Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-23 / 70. szám

A XX. század hipotézisei (V.) jövevény az Epszilonról? Mit rejt a csillagos égbolt? A tudomány örök kérdése ez, s már a mainál sokkal alacsonyabb technikai színvonal mellett is igyekeztek a kutatók legalább egyet-egyet meg­fejteni a világegyetem számtalan rejtélyéből. Erről szól összeállításunk is, amely a tudományos kutatásokról szól­va ad teret a szárnyaló fantáziának. A modern tudomány egyelőre kevés olyan adattal rendelkezik, amely a Földön kívüli értelmes élet létezését bizonyítaná. Ide sorolhatók a meteoritokban lévő szerves anyagok nyomai; szerves sej. tek találhatók időnként a kozmikus térségben is. A Hold néhány sziklájában olyan anyagokat fedeztek fel, amelyekből aminosavak ke­letkeznek — minden fehérje alapvető építőkövei. Létezik egy statisztikai hipotézis is, amely szerint galaktikánkban minimum százezer lakott vi­lágnak kell lennie. Ha elfo­gadjuk a feltételezést, hogy a világmindenségben valóban léteznek civilizált planéták, amelyek készek arra, hogy dialógust folytassanak más világokkal, felmerül a kér­dés: mennyire reális annak a lehetősége, hogy társadal­munk kontaktust teremtsen a Földön kívüli civilizációk­kal? Duncan Lunan skót csil­lagászt, a glasgow-i egyetem professzorát senki sem tartja fantasztának, holott azt ál­lítja, hogy — a Hokjhoz ha­Rejtélyes égitestre bukkantak naprendszerünkben Kisbolygó vagy üstökös? Fényképlemez árulta el je­lenlétét Ha valóban üstökös, akkor idővel szabad szemmel is láthatóvá válik. Ki fedezte fel, hol találtak rá? Bszak-Amerikában, a kali­forniai csillagvizsgálóban „kisbolygóra” vadászott Ch. T. Kowal csillagász. A Pa- lomár-hegyen levő obszerva­tóriumban 122 cm-es tükrös távcsővel dolgozott. (A MTA legnagyobb hasonló mű­szere 100 cm-es, a Piszkés- tetó nyugati oldalán található két kisebb társával). Kowal 1977. októberében a műsze­rében fényérzékeny lemeze­ket helyezett egymás után. A felvételek elKészültek. Az a kérdés szerepelt tudomá­nyos programjában hogy a Jupiter irányában kalandozó, ún. trójai kisbolygók merre tartanak? A háttérben levő csillagok csak pontszerű ké­pet adnak a lemezen. Ám a bolygók, üstökösök vonalas nyomot hagynak maguk után. A csillagász két különböző időben történt felvételt he­lyezett egymás mellé Mit vett észre? Felismerte a bolygók útjelzéseit. Ugyan­azon hosszú vonalat leíró kisbolygók egyforma távol­ságban haladnak. Közöttük szinte megbújva egyetlen olyan nyomru ifcadt, mely rövidebb vonalat irt le a le­mezre. ebből arra következ­tetett a csillagász, hogy ez az égitest kisebb szögsebesség­gel haladt, ezek szerint na­gyobb távolságban mozog a Nap körül A kisbolygók pályája a Mars és a Jupiter közé esik, az ismeretlen pedig, a sebes­ségéből ítélve az Uránusz bolygó pályája közelében mozog Visszamenőleg az ari­zonai obszervatórium októbe­ri felvételein is felismerték az idegent. Ennyi adat elegendő volt ahhoz, hogy pályáját rögzí­tem lehessen. Megnyúlt ellip­szis ez. mely most még nap­távolban kering, de idővel a Szaturnusz pályáját is met­szeni fogja. Pályaelemeit Marsden csillagász kiszámí­totta és a Chiron nevet adta neki. Nap körüli keringési ideje 86 földi év. Hogy az amatőrcsillagász is állást foglalhasson e kérdésben, is­merkedjünk meg elsőnek az ún kisbolygókkal, tudomá­nyos nevükön aszteroidákkal, Bolygójellegűek. hiszen a Nap körül keringenek olyan irányban, mint Földünk. Mielőtt felismertek volna egyet is közülük, feltételezték létezésüket. A bolygókat fel­sorakoztatták a Naptól kifele haladva Jelezték is mellet­tük a Naptól való távolságú, kát csillagászati egységekben. (Egység a N — F távolsága), íme a sorrend: Merkur 0,4 — Vénusz 0,7 — Föld 1,0 — Mars 1,5 — Jupiter 5,0 — Szaturnusz 9,5 — Uránusz 19,1 — Neptunusz 30,0 — Plútó 40,0. Feltűnt, hogy a Mars és a Jupiter között hir­telen nagy távolság mutatko­zik. Erre először Kepler fi­gyelt fel. Egyik munkájában e véleményének így adott ki­fejezést: „A Mars és a Jupi­ter közé bolygót helyeztem”. (1596). Kétszáz évig csak hit­tek ebben. 1798-ban a gothai gyűlésen határozatot hoztak az ekliptika átkutatására. Te­hették, akkor már ismeretes volt a távcső Nem kellett so­káig várni. 1801-ben Piazzi szicíliai csillagász 2,8 csilla­gászati egységnyi távolságra felismerte az elsőt. Beillet az üresnek vélt térbe. Ceres névre .(keresztelték”. Egy év­tizeden belül következett a Pallas, Junó és a Veszta fel­ismerése. Zách Ferenc ma­gyar születésű gothai csilla­gász javaslatára nemzetközi észleiőhálózatot létesítettek. Meg is lett az eredménye. Számukat ma már félmillió­ra becsülik, bár csak 2000-et „törzskönyvezlek” közülük. A felkutató munkából a magyar csillagászat Igen eredményesen kivette a ré­szét, elismert kortársunk, dr. Kulin György egymaga 84-et fedezett fel A nagyobbakat számmal és névvel, a kisebbeket csupán A „csodák világából” számmal látják el. A 719-es kisbolygót a múlt századi egri csillagászról, montedegoi Albert Ferencről nevezték el. Magyar vonatkozású kisboly­gók: Hungária, Móra, Buda, Ogyalla, Bolyai, Corvina, Konkolya. Honnan származnak? Ol- bers csillagásznak az a felte­vése, hogy e kisbolygók nyil­vánvalóan egy korábban meglevő nagyobb bolygó szétrobbant darabjai. E véle­mény ma is tartja magát, Míg létezett, névtelen volt. Csak poraiban kapott nevet. Phaötonnak nevezték el a napisten gyermekéről, aki a mitológia szerint elpusztult, mert megbokrosodott lovai az Eridanus folyóba döntötték szekerével együtt. E csillag­kép a déli éggömbön hosszan kanyarog. Mint olvastuk, a széttört darabok a Mars és a Jupiter közötti térségben keringenek. De kivétel eddig is akadt: a „Hidalgo” a Szaturnuszon is kívülre kalandozik, ahol a jövevény bolyong napjaink­ban. Vagy üstökös lesz belőle? Ez is elválik, ha pár évtized múlva napközeibe ér és eset­leg kifejlődik a csóvája. Földünket ez esetben sem fenyegeti veszély! (Dr. Zétényi Endre) sonlóan — Immár 130 évszá­zada kering a Föld körül egy mesterséges bolygó, amely érintkezést keres velünk, emberekkel Ezt a meggyő­ződését Lunan doktor az asztronómia valamennyi ne­ves szakemberének a tudo­mására hozta, és több cikk­ben fejtette ki a tudományos folyóiratok hasábjain. Nyil­vánvaló, hogy az egésznek tudományos alapja van, ha akdtak emberek, sőt egész kollektívák, aki készségesnek mutatkoztak pénzelni a mes­terséges égitest kutatását. A vállalkozás sikerében min­denekelőtt Anthony Laugh­ton, az EMI brit konszern elektronikusagy-részlegének vezetője bízik. Éppen az ő shappertoni villájában —, amely inkább emlékeztet la­boratóriumra, mint lakásra — jön talán majd létre a kontaktus a Föld és a bolygó között, melynek évszázados szignáljait eddig még nem fejtették meg. Ha megvalósul a kapcsolat, melyben egyet­len érdekelt sem kételkedik, további kísérleteket egy, a szintén az épületben találha­tó speciális laboratóriumban folytatják. — Mire számítanak azok a lények, amelyek elküldték azt a titokzatos bolygót? Mit üzen ez a bolygó a földlakók­nak? tette fel a kérdés a skót csillagásznak Sandro Ottolengi olasz újságíró. — A titokzatos bolygó sza­kadatlanul jeleket küld a Földre — mondta Lunan —, amelyek tartalmát így lehet. ne megfejteni: „Az Epszilon csillagról jöttem. Már 13 ezer éve keringek az önök plané­tája körül. Feleljenek, halla­nak-e engem. Feleljenek!’' A húszas években a hol­land Balthazar van der Paul és a norvég Kari Stormer rövidhullámú rádiójeleket bocsátott a kozmosz végtelen térségeibe. Mint ismeretes, az ionoszféra visszaveri a jele­ket, s azok visszatérnek a Földre. A kísérlet során Paul és Stormer érdekes jelenség­re lett figyelmes. Amíg a „normál visszhang” a jel el­küldésétől számítva 0,7 má­sodperc alatt tért vissza a Földre, vele párhuzamosan megjelent egy „késleltetett visszhang” is, amely 3—30 másodperc alatt érkezett vissza. A jelenség oka mind a mai napig tisztázatlan. Kétesztendős sikertelen kí­sérletezés után Paul és Stor­mer nem foglalkozott tovább a problémával, a „késleltetett visszhang” pedig tíz éven keresztül senkinek sem jutott eszébe. Tanulmányozását csak 1960-ban folytatták, két évvel később pedig Ronald N. Brackwell amerikai tudós Különös holdfogyatkozás Holnap, pénteken este a Hold nem fényes tányér­jával, hanem bronzvörös korong alakjában tűnik fel a keleti égbolton, a látó­határ fölött, Ez a naptá­ri nap is különös, a keresz­tény hívők naptára szerint nagypéntek, A bibliában, a legendák könyvében Márk így ír: „Mi­kor pedig hat óra lön, sötét­ség támada az egész Földön kilenc óráig.” Ebből még nem tűnik ki, hogy a reggeli vagy az esteli hat órát érti-e? Más írásban (Ludvig Soucer: A betlehemi csillag nyomában) ez olvasható .........a régi z>idó n aptár szerint a nassah (hús­vét) ünnepe mindig holdtölté re esik.” — vagyis arra a holdfázisra, amikor nem nap- fogyatkozás, hanem holdfo­gyatkozás állhat elő. „A pas- sah előestéjén felfesz.ítették Jeshuat". a bibliai feljegyzé­sek nem pontosak nöhao n ♦okiníenjen. valón nap. vasv ''oldfoR'-atl-ri*ás tcV^ént-f '-’sak annvfban egyeznek mr hopv „sötétség támada”. Miért foglalkozunk e té­mával részletesen? Először azért, mert az a kor a „csodák világa” volt. Ilyen jelenségeket különleges eseményekkel hoztak kapcso­latba. Csodák pedig nincse­nek, csak tudás, vagy tudat­lanság. Azóta már ismeretes, hogy a nap- és holdfogyat­kozások szabályszerűen is­métlődő, előre kiszámítható csillagászati jelenségek, amit visszafelé is rögzíteni lehet. Másodszor, abban sincs semmi csoda, hogy most a holdfogyatkozás éppen nagy­péntekre esett. Ez periodiku­san ismétlődik. Az pedig szo­kás, hogy a húsvétnak a ta­vaszi napéjegyenlőséget kö­vető holdtölte utáni első va­sárnapra kell esnie. Mivel a vallási ritus szerint a húsvé- tot holdtöltére tették, akkor pedig nem nan_, hanem hold­fogyatkozás állhatott elő. Miért? Napfogyatkozás ak­kor jelentkezik, ha a Hold, a Nap és Föld közé kerül. Ez a helyzet pedig az újhold ideje, ^kkor a Hold korongja takar- el szemünk elől a Napot. Ho'dfosyatkozás pedig ak­kor állhat elő, ha a három égitest közül a Föld van kö­zépen. A Földről nézve egyik oldal felé esik a Nap, a má­sik felé a Hold. Ez utóbbi a teljes világos oldalát fordít­ja a Föld felé, azaz holdtölte van. De tudni kell a következőt. A Hold pályája a Föld pálya- síkjával ötfokos szöget zár be. A két pálya egymást met, szí. Hold- és napfogyatkozás­kor a Holdnak valamelyik csomópontban kell éppen tartózkodnia. Ha ez holdtöl­tekor történik, a Hold a Föld árnyékkúpján halad keresz­tül. Nem tűnik el teljesen, csak sötét bronzvörös lesz a tányérja. A Földnek azon az oldalán, ahol holdtöltének kell lennie, elsötétül a táj. A legendás feljegyzés is azt em­líti: sötétség volt az egész Földön. Március 24-én, pénteken este a teljes fogyatkozás ál­lapotában levő Hold 18 óra­kor kél (Egerben 17 óra 54 perc) A teljes árnyékos je­lenség 18 óra 08 nercig tart. Azután következik a kilépés a tettes árpvékbó!, -, vége 19 óra 11 perc-e esik. Tehát ha­zánkban a fogyatkozás) leien, ségnek a második fele figyel, hető meg. Z.E. J azt mondta: „Lehet, hogy ez a „késleltetett visszhang” nem egyéb, mint valamely mág civilizáció által küldött jel­zés? Lehet, hogy ez a Nap­rendszerben elhelyezett adó­állomás, amely válaszol a Földről küldött jelekre?” A „késleltetett visszhang” titkát Brackwell sem tudta megfejteni, ezért abbahagy­ta a kísérletezést Am gondo­latát a csillagászok nem fe­lejtették el. A közel­múltban az örmény SZSZK- bana kozmikus térségből ér­kező jelek kérdéseivel foglal­kozó nemzetközi szimpozion zajlott le. Az amerikai NASA kidolgozta a Ciklon-progra­mot, amely a Földön kívüli civilizációkkal való kontak­tus lehetőségeinek kutatására irányul. Napjainkban gya­korlatilag minden csillagász meg van győződve arról, hogy a mi civilizációnk nem áll egyedül a világegyetem­ben.­— Évekig tanulmányoztam Van der Paul és Stormer ku­tatási eredményeit —* foly­tatja Duncan Lunan — ösz- szevetettem Brackwell és a magam megfigyeléseivel Egy éjszaka, egy csillagász-szim-, pozionról hazatérőben az jutott eszembe, miként néz­het ki grafikusan a „késlelte­tett visszhang” ábrája? Nyomban munkához láttam. Az eredmény minden vára­kozást felülmúlt: minden jel­sorozat, amelyből a „késlel­tetett visszhang” összetevő­dött, egy könnyen felismer­hető csillagkép sematikus rajzát adta. Ez a csillagkép a Pásztor, amely a Kígyó és a Köpök csillagkép között he­lyezkedik el. A Pásztor sé­máján mindig jól látszott az Epszilon csillag. Következés­képp, innen, az Epszilonról bocsátották fel 13 ezer évvel ezelőtt azt a szondát, mely­nek a Földdel való kapcso­lat megteremtése volt a cél­ja. Az epsziloni civilizáció ma már valószínűleg nem lé­tezik, de megmaradt a szon­dán elhelyezett komputerek memóriájában. Azt az állí­tásomat, hogy a szondát 13 ezer éve az Epszilonról küld­ték, azokra a térképekre ala­pozom, amelyeket a „késlel­tetett visszhang” jeleiből ál­lítottam össze: ezek megmu­tatják, hogyan helyezkedett el 13 ezer évvel ezelőtt az Epszilon a Földhöz viszonyít­va. Az Epszilon 103 fényévnyi­re van a Földtől. Gyakorlati­lag ezt a távolságot jelenleg egyetlen űrhajó sem képes legyőzni. A Szaturnusz-B ra­kéta kétmillió év alatt érne az Epszilonra. Hogy a szon­da mennyi ideig repült az Epszilonról, nem tudjuk, ám ez most nem is érdekes. Je­lenleg az a legfontosabb, hogy ellenőrizzük Van der Paul, Stormer és Brackwell kísérleteit annak megállapí­tása céljából, hogy a jelek ugyanonnan indulnak-e ki, vagyis, hogy a szonda ugyan­ott van-e, ahol néhány évti­zeddel ezelőtt. Ha ez így van — is erről meg vagyunk győ­ződve , akkor kezdődik munkánk legnehezebb szaka­sza: a szonda komputereivel való kapcsolat megteremtése. A lehetőségek alapos mér­legelése után Duncan Lunan és Anthony Laughton speci­ális jeleket dolgoztak ki, és 1973. májusa óta a világűrbe sugározzák őket, hogy meg­figyeljék a Van der Paul és Stomer által észlelt titokza­tos jeleket, és hogy speciális berendezések segítségével lo­kalizálják forrásukat, A Földön kívüli civilizá­ciókkal való kapcsolatterem­tés kísérletei nemcsak óriási anyagi befektetéseket igé­nyelnek (a NASA Ciklon­programja évente százmillió dollárt irányoz elő), hanem szívós türelmet is, minthogy a kísérletek évtizedekig, sőt évszázadokig is eltarthatnak. (A Leninszkaja Szmena cikke nyomán irta: __ Zahemszky László) MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.27 Harsan a kürtszó! 8.87 Ettél Sussman énekel. 9.26 „Amit raktak délig, le­omlott estére ..9-35 Mo­zart: Esz-dúr vonósnégyes. 10.05 Iskolarádió. 10.30 Zenekari muzsika. U-40 A Balogh család. 12.35 Me­lódiakoktél. 14.00 Minden­ki könyvtára. 14.30 Nép­dalok. 1510 Peti meseor­szágban. 16.08 Régi híres énekesek műsorából. 16.37 A Magyar Rádió novella- pályázata. 17.07 A ma­gunk érdekében, a ma­gunk védelmében. 17.32 Vivaldi : A négy évszak. 18.15 Kritikusok fóruma. 18.30 Esti magazin. 19.30 Tűzvirág. 20.00 Magyar- országról jelentem. 20.55 Félóra a Musica Antiqua Hungarica együttessel 21.25 Háttérbeszélgetés. 22.20 Kamarazeneest. 23.39 Veress Miklós versei. 23.44 Monteverdi műveiből. PETŐFI 8.33 Slágermúzeum. 9.22 Szatirikus dalok. 9.33 Vi­dám könyvespolc. 10.00 A zene hullámhosszán. 11-55 Gyermekek könyvespolca. 12.00 Egressy Béni dalai­ból. 12.15 Magyarország— Románia jégkorong VB. 12.33 Nyíregyházi stúdi­ónk jelentkezik. 12.55 Dé- ry Gabriella és Palócz László énekel. 13.25 Ede? anyanyelvűnk. 13.30 Zön- gészde. 14.00 Rádiónapló. 17.00 Irány a Parnasszus I 17.30 Sulisajtó. 18.00 Min­denki iskolája. 18.33. Hét­végi panoráma. 19.55 Slá­gerlista. 20.33 Könnyűze­ne. 21.03 Milyen szép na? punk lesz. 21.51 Népi zene. 22.33 Világtörténelem dió­héjban. 32.43 A tegnap slágereiből. 23.30 Farkas Ferenc daljátékaiból. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás — Női dolgok, női gondok — Tiszta szobák. Riporter: Jakab Mária — Könnyű­zene — 18.00 Észak-ma­gyarországi krónika: Fel­avatják Kazincbarcika 400 személyes kollégiumát —Ülésezett Miskolc me­gyei városi tanácsának végrehajtó bizottsága — Tanácskozik az országgyű­lés tavaszi Ülésszaka — Halász Judit énekel — Hírösszefoglaló, lap-és músorelőzetes... TQj 8.00 Tévétorna. 8.05 Isko­latévé 14.10 Iskolatévé. 16.40 A Magyar Televízió szabadegyeteme. 17.35 Ipa­ri kaleidoszkóp. 18.15 Az országházból jelentjük.. • 19.20 Tévétorna, 19.30 Tv- híradó. 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból. 31.45 Bar­tók: Zene húros-, ütő­hangszerekre és cseleszfá- ra. 32.45 Tv-híradó 3. 2 MŰSOR 16.00 Iskolatévé. 17.15 Jégkorong VB. 1915 Rö­vid portré. 19.30 Tv-hir- adó. 20.00 Szép magyar tragédia (Színházi közv. felv.) 30,50 Tv-híradó 3. 21.55 A modern festészet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents