Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-22 / 69. szám

Főiskolások Pályázat, pályázók — zárt kapuk, vagy nyitott Dolgozók és diákok klubia ... Es fii Hogyan csináljátok? Az ifjúsági klubok manap­ság nagyon divatosak. Van is belőlük jócskán, jobb is, rosszabb is. Melyek egy jól szervezett klub ismérvei? Er­re nincs recept. De néha nem árt odafigyelni a társakra: hátha tudunk egymás mun­káiból ötleteket szerezni. o o o Az andomaktályai Dolgo­zók és diákok ifjúsági klubja három évvel ezelőtt alakult 25fővel. A létszám azóta nemigen gyarapodott. Nem azért, mintha nem lennének belépni vágyók — inkább, mert a vezetőség megnézi, kit vesz fel új klubtársnak. Jó, ha van legalább egy aján­ló a régiek közül, aki ismeri az újonnan jövőt, s kezeske­dik magatartásáért, aktivitá­sáért. A klub a kultúrházban ka­pott helyet: két egybenyíló kis szobát. — Amit itt látsz — mond­ja Ba,rta JózseJ, a valamikori alapító és a jelenlegi főszer­vező —, az mind a mi ke­zünk munkája. Kezdve a fal­festéstől, a dekorációtól, a naplók az albumok készíté­séig minden. Az első foglal­kozásainkon megszerkesztet­tük az azóta is érvényes és minden tagra kötelező — há­zirendet és a klub szervezeti szabályzatát. Akkor megszü­letett az alapító levelünk és készítettünk egy tablót is, hitelesítve az alapító tagok aláírásával. A foglalkozáso­kat tekintve, fele-fele arány­ban oszlik meg a társaság: dolgozó fiatalokból és diá­kokból áll. A műsorokat, foglalkozáso­kat közösen szervezzük — magunknak. Az idei tervek a VIT je­gyében készülnek — veszi át a szót Korózs Lajos, a „fő­nök” jobb keze. — Ismeret- terjesztő előadások, (havonta legalább kettő Kubáról), filmvetítések, baráti találko­zók szervezése szovjet és len­gyel csoportokkal, május else­jei labdarúgótorna rendezése szerepel a tervek között. A liât fős csapatunk bejutott a VIT-pál.vázat megyei dön­tőjébe tizenöt klubtársunk a Kell a jó könyv pályázat for­dulóit kíséri figyelemmel. A többiek lelkesen segítik őket: úiságkivágásokat, cikkeket, könyveket hoznak, ajánlanak nekik. Fotósaink igyekeznek minden eseményt megörökí­teni. A képek aztán a megfe­lelő szöveg kíséretében beke­rülnek az albumokba, nap­lókba, melyeket közösen írunk. O O O tízen utazhattak Moszkvába és Csebokszáriba. Hogy az itthon maradottakat is kár­pótolják valamivel, önerőből balatoni üdülést szerveztek a számukra. o o o A különböző ünnepségek megrendezésében, műsorok összeállításában, társadalmi munkában csaknem nyolcvan százalékban a klub jelenti a segítséget a községi tanács­nak. Gyakran együttműköd­nek az MHSZ-szel is. A se­gítségnyújtás azonban köl­csönös. A tanácselnök község- politikai előadásokat tart, s zsürielnöki szerepre vállalko­zik, ha felkérik rá. A tanács és a járási KISZ-bizottság is támogatja a különböző vál­lalkozásaikat, ha tudnak, gyakran enyhítenek a szűkös anyagi helyzetükön is. Leg­utóbb szó esett egy nagyobb klubhelyiségről, s talán jövő­re meg is kaphatják. — Kevés nálunk az olyan ember, aki csak melegedni jár ide — mondja Barta Jó­zsef. — Mindenki dolgozik valamit, s ha éppen semmi feladat nincs, akkor rajzol­nak, a kirándulások fotóit rendezgetik, vagy meghívó­kat készítenek a „tisztelet­beli klubtagjaink” részére. Ők ugyanis családi elfoglalt­ságaik miatt csak a nagyobb rendezvényekre tudnak eljár­ni. Több ilyen ifjú párunk van: az elmúlt héten tartot­tuk az ötödik klubesküvőt... A legnagyobb vágyunk? Egy­szer szeretnénk aranykoszo- rús ifjúsági klub lenni. M. E. A Minisztertanács 1976. július 15-én határozatot fo­gadott el a felsőfokú intéz­mények nappali tagozatán végzett pályakezdő szakem­berek pályázat útján történő elhelyezkedésére. A határo­zat 1977. január 1-től lépett érvénybe. Elsősorban azt cé­lozta, hogy a felsőfokú szak­ember-ellátottság területi aránytalanságai mérséklőd­jenek. A tapasztalatokat több ízben megtárgyalta az MSZMP KB agitációs és pro- propagandabizottság is, s ál­lást foglalt a rendszer egy­szerűsítése, a lebonyolítás nyíltságának növelése érde­kében. Milyen vélemény alakult ki a határozatról a végzős hallgatók körében? Milyen­nek tartják ők a határozatot? Az egri Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola negyed­éves hallgatóival beszélge­tünk. Az első megkérdezett, egy főiskolás házaspár: Cse- rey Gábor és felesége. Cserey: A pályázati rend­szert én alapjában véve jó­nak tartom. Az ember meg­tudja, hogy hol van betöl­tetlen állás, nem kell utána­járni, könnyíti a helyzetün­ket. — Milyen problémák vol­tak ismerőseid, körében az el­helyezkedésnél? Csereyné: Például a rang­sorolás. Egyik csoporttársam pályázott egy helyre. Jó jel­lemzést kapott a főiskolától a négyéves munkája alapján. Kiment az iskolához, az igaz­gató ötperces beszélgetés után azt a másik embert vá­lasztotta, aki a négy évet vé­gigbukdácsolta, társadalmi munkát alig végzett. — Szóval nem következe­tesen hajtják végre a dolgo­kat? i Csereyné: Nagyon sokszor előfordult már, hogy első, második helyre rangsorolt emberkékre rávertek a rang­sor végére állított egyének. Cserey: Nehéz az egyéni érdekeket összeegyeztetni a határozatban foglaltakkal. Sokszor érvényesül a szemé­lyi ismeretség, vagy éppen a vezetői hiúság. Csereyné: Ki kell alakíta­ni a pályakezdők elhelyezke­désében érintettek jobb együttműködésének kereteit — mondja a határozat —, de lehet-e érezni ezt a jó kap­csolatot? Mi legyek... ? felváltva, Mielőtt a klub létrejött, a falu sportélete kimerült egy­két vasárnapi focimeccsben. Amikor az Edzett ifjúságért mozgalmat meghirdették, a klubtagok tömegsportbizott- sagot alapítottak és egy klub­kupát, amelyet a környező községek legjobb kispályás női, illetve férfi labdarúgó- csapata nyerhet el. Üjabban sokan ismerkednek a tenisz­játék szabályaival is. — A legfiatalabb tagunk 16, a legidősebb 25 éves — mondja Korózs Lajos. — Nem csoda hát, ha szeretünk mozogni. Közös kirándulá­sokra is gyakran elmegyünk, hacsak van rá pénzünk. (S ha nincs elég, szereznek A múltkorában hulladék- gyűjtésből szerezték meg a rávalót ) Amikor tavaly meg­nyerték a megyei klubtanács és közélet pályázatát, Ezekben a napokban megyénkben is több ezer diák teszi fel önmagában ezt a kérdést: mi legyek, milyen foglalko­zást, szakmát válasszak...? A pályaválasztásban a fiata­loknak — az általános és a középiskolákban végzetteknek — a Heves megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet szakemberei próbáltak és próbálnak segíteni. A korszerű­en felszerelt laboratóriumban a megfelelő műszerek és a mindenre kiterjedő beszélgetések adatai alapján ajánla­nak szakmát az érdeklődőknek. Felvételünkön a nyolca­dik osztályos Király Ferenc „vizsgázik” az egyik műszer­nél, {Fotó; Szántó György) Cserey: Szerintem megva­lósíthatatlan, már mond­tam, hogy miért. Nem veszik figyelembe a rangsorolást, közrejátszik a személyes is­meretség, a vezetői hiúság, stb. — Ha neked kellene az el­helyezkedéssel kapcsolatban határozatot hozni, mit ten­nél? Cserey: Visszaállítanám a kétciklusú rendszert, szigo­rítanám a végrehajtást, a rangsorolást, illetve annak elfogadását kötelező jellegű­vé tenném, na és főként az ellenőrzést következeteseb­ben hajtanám végre. Mohácsi Edit, matematika —kémia szakos hallgató: — A pályázati rendszer egyik hibája, hogy későn ad­ják ki a „szabad munkahe­lyek katalógusát”. A pályá­zat útján történő elhelyezke­dés kevéssé érint, mivel tár­sadalmi ösztöndíjas vagyok, s nekem ugyanis oda kell menni dolgozni, ahová Pest megye mondja, ha szeren­csém van, esetleg választási lehetőségem is lesz. Bár mint mindenhol, itt iS megvan a „kiskapu”. Ha találok vala­mi jó munkahelyet, akkor kész tényekkel állok a Pest megyei Tanács elé, hogy itt igényt tartanak rám, megyén belül van — és kénytelenek elfogadni. Cseterki Mária, matemati­ka—fizika szakos: — Szerintem helytelen az, hogy pályakezdőt szerződés­sel vesznek fel, s csak három év múlva kaphatja meg a kinevezést. A pályázati rend­szer nem könnyíti az elhe­lyezkedést, mindenki ugyan­úgy keresi az állást, mint a pályázati rendszer bevezetése előtt. Szerintem a pályázati rendszer egy fölösleges, időt igénylő bürokratikus dolog. Ismerőseim körében tör­tént, hogy három helyre pá­lyázott az illető, mind a hár­mat elfogadta, s szeptember­ben egy negyedik helyre ment dolgozni. Három ember elől elvette a helyet. Ha nem lett volna kötelező pályáznia, ez nem történik meg. A pályázati rendszer azt a célt szolgálná, hogy ha vala­ki elvégzi a főiskolát, vagy az egyetemet, legalább há­rom évig a szakmájában ma­radjon. Hát még csak ezt sem szolgálja. Ismét a „kis­kapu” ügy. Az illető olyan helyet pályáz meg, ahová tudja, hogy úgysem veszik fel,' ezt megismétli még egy- szer-kétszer, a végén meg­kapja a papírt, hogy önhibá­ján kívül nem tudott elhe­lyezkedni, s így ott fog dol­gozni, ahol eredetileg akart. Csak közben egy sor ember­nek csinált fölösleges mun­kát Ilyen volt Egerben a szakmunkásképző intézet, ahol már előre megvolt, hogy kit vesznek föl, ennek ellené­re legalább húszán pályázták meg. A másik dolog az, hogy ha személyi ismeretsége van az embernek, lehet bármi­lyen határozat, kikerüli azt. A határozat talán még nö­veli is o protekcionizmust, mert ha az egyén számára előnytelen helyet írtak ki, akkor próbál ismerőst keres­ni, hogy segítse őt valami jobb helyre „betenni”. Elő­fordult olyan is, mint példá­ul az én esetemben, hogy fenntartják a helyet egy éve, s ha végzek, névre szólóan hirdetik meg. Ha nekem kel­lene megoldani a problémá­kat, a régi rendszer szerint csinálnám, kicsit módosítva, a mai igényeket figyelembe véve. Először is felmérném, hogy milyen szakos tanárok­ra van szükség. Ugyanis a legtöbb szakon túlképzés van. Sokan hiába akarunk a szakmában elhelyezkedni, nem tudunk, mert nincs any- nyi szakos állás, amennyien végzünk. Én azt hiszem, a fizetésrendezéssel több szak­embert tudtak a szakmában tartani, mint az egész pá­lyázati rendszerrel. Mezei Mária, matematika— műszaki szakos hallgató: — Azt, hogy a pályázati rendszer mennyire nem ki­dolgozott és mennyire hely­telen, az is mutatja, hogy már hányszor módosították. Alig lépett életbe a határo­zat, már ott volt a módosí­tás. Véleményem szerint nem oldja meg a kis faluk problémáját sem, mert aki nem akar odamenni, nem je­lentkezik oda, és akkor mit tudnak vele csinálni? Nem sok mindent! A rangsorolás­sal is csak a KlSZ-bizottsá- goknak és az iskolavezetés­nek csinálnak pluszmunkát. Kevés helyen veszik figye­lembe, hogy mi az illetőről a kialakult vélemény, azok meg ott güriznek vele, hogy mégis reális képet adjanak arról a szerencsétlen pálya­kezdőről. Azt is kétlem, hogy a pályázati kiírás reális len­ne. Tavaly Borsod megyében egy matematika szakos her lyet hirdettek meg. Egy egész megyében csak egy matema­tika szakos hely van akkor, amikor ezt a tárgyat tanít­ják az egyik legmagasabb óraszámban? Egyszerűen a meghirdetett helyek alapján nincs szük­ség annyi pedagógusra, amennyit képeznek. Azt sem tudom ezek után, miért be­szélünk pedagógushiányról? Vályi Jolán ftégy égtáj ifjúsága Pusztától az operáig Az Ulánbátor} állami ope­ra- és balettszínházban az új évad hagyományosan B. Damdinszüren „Három szo­morú halom” című zenedrá­májával kezdődik. A librettót a modern mongol irodalom egyik megalapítója, Dasdord- zsín Nacagdordzs írta. A da­rab arról szól, hogyan szakít­hatja el a gazdag Balgan kán a szerelmesétől a gyönyörű Nanszalmát, hogy erőszakkal feleségül vegye. Jünden, Nan- szalma ifjú kedvese azonban az aratok (mongol állatte­nyésztők. — A ford.) segftsé- gével kiszabadítja menyasz- szonyát a fogságból. Az opera nagy népszerűségnek örvend Mongóliában. A nézőket vonzza a népi dallamvilág­ból merítő zene és a forrada­lom előtti női sors valóság­hű ábrázolása. Nanszalma szerepét az ope­raház ifjú szólistája, H. Urt- naszan énekli. Urtnaszan kisgyermekko­rától kezdve szeretett énekel­ni, s gyakran fellépett az amatőr művészeti csoportok hangversenyein. Tizenhét esztendős volt, amikor oda­haza a jurtában meghallotta a rádióból, hogy a mongol állami népi együttes felvételt hirdet. Elutazott Ulánbátor­ba, ahol sikeres felvételi vizs­gát tett. A megfeszített mun­ka évei következtek az együt­tesben. Urtnaszan később az állami opera stúdiójában folytatta tanulmányait, majd két esztendeig Szófiában tö­kéletesítette tudását Hriszto Brambarov neves bolgár ze­nepedagógus irányítása alatt. A kulisszák mögött beszél­getünk Urtnaszan díszes népviseletben van. egyene­sen a próbáról jött. Megtu­dom. hogy nemrég az ulán- bátori városi tanács tagjává választották. A társadalmi munkában nagy örömét leli: „Amivel csak tudok, segítek az embereknek” — mondja. Újságíró férjével három gyermeket nevelnek. Kettő már iskolás, a legkisebb óvo­dába jár. Színházi munkája mellett Urtnaszan gyakran hangversenyezik is : vendég­szerepeit már a Szovjetunió­ban, Bulgáriában, Magyaror­szágon, az NDK-ban, Romá­niában Jugoszláviában. — Mik a legközelebbi ter­vei? — teszem fel a hagyo­mányos kérdést. — Jelenleg Violetta szere­pét tanulom a Traviátából, tavasszal lesz a premier. Ezenkívül a Bulgáriában és Japánban rendezendő nem­zetközi énekversenyekre ké­szülök. (A Dzalúcsúdín Ünenből ford.: Zahemszky László) ] I MŰSOROK: BAOIO KOSSUTH 8.27 Szocialista brigádok akadémiája. 8.57 Zenés képeskönyv. 9.12 Válaszo- lunk hallgatóinknak. 9.27 Haydn-szonáták. 10.03 „Nyitnikék”. 10.40 Kélef Béla : Francia vígjátéki­nyitány. 10.50 Rahmani— nov: A fösvény lovag (Opera). 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Üj falusi kró- nika. 13.40 Nemzetisége­ink zenéjéből. 14.00 Ezer- egy délután. 14.3Ó Bach és Händel műveiből. 15.10 Messziről messzire. 15.50 Kórusainknak ajánljuk. 16.10 Pablo Casals gor» donkázik. 16.44 Mindenki iskolája. 17.07 Mozgáste­rek. 17.32 Bánk bán. 18.15 Szeberényi Lehel : Éden a Dunán. 18.30 Esti maga­zin. 19.15 Daloló, muzsi­káló tájak. 19.35 Kis ma­gyar népdal. 19.40 Szimfo­nikus zene. 21.31 A klasz- szicista dráma. 22.30 Népi zene. 23.00 Mikrofonnal a pécsi reneszánsz nyomá­ban. 23.15 Sztravinszkij kamarazenéjéből. PETŐFI 8.33 Nótacsokor. 9.25 Dzsesszfelvételekből. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.33 A Szabó család. 12.00 Tánczene Kubából. 12.33 Zenekari muzsika. 13.33 Tavaszi dalok. 14.00 Ket­tőtől ötig ... 17.00 Ötödik sebesség. 18.00 Moszkvá­ból érkezett. 18.33 Baross Gábor: Concertino cimba lomra és kamaraegyüttes re. 18.40 A Rádió Dalszín­háza. 19.30 Könnyűzenei olimpia. 20.00 Királyhegyi Pál 20.33 A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 21.32 Volt egyszer egy Holly­wood ... 22.00 A-tól Z-ig a popzene világában. 22.33 Beethoven: c-moll trió. 23.01 Slágerek Rómából. 23.31 Népi zene. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás — Tíz perc mezőgazdaság. (Vetések és vetéstervek. Riporter: Borsodi Gyula) — A mezőkeresztesi nép­dalkör műsorából — Mun­kásportré ... — A hegesz­tő. Sütő Enikő riportja. — Slágerpanoptikum — 18.00 Észak-magyarorszá­gi krónika (KISZ KB vándorzászlót kapott az LKM — Mérlegzárás a háziipari szövetkezetnél — Tavasz a határban) Bern­jén Ferenc dalai — Hír­összefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes ... tói 8.00 Tévétorna. 8.05 Isko­latévé. 9.40 Delta. 10.05 Égj, hogy világíts! 11.20 Lehet egy kérdéssel több? 14.15 Iskolatévé. 16.35 Fia­talok városa (Rövidfilm). 16.55 Budapesti Honvéd­SC — Magdeburg Kézi­labda KEK-elődöntő. 18.10 Sorsforduló. 18.45 Szépen, jól magyarul. 19.20 Tévé­torna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Falusiak. 21.40 Né- zőpont. 22.40 Tv-híradó 3. 2. MOSOR 20.01 Gilbert Bécaud mű­sora. 2100 A fazekascsa­lád. 21.15 Tv-híradó 2­21.40 Pierre és Jean (Fran­cia film).

Next

/
Thumbnails
Contents