Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-22 / 69. szám
Főiskolások Pályázat, pályázók — zárt kapuk, vagy nyitott Dolgozók és diákok klubia ... Es fii Hogyan csináljátok? Az ifjúsági klubok manapság nagyon divatosak. Van is belőlük jócskán, jobb is, rosszabb is. Melyek egy jól szervezett klub ismérvei? Erre nincs recept. De néha nem árt odafigyelni a társakra: hátha tudunk egymás munkáiból ötleteket szerezni. o o o Az andomaktályai Dolgozók és diákok ifjúsági klubja három évvel ezelőtt alakult 25fővel. A létszám azóta nemigen gyarapodott. Nem azért, mintha nem lennének belépni vágyók — inkább, mert a vezetőség megnézi, kit vesz fel új klubtársnak. Jó, ha van legalább egy ajánló a régiek közül, aki ismeri az újonnan jövőt, s kezeskedik magatartásáért, aktivitásáért. A klub a kultúrházban kapott helyet: két egybenyíló kis szobát. — Amit itt látsz — mondja Ba,rta JózseJ, a valamikori alapító és a jelenlegi főszervező —, az mind a mi kezünk munkája. Kezdve a falfestéstől, a dekorációtól, a naplók az albumok készítéséig minden. Az első foglalkozásainkon megszerkesztettük az azóta is érvényes és minden tagra kötelező — házirendet és a klub szervezeti szabályzatát. Akkor megszületett az alapító levelünk és készítettünk egy tablót is, hitelesítve az alapító tagok aláírásával. A foglalkozásokat tekintve, fele-fele arányban oszlik meg a társaság: dolgozó fiatalokból és diákokból áll. A műsorokat, foglalkozásokat közösen szervezzük — magunknak. Az idei tervek a VIT jegyében készülnek — veszi át a szót Korózs Lajos, a „főnök” jobb keze. — Ismeret- terjesztő előadások, (havonta legalább kettő Kubáról), filmvetítések, baráti találkozók szervezése szovjet és lengyel csoportokkal, május elsejei labdarúgótorna rendezése szerepel a tervek között. A liât fős csapatunk bejutott a VIT-pál.vázat megyei döntőjébe tizenöt klubtársunk a Kell a jó könyv pályázat fordulóit kíséri figyelemmel. A többiek lelkesen segítik őket: úiságkivágásokat, cikkeket, könyveket hoznak, ajánlanak nekik. Fotósaink igyekeznek minden eseményt megörökíteni. A képek aztán a megfelelő szöveg kíséretében bekerülnek az albumokba, naplókba, melyeket közösen írunk. O O O tízen utazhattak Moszkvába és Csebokszáriba. Hogy az itthon maradottakat is kárpótolják valamivel, önerőből balatoni üdülést szerveztek a számukra. o o o A különböző ünnepségek megrendezésében, műsorok összeállításában, társadalmi munkában csaknem nyolcvan százalékban a klub jelenti a segítséget a községi tanácsnak. Gyakran együttműködnek az MHSZ-szel is. A segítségnyújtás azonban kölcsönös. A tanácselnök község- politikai előadásokat tart, s zsürielnöki szerepre vállalkozik, ha felkérik rá. A tanács és a járási KISZ-bizottság is támogatja a különböző vállalkozásaikat, ha tudnak, gyakran enyhítenek a szűkös anyagi helyzetükön is. Legutóbb szó esett egy nagyobb klubhelyiségről, s talán jövőre meg is kaphatják. — Kevés nálunk az olyan ember, aki csak melegedni jár ide — mondja Barta József. — Mindenki dolgozik valamit, s ha éppen semmi feladat nincs, akkor rajzolnak, a kirándulások fotóit rendezgetik, vagy meghívókat készítenek a „tiszteletbeli klubtagjaink” részére. Ők ugyanis családi elfoglaltságaik miatt csak a nagyobb rendezvényekre tudnak eljárni. Több ilyen ifjú párunk van: az elmúlt héten tartottuk az ötödik klubesküvőt... A legnagyobb vágyunk? Egyszer szeretnénk aranykoszo- rús ifjúsági klub lenni. M. E. A Minisztertanács 1976. július 15-én határozatot fogadott el a felsőfokú intézmények nappali tagozatán végzett pályakezdő szakemberek pályázat útján történő elhelyezkedésére. A határozat 1977. január 1-től lépett érvénybe. Elsősorban azt célozta, hogy a felsőfokú szakember-ellátottság területi aránytalanságai mérséklődjenek. A tapasztalatokat több ízben megtárgyalta az MSZMP KB agitációs és pro- propagandabizottság is, s állást foglalt a rendszer egyszerűsítése, a lebonyolítás nyíltságának növelése érdekében. Milyen vélemény alakult ki a határozatról a végzős hallgatók körében? Milyennek tartják ők a határozatot? Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola negyedéves hallgatóival beszélgetünk. Az első megkérdezett, egy főiskolás házaspár: Cse- rey Gábor és felesége. Cserey: A pályázati rendszert én alapjában véve jónak tartom. Az ember megtudja, hogy hol van betöltetlen állás, nem kell utánajárni, könnyíti a helyzetünket. — Milyen problémák voltak ismerőseid, körében az elhelyezkedésnél? Csereyné: Például a rangsorolás. Egyik csoporttársam pályázott egy helyre. Jó jellemzést kapott a főiskolától a négyéves munkája alapján. Kiment az iskolához, az igazgató ötperces beszélgetés után azt a másik embert választotta, aki a négy évet végigbukdácsolta, társadalmi munkát alig végzett. — Szóval nem következetesen hajtják végre a dolgokat? i Csereyné: Nagyon sokszor előfordult már, hogy első, második helyre rangsorolt emberkékre rávertek a rangsor végére állított egyének. Cserey: Nehéz az egyéni érdekeket összeegyeztetni a határozatban foglaltakkal. Sokszor érvényesül a személyi ismeretség, vagy éppen a vezetői hiúság. Csereyné: Ki kell alakítani a pályakezdők elhelyezkedésében érintettek jobb együttműködésének kereteit — mondja a határozat —, de lehet-e érezni ezt a jó kapcsolatot? Mi legyek... ? felváltva, Mielőtt a klub létrejött, a falu sportélete kimerült egykét vasárnapi focimeccsben. Amikor az Edzett ifjúságért mozgalmat meghirdették, a klubtagok tömegsportbizott- sagot alapítottak és egy klubkupát, amelyet a környező községek legjobb kispályás női, illetve férfi labdarúgó- csapata nyerhet el. Üjabban sokan ismerkednek a teniszjáték szabályaival is. — A legfiatalabb tagunk 16, a legidősebb 25 éves — mondja Korózs Lajos. — Nem csoda hát, ha szeretünk mozogni. Közös kirándulásokra is gyakran elmegyünk, hacsak van rá pénzünk. (S ha nincs elég, szereznek A múltkorában hulladék- gyűjtésből szerezték meg a rávalót ) Amikor tavaly megnyerték a megyei klubtanács és közélet pályázatát, Ezekben a napokban megyénkben is több ezer diák teszi fel önmagában ezt a kérdést: mi legyek, milyen foglalkozást, szakmát válasszak...? A pályaválasztásban a fiataloknak — az általános és a középiskolákban végzetteknek — a Heves megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet szakemberei próbáltak és próbálnak segíteni. A korszerűen felszerelt laboratóriumban a megfelelő műszerek és a mindenre kiterjedő beszélgetések adatai alapján ajánlanak szakmát az érdeklődőknek. Felvételünkön a nyolcadik osztályos Király Ferenc „vizsgázik” az egyik műszernél, {Fotó; Szántó György) Cserey: Szerintem megvalósíthatatlan, már mondtam, hogy miért. Nem veszik figyelembe a rangsorolást, közrejátszik a személyes ismeretség, a vezetői hiúság, stb. — Ha neked kellene az elhelyezkedéssel kapcsolatban határozatot hozni, mit tennél? Cserey: Visszaállítanám a kétciklusú rendszert, szigorítanám a végrehajtást, a rangsorolást, illetve annak elfogadását kötelező jellegűvé tenném, na és főként az ellenőrzést következetesebben hajtanám végre. Mohácsi Edit, matematika —kémia szakos hallgató: — A pályázati rendszer egyik hibája, hogy későn adják ki a „szabad munkahelyek katalógusát”. A pályázat útján történő elhelyezkedés kevéssé érint, mivel társadalmi ösztöndíjas vagyok, s nekem ugyanis oda kell menni dolgozni, ahová Pest megye mondja, ha szerencsém van, esetleg választási lehetőségem is lesz. Bár mint mindenhol, itt iS megvan a „kiskapu”. Ha találok valami jó munkahelyet, akkor kész tényekkel állok a Pest megyei Tanács elé, hogy itt igényt tartanak rám, megyén belül van — és kénytelenek elfogadni. Cseterki Mária, matematika—fizika szakos: — Szerintem helytelen az, hogy pályakezdőt szerződéssel vesznek fel, s csak három év múlva kaphatja meg a kinevezést. A pályázati rendszer nem könnyíti az elhelyezkedést, mindenki ugyanúgy keresi az állást, mint a pályázati rendszer bevezetése előtt. Szerintem a pályázati rendszer egy fölösleges, időt igénylő bürokratikus dolog. Ismerőseim körében történt, hogy három helyre pályázott az illető, mind a hármat elfogadta, s szeptemberben egy negyedik helyre ment dolgozni. Három ember elől elvette a helyet. Ha nem lett volna kötelező pályáznia, ez nem történik meg. A pályázati rendszer azt a célt szolgálná, hogy ha valaki elvégzi a főiskolát, vagy az egyetemet, legalább három évig a szakmájában maradjon. Hát még csak ezt sem szolgálja. Ismét a „kiskapu” ügy. Az illető olyan helyet pályáz meg, ahová tudja, hogy úgysem veszik fel,' ezt megismétli még egy- szer-kétszer, a végén megkapja a papírt, hogy önhibáján kívül nem tudott elhelyezkedni, s így ott fog dolgozni, ahol eredetileg akart. Csak közben egy sor embernek csinált fölösleges munkát Ilyen volt Egerben a szakmunkásképző intézet, ahol már előre megvolt, hogy kit vesznek föl, ennek ellenére legalább húszán pályázták meg. A másik dolog az, hogy ha személyi ismeretsége van az embernek, lehet bármilyen határozat, kikerüli azt. A határozat talán még növeli is o protekcionizmust, mert ha az egyén számára előnytelen helyet írtak ki, akkor próbál ismerőst keresni, hogy segítse őt valami jobb helyre „betenni”. Előfordult olyan is, mint például az én esetemben, hogy fenntartják a helyet egy éve, s ha végzek, névre szólóan hirdetik meg. Ha nekem kellene megoldani a problémákat, a régi rendszer szerint csinálnám, kicsit módosítva, a mai igényeket figyelembe véve. Először is felmérném, hogy milyen szakos tanárokra van szükség. Ugyanis a legtöbb szakon túlképzés van. Sokan hiába akarunk a szakmában elhelyezkedni, nem tudunk, mert nincs any- nyi szakos állás, amennyien végzünk. Én azt hiszem, a fizetésrendezéssel több szakembert tudtak a szakmában tartani, mint az egész pályázati rendszerrel. Mezei Mária, matematika— műszaki szakos hallgató: — Azt, hogy a pályázati rendszer mennyire nem kidolgozott és mennyire helytelen, az is mutatja, hogy már hányszor módosították. Alig lépett életbe a határozat, már ott volt a módosítás. Véleményem szerint nem oldja meg a kis faluk problémáját sem, mert aki nem akar odamenni, nem jelentkezik oda, és akkor mit tudnak vele csinálni? Nem sok mindent! A rangsorolással is csak a KlSZ-bizottsá- goknak és az iskolavezetésnek csinálnak pluszmunkát. Kevés helyen veszik figyelembe, hogy mi az illetőről a kialakult vélemény, azok meg ott güriznek vele, hogy mégis reális képet adjanak arról a szerencsétlen pályakezdőről. Azt is kétlem, hogy a pályázati kiírás reális lenne. Tavaly Borsod megyében egy matematika szakos her lyet hirdettek meg. Egy egész megyében csak egy matematika szakos hely van akkor, amikor ezt a tárgyat tanítják az egyik legmagasabb óraszámban? Egyszerűen a meghirdetett helyek alapján nincs szükség annyi pedagógusra, amennyit képeznek. Azt sem tudom ezek után, miért beszélünk pedagógushiányról? Vályi Jolán ftégy égtáj ifjúsága Pusztától az operáig Az Ulánbátor} állami opera- és balettszínházban az új évad hagyományosan B. Damdinszüren „Három szomorú halom” című zenedrámájával kezdődik. A librettót a modern mongol irodalom egyik megalapítója, Dasdord- zsín Nacagdordzs írta. A darab arról szól, hogyan szakíthatja el a gazdag Balgan kán a szerelmesétől a gyönyörű Nanszalmát, hogy erőszakkal feleségül vegye. Jünden, Nan- szalma ifjú kedvese azonban az aratok (mongol állattenyésztők. — A ford.) segftsé- gével kiszabadítja menyasz- szonyát a fogságból. Az opera nagy népszerűségnek örvend Mongóliában. A nézőket vonzza a népi dallamvilágból merítő zene és a forradalom előtti női sors valósághű ábrázolása. Nanszalma szerepét az operaház ifjú szólistája, H. Urt- naszan énekli. Urtnaszan kisgyermekkorától kezdve szeretett énekelni, s gyakran fellépett az amatőr művészeti csoportok hangversenyein. Tizenhét esztendős volt, amikor odahaza a jurtában meghallotta a rádióból, hogy a mongol állami népi együttes felvételt hirdet. Elutazott Ulánbátorba, ahol sikeres felvételi vizsgát tett. A megfeszített munka évei következtek az együttesben. Urtnaszan később az állami opera stúdiójában folytatta tanulmányait, majd két esztendeig Szófiában tökéletesítette tudását Hriszto Brambarov neves bolgár zenepedagógus irányítása alatt. A kulisszák mögött beszélgetünk Urtnaszan díszes népviseletben van. egyenesen a próbáról jött. Megtudom. hogy nemrég az ulán- bátori városi tanács tagjává választották. A társadalmi munkában nagy örömét leli: „Amivel csak tudok, segítek az embereknek” — mondja. Újságíró férjével három gyermeket nevelnek. Kettő már iskolás, a legkisebb óvodába jár. Színházi munkája mellett Urtnaszan gyakran hangversenyezik is : vendégszerepeit már a Szovjetunióban, Bulgáriában, Magyarországon, az NDK-ban, Romániában Jugoszláviában. — Mik a legközelebbi tervei? — teszem fel a hagyományos kérdést. — Jelenleg Violetta szerepét tanulom a Traviátából, tavasszal lesz a premier. Ezenkívül a Bulgáriában és Japánban rendezendő nemzetközi énekversenyekre készülök. (A Dzalúcsúdín Ünenből ford.: Zahemszky László) ] I MŰSOROK: BAOIO KOSSUTH 8.27 Szocialista brigádok akadémiája. 8.57 Zenés képeskönyv. 9.12 Válaszo- lunk hallgatóinknak. 9.27 Haydn-szonáták. 10.03 „Nyitnikék”. 10.40 Kélef Béla : Francia vígjátékinyitány. 10.50 Rahmani— nov: A fösvény lovag (Opera). 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Üj falusi kró- nika. 13.40 Nemzetiségeink zenéjéből. 14.00 Ezer- egy délután. 14.3Ó Bach és Händel műveiből. 15.10 Messziről messzire. 15.50 Kórusainknak ajánljuk. 16.10 Pablo Casals gor» donkázik. 16.44 Mindenki iskolája. 17.07 Mozgásterek. 17.32 Bánk bán. 18.15 Szeberényi Lehel : Éden a Dunán. 18.30 Esti magazin. 19.15 Daloló, muzsikáló tájak. 19.35 Kis magyar népdal. 19.40 Szimfonikus zene. 21.31 A klasz- szicista dráma. 22.30 Népi zene. 23.00 Mikrofonnal a pécsi reneszánsz nyomában. 23.15 Sztravinszkij kamarazenéjéből. PETŐFI 8.33 Nótacsokor. 9.25 Dzsesszfelvételekből. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.33 A Szabó család. 12.00 Tánczene Kubából. 12.33 Zenekari muzsika. 13.33 Tavaszi dalok. 14.00 Kettőtől ötig ... 17.00 Ötödik sebesség. 18.00 Moszkvából érkezett. 18.33 Baross Gábor: Concertino cimba lomra és kamaraegyüttes re. 18.40 A Rádió Dalszínháza. 19.30 Könnyűzenei olimpia. 20.00 Királyhegyi Pál 20.33 A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 21.32 Volt egyszer egy Hollywood ... 22.00 A-tól Z-ig a popzene világában. 22.33 Beethoven: c-moll trió. 23.01 Slágerek Rómából. 23.31 Népi zene. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás — Tíz perc mezőgazdaság. (Vetések és vetéstervek. Riporter: Borsodi Gyula) — A mezőkeresztesi népdalkör műsorából — Munkásportré ... — A hegesztő. Sütő Enikő riportja. — Slágerpanoptikum — 18.00 Észak-magyarországi krónika (KISZ KB vándorzászlót kapott az LKM — Mérlegzárás a háziipari szövetkezetnél — Tavasz a határban) Bernjén Ferenc dalai — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes ... tói 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 9.40 Delta. 10.05 Égj, hogy világíts! 11.20 Lehet egy kérdéssel több? 14.15 Iskolatévé. 16.35 Fiatalok városa (Rövidfilm). 16.55 Budapesti HonvédSC — Magdeburg Kézilabda KEK-elődöntő. 18.10 Sorsforduló. 18.45 Szépen, jól magyarul. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Falusiak. 21.40 Né- zőpont. 22.40 Tv-híradó 3. 2. MOSOR 20.01 Gilbert Bécaud műsora. 2100 A fazekascsalád. 21.15 Tv-híradó 221.40 Pierre és Jean (Francia film).
