Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-15 / 63. szám

1 Gomblyukadban kokárda Nemzeti színunk története Úttörőkről — úttörőknek Tavaszi kirajzás Rövidesen beköszönt a ta­vasz Bizonyára a téli hóna­pokban is sokat tartózkodta­tok a szabadban — a Blikk­ben, vagy a Mátrában —, a friss levegőn, de most még inkább törekedjetek arra,-> hogy az összejöveteleiteket ne a zárt helyiségekben, tan­termekben, klubszobákban tartsátok meg. S ha már kimentek a sza­badba. mindjárt azt is be­széljétek meg, hogyan tudná­tok ti is megvalósítani a ta­vaszi kirajzás elnevezésű, három szakaszból álló őrsi programot. Elmehettek pél­dául egy közeli forradalmi esemény színhelyérer^s ^meg- hívhatjátok kalauzul a még élő résztvevőket, veteráno­kat, szemtanúkat, vagy a történetek jó ismerőit. De megrendezhetitek ezt az első szakaszt a sport, a játék je­gyében is. A meghívottakkal sportoljatok, játszatok együtt. Készítsétek elő köz­ben az áprilisi őrsi túrákat is. A szervező, előkészítő mun­kában kapjon fontos felada­tot az őrs minden tagja. A tavaszi kirajzás máso­dik szakasza az őrsi portya. Az előző túrák rövidek vol­tak még, a második szakasz útjait már komolyabb távol­ságra tervezzétek. Gyalogol­jatok például annyi kilomé­tert, ahányadik osztályba jár­tok, vagy az életkorotokkal azonos számú kilométert te­gyetek meg kerékpárral. Ez a második szakasz valójában: próbatétel a szabadban. Ezért a korábban tanult mozgásos és sportiátékokat elevenítsé­tek fel versenyszerű formá­ban. Említsünk is meg néhá­nyat ötletként ezek közül: talicskázás, pókjárás, béka­ügetések, szökdelések, fogó- játékok, függeszkedés, fekvő­támasz, bukfencverseny. Vagy itt vannak a különböző labdajátékok: célba- és tá­volba dobás, lábtenisz, tollas­labda. A harmadik szakasz az őr­si majális. Az első két túrát őrsi keretben tettétek meg, most viszont minden őrs egy Kuba -1978. helyen gyülekezik. Ezt a har­madik szakaszt össze lehet kapcsolni az erdők napjára rendezett programokkal. En­nek az időpontja már való­színűleg májusra esik. A túra célpontjául válasszatok ki egy kedvelt kirándulóhelyet, vagy azt az erdőrészt, ame­lyet a csapatotok védetté nyil- vánitott, s ahol egész évben ügyeltetek a természet há­borítatlanságára. A tavaszi kirajzás alkal­mával azonban az legyen a legfontosabb, hogy minden pajtás cselekvő résztvevőjévé váljék a túráknak, a progra­moknak. Piros-fehér-zöld nemzeti színünk álig több, mint száz esztendeje díszíti hazánk zászlaját és címerét, noha több évszázad zászlóinak ha­gyományos formái, színei öt­vöződnek bennük. A nemzeti színek, a nemzeti zászló tör­vénye« elismertetéséért az ország haladó erői az 1789-es nagy francia forradalmat kö­vető évektől küzdöttek. Ere­detük azonban jóval korább­ra, a honalapítást követő időkre nyúlik viasza. Történeti forrásaink bizo­nyítják, hogy már a honfog­laló magyar törzseknek is Voltak zászlóik. Az Árpád­ház első királyai a méltóság kifejezését szolgáló bíbor­színű lobogók alatt vezették hadba csapataikat III. Béla uralkodása idején jelent meg a címeren és a zászlón a vö­rös alapon nyugvó kettős ezüstkereszt, nem sokkal ké­sőbb pedig a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező. A XV század végéig a kirá­lyi zászlók és a címerek mindkét változatát használ­ták, ám a vörös-fehér együt­test ekkor már magyar szí­neknek tekintették. A Habsburg-el nyomás csaknem teljesen megszün­tette a magyar zászló és cí­mer használatát. Az ősi pi­ros-fehér összeállítást a ma­f iíázzunk együtt! Hogyan éljünk? Egy mozgalom gyengéje- ereje a megszokás. A kiala­kult, jól bevált keret segítő váza lehet az értékes tarta­lomnak, a legjobb forma sem nélkülözheti azonban a meg­újulást. Ami újdonság visz- szahat: nem hagyja, hogy a megszokás közömbösséggé váljék. Jó ideje, hogy ifjúságunk tavaszi tevékenységét a for­radalmi Ifjúsági napok fog­ja össze. A „három tavasz” ünnepe jelenti azt a sikeres és elfogadott keretet, amely évről évre formálódó tartal­mával méltán emelkedik a legeredményesebb mozgal- niak közé. Az idei rendezvénysorozat a hagyományos keretet né­miképp sajátos tartalommal tölti meg. Nem változik a forradalmi ifjúsági napok célja: fiataljaink, hétköznapi munkájukban csak egy-egy pillanatra megállva, köszön­tik hazánk legnagyobb ünne­peit, március 15-ét, március 21-ét és április 4-ét. Változik VIT-totó gyár gyalogság vörössel és fe­hérrel vágott pajzsai, a hu­szárok dzsidáin lobogó zász­lócskái őrizték meg e keserű évszázadokban is. Feljegyez­ték, hogy Rákóczi kurucsere- gei vörös-fehér „ezredzász- lók” alatt indultak csatába. Az ősi magyar szinek mel­lett a hármashalom zöldje vált nemzeti zászlónk har­madik színévé: ezt a motívu­mot a XIV. században „iktat­ták” a címerbe, az ezüst ket­tőskereszt talpa alá. A „szín­háromság” azonban csak két évszázad múltán kezdett együtt megjelenni. A piros-fehér-zöld viszony­lag lassan honosodott meg. A Rákóczi-kor kutatói nem ta­lálkoztak vele. Mária Terézia viszont egy 1743-ban kiadott rendeletében a királyi had­sereg gyalogsága részére olyan fehér színű ezred- illet­ve fűzöld színű századzászló­kat vezetett be, amelyeket vörös-fehér és zöld lángnyel­vek szegélyeztek. Egyesek szerint ez az intézkedés csu­pán heraldikai véletlennek tekinthető, mások szerint a magyar színek felvételét je­lentő tudatos intézkedésről volt szó A tudomány nem döntött egyértelműen — vi­szont tény, hogy Mária Te­rézia a Szörény vármegyének kiadott armárisában, címer­adományozó okiratában a fe­azonban az ünneplés módja. A három önálló ünnepen ki­emelkedik az esemény sajá­tos jellege: az 1848—49-es forradalom és szabadságharc nemzeti tartalma; a Tanács- köztársaság nemzetközi je­lentősége és a felszabadulás: népünk legnagyobb ünnepe. A másik érdekesség az a* országos vita, amely — Ho­gyan élünk, hogyan éljünk? címmel — idén már végig­követi a forradalmi ifjúsá­gi napok egész eseménysorát» Fiatalok — KISZ-tagok és a mozgalmon kívüliek egya­ránt — találkoznak vitakö­rökön, klubösszejöveteleken, taggyűléseken, továbbképzé­sen, hogy életkörülményeik, tapasztalataik alapján vitas­sák meg a fiatalság életét. Találkoznak, hogy közösen adjanak választ a kérdésre — hogyan éljünk? —,s hogy együtt keressék meg — ho­gyan éljünk? —xz egyén és közösség tevékeny, gazdag életének lehetőségeit. À vita egyik kérdése már e'dőlt: éljünk — egészsége­sen! Ezt a célt szolgálja az Edzett ifjúságért tömegsport­akció, amelynek egyre na­gyobb sikere van a fiatalok között. Az egymás közti be­szélgetések azonban ezzel nem fejeződtek be, a vita nem zárult le. A fiatalokat, ugyanis a „hogyan élünk, hogyan éljünk” kérdésében még egy sor dolog izgatja, foglalkoztatja. Vitázzunk hát együtt, vár­juk a leveleiteket, hogy meg­teremthessük a közös válasz­adás, a véleményalkotás le- l hetőségét... hér-vörös-zöld háromságot magyar színnek nevezte. A XVIII. század végétől á polgári átalakulás, a nemzeti függetlenség harcosai a nem­zeti állam jelvényének tekin­tették — ekkor már megha­tározott sorrendben — a pi- Tos-fehér-zöld szint. Martino­vics Ignác elfogatása után úgy vallott, hogy e színeket kívánta nemzeti színekként bevezetni. Az 1840-es évek­ben egyre szélesebb mérete­ket öltött Magyarországon a nemzeti színnek forradalmi jelvényként való viselése. A reformkor országgyűlésein az ellenzék felemelte szavát a nemzeti szinek mellőzése mi­att. A kormányzat nem vette figyelembe tiltakozásukat, s csak az 1848. március 15-i forradalom vívta ki a magyar nemzeti szín és az ország cí­mere szabad viselésének jo­gát. „A nemzeti szín és az or­szág czímere ősi jogaiban visszaállíttatik” — rögzíti a forradalom győzelme után született törvény első cikke­lye. Évszázadok óta az 1848— 49-es szabadságharcban küz­döttek először nemzeti zász­lók alatt a magyar katonák igazi érdekeikért: a haladá­sért, a függetlenségért. A pi­ros-fehér-zöld nemzeti zászló ebben a harcban vált a nem­zeti függetlenség és a haza jelképévé. Szerdáim — szerdáig Programajánlat fiataloknak Március 15: — Koszorúzás, ünnepi meg­emlékezés Kápolnán (10 óra), Egerben a Petőfi-szobornál és Lenkey János sírjánál (15 óra), nagygyűlés Gyön­gyösön, a mezőgazdasági fő­iskolán (16,30 óra), megemlé­kezés Hatvanban a Kossuth téri emlékműnél (10 óra). — Gyöngyös — Gárdonyi Géza diáknapok rendezvé­nyei a Fegyveres Erők Klub­jában és a Mátraalji Szénbá­nyák kultúrtermében (9 óra). Március 17—18—19: — Vasgyűjtési napok a me­gyében. Március 18: — Verpelét A Tanács- köztársaság katonája voltam. Találkozó Dancz János 19-es veteránnal a Fegyveres .Erők Klubjában. Március 19: — Eger — Kassák Lajos, emlékkiállítás a Megyei Mű­velődési Házban (10 óra). — Bélapátfalva — Koíacs- kovszky-emléktúra, ifjúsági találkozó (9 óra). — Heves — járási ifjúsági találkozó (16 óra). A XI. Világ Ifjúsági Ta­lálkozó megyei előkészületei­nek jegyében a KISZ egri vái'osi bizottsága, valamint a megyei kórház KlSZ-bizott- sága VIT-totót indít. A tizen­egy fordulós „Ki tud többet a VIT-ekrŐl” versenybe bárki benevezhet. A helyes megfej­téseket beküldők között min­den alkalommal — kétheten­ként — öt darab 50 forintos könyvutalványt sorsolnak ki. A vetélkedő főnyereménye 1 db kazettás magnetofon, amelyet a 11 forduló helyes megfejtői között sorsolnak majd ki. A totó megfejtéseit az egyes fordulók megjelenését követő hét csütörtökéig kell bekül­deni az alábbi címre: Heves megyei Tanács Kórháza, KISZ-bizottság ifjúsági klub­ja, 3300 Eger. Széchenyi u. 27. A feladó pontos nevét, címét és irányítószámát is tartalma­zó borítékra írják rá: „VIT- totó". AZ I. FORDULÓ KÉRDÉ­SEI 1 Mikor volt az első VIT? 1947. június 1 1947. július 2 1946. augusztus x 2. Hol volt az első VIT? ___Bées 1 . P rága 2 Moszkva x 3. Hány ország küldöttei vettek részt az első VIT-en? 73 1 52 2 85 x 4. Melyik ország fővárosá­ban hangzott el először a DÍVSZ himnusza? Ausztria 1 Lengyelország 2 Csehszlovákia x 5. Melyik VIT-en vett részt Papp László? Prága 1 Bukarest 2 Berlin x 6. Melyik városban volt a DÍVSZ első székhelye? Prága 1 Párizs 2 Moszkva x 7. Mikor volt a Kubai Kom­munista Párt I kongresszu­sa? 1975. december 1 1972. november 2 1973. július x 8. Mennyi Kuba lakossága? 5 millió 1 3 millió 2 , 9 millió x 9. A lakosság hányadrésze 16 éven aluli? Egyharmada « 1 . Fele -JSa»* 2 Kétharmada x 10. Mikor volt a Moncada- laktanya ostroma? 1952. július 1 1953. július 2 1955. július X 11. Mikor vonult be a Fídel Castro hadserege Havannába? 1957. január 1 1958. január 2 1959. január x 12. Mikor kíséreltek meg Kubában partraszállást az amerikai támogatást élvező emigránsok ? 1960. 1 1959. 2 1961. x 13. Mi az UJC jelentése? Kommunista Ifjúsági Szövetség 1 Egyetemi Ifjúsági Szövetség 2 Felkelő Fiatalok Szövetsége x 13-fi Hányfilmszfnház van Havannában ? 70 1 45 2 94 x A második forduló kérdé­seit, valamint a nyertesek névsorát két hét múlva közöL. jük. _____________ MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.57 Labirintus. 9.12 Beszél­ni nehéz. 9.24 Ludovic Spie- sa énekel. 9.44 Nemzeti dal. 10.05 Kossuth, akinek csak egy év adatott. 10.40 Vála­szolunk hallgatóinknak. 10.55 Magyar előadóművé­szek. 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Rónai György: Kaku- csi rózsák. 13.30 Népi zene. 14.00 Ezeregy délután. 14.30 Operakórusok. 15.10 Iskola­rádió. 15.50 Fúvószene. 16.10 Kóruspódium. 16.44 Minden­ki iskolája. 17.07 A gyógyító víz. 17.32 48-as dalok, Kos- suth-nóták. 17.55 Holnap közvetítjük... 18.30 Esti magazin. 19.15 Gondolat. 20.00 Kocsis Zoltán felvé­teleiből. 21.17 Népdalest. 22.30 „Jersze emlékezzünk!” 23.30 Zenekari muzsika. PETŐFI 8.33 A márciusi naphoz. 8.50 Magyar tájak dalaiból. 9.15 Dzsessz-felvételekből. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.33 A Szabó család. 12.00 Fé­nyes Szabolcs műveiből. 12.33 Zenekari -muzsika. 13.33 Ibert: Kis szvit. 14.00 A Petőfi rádió zenés délu­tánja. 15.36 Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkő­zésekről. 16.25 Egészségün­kért! 16.33 „Teli torokból”. 17.00 Ötödik sebesség. 18.00 Egy kis figyelmet kérek! 18.10 Kacsoh Pongrác—Hel- tai Jenő: Jgnos vitéz. 18.33 A tegnap slágereiből. 19.23 Szentirmay. és Dankó-nó- ták. 20.00 Könnyűzenei olimpia. 20.33 Diákkönyvtár hangszalagon. 21.20 Adam: A longjumeau-i postakocsis (Opera). 23.02 Gonda Já­nos szerzeményeiből, 23.30 Déryné (Filmzene). Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás. — Gyári belépő. A Beton- és Vasbetonipari Művek Mis­kolci Gyárában. Riporter: Sütő Enikő. — A beatked- velőknek. — Tíz perc mező- gazdaság. Kertészeti és me­legházi munkák a termelő- szövetkezetekben. Riporter: Borsodi Gyula. — A tardi népdalkör felvételeiből. — Beszélgetés Jan Hanakkal, a Lorenzaccio díszletterve­zőjével. Riporter: Antal Magda. — Sport. — 18.00 Észak-magyarországi kró­nika— (Koszorúzási ünnep" ségek Miskolcon. — Ülése­zett az SZMT elnöksége). — A zeneszerző-énekes : Fre- derich Françoise. — Hír­összefoglaló, lap-' és műsor­előzetes. .. Három tavasz A szépirodalmi, a történelmi forrásmunkák, valamint a hanglemezek gazdag választékával várja a fiatalokat a for­radalmi ifjúsági napok alkalmával a gyöngyösi városi­járási könyvtár. A három tavasz ünnepére való felkészülés pillanatában kaptuk lencsevégre Deák Adriennt és osztály­társait, a Berze Nagy János Gimnázium tanulóit. . _____,................................... (Fotó: Szabó Sándor) M AGYAR 8.30 Tévétorna. 8.35 Iskola­tévé. 10.00 Delta. 10.25 Égj, hogy világíts! 11.45 Most mutasd meg! 12.15 A titok­zatos Schut (NSZK ka­landfilm). 14.40 Iskolaté­vé. 16.30 Egymásért. 16.50 Perpetuum mobile. 17.35 Rólunk van szó! 18.05 Egészségünkért. 18.15 Jubi­leum. 18.50 Szépen, jól ma­gyarul. 19,20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. .20.00 Az ünnepelt. (Tévéjáték). 21,25 Az ég ostroma. 22.25 Tv-hí- radó 3. 2. MŰSOR 20.01 A modern festészet előfutárai (Angol filmsoro­zat), 20.40 Rövid portré 20.55 Tv-híradó 2. 20 Asztalitenisz EB.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents