Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-16 / 64. szám
e c h n i k a A XX. század hipotézisei (IV.) Akik nem ismerték a kereket... ' MAI MŰSOROK: I Sorozatunk újabb része ismét a dél-amerikai őserdők megfejtetlen titkaival foglalkozik, összeállításunk másik része is bizonyára sokakat érdeklő témával, a szőlőművelés új módszereivel ismerteti meg az olvasót. Napsugárzás és talaj érték A talajértéket eddig csupán a talaj összetétele alapján állapították meg, pedig a talajt érő napsugarak mennyisége is rendkívül fontos a növény számára. Prágai kutatók azt a kérdést vizsgálták, hogy milyen mértékben süti a nap a különböző lejtésű talajokat. Sok évi megfigyelései alapján napmegvilágítási táblázatokat állítottak össze a tereplejtés és az égtáj alapján. A jövőben az összes l:10 000-es mértékben készült talajér- ték-térképet napmegvilágítási térképekkel akarják kielégíteni. A kutatók munkája nagy nemzetközi érdeklődést keltett. Szerintük a jövőben minden haszonnövényt olyan talajon kell termeszteni, amely a szükséges napenergiát is megkapja. Ennek érdekében agrogeográfiai állomást akarnak kiépíteni, amelyen komputerek segítségével vizsgálható a napsugárzás és a növénynövekedés közötti összefüggés, valamint az, hogy mely növény számára mely terület a legalkalmasabb, a legnagyobb hozamot ígérő. Dél- és Közép-Amerika őslakói közül a maják jelentik a legnagyobb talányt a régészek és antropológusok számára Mind a mai napig nem sikerült megállapítani írásuk, vallásuk és kultúrájuk eredetét. Néhány tudós véleménye szerint vallási hiedelmeik meglepő azonosságot mutatnak az ősi Közép- és Távol-Kelet — s különösen a régi Egyiptom kultúrájával. Ennek alapján egyes kutatók arra következtetnek, hogy a maják az óceánon keresztül érkeztek Amerikába, vagy pedig — ez a . kevésbé valószínű — az egyiptomiak több ezer évvel ezelőtt felfedezték az amerikai kontinenst. Az ősi maja civilizáció egészen rendkívüli volt. Például a maják nem ismerték a kereket, noha tisztában voltak a kör fogalmával. Naptáruk kör alakú volt, s gyermekrajzok is fennmaradtak, amelyek kör alakú játékokat ábrázolnak. Jogosan merül fel tehát a kérdés, hogy civilizációjuk magas fejlettségi szintje ellenére miért nem használták a kereket, mint a közlekedési eszközök alapját? Talán tökéletesebb közlekedési eszközeik voltak? Hogyan szállították a hatalmas köveket a dzsungel kellős közepén megbújó városaikhoz és templomaikhoz, amikor közelükben nyoma sincs kőfejtőnek? Hogyhogy nem ismerték fel minden ősj és modern civilizációhoz hasonlóan, hogy a társadalom normális funkcionálásának alapját mindenekelőtt az állam különböző részei között kiépített megbízható utak képezik? (Hiszen köztudott, hogy a maja állammal egyidősen az inkáknál, perzsáknál és rómaiaknál kitűnő kőutak léteztek.) Ha nem rendelkeztek utakkal, hogyan tudták annyi évszázadon keresztül kormányozni birodalmukat? Ezekre a kérdésekre mindmáig nincs válasz, és talán éppen azért, mert a maja kultúra kutatását eddig a hagyományos szempontok szerint végeztük. És ha másként közelítenénk meg a problémát? Próbáljunk felállítani néhány hipotézist, amelyek fényt deríthetnek a maják titkára. 1. feltevés: A maják keletről jöttek. Eltérően a világ más népeitől — melyeknek mítoszai és legendái szerint a múltban megjelent egy rendkívüli képességű vezér, aki az adott népet a történelem színterére vezette (pl. a zsidóknál Mózes, a perzsáknál Kürosz, a peruiaknál a nagy Inka, az egyiptomi fáraók stb.) — a maja hagyományok sohasem szólnak civilizációjuk valamiféle n agy alkotójáról. Éppen ellenkezőleg: azt állítják, hogy ismereteiket „magukkal hozták” A hagyomány szerint nem mindig éltek Közép- Amerikában, hanem ,.a tenger túloldalán található” földről érkeztek ide. 2. feltevés: A maják más bolygóról jöttek. A maják eredetének legizgalmasabb hipotézisét nemrégiben publikálta Eric és Krög Umland régész-testvérpár. Sok éves kutatásuk adataira támaszkodva azt állítják, hogy a maják ősei a kozmoszból érkeztek a földre, és magasan fejlett technikát és kultúrát hoztak magukkal. Kozmikus rakétáik több tízezer évvel ezelőtt az északi félteke arkti- kus zónájában szálltak le, onnan azonban a nagy eljegesedés korában melegebb tájakra, azaz Közép-Ameri- kába költöztek. Az új hazában elsősorban nyersanyagot kerestek — főleg alumíniumot és uránt —, mivel isA gyöngyösi főiskolai kar kísérlete A szőlő új művelési módjai LENZ-MOSERNEK, a nemrég elhunyt híres osztrák szőlésznek, a magasművelés kialakítójának elévülhetetlen érdemei vannak a közép-európai szőlőtermesztés fejlesztésében. Az élet azonban nem áll meg, további lehetőségek után kell kutatni. Az egyik ilyen sokat ígérő próbálkozás a GDC, vagy más néven: kettős függöny művelés. (A GDC a Geneva double curtain angol szavak rövidítése. Szó szerint fordítva: genevai kettős függöny). A kettős függöny párhuzamosan, egymás mellett futó karókkal nevelt magaskordon. A kordonkarok körülbelül 160 cm magasan, egymástól legalább 1 méterre, de gyakran 1,80 méter távolságra helyezkednek el. A sortávolság 4,5—5 méter, a tőtávolság 120—150 centiméter. A sorok távolságát elsősorban az határozza meg, hogy a nagy teljesítményű erőgépek a lombozat károsodása nélkül tudjanak mozogni. A házikertben, ahol nincs szükség gépesítésre, a távolság 3,5 méterre is csökkenthető. A támberendezésnél legalább minden negyedik, ötödik tőke után oszlopot kell elhelyezni. A törzsnevelés elősegítésére minden tőke mellé karót teszünk. A kereszttartók fémből vagy fából készíthetők, csuklós megoldásúak és fölfelé elmozdíthatok. Erre a függőleges rázórendszerű szüretelőgép miatt van szükség. Házikertben merev kereszttartók is lehetségesek. A két tartóhuzal és a kereszttartók 160 centiméter magasan helyezkednek el. Több huzalra nincs szükségünk. A tartóhuzalokon kétkarú és négykarú tőkéket egyaránt nevelhetünk. Kétkarú tőke esetében az egyik kar jobbra a másik balra helyzekedik el. A kordonkarokon a fajták metszési igényétől és a tőke erősségétől függően hosszú csapokat vagy félszálvesszőgazdaságokban igen sok gondot okoz, ezt a magasművelés új formája kiküszöböli. A KETTŐS FÜGGÖNY művelésnél a jobb megvilá- gítottság miatt a vesszők alsó rügyei termékenyebbek, mint más művelésmódnál. Ezért rövidebb metszés mel■ ^ ^ -otv"Kty! ■ : ::s'' ■ ' : ! ■ • ?-'•-' '• - íí'Í Képünkön: a gépi metszéskor a traktorra szerelt szerkezet a GDC művelés egyik oldalán halad vágókét hagynak. Hajtásigazításra csak a tőkealakító metszésnél van szükség, később elhagyható. A helyesen terhelt tőkéket csak kevéssé, esetleg egyáltalán nem kell csonkázni. A karókról lelógó hajtások szabadon helyezkednek el, s így a levelek a fürtökkel együtt jó megvilágítást kapnak. A hagyományos egysíkú magasművelésnél a hajtásokat jobban össze kell zsúfolni, különösen vonatkozik ez a lengő szálvesszős művelésre. A tőkék önárnyékolása a lett is képes nagy termést adni. A termőcsapok jól elhelyezhetők, ami viszont köny- nyen arra csábíthatja a termelőt, hogy túl sok rügyet hagyjon a tőkén. Erre feltétlenül ügyelni kell. Erőteljesebben növekedő fajtáknál se hagyjunk többet tőkénként 80 rügynél, gyengébb növekedésűéinél pedig 50—60-nál. A helyes terhelés kiszámításánál — akárcsak a hagyományos művelésmódoknál — ne feledkezzünk meg a fürtnagyságról sem. A jobb raegvilágítottság folytán a hagyományos magasműveléssel összehasonlítva, azonos termésmennyiség esetén, magasabb lesz a must cukortartalma. Amennyiben nagyobb termést nyerünk, a minőség azonos lesz. A kettős függöny művelésmód napsütötte fürtjeiből készült boroknak finomabb savai vannak. A vörösbort adó fajták jobban színeződnek. A kettős függöny művelésű tőkék legnagyobb előnye, hogy segítségükkel a szőlőtermesztés majdnem teljesen gépesíthető. Lehetővé válik ugyanis a metszési munkák java részének géppel való végzése is. Az oldalt, alul és felül növő vesszőket a gép egy fűkaszaszerű vágószerkezettel távolítja el. Utána már csak egy gyors kézi igazítás szükséges. A metszés gépi előmetszés nélkül is jóval könnyebb, mint a hagyományos huzalos támberendezésnél, mert nem kell a vesszők kiszabadításával bajlódni. A gépesítés segítségével a metszés kézi munkaerő-szükséglete körülbelül egyharmadá- ra csökken. A kettős függöny művelés számára készített új típusú, függőleges rázórendszerű szüretelőgépek a tőkék lombozatát kevésbé károsítják. A GYÖNGYÖSI FŐISKOLAI kar szőlőtermesztési tanszéke egy olaszországi tanulmányút nyomán 1974. óta foglalkozik a kettős függöny műveléssel. A Leánykával, Chasselasval, Pinot Noirral és Ottonel Muskotállyal beállított kísérletek szőlészeti és borászati vonalon egyaránt jó eredményeket adtak és igazolták a külföldi tapasztalatokat. A kettős függöny művelés több nagyüzem érdeklődését is felkeltette. Remény van arra, hogy már ebben az évben behozzák az új szüretelőgépet és a metszőgépet is. A kettős függöny művelés a házikerti gazdaságokban is jól alkalmazható. Dr. Kriszten György, tanszékvezető főiskolai tanár merték a radioaktív elemeket és azok tulajdonságait... Philipp Wandenberg „A fáraók átka” című könyvében (Bern, 1973) egész sor esetet ír le, amikor az ősi múmiákat tanulmányozó archeológusok váratlanul elpusztultak. Többen rejtélyes körülmények között haltak meg, a betegség tünetei azonban mindig ugyanazok voltak : hányinger, magas láz, eszméletvesztés. Az orvosok szerint megbetegedésüknek az volt az oka, hogy a halottak amulettjeit radioaktív uránból készítették. De térjünk vissza a majákhoz. a váratlan megjelenésükről szóló hipotézis mellett Eric és Krög Umland a következőkkel érvelnek : — A maja városokhoz az építőanyagot a dzsungelén keresztül csak helikopterekkel lehetett szállítani. — Az egyes városok között nem volt sem út, sem egyéb szárazföldi vagy vízi közlekedési lehetőség. Ezeket a tényeket figyelembe véve a következőket feltételezhetjük : A maják valószínűleg naprendszerünk egy másik bolygójáról érkezett jövevények leszármazottai voltak. Az Umlandék által X-nek nevezett bolygó talán azonos az egyes publikációkban szereplő hipotetikus Phaeton bolygóval. Egykor a Phaeton állítólag a Nap körüli pályán keringett, a Mars és a Jupiter között. Ma ezen a helyen egy aszteroidöv található. Meglehet, hogy ez az elpusztult Phaeton maradványa. Elképzelhető tehát, hogy ezen a bolygón valaha magasan fejlett civilizáció létezett, amely kozmikus katasztrófa következtében elpusztult. Az életben maradottak űrhajókon menekültek. Erre tulajdonképpen csak egy bizonyíték van, az is meglehetősen gyenge: a maják kétféle kalendáriuma. Az egyik szerint 260 napból állt egy esztendő — ezt hozták magukkal az idegen bolygóról. A másik szerint 365 nap volt egy évben. Miként az Umland-testvérek mondják, a maják először a „hazai” naptárt használták, de miután meggyőződtek arról, hogy végleg a földön kell maradniuk, áttértek az új időszámításra. 3. feltevés: A maják légi utakat használtak. B. le Per French „Titkok kutatása” című könyvében közli Dél-Amerika egy érdekes térképét. A térképet egyenes vonalak szelik át: az első a bolíviai—perui határon fekvő Titicaca-tótól Venezuela fővárosáig, Cara- casig tart, a második Cara- castól Cuscóig, Peru ősi fővárosáig, a harmadik a két előzőt köti össze déli végüknél. Az így keletkezett háromszögben találhatók Dél- Amerika legkevésbé feltárt területei, amelyeken óriási hegyek és közéjük ékelt völgyek, valamint a nyugat- amazóniai és dél-venezuelai dzsungelek terülnek el. French azt írja, hogy éppen ebben a körzetben észlelték a legtöbb UFO-t (ismeretlen eredetű repülő objektumot), más néven repülő csészealjat. Ugyancsak arra van a Nasca fennsík, ahol hieroglifikus jelekkel, valamint különböző mértani alakzatokkal ellátott óriási sziklák láthatók. Rendeltetésüket eddig még senki nem tudta megállapítani. Danikén szerint ez a 37 mér- földes fennsík valaha repülőtér volt. Ha ez a hipotézis igaz, akkor valószínű, hogy ugyanilyen repülőtereik voltak a majáknak is. A maja városok között tehát légi közlekedés lehetett !... Látható tehát, hogy egyelőre a maja rejtélynek még kis részét sem fejtették meg. Származásuk, kultúrájuk és civilizációjuk, sőt a történelem színpadáról való hirtelen lelépésük napjainkig titok. (A Lentnszkaja Szmenából ford.: Zahemszky László) KOSSUTH 8.27 Harsan a kürtszó! 8.57 Schubert muzsikájából. 10.05 Iskolarádió. 10.30 Zenekari muzsika. 11.25 Vegyük vagy csináljuk? 11.40 Don Segundo Sombra. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél. 14.00 Viharvirág. 14.30 Népi zene. 15.10 Kórusmuzsika. 15.28 Ezeregy délután. 16.08 A Magyar Rádió novellapályázata. 16.34 Saint-Saëns: Az álla-> tok farsangja. 17.07 Olvastam valahol... 17.27 Renata Tebaldi operaáriákat énekel. 18.15 Kritikusok fóruma. 18.30 Esti magazin. 19.15 Népi zene. 19.40 Szim- fónikus zene. Kb. 21.40 Népdalok. 22.20 Világhírű előadóművészek. PETŐFI 8.33 Slágermúzeum. 9,15 Fúvósesztrád. 9.33 Az abszolút fegyver. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.55 Ifjúsági könyvespolc. 12.00 Cigánydalok. 12.33 Miskolci stúdiónk jelentkezik. 12.55 Régi híres énekesek műsorából. 13.25 Édes anyanyelvűnk. 13.30 Zenevár. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 München négy szemmel. 16.33 Kívánságkabaré. 17.00 Zenei tükör. 18.00 Mindenki iskolája. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Rövidzárlat. 21.11 Könnyűzenei olimpia. 21.41 Liszt transzcendens etűdökből. 22.08 Nóták. 23.00 Operetthangverseny. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci' rádió 17.00 Hírek, időjárás. — Feketén, fehéren. Kemizálás és környezetvédelem. Riporter: Tolnai Attila. — Slágerpanoptikum. 18.00 Észak- magyarországi krónika. — Fiatalok Miskolcért. — Miskolc a fiatalokért. (Tanácskozott a Heves megyei Pedagógus Szakszervezet). — A Santo Kalifornia együttes felvételeiből. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. ., TEJ MAGYAR 9.00 Tévétorna. 9.05 Iskolatévé. 9.30 Egy lépcsöház — egy őrs (Riportfilm). 11.30 Cimbora. 14.40 Iskolatévé. 16.40 A Magyar Televízió szabadegyeteme. 17.25 Gyümölcsöző változások. 17.55 Telesport. 18.25 Barátságban földdel, vízzel, levegővel. 19.30 Tv-hiradö. 20.00 Jogi esetek. 20.40 Amerikai filmsorozat. 21.30 Soroksári út 160. 22.10 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.20 Világnézet. 19.00 En franciás. 19.15 Orosz nyelv- tanfolyam. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Petrov Vodkin, a festő (Szovjet képzőművészeti film). 20.20 Izland (NSZK rövidfilm). 20.40 Tv-híradó 2. 21.00 Nemzetközi ifjúsági figyelő. 21.25 A Wardinok asszonyai (NDK tévéfilmsorozat).
