Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-08 / 33. szám
Bemutató csütörtökön Csehoy: A színpad fehérbe burkolva. Fehéren csöndet sugároznak a falaka a padlók, a ház puritán fabordái között a háttér A mennyezet fehére ívelő. A csönd feszültséget, izzást takar. — Kolja itthon maradhat- nél beszélgetni, mint régen... íitegvacsoráznánk együtt, olvasgatnánk.... Marad) itthoni A bordó ruhás nőalak a férfi mellére borul. Az tehetetlenül csüngő karokkal tűri, csak hangjában az elutasítás. — ,,. Amikor elővesz a rassz kadv, ilyenkor kezdelek már nem szeretni. Előled is futok olyankor. Egyszóval, el kell mennem. Itt „álljt” kiált a rendező, fötbomlik a színpadkép. Néhány szó, igazítás... Illés István vezetésével az Ivano- vot próbálják az egri Gárdonyi Géza Színházban. — Az 1973-ban megkezdett Csehov-ciklusnak ez a ne- gyedik darabja. Különös, hogy mostanában három színház is műsorára tűzte. Vajon miért? — kérdeztük a rendezőt. — Nekünk elég prózai okunk volt arra, hogy éppen most válasszuk az író legkorábbi színpadi művét. Most jött össze ehhez egy olyan szereplőgárda, amely megfelel mindenben az elképzeléseinknek. Hogy a többi színház miért? Csehov reneszánszát éli egész Európában. Úgy vélem azért, mert mondanivalója most ért aktuálissá. Zsenialitását — amellyel már a XIX. században megteremtette a XX. század hősét, a szürke kisembert — most fogadják el igazán a nézők. — Mit érez Illés István ebben a darabban a mához szólónak? Az Ivanovot sokáig mint a környezet által letiport ember tragédiáját vitték színre. Szerintem jóval több ennyinél Számomra azt sugallja, hogy a lehúzó, ellenséges, kicsinyes környezet nem lehet mentség a passzivitásra. A dolgok ellenére is cselekvővé kell küzdenie az embernek önmagát. Úgy vélem, as Ivanov különösen a mai 30 év körüli generációnak adhat sokat, amely hajlamos az első nehézségek láttán így kiáltani föl: Itt nem lehet, most nem lehet,. Pedig a körülmények sohasem lehetnek tökéletesek. Ha egy mérnök építeni akar, előbb bontania kell, ha_ üres telket kap, akkor közművesí- tenie, ha eleinte minden stimmel, később még mindig szidhatják azért, hogy a teret nem hagyta meg parknak. A cselekvés állandó ütközet ... Hogyan reagált a miskolci közönség? — Lehet, hogy egy darab tetszik valakinek, ’ehet, hogy nem, az már egy eredmény, ha nem ásítoznak a nézőtéren. De most nemcsak eny- nyi történt. Úgy láttuk, sokan megértették a mondandónkat. — Csehov színműveit so- lean azzal vádolják, hogy unalmasak, színtelenek, egy~ hangúnk. Egy ilyen darab főhősét életre kelteni minden bizonnyal nem könnyű, de izgalmas feladat ■— fordultunk Báes Ferenchez, a címszereplőhöz, akinek nevét még nem ismeri az egri közönség. Hiszen nemrég települt át Marosvásárhelyről. — Számomra valóban többszörös az izgalom. Úgy szoktam fogalmazni : Ez Csehov első műve, ez első szerepem Magyarországon és először játszom Egerben. De félretéve a tréfát. Nem értek egyet azokkal, akik unalmasnak mondják Csehovot. Rendkívül összetett jellem Ivanov is. Fiatalon mindent akar, hitt az emberekben, erős volt, ám annyira mégsem, hogy kezébe vegye sorsát. Harmincöt évesen — s ez a kor kerül a pódiumra — kiégett, tanácstalan, Ssz- szeoralott ember. Választásra, még inkább helyes választásra kéntelen Beteg *e- leségével is kíméletlen. Nem tudja, mi a vétke, hol vétkezett, és így nem képes űi életet kezdeni egy fiatal 1 árnyal sem. Ivanov Nem az a baj, hogy nincs akarata, hanem az, hogy nem tudja, mit akarjon. Csupa drámaiság, felszín alatti szenvedély ez a jellem. Ellentmondásokkal teli, amelyeknek megoldása csak a pisztoly lehet. Igazán örömmel vállaltam ezt a munkát, remélem, az egrieknek sem okozok csalódást. Cyöngyössi Katalin már régóta úgy él a színháznézőkben, mint ideális Csehov- hősnő. Hiszen eddig a ciklus valamennyi darabjában remekelt. — Milyen volt találkozása az Anna Petrovna sierep- pel? — Azonnal közel éreztem magamhoz Annát, — és azt hiszem ez már fél siker. Kevesebbet kell töprengeni a miért-en, jobban lehet figyelni a hogyan-ra. Anna zsidócsaládból származik, otthagyja őket Ivanov miatt Szülei megtagadják, öt év után már férje sem szereti. Az elválás sem lehet kiút, mert Anna gyógyíthatatlan beteg. Lelki- ismeret-furdalása van szülei miatt. Sokat töpreng életén, céljain. Bár merész,, erős, bátor egyéniség volt — hiszen mindent vállalt szereiméért, — ma már erőtlen cselekedni Ivanov egyénisége az Anna és Szása tükrében válik teljessé. Ám a két nőalak útja bármennyire is hasonlít egymáshoz, mégis különböző: Szása a felszín, Anna a mélység. Szeretem őt, s remélem, megszereti majd a közönség is. ★ Halk hegedűsző, fölgördül a függöny. A második felvonásra a színpad megtelik. Előttünk valamennyi szereplő Lenkey F.dlt, mint Szavis- na, Lebegyevként Fehér Tibor, a leányuk Holl Zsuzsa, Anna orvosaként Bias* kő Balázs, Sabelszkij szerepében Reviczky Gábor, Ba- bakina és Nazarova megele- venítőjeként Martin Márta, illetve Máté Évalués István íelszalád a pódiumra, int* megmozdulnak az alakok. Folytatódik a próba... Premier csütörtökön este a Gárdonyi Géza Színházban! Németi Zsuzsa G. Kemoklidze: Kritikai alap Nemrég Iván Petrovics magához hivatott és kedvesen így szólt: — Van egy jó hírem az ön számára. Intézményünknél a béralap mintájára kritikai alapot létesítünk. Tudja, megállapítottuk, hogy bírálat dolgában nem jól állunk. Bizonyára azért, mert anyagilag nem ösztönzünk senkit a kritikára. Most a helyzet gyökeresen megváltozik. Minden bíráló felszólalást, megjegyzést az élességétől függően anyagilag is honorálunk. Fogjon hozzá bátran, barátocskám! — Mihez fogjak hozzá? — Hogyhogy mihez? Kezdjen el engem, a főnököt bírálni! Világos? — Iván Petrovics — válaszoltam óvatosan —, ön olyan ember, akinek mindene a munka. Ezért aztán nem vigyáz saját magára sem. — Miféle kritika ez, barátocskám? Se ilyen, se olyan. Na, rendben van. egy rubelt kiutalok magának, de többet, ne haragudjon nem szolgált meg. — Iván Petrovics — folytatom — az. hogy ön nem vigyáz magára, rendben van, az a magánügye. De maga a beosztottakra is fütyül! Egyszerűen kutyába se veszi őket — Ejha! — élénkült fel Iván Petrovics —, ez már jobban tetszett Ebben már van valami. Kezd belejönni! Ilyen bírálatért az öt rubelt sem sajnálom. Lyukasára — ahogy a humoralisía látja Sándor György humoralista —. akinek legkedvesebb pódiumai az egyetemek, főiskolák — immár negyedik alkalommal lépett íöl az egri tanárképző pinceklubjának rendezésében. Új műsorénak „ős-főpróbájához”, a Lyukas* órához nem is választhatott volna jobb közeget ennél. Hiszen e félig már a tanár fele. lősségével, félig már a diák gondtalanságával figyelő nézősereg a legideálisabb befogadója, bírálója az iskoláról szóló és annak kapcsán társadalmi problémákat is feszegető produkciónak. Közhely ma már, hogy az iskola válságban van. S az Tudom, általában nem korrekt egy -műsorból fél mondatokat kiragadni. Ezúttal azonban talán érzékelteti azt, hogy a humort és a morált nem mindenütt sikerült „humorál-lá” ötvöznie a szerzőnek. Ám ahol ez valóban megvalósult, például a Tor*, naterem, a Zsazsa néni, avagy a Táborozunk című jelenetekben, olt igazán forró volt az elismerő taps. (N. Zs.) Hamlet Pódium: Eger (Fotó: Szántó György) még régebben, hogy az iskola jól tükrözi az élet más területeinek kisebb-nagyobb feszültségeit, ellentmondásait. Milyen kár, hogy Sándor György ezt a tükrözést nem érezte elegendőnek. Remekül kifigurázta az iskola torz jelenségeit, kacagtató túlzásokkal állította pódiumra a bárgyú, semmitmondó tanévkezdő szónoklatokat, a nagyképű, kicsinyesen nagyzoló évzáró beszédeket, a szülői kivagyiságot, a tanárok kiélem-a-dühöm császárkodását, az ezerszer szidott minden-csak-az-nem tanulmányi kirándulásokat. Ám, sajnos mindezt még egy- egy moralizáló betéttel is „megfejelte”. Olyan mély értelmű gondo. latokat adott „a” mai diák szájába — aki mondanom se kell, érettebb, józanabb gondolkodású, tisztábban látó a felnőtteknél — mint: úgy. vesztettünk el valamit, hogy nem is volt meg nekünk: érzünk valamit a világból, de nem tudjuk kifejezni; a leg- étlátszóbbnak tűnő dolgokkal sem olyan egyszerű; a szürke elfedi a kéket, sth. — Es mivel — folytatom — fütyül a beosztottjaira, hát a munkára is fütyül. Nem ízlik az magának. Ahogy esik, úgy puffan. Majd csak lesz valahogy, ön meg, Iván Petrovics, szép csendben lazsálgat — Nagyszerű! — lelkesedett Iimn Petrovics és a kezét dörzsölte. — Ezt már értem. Leteremt, mint egy pojácát. Tíz rubelre emelem fel egyből a taksát! — Tekintettel arra, Iván Petrovics — folytatom —, hogy egyáltalán nem törődik a munkájával, magától értetődik a következtetés: nem a képességeinek megfelelő megbízást lát el. — Óriási! — ujjong Iván Petrovics. — Most megmondta, az ördög vigye el! Hogy is mondta? Csak csépelj, barátocskám, szapulj! ötven rubelt neked ezért a kijelentésért! — És mivel ön kedves Iván Petrovics — mondom tovább —, nem a képességeinek megfelelő munkakörKőváry Katalin, a budapesti Egyetemi Színpad fiatal rendezője egyórás monológot szerkesztett Shakespeare Hamletiéből. A dráma szövege bőven ad anyagot bármilyen megoldásra, hiszen Hamlet, ez a veszendő dán királyfi bonyolult jellem, tettének és habozásának indítékait olyan lelkiismeretességgel tárja fel minden mozdulata előtt, mintha végrendelkezne. , Hamlet prófétalélek. Ezt maga mondja saját magáról. Azért élt, hogy felismerje: Dánia börtön. Ebben a börtönben azonban nem az a legrettenetesebb, hogy vastag ben dolgozik, ha van magában egy szemernyi becsület, azonnal beadja a lemondásit, és alacsonyabb, jóval kevesebb fizetéssel járó beo«3- tásba kéri magát. — Fenomenális! — ordít fel Iván Petrovics, hogy csak Úgy zeng az egész iroda. — Zseniális I Csodálatos1 Minimum száz rubelt adok önnek ezért! Folytassa csak, folytassa! Ebben a pillanatban csöngött a telefon. Iván Petrovics felvette a kagylót, egy darabig hallgatott, bólogatott, majd így szólt hozzám : — Üj utasítást kaptam. A kritikai alapot nem hagyták jóvá, nem engedélyezik. — Hogyhogy? Mi ez? — kiáltottam felugorva a székről — Szónál ez az egész beszélgetés csak ingyencirkusz volt? — Ne idegeskedjen — ígérte Iván Petrovics. — Ezért maga még nagyon drága irat tor fizetni!! (Fordította: Kiss György Mihály) falak, nehéz rácsok zárják el- az eget és a szabadság lehetőségét, hanem inkább az, hogy a bűn mocska megfertőzi a levegőt is és minden emberi viszonylatot tönkretesz. Hamlet prófétalelke vállalja az ígazságtevést is. Nem akkor, amikor az alkalom lesújtani késztet, mert azt hiszi, mint ahogyan a bibliai próféták, hogyha a gonoszt imádságában elmerülve öli meg, az égbe jut, pedig ő, Hamlet a legsötétebb kárhozatot szánja neki. A rendező, aki ezt az egyórás monológot összeszar. késztette, a Hamletban megbúvó krimit is kibontotta. Míg a főhős gondolatai méltóságteljesen sorakoznak eü. bénk, a főhős és a Kaláka együttes által megszemélyesített kórus párbeszédéből kitetszik, hogy a király mekkora cselvetéssel küldi őt Angliába és mekkora színleléssel fogadja vissza. A zenés hetetek recitativói jelzik az utat, amit a szánalomra méltó hősnek be kell járnia, de a zord drámaiság helyett inkább a lírai lágyság uralkodik ezen a feldolgozáson. Mintha a drámai cselvetés helyén megállhatja a kellemesen lírai dallamokra ágyazott szöveg. Igaz, így a monológ a maga által vájt mederben folydogálhat tovább. Kozák András sikeres és népszerű színész. Pódiumon is az. Most is stílszerűen, mai pantallóban, kihajtott fehér ingben jelenik meg, • mintha társai közül való diák lépne elő, egy órára idevarázsolni a Helsingörben sínylődő Hamlet élő lelkét. Orgánumának határait ismeri, meg sem kisérïi a démonikus lélek patetikus felidézését; inA múlt évinél korábban, a Művelődésügyi Közlöny februári első számában közzétette az Oktatási Minisztérium az alsó- és a középfokú intézmények által kiirt pályázati felhívásokat a pedagógus munkakörben, vagy más >ályán dolgozó pedagó g us képesítésűek számára Ily módon lehetővé válik hogy a betöltetlen állások; a pályakezdők számára ki írandó állásoknál is figyelembe vegyék. kább a gyötrő gondolátokat, vívódásokat ismétli, ugyancsak mértéktartó gesztusokkal kísérve azt, amit a hang a közönség elé tár. A monológok és a drámarészlete,: törés nélkül vezetnek a végső kifejlet felé, mert a halott atya szellemének fogadásától és a szellemnek tett fogadalomtól a végső tragédiáig egyenletes utat ír a színész le, a kapaszkodókat ugyanazzal a lélegzetvétellel futva át, mint amikor megállva ra- harsog Opheliára. Ezt az egyórás, fegyelmezett és minden részletében átgondolt teljesítményt a főiskolás közönség lelkes tapssal jutalmazta. A Kaláka ezzel a produkcióval magas igénynek kívánt megfelelni. Erezzük: tehetsegük újabb és újabb területre kíváncsi. Itt azonban ők is valami újat kényszerülne« adni: ellenfelet kellett játszaniuk a világirodalom legbonyolultabb főhősének, es úgy illúziót kelteni, hogy a hős mindig mondja a magaét, nekik pedig az a íelauats jutott, hogy ennek a folytonos vallomásnak és prófétai lélekkel támadó önigazolásnak, tettkeresésnek a feszítő ellenerejét adják. Megva- lósíthatatla'nnak látszó feladat ! Szövegválogatás es zeneszerkesztés közös gondja lehet: mit és hogyan kell tenni egy ilyen vállalkozásban? A tény önmagában vévé figyelemre méltó; ez is méri az együttes komolyságát és értékét, hogy erre a nemes feladatra így vállalkoztak. Annak örülünk elsősorban, hogy a mai fiatalok így is látják ezt a nagy ielkiisme- ret-vizsgálatot, Shakespeare Hamletját. A munkahelyet változatok csak egy állásra nyújthatnak be pályázatot, s abban meg kell jelölniük jelenlegi munkahelyüket, munkakörüket, alapbérüket és esetleges bér- vagy egyéb igényüket A pályázatot az Iskolákban, intézményekben anitó pedagógusok munkálatójukhoz, a más pályán olgozók ledig a pályázati elhívás* kibocsátó intézményhez nyújthatják be február 12-ig. Farkak András Pályázati (elhívás működő pedagógusok nak
