Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-09 / 34. szám

Riadó a naprendszerben Oyûrüs SsoSjfgók — különös hold A technika, a tudomány fejlődésével a rejtélyes csillag- világ egyre több titkát fejti meg az ember, szinte termé­szetesek számunkra ma már a hosszan tartó ürkísérletek, az ismeretlen bolygókról származó gyarapodó információk, összeállításunkban az elmúlt év csillagászati felfedezései­ről szólunk, s megemlékezünk a zseniális íróról. Verne Gyuláról, számos technikai vívmányunk megálmodójáról, aki 150 éve született. íjO ívó szüleien lu es ¥erna  nagy álmodozó IRTA: OI.EG MAKAROV ŰRHAJÓS, A SZOVJETUNIÓ HŐSE A klasszikus irodalmat nem tudom elképzelni Jules Verne, (Verne Gyula) nélkül P. Grosset, Verne egyik ba­rátja azt mondta: „Jules Ver- ne előtt senki sem tette a tu­dományt egy olyan monu­mentális mű alapjául, amely a Föld jés a világmindenség, az ipari foiyamat, az emberi tudás által, már elért és a jö­vendőben elérendő eredmé­nyek tanulmányozását tűzte ki célul.” Jules Verne —,* ahogyan ma mondanák — a technikai előrejelzés rendkívül éleslá- tásü szakembere volt. Meg­jósolta a tengeralattjárók és a repülés, a hangosfilm, és a nagy hordtávú tüzérség meg­jelenését, az utazásokat a Holdra és a Föld belseje felé. És ezzel egyidejűleg be’smer- te: Bármit is költö'.t3m, bár­mit is gondoltam ki — mind- ez eltörpül majd a valóság mvlstt, minthogy eljön az az idő, amikor ’a tudomány vív­mányai felülmúlják a fantá­ziát.” Verne műveinek ezt az el­sődleges, prognosztikus „ré­tegét” természetesen már meghaladta a modern tudo­mány és technika fejlődése- Énnek ellenére azonban Ver­ne regényei élnek és még hosszú ideig élni is fognak- Elsősorban azért, mert Jules Verne először vitte be az iro­dalomba új hősként azt az embert, akinek legfőbb élet­célja a tudományos megis­merés és az igazság keresése. Ennek érdekében hősei ezer meg ezer akadályt gyűrnek le, rendkívüli alkotói találé­konyságról és bátorságról tesznek tanúbizonyságot, mi­közben mentesek minden kapzsiságtól és képmutatás­tól. Az író fantáziája szülte alakok — különösen Nemo kapitány — reálisabbaknak tűnnek számunkra mint akár­hány élő ember. Verne e hő­sei mindaddig élni fognak a tudatunkban, amíg az embe­rek az ismeretlen megisme­résére fognak törekedni. Verne regényeivel megkez­dődik egy új irodalmi mű­faj a tudományos fantasztika — viharos fejlődése, melynek alkotásait ma embermilliók '.. p' sák lázasan "iláaszarta. Mérnök vagyok, nem iro­dalmár, ám mély meggyőző­désem, hogy a nagy álmodo­zó nélkül ma nem létezne tudományos-fantasztikus iro­dalom, Nem létezne az a mű­faj, melyben az eszmék drá­mája a művészet színvonalá­ra emelkedik, s amelyben a tudomány és művészet köl­csönösen gazdagítja egymást. Jules Verne-re gondolván mindig az jut az eszembe, hogy a Hold túlsó oldalán található kráter, amelyet a szovjet tudósok a nagy íróról neveztek el, közvetlen az Ál­mok Tengere mellett helyez­kedik el... (A hityeraturnaja Gazetából ford.; Zahemszky László) Sokszor szerepel az újság­hírek között a dubnai Egye­sített Atomkutató Intézet új felfedezése, kísérleti eredmé­nye. A Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország ál­tal létrehozott és fenntartott intézet a Moszkva melletti Dubnában rendelkezik mind­azokkal a költséges berende­zésekkel, amelyek a mai atommagkutatáshoz szüksé­gesek­Elsősorban a nagy energiák fizikájával, atom­magproblémákkal, mag­reakciókkal, neutronfizikával és elméleti fizikává] foglal­kozó osztályok és labortórlu- mok működnek itt. A nagy energiák laboratóriumában elsősorban a ritka atomi ré­szecskékkel foglalkoznak, a magproblémék laboratóriu­mában a gyenge kölcsönha­tásokat, a magreakciók labo­ratóriumában a nehéz ma­gok tulajdonságait tanulmá­nyozzák. a neutronfizikai la­boratóriumban pedig neut- ronsoektroszkópiai vizsgála­tokat végeznek. Az elméleti fizikai osztályon — ezekhez a vizsgálatokhoz kapcsolódva — az elemi részecskék és atommagok elméletének problémáival, főleg az erős kölcsönhatásokkal foglalkoz­nak. AZ ELMÜLT esztendőben ismét sok és fontos csillagá­szati felfedezés történt. E sablonos mondat e.lenére ki­jelenthetjük, hogy az f977-es évet az utókor sohasem fog­ja elfelejteni. Rendkívüli felfedezés volt az Uranus gyűrűjének felismerése. Most végiglátogatunk a bolygó­rendszer kilenc „állomá­sán”. Az elmúlt évek egyik fon­tos eredménye a bolygók tengélyforgására vonatkozó észlelési adatok összegezése. Az egyes bolygók rotációjá­nak ideje a következő: Mer­kur : 5J 646 nap. Érdekes, hogy évtizedekig 88 napnak mérték a forgás} időt, ponto­san ugyanannyinak, mint a keringési időt. Ha az év çs a forgási ieíő tartama egyezik (egy év egyenlő 1 nap), ak­kor a bolygó kötött keringést végez, mindig ugyanazon ol­dalét fordítja a Nap felé. Az új adat szerint 2 Merkur- évben 3 nap van. mert két­szer 88 az ugyanannyi, mint háromszor 58 fi4« Venus: 243 nap. Különös világba jutottunk, a nap hosszabb, mint az esztendő. A Venuson a Nap nyugaton kel és egy év alatt nem képes le­nyugodni A Venus-év, tehát a keringési idő ugyanis csak 325 nap, A két belső bolygó lassú forgásának feltehetően a Nap viszonylagos közelsége az oka. A következő állomásokon nincs változás. Föld: 23 óra 58 perc. Mars: 24 óra 37 perc, Jupiter: 9 óra 51 perc, Sa. turnus: 10 óra 36 perc, Ura­nus: 10 óra 8 perc, Neptunus: 15 óra 8 perc, Pluto: 6 nap 9 óra 17 perc. Az Uranus 10 óra 8 perces fográsideje igen bizonytalan. Több mérés sze­rint 32—24-óra lehat, A má­sik érdekesség a gyorsan ro­tálói óriások után a kilence­diknek következő Pluto lassú forgása. A Pluto nem illik bele az óriás bolygók sorába! A naprendszer sok érdé. kessége közül is kiemelkedik külső szomszédunk, a Mars, a negyedik bolygó Rakéta­szondák sok felvételt készí. tettek a 6828 kilométer átmé­rőjű hűvös világról. A leg­nagyobb meglepetést — ta. valy — nem a bolygó, hanem belső holdja, a Phobos, a „re­Nemregiben új típusú ion­generátort helyeztek üzembe az Egyesített Atomkutató In­tézetben, amelynek segítségé­vel szén-, nitrogén-, oxigén- és neonatomok beáramoltatá- sával valósítják meg a nuk­leáris reakciót. Az első nagyobb berende. zés, egy szinkronfazotron 1957. óta működik, mellyel az intézetben dolgozó szovjet tu­dósok és a szocialista orszá­gokból érkezett kollégák szá. mos fontos kísérletet végez­tek, sikeres felfedezésekig el­jutva. Az intézet működése jó példája annak, hogy a tu­domány ma anyagi és szelle­mi összefogással sokkal több­re jut. A szocialista országok közül egyedül 3 Szovjetunió lenne képes ilyen költséges berendezéseket létrehozni és működtetni. Az Egyesített Atomkutató Intézet létezésé­vel viszont mód nyílik a többi szocialista ország kutatóinak is arra, hogy e berendezések segítségével kísérletezzenek Hazánk kutatói is állandóan részt vesznek a Dubnában fo­lyó kutatásokban, sót jelenleg az intézetnek magyar igazga- *'óhí-l’’ettese van. Az atomkutatás nagyágyúi pülő krumpli” okozta. A Pho­bos ugyanis nem gömb alakú. A fotók elemzése itt váratlan eredményt hozott. A fényké­peken jól látszik egy furcsa és „friss” törés helye — a Phobos mintha egykor na. gyóbb lett volna! Ez a hol- dacska tehát egy része a ré­gebbi teljesnek! a Phobos csak félhold. A természet elé tartott tükör sajnos még min­dig homályos, így aztán nincs „jó” válasz a gyenge kérdés­re. Hová tűnt a másik tél­hold? Mikor és miért tört ei e holdacska? A Mars eddig is problémás bolygó volt, most pédig újabb, egyelőre megoldhatatlan talány elé állította a tudományt. A Jupitert most kihagyjuk és máris a Saturnus birodal­mába érkezünk. Csodálatos gyűrűje ma már nem egysze­rű ékesség, hanem a csilla­gászat szimbóluma. Itt újabb rejtélyt nem találtak, hanem végre megválaszoltak egy régóta nyitott kérdést. A múlt évben először kaptunk a hatalmas gyűrű tömegére (súlyára) vonatkozó számsze­rű adatot. Am a Saturnusnak vetélytársa is akadt! Tavaly március 10-én több ország csillagászai egyidejű­leg furcsa jelenséget fedez­tek fel az Uranus birodalmá­ban. Több mint valószínű, hogy a hetedik bolygónak is van valamiféle ékessége, gyűrűje, akár a Saturnusnak. Tekintve, hogy az elmúlt év­ben roppant érdekes adatot tudtunk meg a már régóta ismert Saturnus-gyűrűről, nem árt, ha a két témát ösz- szevonjuk. A Saturnus gyűrűiét Chris­tian Huygens (1629—1695) holland tudós 1655-ben látta meg először és csaknem fél évtizedig tartott, amíg a je­lenséget értelmezni tudta. Egy szabadon lebegő gyűrű párat’an és elképzelhetetlen jelenség, hiszen földi mását még laboratóriumban sem ál­líthatjuk elő A csillagászatot annyira meglepte a gyűrű, hogy két évszázadon át nem is tudtak mit kezdeni vele. Ha felülről nézünk a gyűrű­rendszerre. akkor a külső át­mérőié 275 ezer kilométer, a gyűrű belső éle 15 ezer kilo­méter távolságban lebeg a Képünkön: a? iongenerátor működésének ellenőrzése a gyor­sítás 5 ’ v élőt* ___ (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) b olygó egyenlítője fölött A gyűrű különböző, jól e*külö- nithető koncentrikus darab­ból áll. Éléről nézve igen vé­kony, vastagsága alig néhány kilométer, így a Földről néz­ve időnként ei-eltűnik. A fő kérdés két évszázadon át ez volt: milyen szerkezetű a gyűrű? Hiszen szilárd test nem lehet (mint mondjuk egy kalap karimája), mert akkor azonnal széthullana. Megfi­gyelték, hogy a gyűrű belső éle öt óra alatt vegez egy ke­ringést, külső széle 14 óra alatt fordul körbe. Tehát nem szilárd test, hanem bil­lió és billió kisebb-nagyobb kődarabból, holdacskából áll, s ezek mindegyike önálló égitestként kering Csak igen messziről, például a Földről nézve látjuk összefüggő, si­ma testnek. A múlt század végén színképelemzéssel bi­zonyították be á gyűrű dara­bos — meteorikus — szerke­zetét. Ara, hogy milyen tö­megű vagy súlyú a gyűrű, erre a kérdésre csak 1977-ben kaptunk választ. A gyűrű tömege 3.5 tril'ió tonna. Ez annyit jelent, hogy a Föld anyagából mintegy 1600— 1800 Saturnus-gyűrűt parcel­lázhatnánk, ha összesűríte- nénk, a Saturnus ékességéből egy legalább 1000 kilométer átmérőjű bolygócskát gyúr­hatnánk. A múlt év tavaszán az Ura­nus a Földről nézve eltakart egy igen távoli csillagot. Ek­kor furcsa eset történt: az észle’ők nem azt fedezték fel, amit terveztek, hanem sok­kal értékesebbet. Az Uranus légkörét akarták vizsgálni, és ehelyett gyűrűrendszert találtak. A távoli csillag fé­nye még az elfedés előtt többször eltűnt, vibrált és kifényesedett. Majd ugyanez történt, amikor a csillag ki­bukkant az Uranus mögül. Ez' nem légköri tünemény, ha­nem egy több tagú gyűrű­rendszer bizonyítéka. Az első mérések szerint az Uranus középpontjától 44 ezer kilo­méterre húzódik, mig a „ka­rima” szélessége hozzávető­leg 8 ezer kilométer. A to­vábbi megfigyelések bizonyá­ra finomítják majd a nem látható gyűrű szerkezetére vonatkozó ismereteinket. MAI MŰSOROK: RÁDIÓ KOSSUTH 8.57 : Zenekari muzsika 10.05: Iskolatévé, 10.30: Beethoven: Dia beli-válto­zatok. 11.25: Népi ellenőrök vizsgálták. 11.40: Különös házasság. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Melódiakoktél. 14.03: Mindenki könyvtára. 14.30: Kórusainknak ajánl­juk. 14.42: Indulók, táncok fúvószenekarra. 1510: Hangszeres népzene Kalo- taszegen. 15.28: Ezeregy délután. 16.08: Holnap köz­vetítjük... 16.35: A Ma­gyar Rádió novellapályá­zata. 17.07 : Körmikrofon. 17.32: Brahms magyar tán­caiból. 18 05: Kritikusok fóruma. 18.15: Magyaror­szág—Anglia Szuper Liga asztalitenisz-mérkőzés. 18.30: Esti magazin. 19 15: Teniszmérkőzésről. 19.30 : Diákkönyvtár hangszala­gon. 20 42: Népi zene. 21.03: Rimszkij-Korszakov: A pszkovi lány. PETŐFI 8 33: Slágermúzeum. 9.24 : Hollós Lajos: öt régi tánc. 9.30 : Irodalmi évforduló- naptár. 10.00: A zene hul­lámhosszán. 11.55: Gyer­mekek könyvespolca. 12 00: Nóták. 12.33: Miskolci stú­diónk jelentkezik. 12.55: Paganini : h-moll hegedű- verseny. 13.25: Édes anya­nyelvűnk. 13.30: Zenés ké­peskönyv. 14.00: Válogatott perceink. 17.00 : Belépés nemcsak tornacipőben ! 18.00: Mindenki iskolája. 18.33 : Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Magyarország—Anglia Szuper Liga asztalitenisz- mérkőzés. 20.43 ; A 04, 05, 07 jelenti.* 2113:'*Á Magyar Rádió Karinthy Színpada. 22.13: Zenés játékokból. 23.05: Népdalok,'néptáncok. Szolnoki rádió 17.00—tői 18.30-ig Miskolc) rádió 17.00: Hírek, időjárás — Fehéren-feketén... — Be- atkedvelő^nek. — Munkás­védelem a hatvani cukor- és konzervgyárban — Ri­porter: Borsodi Gyula — Slágerpanoptikum — 18 00: Eszak-magyarországi kró­nika — Az edelényi járási NEB ünnepi megemlékez - se — Elismerő oklevelek átadása — A sátoraljaúj­helyi járási-városi NEB ünnepi ülése 20 jubileuma alkalmából — Felix Szlo- vácsek szaxofonozik. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes... tej MAGYAR 8.00; Tévétorna. 8.05: Isko­latévé. 9.00: Kuckó. 10 05; Iskolatévé, 15.10: Iskolatá­vé. 16 35: A Magyar Tele­vízió szabadegyeteme. 17.15; Tízen túliak társasá­ga. 17.55; Tévébörze. 1805: Telesport. 18.30; „Gyöpru- gi". 19.20: Tévétorna. 19 30: Tv-híradá. 20 00: Kisfi.mek a nagyvilágból. 2145: Csak ülök és mesélek... 22.50: Tv-hiradó 3. 2. műsor 18.25: Világnézet. 19,00; En français. 19.15: People You Meet 19.30: Tv-híradó. 20.00: Világszínpad. 20.45: Tánczene. 21.15: Tv-hír­adó 2. 21.35: Magyaror­szág—Anglia Szuper Liga asztalitenisz-mérkőzés.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents