Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-12 / 37. szám

Pravda Heti külpolitikai összefoglalónk ' ' ' aaaaAAAAA/SAAAA/V\AAAAWA(WWWV^AAAA/>A//'WA/A/WWWVWWWV ) { A bét címszavakban: s étfő: < Megkezdődött a Berezina-hadgyakorlat, amelyre amerikai } meg ügyelőket is meghívtak — Tíz év óta először: pakisz- < tani—indiai külügyminiszteri találkozó S edd: >. Giscard d’Estaing és Schmidt kancellár megbeszélése Pá- > rizsban — Berlinguer közlése arról, hogy az Olasz Kom- é munista Párt nem követel magának miniszteri tárcákat > zordat í Leonyid Brezsnyev fogadta Moszkvában a hivatalos műn- > kalátogatáson ott-tartózkodó Kreisky osztrák kancellárt — < Véget ért Púja Frigyes belgiumi látogatása, közös közle- 5 ményt adtak ki a belga—magyar tárgyalásokról j í Csütörtök : \ Szadat hazatérőben Londonban találkozott Callaghan brit > < kormányfővel, majd Hamburgban Schmidt kancellárral — s < Magyar küldöttségvezetők felszólalása a bécsi haderőcsök- ? < kentési értekezlete» és a genfi leszerelési bizottságban 5 Péntek: < s Az etióp hadsereg előnyomulása Ogadenben — Bejelentet- 5 < ték, hogy Asszad Szíriái államfő Moszkvába látogat — Li- s s bánon fővárosában újabb tűzharcokra került sor ? Szombat: ? Szadat Salzburgban Kreisky osztrák kancellárral találko- s > zott — Bécsben a közel-keleti helyzet megvitatására ké- z < szülnek a szocialista intemacionálé pártjainak küldöttel — i i New Yorkban a dél-afrikai külügyminiszter Namíbia füg- z é getlenségének ügyéről tárgyal s VAWWvWWWVNAWWWAWyWVWWVWVSMWWWMAWVSAAWWW A hét 3 kérdése Nem voltak elégedettek a világsajtó hírmagyarázói a Carter—Szadat tárgyalások­kal: nehéz volt állást Coglal- niok, hiszen egyrészt azok a legnagyobb titokban zajlot­tak le, másrészt a legellenté­tesebb nyilatkozatok hangzot­tak el a végén. Mit vihetett hát haza Szadat a táskájában a hosszúra nyúlt látogatásá­ról? Nagy figyelmet keltett Kreisky osztrák kancellár moszkvai útja is, amelynek során fogadta őt — bár ez eredetileg nem szerepelt a hivatalos munkalátogatás programjában — Leonyid Brezsnyev is. Mi a szovjet- osztrák tárgyalások mérlege? Az Egyesült Államok ható­ságai kiutasították a Vietna­mi Szocialista Köztársaság ENSZ-beli nagykövetét egy kémkedési ügy kapcsán. Mi lőhetett ezzel a döntéssel Washington célja? .Szadat hosszúra nyúlt amerikai látogatása végén mit vihetett haza táskájában? Az egyiptomi elnök nyil­ván kettős céllal utazott Wa­shingtonba: amerikai támo­gatást szerezni az Izraeliül folyó alkudozásaiban és ame­rikai fegyvereket szerezni... Természetesen az F—15-ös harci repülőgépeket koránt­sem Izrael ellen akarná be­vetni ! Békés, sőt baráti érzel­meiről biztosította minden alkalommal a hallgatóságot, akár a nemzeti sajtóklubban szónokolt, akár a szenátorok előtt. Az amerikaiak rokon- szenvét azzal akarta meg­nyerni, hogy kilátásba he­lyezte: a fegyvereket, ame­lyekéi kapni fog. úgy hasz­nálná. ahogyan azt .,a -zabad világ érdekei” megkövetelik. Tehát, — s mindjárt talált egy időszerű példát — eset­leg Etiópia ellen fordítaná (Okfejtése az volt, hogy az Egyiptomnak életet adó Ní­lus vizei Etiópiából érkeznek, a kairói kormánynak tehát kötelessége odafigyelni, ami a Nílus förrásvidéken törté­nik ...) Világos, hogy Szadat felis­merte: az USA a Közel- és a Közép-Keleten Izrael, Irán és Szaüd-Arábia hármasára lá- maszkodik. ezek politikai, gazdasági és katonai befolyá­sát egvre növelve tulajdon­képpen Egyiptomot a másod­rendű országók sorába szo­rítja. A másodrendűiéi ’ztán kevesebb külföldi tőkebe,-u- ház.ást, kevesebb hitelt, ke­vesebb kereskedelmi kapcso­latot eredményez. Egyiptom vezetőit pedig szorongatja a roppant társadalmi feszült­ség az elnyomott tömegek elégedetlensége Szadat azt is tudhatja, nogv az amerikai hadiiparnak is nagy szolgá'atot tesz. na ve­vőként jelentkezik harci re­pülőgépekre és rakétákra Az JAi&. február 12., vasárnap egyiptomi hadsereg esetleges átfegyverzése sok-sok milli­árdos üzlet lehet az USA ha­di monopóliumainak! Persze,, a dolog nem ilyen egyszerű. Szadat békeszóla­mai egy csapásra még nem fordították meg a közhangu­latot és a szenátorok véle­ményét az Egyesült Államok­ban. Szadat érezhette, hogy milyen kemény fába vágta a fejszéjét, mert egyik-másik nyilatkozatában már keserű­en emlegette esetleges kény­szerű távozását, kudarc ese­tén a lemondását... Kudarc pedig főként ott vár rá, hogy az USA aligha fog igazi nyomást gyakorolni Izraelra a — palesztin Kér­désben Szadatnak viszont az arab világ szeme előtt ezen a területen kellene valamilyen eredményt elérnie: az ónálló palesztin állam megteremté­sét tulajdonképpen még az amerikabarát arab politiku­sok többsége is sürgeti. A Begin-kormány azonban pil­lanatnyilag még a legszeré­nyebb engedményekre sem mutat hajlandóságot. Igaz, a látogatás vége felé Washingtonban egyszerre csak meglepő nyilatkozat hangzott el, s ez helytelení­tette az izraeliek eljárását, amellyel a megszállt arab területeken újabb települése­ket létesítenek, de a világ­sajtóban a hírmagyarázók nagy többsége úgy vélte, a meglepő állásfoglalás csak .szépségtapasz volt Szadatnak a sikertelenség miatt szé­gyenpírban égő arcára. Mi a szovjet—osztrák tárgyalások mérlege? Alighanpm tévedés lenne a Szovjetunió és Ausztria vezetőinek moszkvai tárgya­lásait annak arányában meg­ítélni. hogy egy 250 milliós, hatalmas ország és egy 8 mil­lió lakosú kis ország képvi­selői találkoztak. Egyrészt gazdasági szempontból lehet­nek és lesznek a szovjet— osztrák tárgyalásoknak jelen­tős eredményei. Ausztria ipa­ra fontos újabb szovjet meg­rendelésekhez jut, másrészt politikai szempontból várha­tók lényeges következmé­nyek. Kreisky kancellár moszk­vai útjának politikai jelentő­ségét az is megadta, hogy is­mét felfigyelhetett arra a világ: a békés egymás me.l- lett élés milyen hasznos és hatékony az országok, népek sorsának alakulásában. Az osztrák példát a jövő száza­dok történelemkönyveiben is tanítani fogják: a második világháború után ttz eszten­dővel — hidegháború jegé­nek első olvadásakor Auszt­riában szűnt meg a négyha­talmi megszállás és a meg­osztottság. — elsősorban a Szovjetunió békepoll fikájá­nak eredményeként. Cserében Ausztria i.s tartozik Európá­ban hozzájárulni az enyhü­léshez. éppen Kreisky kancel­lár szem él yds diplomáciai sú­lyának igénybevételével (Kreisky a hét végén Salz- ourg'oan Szadatta! találko­zik, majd a szocialista inter­nacionálénak a közel-keleti kérdést tanulmányozó kül­dötteivel Bécsben tárgyal. Minden bizonnyal szóvá te­szi, mit hallott Moszkvában, hogyan ismerte meg a Szov­jetunió álláspontját.) A szovjet—osztrák gazda­sági tárgyalások eredményeit " érdeklődéssel várta Ausztria gazdasági életének számos vezetője, ugyanúgy a foglal­koztatottságért aggódó mun­kásság is. Hiszen a Szovjet­unióba irányuló export növe­lése friss levegőhöz juttatja a tőkés válság miatt fulladozó osztrák ipart. Mi lehetőit Washington célja a vietnami ENSZ-nagykövet kiutasításával? Egy személyes élményem­mel kezdem: egy harmadik világbeli, igen tekintélyes or­szág vezető diplomatája, azt mondta nekem egyszer bizal­mas beszélgetésben, hogy 1995-öt. az ENSZ fennállásá­nak ötvenedik évfordulóját már nem New Yorkban fog­ják megünnepelni... A Manhattan üvegpalotájából elöbb-utóbb elköltöznek a tagországok küldöttei, hiszen a diplomáciai szaknyelv sze­rint „fogadó ország” nem a legbarátságosabb az ENSZ- tagállamok nagy többségé­hez ... Sok esetben előfordult már. hogy színes bőrű diplo­matákat „összetévesztettek” a harlemi néger gettó lakóival és ugyanolyan bánásmódban részesítették. Ami most történt, termé­szetesen messze túlmegy az ilyen eseteken: az amerikai hatóságok hivatalosan távo­zásra szólították fe a Vietna­mi Szocialista Köztársaság ENSZ-képviselőjét. A kiuta­sítás indokaként egy kémhis­tóriát tálaltak fel. Ilyesmire még nem volt precedens! Az ENSZ negyed- százada „lakik” New York­ban, de soha még egyetlen ország ENSZ-nagykövetével szemben ilyen drasztikus in­tézkedésre az amerikai ható­ságok még nem szánták el magukat. Nyilvánvaló, hogy tudatosan keresik a Viet­nammal való kapcsolat meg­rontásának lehetőségét. A nagykövet kiutasítása össze­függhet azzal, hogy az USA elzárkózik a még Nixon ál­tal vállalt jóvátételi kötele­zettség teljesítése elől. Idő­ben pedig egybeesik ez az amerikai intézkedés a viet­nami—kambodzsai konflik­tussal, amelynek kínai vonat, kozásai ismertek, — nos, nem állhat messze az igazságtól a fal tételezés, hogy Washing­ton Pekingnek is kedvében kívánt járni a Vietnam el­leni barátságtalan lépéssel. Páífy József Lázár György miniszterel­nök meghívására hétfőn hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezik Mirháéi Manley, Jamaica kormány­fője. Jamaica akár a Karib- térség majdani, második Ku­bájává is fejlődhet — hall - juk-olvassuk mind gyakrab­ban vendégünk hazájáról. A Összefoglaló a S£8RLT"-2*riil Miniszteri határ menti találkozó Romány Pál magyar és Josef Nagr csehszlovák szö­vetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter feb­ruár 10—lí-én Komáromban határ menti találkozón vett részt. Tájékoztatták egymást a két ország agrártermelésé­nek helyzetéről és a fejlesz­tési elképzelésekről. Megálla­pították. hogy az eddig ered­ményes volt, és adott a lehe­tőség továbbfejlesztéséré. El­sősorban a növénynemesítési és a baromfitenyésztési bosz- szútávú együttműködés ki­alakításában, továbbá az élelmiszeripari termeléssza­kosítás és a választékcsere bővítésében rejlik komoly lehetőség. A találkozó alkal­mával Magyarországon és Csehszlovákiában mezőgaz­dasági és konzervipari üze­meket látogattak meg. Új világrekord az űrbéli MOSZKVA Az eddigi „csúcstartók” Szevasztjanov és Klimuk, gratuláltak az új rekorderek­nek: Romanyenkónak és Grecskónak szombaton. A Szál jut 6. személyzete, űrutazásának harmadik hó­napjában tart már. Most lé­pett a 10. hétbe, s ezzel hosszabb időt töltött a világ­űrben, mint bármely más szovjet űrhajós, akik közül eddig a Klimuk—Szevasztja­nov kettős állt az élen 63 nappal. A szombat egyébként ren­des munkanap volt a Szaljut 6. fedélzetén: az űrhajósok több feladatot is végrehajtot­tak. Kipróbálták azokat az orientációs műszereket, ame­lyek mind a Földnek a nap­tól megvilágított oldalán, mind pedig a sötétben levő oldalon elvégzik az űrállo­más beirányzását. Folytatták megfigyeléseiket a Föld fel­színéről, az északi fényről, az úgynevezett ezüstfeihőkről. Ezt a két témát amúgy is kedvelik, s eddigi megfigye­léseik alap ián a földi szak­tudósok számos különmeg- bfzatást. részfeladatot i3 ad­tak nekik. Előkészületi mérkőzések: Videoton—Várpalota 6—9 (1—0) MÁV Előre—Siófok 2—1 (0—9) SZEOL AK—Szegedi VSE 5-1 (5—0) Zalaegerszegi TE—Haladás VSE II. 5—0 (3—0) Salgótarjáni TC—Salgó­tarjáni Síküveggyár 6—1 (3-1) Békéscsabai Etare Spartacus —Debreceni VSC 1—0 (0—0) Honvéd Papp J. SE—Diós­győri VTK 3—2 (1—1) Kis Csaba és Pék Miklós, az MTI tudósítói jelenük: Nagy terjedelmű szerkesz­tőségi cikkben foglalkozik szombaton a Pravda a hadá­szati fegyverrendszerek kor­látozásáról folyó tárgyalások távtataival és problémáival. A tíikk összefoglaló képet &d a SALT—2 néven ismert tár­gyalások jelenlegi hol/ze'é- ről, ismerteti a Szovjetunió álláspontját mindazokban a kérdésekben, amelyek lelen- ieg megoldatlanok, átfogó elemzést ad azokról a Kísér­letekről, amelyekkel bizo­nyos körök az Egyesült Álla­mokban meg akarják nehezí­teni, vagy egyenesen lehetet­lenné akarják tenni a iiadá- szati fegyverrendszerek kor­látozásáról szóló új egyez­mény megkötését, A határo­zott hangvételű cikk két fő következtetése: a megállapo­dás megkötése mindkét or­szág érdeke —, így azok, akik megnehezítik a folyamatát az Egyesült Államoknak is rossz szolgálatot tesznek —, de a szerződés megkötése csak akkor lehetséges, ha ar­ra az egyenlő biztonság elvei­nek megfelelően kerülhet sor. A hadászati fegyverrend­szerek korlátozására vonat­kozó tárgyalások eddigi ala­kulását összefoglalva a lap kiemeli: a Szovjetunió min­dig alkotó módon, rugalma­san közelítette meg a Kérdé­seket. elősegítette, azok meg­oldását. A jelenlegi tárgyalá­sokon a két ország vezetői között Vlagyivosztokban lét­rejött megállapodásból in­Keres~ty András, az MTI tudósítója jelenti: Szadat egyiptomi elnök és Simon Perez izraeli ellenzé­ki vezető szombati tárgyalá­sai — az egyiptomi sajtó szerint — „a tárgyalások új­rakezdésének akadályaival” foglalkoztak. Kairóban utal­nak rá. hogy a megbeszélé­sek középpontjában az egyip­tomi területeken létesítet! izraeli települések kérdése áll. Az izraeli ellenzéki munka­dult ki, a leghatározottaSSai? figyelembe veszi a feleli egyenlőségének, egyenlő biz- tonságának elvét. Sajnálatos módon ez nem mondható el az amerikai félről — hangoz­tatja a szovjet lap. A tárgyalások Célját a Pravda így foglalja Össze: megállapodást kell aláírni a hadászati fegyverek korláto­zásáról 1985-ig, néhány olyan időleges intézkedésről, amely része az alapmegdllapodás- nak, közös nyilatkozatot kell elfogadni a hadászati fegyve­rek további korlátozására vo­natkozó tárgyalások, illetve az ilyen fegyverek teljes be­tiltására irányuló megbeszé­lések fő irányvonaláról. Az Egyesült Államokban a szerződés megkötésével szem­ben kétféle módon lépnek fel bizonyos körök. Egy részük az Egyesült Államok „biztonsa­gának érdekeire” hivatkozva fékezni akarja, vagy teljesen meg kívánja gátolni a meg­állapodás megkötését. Más részük viszont olyan módosí­tásokat követel, amelyek sze­rintük „megjavítják”, .haté­konyabbá teszik” a két ál­lam megállapodását. Ez utób­bi csoport azonban gyakorla­tilag ugyanazt a célt szolgál­ja, mint az előző: egyenlőt­len feltételek mellett akar szerződést rákényszeríteni a Szovjetunióra, ismét megkí­sérli létrehozni az Egyesült AVamok ..katonai fölényét'’ — amelyről bebizonyosodott, hogy ma már nem all lenn —, végső soron növeli a nukleá­ris háború kirobbanásának párt, amelynek r^ncz a ve-' zetője, az utóbbi napokban hajlik arra, hogy a Begin- kormányzatra ebben a kér­désben nyomást gyakorol­jon: A munkáspárt sem kí­vánja feladni a már meglevő telepeket, a legutóbbi nyilat­kozatokban — azonban — amelyek Perez és Rabin volt miniszterelnök részéről hangzottak el — a munkás­párt ellenezte újább telepü­lések létesítését „az egyip- tomnak visszaadandó terü­leteken”. veszélyét. ____________________— ___________ S zadat-Perez találkozó t „ i tárgya hí sok á jra L ezde ‘ión éli akadályai' : kalózok és az idehurcolt afri­kai rabszolgák egykori orszá­gában a haladó politika 1972- ben kezdődött. Ekkor vette át az Ország irányítását Michael Manley Népi Nemze­ti Pártja, amely programjá­ban a „demokratikus szo­cializmus'' megteremtését tűzte ki célul. Ezt az irány­vonalat — a párt 1976. de­cemberében aratott, elsöprő választási győzelme bizo­nyítja — a jamaicai icp je­lentős része egyértelműen tá­mogatja. A kormány több mint öt­éves tevékenysége során szá­mos intézkedést tett a lakos­ság helyzetének javításáért, A kétmilliós lélekszámú or­szágban 1972 óta 150 ezer fel-’ nőttet tanítottak meg frni- olvasni, a munkanélküliség CelüzámoláRéra 37 ezer új munkahelyet létesítettek és egy agrárreform nyitánya­ként húszezer hektár földet osztottak szét a parasztok kö­zött. A nagyszabású szociális programokat természetesen valamiből fedezni kellett. En­nek biztosítására államosítási tervet készítettek, s az *.lsö intézkedések között az or­szág fő bevételi forrását ie- lefiiő bauxitbányászatban ér­dekelt amerikai multinacio­nális cégek hatalmát és jöve­delmét korlátozták. A hivatalos Washingtont mégsem annyira a Népi Nem­zeti Párt „demokratikus szo­cializmust” hirdető program­ja ijesztette meg, mint in­kább n Manley-kormány füg­getlen külpolitikája. Az Egyesült Államokkal és Nagy-Brittaniával egykor szolgai módón együttműködő Jamaica minden amerikai nyomás ellenére néhány éve kimondottan jó viszonyt tart fenn a térség egyetlen szocia­lista államával, Kubával és az utóbbi időben céltudato­san törekszik a kapcsolatok kiépítésére, fejlesztésére az európai szocialista országok­kal. azok gazdasági közössé­gével. a KGST-vel. Hogy a Cartcr-kormány idején mégis valamelyest enyhült az Egye­sült Államok nvomása Ja­maicára. az a Manley kor­mány nemzetközi tekintélyé­nek és az ország legfőbb ás­ványkincsének, a bauxitnak köszönhető. Ausztrália után ebből a nyersanyagból itt fn-' lálhatók a legjelentősebb készletek a világon, s ami szintén nem mellékes, az Egyesült Államok jamaicai bauxittal fedezi szükségleté­nek mintegy hetven százalé­kát. Jamaica gazdasági tervei között számunkra is érdekes az a közös vállalkozás, amelynek létrehozását Mexi­kóval és Venezuelával terve­zi a timföldgyártásban. A komplexumhoz — erről már érdemi tárgyalások folynak a magyar partnerekkel — ha­zánk biztosítaná a terveket, a szükséges berendezéseket, il­letve fővállalkozóként a szál-i Utasok összehangolását. Jamaica és Magyarország kőt éve létesített diplomáciai viszonyt. Azóta — noha rö­vid idő te’t el — a két or­szág képviselői az együttmű­ködés számos lehetőségét »ír­ták fel, amelyek kiaknázásá­ban minden bizonnyal tontos ájlomást jelentenek maid Michael Manley és lázár György mostani tárgyalásai. Kocsi Margit j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents