Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-02 / 52. szám

A XX. század hipotézisei Ki vagy. Olivér? Tűzoltó automaták A tűzvédelemben a legele­mibb elv az, hogy az anya­gok égési időtartamát a tűz elterjedésének megakadályo­zására szolgáló anyagok tűz­zel szembeni ellenállóképes­ségéhez viszonyítjuk. A veszélyforrások rohamos növekedése és a fokozott ér­tékkoncentráció (vegyipar, számítógépközpont, stb.) szükségessé teszi, hogy a tűz keletkezése és oltásának, megkezdése között minél ki­sebb idő teljen el, a súlyos tűzkárok csak így kerülhetők el. Ezt a célt szolgálja az egyfokozatú (a keletkező tűz észlelését és jelzését biztosí­tó) és a kétfokozatú (önmű­ködően megkezdi a tűz oltá­sát is) tűzvédelmi automati­ka. Tűzvédelmi automatika- nak nevezzük a tűzvédelmet szolgáló olyan technikai esz­közöket, amelyek a tüzet fi­gyelik, eloltják, esetleg más jellegű beavatkozást is vég­rehajtanak. Az automatikaelemek ösz- szekapcsolásával kialakított rendszer két biztonságtechni­kai szintet valósíthat meg. Az egyfokozatú rendszer önmű­ködően végzi a hőmérséklet­növekedés, füst észlelését és jelzését. A tűz keletkezését a jelzőközpont az ügyeletet el­látó személy tudomására hozza és a jelzéssel egyértel­műen meghatározza a tűz he­lyét. . , A kétfokozatú rendszer a keletkező tűz önműködő ész­lelése és jelzése után, illetve ennek hatására működésbe hozza a beépített tűzoltó be­rendezéseket is, vagyis ön­működően megkezdi a tűz oltását. E tűzoltó berendezé­sek olthatnak vízzel, habbal, porral, széndioxiddal, halon- nal. Hazánkban jelenleg csak az MMG Automatika Müvek gyárt tűzjelző központot. A központ jelenleg két válto­zatban készül: BJK—1(32 jelző áramkörrel), BJK—3 (64 jelző áramkörrel). A biz­tonsági jelző központ az aláb­bi feladatok ellátására alkal­mas: tűzjelzés, füstjelzes, lángkimaradás-jelzés, betó- r^siélzés robbanásveszély- jelzés. Á rendelkezésre álló 32, illetve 64 jelző áramkör­ből az igényeknek megfelelő­en tetszőleges számú hasznai­ható fel. Heves megyében — az ol­vasóink által is látható he­lyen — az egri Domus lakbe­rendezési áruházban találha­tó a legkorszerűbb tűzészlelo és jelző rendszer. A rendszer kiépítését a több tízmilliós raktárkészlet és az áruház igen nagy tűzterhelése indo­kolta. Az áruház portahelyi­ségében található a BJK—3 típusú biztonsági jelző köz­pont. A rendelkezésre álló 64 jelző áramkörből nyolcat tűzjelzésre, hatot betörés­jelzésre használtak fel. A nyolc tűzjelző áramkörre 8 kézi jelzésadót és 106 füstér­zékelőt telepítettek. A kézi jelzésadókat az oldalfalakra, az önműködő füstérzékelőket az eladótér és a raktárak mennyezetére szerelték fel. A közeljövőben ilyen tűz­védelmi rendszer kiépítésére kerül sor az Akadémia pisz­késtetői csillagvizsgálójában és a Gagarin Hőerőmű szá­mitó központjában. A bizton­sági jelző központ elsősorban olyan létesítmények, intéz­mények, épületcsoportok vé­delmére használható, ahol a létesítmény jellege szüksé­gessé teszi az anyagi javak és az emberéletek fokozott védelmét; a veszélyesség, a nagy értékű berendezési tár­gyak, sok személy tartózko­dása indokolttá teszi az eset­legesen kialakuló veszély- helyzet gyors és kezdeti sza­kaszban való felismerését, il­letve minden emberi beavat­kozás nélküli — automatikus — elhárítását. A biztonsági jelzőközpont ezért elsősorban Ipari üze­mekben, raktárakban, múze­umokban, pénzintézetekben, felügyelet nélküli géptermek­ben, postai és más hírközlő létesítményekben, erőmű­vekben, számító központokban színházakban, szállodákban, üzlet- és irodaházakban al­kalmaz ható. Napjaink tűz elleni véde­kezésében a múlthoz képest — különösen a könnyű szer­kezetes építési mód elterje­désével — a passzív jellegű megnövelt tűzállóságú épü­letszerkezetek, megoldások helyett az aktív tűzvédelem­nek (automatikus észlelés, jelzés, oltás) kell előtérbe kerülniük, mivel a népgazda­ság fejlődésével a potenciális tűzveszély egvre fokozódik. Soltész Tamás, tűzoltó hadnagy, Eger A New-York-i Tudósok Klubjában feszült csend ho­nolt. Az egybegyűltek a leg­különösebb látogatót várták, aki valaha is megfordult a helyiség falai között. Végre kinyílt az egyik oldalajtó, és furcsa élőlény lépett a terem­be. Villogtak a vakuk. Az élő­lény egy pillanatra megingott, mintha egyensúlyát vesztette volna, ám nyugalmát hamar visszanyerve szilárdan meg­állt a lábán, és kíváncsian ingatta a fejét. Most mindenki alaposan szemügyre vehette. Kb. 125 cm-es termetével kis majom­ra emlékeztetett, a bonobo csimpánzra. Hosszú kezei vol­tak, keskeny lábfején jól fej­lett erős ujjak, majdnem az egész testét durva szőr fed­te. Bizonyos részletek azon­ban kérdésessé tették, hogy maradéktalanul a majmok közé sorolják. Szája és füle inkább az emberéhez hasonlí­tott, mint a majoméhoz. Biz­tosan állt a hátsó lábán, s mellső végtagjai igénybevéte­le nélkül járt. Ez ámulatba ejtette a jelenlévőket — mindeddig egyetlen olyan egyedet sem ismertek, amely ilyen tulajdonságokkal ren­delkezett volna. _ Tessék — mondta Mike M iller, a harminchat éves New-York-i ügyvéd, aki el­kísérte —, önökre bízom Oli­vért, tanulmányozzák és mondják meg, ki is ő tulaj­donképpen. így ismerkedtek meg a ku­tatók a legfurcsább terem­téssel, aki az utóbbi hetven esztendőben megjelent az emberek előtt. És Olivér tör­ténete még bonyolultabbá teszi a személyével kapcsola­tos titokzatosságot. 1975. végén Miller egy ame­rikai kisvárosban járt. Ugyanekkor érkezett oda egy vándor állatkert is. A kö­zönséges oroszlánok, tigrisek és zsiráfok ketrecei között volt Olivéré is, aki azonnal felkeltette az ügyvéd figyel­mét. Mikor az eredete után érdeklődött, az állatkert tu­lajdonosa elmondta, hogy „ez a vad valahonnan a Kongó folyó nyugati partjairól szár­mazik.” Ennél többet nem tudott, ám eszébe jutott né­hány afrikai törzs legendája a „bozontos emberekről, akik a dzsungelben vándorolnak, és akiket „az ember csak egyszer láthat életében.” Fel­tételezhető, hogy Olivér kö­zülük való, más szóval rend­kívül ritka élőlény. Ennek el­lenére a tulajdonos eladta Millernek, aki magával vitte New Yorkba. Egyes tudósok véleménye szerint Olivér átlépte az em­bert a majomtól elválasztó keskeny határvonalat, és most ahhoz a csoporthoz tartozik, melybe már kis híján száz éve sorolják a hozzá hasonla­tos titokzatos élőlényeket: a jetit — a Himalája „havasi emberét”, a sascuotch-ot, a jeti amerikai változatát a Sziklás-hegységből és az ol- maszt, a Kaukázus rejtélyes lakóját. Felmerült a kérdés: létez­hetnek-e napjainkban olyan élőlények, amelyeket még nem ismer a tudomány, és amelyek a pusztulást elke­rülve a föld távoli, eldugott zugaiban élnek! Igen, létezhetnek, válaszol­ják még áz óvatos tudósok is, noha kevésbé valószínű. Min­denesetre vannak példák ilyen rendkívüli felfedezések­re. így pl. a gorilla első tu­dományos leírása mindössze 129 éve keletkezett. A cela- kanthusz nevű hal, amely a feltevések szerint több mint egymillió évvel ezelőtt ki­pusztult, 1938-ban ismét fel­tűnt Madagaszkár szigete mellett. Az első okapit (a zsiráf félék családjába tartozó emlősállat-fajta Közép-Afri- ka őserdeiben), amelyet az állatkertek látogatói láthattak csak 1918 decemberében fog­ták. Ügy vélték, hogy az egyik ritka perui majomfaj V0 26-ban kihalt, ám 1974-ben ismét látták. A jetik és a sascuotchok eredetéről megoszlik a tudó­sok véleménye. Egyesek sze­rint misztifikáció az egész, mások a hominidák (a ma élő összes emberfajta és törzs fejlődési előzményeinek ösz- szefoglaló neve) oldalágának tekintik őket, megint mások szerint a „havasi ember” ma­Négyszínű autóutak Az nia USA-ban, Pennsylva- szövetségi államában több kísérleti útszakaszt épí­tettek, amelyeknek műanyag burkolatába különféle szín­ben reflektáló üveggyöngyö­ket dolgoztak be. Azokba az összeállításunkban ezúttal a korszerű tűzvédelem kap he- ! • lyet; olvasóink tájékozódhatnak a megyében alkalmazott, legkorszerűbb védőberendezésekről is. Emellett sorozatunk újabb érdekességeket ígér a tudomány világából. Mentési gyakorlat a repülőtéren útszakaszokba, amelyek megállító jelzést, illetőleg emelkedést előznek meg, a reflektorfényben vörösen felragyogó gyöngyöket tet­tek. Ahol majd balra el sza­bad kanyarodni, ott az út­testen zöld gyöngyök világí­tanak. Ahol veszélyes he­lyek következnek, ott na­rancs színárnyalatú, ahol pedig az előzés tilos, vagy az út szűkül, ott sárgán vi­lágító üveggyöngyök borít­ják az utat. jóm, a gigantopithecus (óriás­majom) „unokatestvére”, melynek maradványait 1940- ben találták meg a Himalája lejtőin. A tudósok negyedik — legkisebb számú — cso­portja úgy véli, hogy eldu­gott vidékeken élő humanoi- dokról van szó, amelyek evo­lúciója valamilyen okból évezredekkel ezelőtt megre­kedt. Többen hangoztatták, hogy ezek az élőlények a 75 ezer évvel ezelőtt Európa és a Közel-Kelet térségeiben élő neandervölgyiek leszármazot­tai. Egyelőre mindez csak el­mélet, de, hogy állunk a bi­zonyítékokkal? Eddig a legtöbb „szemta­núi észlelés” a sascuotch- okról gyűlt össze, nemegyszer látták még Brit-Kolumbiában is. Halászok mondták el, hogy az emberhez hasonlatos élőlény a Csendes-óceán la­katlan partvidékein vándorol, mások a települések közelé­ben találkoztak vele... A ta­núk mindnyájan megegyez­nek abban, hogy sűrű, hosszú szőr borítja, és speciális kel­lemetlen szagot áraszt. Sok tudós azon a vélemé­nyen van, hogy a valóságban nem létezik sem jeti, sem almasz, sem sascuotch, és ér­velésük során a rengeteg ha­misításra hivatkoznak. Olivér esetében azonban nem lehet hamisításról be­szélni. ö valódi, azelőtt soha nem látott lény, amely élve került a tudósok kezébe. Ki­csoda Olivér tulajdonképpen? Egy csodálatos kísérlet kör­mönfont manipulációjának eredménye? Olyan egyed, melynek létézéséről napjain­kig senki sem tudott? A bo­nobo majom változata — egy azok közül, melyek a legtöbb emberi vonással rendelkez­nek? („Még nem emberek, de már nem is majmok” — mondta ezekről az antropoi- dokról (emberszabású maj­mok) Adrian Kort holland tudós.) Vagy..., vagy pedig feltételezhetjük, hogy végre megvan az evolúció rejtélyes „hiányzó láncszeme”? A laboratóriumból, ahol Olivért tanulmányozzák, ke­vés információ szivárog ki. Annyit már tudunk, hogy kb, hétéves, és kromoszómáinak vizsgálata „abnormális vonár sokat” mutatott. Am, hogy vonásai milyen értelemben abnormálisak, a tudósok még nem közölték. Mondják, hogy magatartását labilitás’jellem­zi: hol szelíd és kedves, hol agresszív. Mélyen alszik, sze­reti a gyümölcsöt és a zöld­séget. Kedveli az emberekkel való érintkezést, az állatok­ból éles ellenérzést vált ki. Az újságírók kitartó kérde- zősködésére a megfigyelést végző tudósok egyelőre csak tartózkodóan ennyit monda­nak: „A kísérletek még foly­nak.” (A Leninszkaja Szmenából ford.: Zahemszky László) Az Egyesült Államok re­pülőterein — egészségügyi alkalmazottak, tűzoltók és rendőrök bevonásával — rendszeres tűzoltási és men­tési gyakorlatokat tartanak, hogy adandó alkalommal minél hathatósabb segítséget nyújthassanak a bajba ju­tottaknak Kiderült, hogy a hagyományos oltási módok, már nem felelnek meg a követelményeknek; különö­sen nem az óriásgépeket ért szerencsétlenségek esetében, amilyen például a Boeing 747-es Jumbo-Jet. A legsú­lyosabb esetben a tűzoltóság fő feladata az, hogy a gép törzsét addig megóvja a sé­rülésektől, a felrobbanástól, ameddig az utolsó utas és a személyzet valamennyi tagja elhagyja a gépet. Itt a gyor­saság a szokásos tűzoltások­nál is fontosabb, hiszen a mentés másodperceken múl­hat. A Jumbo-Jet típusnál a feladat az, hogy egy 70 mé­ter hosszú, 60 méter szárnv- kinyúlású. maximálisan 490 utast szállító géptesten kell megkísérelni az oltást, kés­leltetni a katasztrófát, amely­ben feltöltött állapotban akár 180 ezer liter üzem­anyag is lehet! Szükségessé vált tehát elsősorban is a tűzoltókocsik kapacitásának a növelése. Ez elsősorban a tűzoltóanyag mennyiségére vonatkozik, de változik az oltási távolság, az oltóanyag, az oltóanyag szórási sebes­sége, és igen fontos a tűz­oltókocsi sebességének a nö­velése is. Ezt figyelembe vé­ve a nagyobb repülőtereken ma már legalább három ha­talmas kocsi áll rendelkezé­sére a tűzoltóknak : két tankkocsi és egy poroltóko­csi. Megfelelő gyakorlás után sikerül elérni, hogy már a cél megközelítése során mű­ködésbe hozhatók legyenek az oltóberendezések, s így már kezdetben másodper­cenként 100 kiló oltóanyagot fecskendezhetnek 60 méter távolságból a tűz fészkére. A hatalmas poroltófelhőben, m A I műsorok: RADIO Tűzoltási gyakorlat az USA egyik repülőterén (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) amely pillanatok alatt kiala­kul, a tűz nem kap égéséhez szükséges több oxigént, így a lángok gyorsan visszahú-. zódnak. Hogy a tűz ne ter­jedhessen és újra fel ne tá­madhasson, arról a két tankkocsi gondoskodik. . _ KOSSUTH 8.27 Harsan a kürtszó! 8.57 Bartók felvételeiből. 10.05 Iskolarádió. 10.30 Zenekart muzsika. 11.24 „Amit rak­tak délig, leomlott estére...” 11.39 Don Segundo Sombra. 12.35 Melódiakoktél. 14.00 Szabadpolc. 14.30 Nóták. 15.10 Gounod: Faust. 15.28 Ezeregy délután. 16.08 Kó­ruspódium. 16.45 Fuvósze- ne. 17.07 Egyenjogúság. 17.27 Zenekari muzsika. 18.15 Kritikusok fóruma. 18.30 Esti magazin. 19.15 Mu­szorgszkij: Napfény nélkül. 19.33 Népdalok. 20.00 Taar Ferenc: Sudár. 20.23 Doni­zetti: Don Pasquale (ope­ra). 23.03 Századunk zené­jéből. PETŐFI 8.33 Szovjet űrhajősdalok. 8.50 Verbunkosok, nóták. 9.30 A halottlátó. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.55 Gyermekek könyvespolca. 12.00 Üj dzsesszfelvételek- ből. 12.33 Szolnoki stúdiónk jelentkezik. 12.55 Ottó Klemperer operafelvételei­ből. 13.25 Édes anyanyel­vűnk. 13.30 Zöngészde. 14.00 Sportvilág. 17.00 Segíthe­tünk? 18.00 Mindenki isko­lája. 18.33 Hétvégi panorá­ma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Hajnal — fél évezred után. 20.53 A Tessék választani! gálaestje. 22.03 Népdalok. 23.15 Weill zenés játékai­ból. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolc) rádió 17i00 Hírek, időjárás — Fia­talok félórája. Képek az edelényi és a borsodsziráki termelőszövetkezet fiatal­jainak életéből. Szerkeszti: Dobog Béla — Vendégség­ben a TIFO „Lendület” szocialista brigádnál. Ri­porter: Pongrácz Judit — Slágerpanoptikum — 18.00 Észak-magyarországi króni­ka — Lakás- és kommuná­lis építések Miskolcon — Raktárgondok — raktárépí­tés. Idegenforgalmi tanács­kozás Egerben — Herb Al­bert és zenekara játszik — Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. .. TEJ MAGYAR 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskola­tévé. 9.25 Óvodások film­műsora. 11.05 Iskolatévé. 16.35 A Magyar Televízió szabadegyeteme. 17.25 Kuc­kó. 17.55 A szocialista vá­ros. 18.10 Telespork 18.35 A kulcs. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Egy válás története. 21.45 Fiatalok órája. 22.45 Tv-hiradö 3. 2. műsor 18.20 Világnézet. 19.00 En français. 19.15 People You Meet. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Margot Werner műsora. 20.45 Kronosz és gyermekei. 21.30 Tv-híradó 2. 21.50 Ze­nés tv-színház. C'est la guerre (tévé-opera).

Next

/
Thumbnails
Contents