül 40 százalékkal többet, mint ruházatra. Ebből a csoportból érdemes megemlíteni a szesz-, a cigaretta- és a kávé fogyasztását. 'Tizenöt év alatt az egv főre iutó fagyasztás szeszből __ 100 százalékos alkoholban k ifeiezve — 6 literről 10 literre. dohányból 1,8 kilogrammról 2,3 kilogrammra, kávéból pedig 15 dekagrammról 2,6. kilogrammra Dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter expozéját tartja emelkedett. Társadalmunk egészségvédelme is indokolja, hogy ne ösztönözzük e cikkek vásárlását. Ezért jelenleg mindhárom termék reklámozását tiltjuk, a szeszforgalmazás korlátozására pedig az utóbbi időben számos intézkedést tettünk. Az egészségesebb fogyasztási szokások kialakítását szolgálja a törvényjavaslatnak az a része, amely lehetővé teszi bizonyos termékek forgalmazásának megtiltását, és más termékek árusításának kötelezővé tételét. Mai gyakorlatunkban például a szeszes italok eladását korlátozzuk, a tejeladást pedig bizonyos üzlettípusokban kötelezően előírjuk. A vendéglátás fontos része a kereskedelemnek. Forgalma az utóbbi másfél évtizedben kétszeresére nőtt, tevékenységének belső szerkezete — ha lassan is — átalakulóban van. A vendéglátáshoz kapcsolódóan, kissé részletesebben szólt a miniszter a szeszesital-forgalmazás időszerű kérdéseiről. — A szeszes italok forgalmazásának korlátozását ösz- szekapcsoltuk azzal az intézkedéssel, — mondotta — hogy a jövőben a vendéglátóipari dolgozók bérfejlesztési lehetősége és jutaléka ne a szeszes ital értékesítésétől függjön, hanem az étel-, az üdítő ital, stb. forgalmazásától. A ■ szeszesital-forgalom korlátozása nagy érdeklődést, és meg kell mondani, vitát is váltott ki az egész társadalomban. A számok azt mutatják, hogy az első két hónapban a vendéglátásban csökkent a szeszí'orgalom. Jó dolog az is, hogy a vendéglátás nagyobb gonddal foglalkozik az ételek, az üdítő italok, a reggeli italok (tej, tejeskávé, tea, stb.) eladásával. Tapasztalataink szerint az élelmiszerrkereskedelemben annak ellenére növekedett a szeszes italok értékesítése, hogy egyes üzlettípusokban — édességboltokban zöldséggyümölcs boltokban — részben, vagy egészen megtiltottuk a szeszes italok árusítását. Jó és rossz tapasztalataink tehát egyaránt vannak már. Az már ma is látható, hogy tartós eredményt csak adminisztratív intézkedéssel nem tudunk elérni. Szükség van a közfelfogás alakítására, a nevelésre,' egyszóval a ' társadalom tevékeny közreműködésére is. A lakosság áruvásárlásában a ruházkodásra fordított részarány az utóbbi másfél évtizedben — a nemzetközi tendenciával azonosan — ná-. lünk is csökkent. A konfekció- termékek vásárlásának átmeneti csökkenése után, az új mérettáblázat bevezetése óta azonban lassan újra emelkedik a kereslet. A készruházati forgalomnak csaknem egyharmadát a csecsemő- és gyermekruházati cikkek teszik ki. Értékesítésük az utóbbi években az átlagosnál nagyobb ütemű. Nemcsak a ruházatnál, hanem más gyermekcikkeknél (játékok, gyermekbútor stb.) is tapasztalható az, hogy a társadalom minden rétege fontosnak tartja a gyermekek igényeinek maximális kielégítését. A ruházati szakmát — jobban, mint valaha — az igények, a divat gyors változása jellemzi. Az utóbbi 15 esztendőben szintén robbanásszerű változáson ment át a háztartások gépesítése. Míg 1960-ban száz háztartásra 15 mosó-, 1 hűtőgép, 3 és fél televízió jutott, addig 1977-ben 78 mosási hűtőgép és 76 televízió jut. A lakosság személyi tulajdonában 1960-ban alig 20 ezer személygépkocsi volt. A légin* ?ebb adatok szerint számuk ma meghaladja a 700 ezret; hazánkban minden ötödik család vásárolt már autót. A belkereskedelem munkájában jelentős helyet foglalnak el a lakosság beruházásaihoz szükséges termékek is, A különféle építőanyagokból például a forgalom az utóbbi másfél évtizedben majdnem megháromszorozódott. Az építőanyag-árusítás jelentőségét alátámasztja, hogy a? 1960 éé 1075 között felépült több mint 760 ezer lakásnak a fele családi ház volt, s az ehhez szükséges építőanyagot a lakosság a belkereskedelemben vásárolta. Az ilyen hatalmas termék* „tömeg bemutatása, intenzív ■ és szakszerű hálózatfejlesztést, az üzletek szakosítását, a kereskedelmi dolgozók állandó továbbképzését is megköveteli. Az életszínvonal fontos minőségi elemének kell tekintenünk azt, hogy milyen a kereskedelem áruválasztéka, a dolgozók milyen mértékben találják meg az üzletekben az általuk keresett termékeket. A törvényjavaslatnak egyik célja éppen az, hogy — megfogalmazza azokat a magatartási normákat, amelyeket az áruellátás színvonalának megtar ása es javítása érdekében követni kell. A bő áruválaszték, a technika és a divat gyors változása miatt különös jelentősége van a piackutatásnak. A' (Folytatás a 3. oldalon) Az ülésteremben /
