Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-01 / 27. szám
Az egyetlen gól Szenvedélyes vitákat váltott ki, nemcsak a kézilabdavilágbajnokság színhelyén, Koppenhágában, de itthon, a hazai berkekben, is, hogy mikor esett a magyar—román mérkőzés mindent eldöntő, utolsó gólja. Óvások, fellebbezések, bizottsági ülések után, szomorúan hallottuk a hírt: újabb erőpróbát állít elénk a moszkvai olimpiai részvétéi. A továbbjutók már páholyban érezhették magukat, a többieknek pedig a marakodás jutott a „koncon”. Azt hittük, azt akarták elhitetni velünk, hogy egyetlen gólon múlott minden. S közben elfeledtük, hogy játékosaink a franciákkal szembeni sétamérkőzésen sorra hagyták ki a gólszerzés lehetőségeit, míg a románoktól végül is úgy szenvedtek vereséget, hogy a második félidőben hosszú perceken át emberelőnyben játszottak. Es ahelyett, hogy ők dobtak volna gólt, kapusunk mögött rezdült meg a háló. így és ezért történt, hogy a további küzdelemnek pártatlan szemlélői lehetünk csupán. Az elszalasztott lehetőség izgalmakat, bosszúságokat okozhat, várakozást szülhet, reményeket foszlat szerte, de tudnunk kell, hogy a lehetőség a kezünkben volt. Mi veszítettük el, és nem azzal az egyetlen góllal, amely a román játékos kezéről időn túl, avagy idő előtt, a hálónkba került. Lehet azon meditálni, hogy az NDK miért tudott éppen 13 gólt dobni a franciáknak. Lehet azon is, hogy miért állították meg szabaddobásoknál az időt sorozatosan a játékvezetők. Emlékezetes sportcsemegében volt részünk, s csak sajnálhatjuk, hogy a folytatás elmaradt. S még egyről nem szabad megfeledkeznünk. A labdarúgó-világbajnokság argentínai 16-os döntőjében ismét szembekerülünk a franciákkal. Nem is esélytelenül. Ott is lehet az utolsó pillanatig küzdeni, mindent megtenni a továbbjutásért, a biztos továbbjutásért, vagy pihenni, s tartalékolni az erőt a következő feladatokra. Panaszkodhatunk az irányított sorsolásra, panaszolhatjuk hogy óvásunkat elutasították, de el kell ismernünk, hogy a döntés rajtunk, a mieink játékán múlott és a pályán dőlt el. Sok hasonló mérkőzést szeretnénk még a magyar játékosokért szívszorongva vé- gigizgulnl a pályán, vagy a tévé képernyője előtt. Nem méltatlanok a figyelemre, de azt tudniuk kell, hogy a tiszta küzdelemben szerzett győzelem értéke sokkalta nagyobb annál, amit utólag, zöld asztal mellett vehemens vagy nyugodt magatartással elérni lehet. Virágh Tibor Befejeződött a hatvani és egri kézilabda-teremtorna Nemzeti stadionról álmodott... Száz éve született Hajós Alfréd (Fotó: Szabó Sándor) Vasárnap a városi sport- csarnokban befejeződött a négyfordulós kézilabda-te- remkupa mérkőzéssorozat, melyen 15 csapat szerepelt. A férfiaknál a Jászberényi Lehel SC az Egri Finommechanikát és a Jobbágyi Szőnyi SE-1 megelőzve szerezte meg az első helyet. A női mezőnyben a Diósgyőri VTK bizonyult a legjobbnak, 2. a Jászberényi Lehel SC, 3. a Hatvani Kinizsi. Felvételűnk, az Egri Finommechanika—Siroki Vasas összecsapáson készült. Egerben ugyancsak befejeződött a városi terembajnokság. Eredmények. Férfi felnőtt: Finommechanika— Tanárképző I. 34—30, Főiskola II.—Csepel Autó 15—15, Főiskola I.—Csepel Autó 28—12, Finommechanika— Csepel Autó 29—26, Finommechanika—Főiskola II. 23— 17, Főiskola I.—Főiskola II. 19—12. Végeredmények: A Népújság tippjei az S. hétre: 1. Atalanta—Bologna x 2. Fiorentina—Foggia 1 x 3. Genoa—Milan 3 x 4. Intemazionale—Lanerossi 1 5. Juventus—Napoli 6. Pescara—Torino 2 x 7. Roma—Perugia x 1 8. Verona—Lazio r x 2 9. Cesena—Monza 1 10. Lecce—Ascoli x 11. Modena—Brescia x 1 12. Palermo—Rimini 13. Varese—Sampdoria 1 pótmérkőzések : 14. Avellino—Bari 15. Taranto—Cremonese 1 16. Temana—Catanzaro 1 Kosárlabda Az Egri Finomncchaniha nyert öt NB II-es férficsapat részvételével kétnapos felkészülési torna zajlott Egerben. Tíz mérkőzést láthattak az érdeklődők a Szilágyi gimnázium tornatermében. A mézőny kiegyensúlyozottságát mutatja, hogy az első három helyen csupán a ko- sárkü' önbség döntött. Eredmények: Egri Finom- mechanika-Salgótariáni TC 82—38, MEAFC—H. Zalka SE 67—57, Egri Tanárképző —Salgótarján 88—75, H. Zalka—E. Finommechanika 69—66, MEAFC—Sa'gó‘arján 52—39, H. Zalka—Egri Tanárképző 89—74, E. Finom- mechanika—E. Tanárképző 85—74, H. Zalka—Salgótarján 77—24, MEAFC—E. Tanárképző 80—63, A felkészülési torna, első helye a következő összecsapáson dőlt el: Egri Finommechanika — MEAFC 70—60 (53—2'' V: Seper, Palotás. Finommechanika: Komenczy (21), Korepta (25), Busák Cs. (14), Tari (2), Za- hár (8), Csere: Lezsák, Lá- jer, Sipeki, Molnár, Betten- buk, Magyar. Mészáros. Edző: ifj. Csányi Barna. MEAFC: Busák I. (16), Házi (8), Tóth (13), Fodor (2), Lestár (12). Csere: Kerekes (6), Jakab (3), Edző: Eperjesi Gyula. A tavaly még NB I-es miskolciak ellen az első félidőben szenzációsan védekezett a tornát rendező E. Finommechanika. Az NB II. 1977. évi ezüstérmes gárdában mindenki nagyon jól játszott, de Koreptát külön ki kell emelni. Izgalmasan alakult a hajrá, a végső győzelem megszerzéséhez az egri csapatnak hét ponttal kellett többet dobnia. Ez sikerült! A torna végeredménye : CiHmissM Ui'ÜL. február 1., szerda t. E. F.-mech. 2. MEAFC 3. H. Zalka 4. Egri TK 5. STC 3 1 303—241 3 1 259—229 3 1 292—231 1 3 299—329 4 — 4 176—299 A bajnoki rajtig — február. 11-ip — még több előkészületi mérkőzést játszik mindkét Heves megyei csapat. I __ 1. Föisk. I. 2. F.-mech. 3. Főisk. n. 4. Cs. Autó 65—1 142-109 10 64—2 139-127 8 6114 101-111 3 6114 108-143 3 Férfi ifjúsági: Katonai Kollégium—Gép- és Műszeripari 5—0, Dobó G.—212 sz. DSK 5—0, Finommechanika —Katonai Kollégium 17—15. Végeredmény: 1. F.-mech. 2. Kát. Koll. 3. Cs. Autó 4. Dobó G. 5. Gép- és M. 6. 212. DSK 5------99-49 4 —1 88-66 4 3 2 — 1 — 2 63-59 3 51-60 4 36-67 5 45-81 Leány ifjúsági: Közgazda- sági—Kereskedelmi 12—5. Végeredmény: 1. Közg. 2. Kér. 3. Nova) 4. Mezőg. 3 3 ------ 44-14 6 3 2—1 36-32 4 31—2 28-42 2 3------3 18-38 — L eány serdülő: Siketék— Kereskedelmi 13—5. Végeredmény: 1. Siketek 2. Novaj 3. Kér. 2 2--------22-8 4 1 — 1 14- 9 2------ 2 5-18 — F iúk serdülők, végeredmény: 1. Siketek 2 !--------34-17 4 2 . V. sz. Isk. 2 1—1 24-18 2 3. vm. sz. isk. 2------2 12-35 — I losvay Lajos professzor rosszallóan pillantott az előtte álló, sápadt fiatalemberre: — Felőlem elutazhat, bár sokkal jobban tenné, ha inkább a tanulmányaival törődne! Athén, 1896. áprilisa. Első alkalommal gyűltek össze 13 ország legjobb sportolói, hogy az újjászületett olimpiai játékok keretében összemérjék tudásukat. A magyar tábor hangulata napról napra szorongóbbá vált: az áhított győzelem meg egyikükre sem mosolygott... Április 11-én a Zea-tenger- öböl partján 40 ezer ember szorongott, várva az úszóversenyek rajtját. A 100 m- es gyorsúszás 13 résztvevőjét kis gőzösök szállították az öbölben felállított rajthelyre. Az úszók pisztolylövésre vetették magukat a dermesztő, alig 11 (!) fokos vízbe. Már a táv felénél Hajós szőke feje bukkant fel a mezőny élén. Feltartóztathatatlanul haladt a parton levő cél felé és 3 méter előnnyel győzött. A főárbocra maga a versenybíróság elnöke, a görög trónörökös vonta fel a magyar zászlót! Alig egy órával később, miután faggyúval vastagon bekente magát, az 1200 m-es versenyben ismét vízbe szállt. A nyílt tengerről rajtoltak — ágyúszóra. A gőzösök egy időre magukra hagyták a versenyzőket, akik el- merevedö tagokkal, halálfélelem közepette küzdöttek a hullámokkal. A vaporettók éppen végszóra tértek visz- sza és szedtek fel néhány félig eszméletlen úszót. Hajós is már-már a feladás gondolatával foglalkozott, végül azonban — talán Ilosvay professzor szigorú arca ötlött fel előtte? — legyőzte szorongását és egyre nagyobb előnnyel tört előre. A hajrában a második helyezettet mintegy 100 (!) méterrel megelőzve, ismét győztesként érkezett a célba! — Hiszen ez az ifjú valóságos delfin! — kiáltott fel elragadtatással a trónörökös. Hazatérése után éjjel-r.ap- pal tanult, bizonyítani akart, A vizsga napján diáktársai zsúfolásig megtöltötték a termet, szurkoltak érte. Ilosvay professzor közömbös arccal tetté fel egymás után a kérdésekét, Hajós mindenre pontosan, szabatosan válaszolt. Az utolsó felelet után az Európa-hírű vegyésztudós felállt és mindkét kezét odanyújtotta ifjú növendékének: — Gratulálok, fiam, a szigorlatához és most már — az olimpiai győzelmeihez is! — Ezután a hallgatóság felé fordult: — Uraim, ez a társunk fizikailag > és szellemileg egyaránt kiváló ember. Kérem, kövessék példáját! Hajós hamarosan felhagyott az úszással, egy új „szerelem”, a labdarúgás kedvéért. Az első edzésektől állandóan tagja volt a BTC Hajós Alfréd Legnagyobb alkotása a margitszigeti uszoda, ma már Hajós Alfréd nevét viseli. (MTI-fotó — KS.) csapatának. 1897. május 9-én, az első nyilvános mérkőzésén, majd 1902. október 12- én, az első válogatott találkozón, Bécsben, egyaránt Cél: bæ olimpia Lakatos Moszkvára pályázik A híradásokból Ismerjük, hogy nagy ütemben folynak az 1980-as moszkvai olimpia előkészületei. A versenyek főszereplői, a sportolók egyelőre még a bővebb válogatott keretekben készülve remélik, hogy annak idején az utazók között is helyet kapnak majd, és aktív részesei lesznek a nagy seregszemlének. Megyénk sportolói között is vannak néhányan, akik reális eséllyel pályázzák meg az olimpiai kiküldetést. Közéjük tartozik Lakatos András, az Eger SE birkózója is, aki nem először készül a leg- jobbakkal együtt. Mint azt beszélgetésünk során elmondta, 1970 óta csak betegség vagy sérülés miatt hiányzott a válogatott edzéseiről. Ez idő alatt a magyar bajnokságokon egyszer első, négyszer pedig a második helyen végzett es igy kiérdemelte a válogatottságot is. Kapott lehetőséget a bizonyításra, ami azonban nem a legjobban sikerült. Beszéljen azonban erről inkább maga Lakatos: — Az 1973-as katovicei EB-n 62 kg-ban én képviseltem a magyar színeket. Tizenkilencen indultunk ebben a súlycsoportban és végül hetedik lettem. Egy újonctól talán ez nem rossz eredmény, de úgy éreztem, hogy többet kellett volna nyújtanom, jobban kihasználni a lehetőséget. Lakatos súlycsoporjtában ugyanis nem adatik minden évben újabb lehetőség. Az elmúlt évek legeredményesebb magyar birkózója. A világversenyeken többszörösen bronzérmes, 1977-ben világbajnok Réczi László is 62 kg-ban érte el kitűnő eredményeit és addig Lakatosnak továbbá az ugyancsak rivális Tóth-nak legfeljebb néhány kisebb nemzetközi verseny jutott. Hármunk közül Réczi — túl a harmincon — a legerősebb, Lakatos és Tóth egyaránt 1951-es születésű. Tapasztalt’ birkózók mindhárman. Az életkort tekintve Lakatos és Tóth van kedvezőbb helyzetben, noha egyelőre mégiscsak Réczi az első számú jelölt. Hogyan ítéli meg saját esélyeit az egriek reménysége: — Tanulmányi elfoglaltsága miatt Réczi nem vett részt végig az alapozáson. Ügy hírlik, hogy nem szándékozik részt venni az áprilisban Oslóban rendezendő Európa-bajnokságon, sőt az idén többnyire 68 kg-ban versenyez majd. Tóthnak és nekem is megnőtt így az esélyem egy újabb EB-részvé- telre, azért azonban még alaposan meg kell küzdenünkGondolatait tovább fűzvi így folytatja: — Ahhoz, hogy Réczi > megelőzzük, a nemzetköz versenyeken is jól kell sze repeint. Most jó erőben érzem magam, szeretnék eljutni az EB-re^ és ott jól szerepelni. Már ebben az évben bizonyítani kell annak, aki Moszkvába pályázik. Mint mondta, jó erőben van. A tapasztalatok szerint erre van szükség Tóth ellen is. — Igen, mert Tóth a rendkívül erős birkózók közé tartozik. Különösen a mérkőzés elején nehéz kimozdítani, és képes „megfogni” a legtechnikásabb ellenfelet is. Fokozatosan kell felőrölni az erejét, csupán az a kérdés, hogy ad-e erre elég időt. — Február 4—5-én Egerben lesz egy első osztályú verseny, ahol valószínű találkozom majd Tóthtal is. A hazai versenyeken kívül két- három nemzetközi verseny, közte a bolgárok által rendezendő ígérkezik jó erőfelmérőnek. Lakatos és társai most egyesületeikben folytatják a felkészülést- A feltételek biztosítottak Lakatos számára és Sipeki személyében meg kitűnő edzőpartnere is van. A beszélgetés során végig1 jól érződött, hogy Lakatos András legfőbb vágya az olimpiai szereplés. Mint elmondta, két lehetőséget már elszalasztott és alighanem ez lesz az utolsó. Bízik abban, hogy sérülés, vagy egyéb zavaró körülmény nem akadályozza majd a jövőben, és akkor mindent megtehet a moszkvai kiküldetésért. Rajta nem fog múlni. Kívánjuk, hogy váljanak valóra tervei. Fesztbaum Béla szerepelt. A kétszeres bajnokcsapat egyik erősségének bizonyult. Visszavonulása után Is — egészen haláláig — hű maradt a sporthoz. Nemcsak mint sportvezető, hanem mint kiváló építész is. Jelentős sportlétesítmények hirdetik művészi alkotóerejét: a ma már az ő nevét viselő, margitszigeti Nemzeti Sportuszoda fedett része; a Megyeri úti UTE-stadion, a győri, a szegedi, a miskolci sportuszoda- Érdekesség, hogy a debreceni Arany Bika Szálló és Vígadó is Hajós Alfréd tervei alapján épült. Régi álma volt a Nemzeti Stadion. Ennek első terveit 1913. decemberében ő tette közzé — visszhang nélkül. A stadion érdekében végzett több évtizedes tevékenységének méltó betetőzése volt, hogy — külső szakértőként — részt vehetett a Népstadion tervezésében. Közben, az 1924-es olimpián, újabb nagy sikert aratott. Barátjával, Lauber Dezső építésszel közösen készített klasszikus sportfórumtervét a zsűri ezüstéremmel jutalmazta. Ez győzelemmel ért fel, áz aranyérmet nem adták ki... A Népstadion avatásának évében éppen 75 esztendős volt. A nagyszerű sportember maradandó életművét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a legnagyobb kitüntetéssel, Olimpiai Diplomával jutalmazta. Alig fél esztendővel riim^ piai győzelmeinek hat. évtizedes jubileuma előtt, 1955,’ november 12-én hunyt el. t notai jËouag Jf