Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

Az egyetlen gól Szenvedélyes vitákat vál­tott ki, nemcsak a kézilabda­világbajnokság színhelyén, Koppenhágában, de itthon, a hazai berkekben, is, hogy mi­kor esett a magyar—román mérkőzés mindent eldöntő, utolsó gólja. Óvások, felleb­bezések, bizottsági ülések után, szomorúan hallottuk a hírt: újabb erőpróbát állít elénk a moszkvai olimpiai részvétéi. A továbbjutók már páholyban érezhették magu­kat, a többieknek pedig a marakodás jutott a „koncon”. Azt hittük, azt akarták el­hitetni velünk, hogy egyet­len gólon múlott minden. S közben elfeledtük, hogy já­tékosaink a franciákkal szem­beni sétamérkőzésen sorra hagyták ki a gólszerzés lehe­tőségeit, míg a románoktól végül is úgy szenvedtek ve­reséget, hogy a második fél­időben hosszú perceken át emberelőnyben játszottak. Es ahelyett, hogy ők dobtak vol­na gólt, kapusunk mögött rezdült meg a háló. így és ezért történt, hogy a további küzdelemnek pár­tatlan szemlélői lehetünk csu­pán. Az elszalasztott lehetőség izgalmakat, bosszúságokat okozhat, várakozást szülhet, reményeket foszlat szerte, de tudnunk kell, hogy a le­hetőség a kezünkben volt. Mi veszítettük el, és nem azzal az egyetlen góllal, amely a román játékos kezéről időn túl, avagy idő előtt, a há­lónkba került. Lehet azon meditálni, hogy az NDK miért tudott éppen 13 gólt dobni a franciáknak. Lehet azon is, hogy miért állították meg szabaddobásoknál az időt sorozatosan a játékveze­tők. Emlékezetes sportcseme­gében volt részünk, s csak sajnálhatjuk, hogy a folyta­tás elmaradt. S még egyről nem szabad megfeledkez­nünk. A labdarúgó-világbaj­nokság argentínai 16-os dön­tőjében ismét szembekerü­lünk a franciákkal. Nem is esélytelenül. Ott is lehet az utolsó pillanatig küzdeni, mindent megtenni a tovább­jutásért, a biztos továbbju­tásért, vagy pihenni, s tarta­lékolni az erőt a következő feladatokra. Panaszkodhatunk az irányított sorsolásra, pa­naszolhatjuk hogy óvásunkat elutasították, de el kell is­mernünk, hogy a döntés raj­tunk, a mieink játékán mú­lott és a pályán dőlt el. Sok hasonló mérkőzést sze­retnénk még a magyar já­tékosokért szívszorongva vé- gigizgulnl a pályán, vagy a tévé képernyője előtt. Nem méltatlanok a figyelemre, de azt tudniuk kell, hogy a tisz­ta küzdelemben szerzett győ­zelem értéke sokkalta na­gyobb annál, amit utólag, zöld asztal mellett vehemens vagy nyugodt magatartással elérni lehet. Virágh Tibor Befejeződött a hatvani és egri kézilabda-teremtorna Nemzeti stadionról álmodott... Száz éve született Hajós Alfréd (Fotó: Szabó Sándor) Vasárnap a városi sport- csarnokban befejeződött a négyfordulós kézilabda-te- remkupa mérkőzéssorozat, melyen 15 csapat szerepelt. A férfiaknál a Jászberényi Le­hel SC az Egri Finommecha­nikát és a Jobbágyi Szőnyi SE-1 megelőzve szerezte meg az első helyet. A női mezőny­ben a Diósgyőri VTK bizo­nyult a legjobbnak, 2. a Jász­berényi Lehel SC, 3. a Hatva­ni Kinizsi. Felvételűnk, az Egri Fi­nommechanika—Siroki Vasas összecsapáson készült. Egerben ugyancsak befe­jeződött a városi terembaj­nokság. Eredmények. Férfi felnőtt: Finommechanika— Tanárképző I. 34—30, Főisko­la II.—Csepel Autó 15—15, Főiskola I.—Csepel Autó 28—12, Finommechanika— Csepel Autó 29—26, Finom­mechanika—Főiskola II. 23— 17, Főiskola I.—Főiskola II. 19—12. Végeredmények: A Népújság tippjei az S. hétre: 1. Atalanta—Bologna x 2. Fiorentina—Foggia 1 x 3. Genoa—Milan 3 x 4. Intemazionale—Lanerossi 1 5. Juventus—Napoli 6. Pescara—Torino 2 x 7. Roma—Perugia x 1 8. Verona—Lazio r x 2 9. Cesena—Monza 1 10. Lecce—Ascoli x 11. Modena—Brescia x 1 12. Palermo—Rimini 13. Varese—Sampdoria 1 pótmérkőzések : 14. Avellino—Bari 15. Taranto—Cremonese 1 16. Temana—Catanzaro 1 Kosárlabda Az Egri Finomncchaniha nyert öt NB II-es férficsapat részvételével kétnapos felké­szülési torna zajlott Eger­ben. Tíz mérkőzést láthattak az érdeklődők a Szilágyi gimnázium tornatermében. A mézőny kiegyensúlyozottsá­gát mutatja, hogy az első három helyen csupán a ko- sárkü' önbség döntött. Eredmények: Egri Finom- mechanika-Salgótariáni TC 82—38, MEAFC—H. Zalka SE 67—57, Egri Tanárkép­ző —Salgótarján 88—75, H. Zalka—E. Finommechanika 69—66, MEAFC—Sa'gó‘arján 52—39, H. Zalka—Egri Ta­nárképző 89—74, E. Finom- mechanika—E. Tanárképző 85—74, H. Zalka—Salgótar­ján 77—24, MEAFC—E. Ta­nárképző 80—63, A felké­szülési torna, első helye a kö­vetkező összecsapáson dőlt el: Egri Finommechanika — MEAFC 70—60 (53—2'' V: Seper, Palotás. Finommechanika: Ko­menczy (21), Korepta (25), Busák Cs. (14), Tari (2), Za- hár (8), Csere: Lezsák, Lá- jer, Sipeki, Molnár, Betten- buk, Magyar. Mészáros. Ed­ző: ifj. Csányi Barna. MEAFC: Busák I. (16), Házi (8), Tóth (13), Fodor (2), Les­tár (12). Csere: Kerekes (6), Jakab (3), Edző: Eperjesi Gyula. A tavaly még NB I-es miskolciak ellen az első fél­időben szenzációsan védeke­zett a tornát rendező E. Fi­nommechanika. Az NB II. 1977. évi ezüstérmes gárdá­ban mindenki nagyon jól játszott, de Koreptát külön ki kell emelni. Izgalmasan alakult a hajrá, a végső győ­zelem megszerzéséhez az eg­ri csapatnak hét ponttal kel­lett többet dobnia. Ez sike­rült! A torna végeredménye : CiHmissM Ui'ÜL. február 1., szerda t. E. F.-mech. 2. MEAFC 3. H. Zalka 4. Egri TK 5. STC 3 1 303—241 3 1 259—229 3 1 292—231 1 3 299—329 4 — 4 176—299 A bajnoki rajtig — feb­ruár. 11-ip — még több elő­készületi mérkőzést játszik mindkét Heves megyei csa­pat. I __ 1. Föisk. I. 2. F.-mech. 3. Főisk. n. 4. Cs. Autó 65—1 142-109 10 64—2 139-127 8 6114 101-111 3 6114 108-143 3 Férfi ifjúsági: Katonai Kol­légium—Gép- és Műszeripa­ri 5—0, Dobó G.—212 sz. DSK 5—0, Finommechanika —Katonai Kollégium 17—15. Végeredmény: 1. F.-mech. 2. Kát. Koll. 3. Cs. Autó 4. Dobó G. 5. Gép- és M. 6. 212. DSK 5------99-49 4 —1 88-66 4 3 2 — 1 — 2 63-59 3 51-60 4 36-67 5 45-81 Leány ifjúsági: Közgazda- sági—Kereskedelmi 12—5. Végeredmény: 1. Közg. 2. Kér. 3. Nova) 4. Mezőg. 3 3 ------ 44-14 6 3 2—1 36-32 4 31—2 28-42 2 3------3 18-38 — L eány serdülő: Siketék— Kereskedelmi 13—5. Végered­mény: 1. Siketek 2. Novaj 3. Kér. 2 2--------22-8 4 1 — 1 14- 9 2------ 2 5-18 — F iúk serdülők, végered­mény: 1. Siketek 2 !--------34-17 4 2 . V. sz. Isk. 2 1—1 24-18 2 3. vm. sz. isk. 2------2 12-35 — I losvay Lajos professzor rosszallóan pillantott az előt­te álló, sápadt fiatalember­re: — Felőlem elutazhat, bár sokkal jobban tenné, ha in­kább a tanulmányaival tö­rődne! Athén, 1896. áprilisa. Első alkalommal gyűltek össze 13 ország legjobb sportolói, hogy az újjászületett olim­piai játékok keretében össze­mérjék tudásukat. A magyar tábor hangulata napról nap­ra szorongóbbá vált: az áhí­tott győzelem meg egyikükre sem mosolygott... Április 11-én a Zea-tenger- öböl partján 40 ezer ember szorongott, várva az úszó­versenyek rajtját. A 100 m- es gyorsúszás 13 résztvevőjét kis gőzösök szállították az öbölben felállított rajthely­re. Az úszók pisztolylövésre vetették magukat a dermesz­tő, alig 11 (!) fokos vízbe. Már a táv felénél Hajós sző­ke feje bukkant fel a me­zőny élén. Feltartóztathatat­lanul haladt a parton levő cél felé és 3 méter előnnyel győzött. A főárbocra maga a versenybíróság elnöke, a gö­rög trónörökös vonta fel a magyar zászlót! Alig egy órával később, miután faggyúval vastagon bekente magát, az 1200 m-es versenyben ismét vízbe szállt. A nyílt tengerről raj­toltak — ágyúszóra. A gőzö­sök egy időre magukra hagy­ták a versenyzőket, akik el- merevedö tagokkal, halálfé­lelem közepette küzdöttek a hullámokkal. A vaporettók éppen végszóra tértek visz- sza és szedtek fel néhány fé­lig eszméletlen úszót. Hajós is már-már a feladás gon­dolatával foglalkozott, végül azonban — talán Ilosvay professzor szigorú arca ötlött fel előtte? — legyőzte szo­rongását és egyre nagyobb előnnyel tört előre. A hajrá­ban a második helyezettet mintegy 100 (!) méterrel megelőzve, ismét győztesként érkezett a célba! — Hiszen ez az ifjú való­ságos delfin! — kiáltott fel elragadtatással a trónörökös. Hazatérése után éjjel-r.ap- pal tanult, bizonyítani akart, A vizsga napján diáktársai zsúfolásig megtöltötték a ter­met, szurkoltak érte. Ilosvay professzor közömbös arccal tetté fel egymás után a kér­désekét, Hajós mindenre pontosan, szabatosan vála­szolt. Az utolsó felelet után az Európa-hírű vegyésztudós felállt és mindkét kezét oda­nyújtotta ifjú növendékének: — Gratulálok, fiam, a szi­gorlatához és most már — az olimpiai győzelmeihez is! — Ezután a hallgatóság felé fordult: — Uraim, ez a tár­sunk fizikailag > és szellemi­leg egyaránt kiváló ember. Kérem, kövessék példáját! Hajós hamarosan felha­gyott az úszással, egy új „szerelem”, a labdarúgás kedvéért. Az első edzésektől állandóan tagja volt a BTC Hajós Alfréd Legnagyobb alkotása a margitszigeti uszoda, ma már Hajós Alfréd nevét viseli. (MTI-fotó — KS.) csapatának. 1897. május 9-én, az első nyilvános mérkőzé­sén, majd 1902. október 12- én, az első válogatott talál­kozón, Bécsben, egyaránt Cél: bæ olimpia Lakatos Moszkvára pályázik A híradásokból Ismerjük, hogy nagy ütemben folynak az 1980-as moszkvai olimpia előkészületei. A versenyek főszereplői, a sportolók egye­lőre még a bővebb váloga­tott keretekben készülve re­mélik, hogy annak idején az utazók között is helyet kap­nak majd, és aktív részesei lesznek a nagy seregszemlé­nek. Megyénk sportolói között is vannak néhányan, akik reális eséllyel pályázzák meg az olimpiai kiküldetést. Kö­zéjük tartozik Lakatos And­rás, az Eger SE birkózója is, aki nem először készül a leg- jobbakkal együtt. Mint azt beszélgetésünk során el­mondta, 1970 óta csak beteg­ség vagy sérülés miatt hi­ányzott a válogatott edzései­ről. Ez idő alatt a magyar bajnokságokon egyszer első, négyszer pedig a második helyen végzett es igy kiérde­melte a válogatottságot is. Kapott lehetőséget a bizo­nyításra, ami azonban nem a legjobban sikerült. Beszél­jen azonban erről inkább maga Lakatos: — Az 1973-as katovicei EB-n 62 kg-ban én képvisel­tem a magyar színeket. Ti­zenkilencen indultunk ebben a súlycsoportban és végül hetedik lettem. Egy újonctól talán ez nem rossz eredmény, de úgy éreztem, hogy többet kellett volna nyújtanom, job­ban kihasználni a lehetősé­get. Lakatos súlycsoporjtában ugyanis nem adatik minden évben újabb lehetőség. Az elmúlt évek legeredménye­sebb magyar birkózója. A vi­lágversenyeken többszörö­sen bronzérmes, 1977-ben vi­lágbajnok Réczi László is 62 kg-ban érte el kitűnő ered­ményeit és addig Lakatosnak továbbá az ugyancsak rivális Tóth-nak legfeljebb néhány kisebb nemzetközi verseny jutott. Hármunk közül Réczi — túl a harmincon — a leg­erősebb, Lakatos és Tóth egyaránt 1951-es születésű. Tapasztalt’ birkózók mind­hárman. Az életkort tekintve Lakatos és Tóth van kedve­zőbb helyzetben, noha egye­lőre mégiscsak Réczi az első számú jelölt. Hogyan ítéli meg saját esélyeit az egriek remény­sége: — Tanulmányi elfoglalt­sága miatt Réczi nem vett részt végig az alapozáson. Ügy hírlik, hogy nem szán­dékozik részt venni az ápri­lisban Oslóban rendezendő Európa-bajnokságon, sőt az idén többnyire 68 kg-ban versenyez majd. Tóthnak és nekem is megnőtt így az esé­lyem egy újabb EB-részvé- telre, azért azonban még ala­posan meg kell küzdenünk­Gondolatait tovább fűzvi így folytatja: — Ahhoz, hogy Réczi > megelőzzük, a nemzetköz versenyeken is jól kell sze repeint. Most jó erőben ér­zem magam, szeretnék eljut­ni az EB-re^ és ott jól szere­pelni. Már ebben az évben bizonyítani kell annak, aki Moszkvába pályázik. Mint mondta, jó erőben van. A tapasztalatok szerint erre van szükség Tóth ellen is. — Igen, mert Tóth a rend­kívül erős birkózók közé tar­tozik. Különösen a mérkőzés elején nehéz kimozdítani, és képes „megfogni” a legtech­nikásabb ellenfelet is. Foko­zatosan kell felőrölni az ere­jét, csupán az a kérdés, hogy ad-e erre elég időt. — Február 4—5-én Eger­ben lesz egy első osztályú verseny, ahol valószínű ta­lálkozom majd Tóthtal is. A hazai versenyeken kívül két- három nemzetközi verseny, közte a bolgárok által ren­dezendő ígérkezik jó erőfel­mérőnek. Lakatos és társai most egyesületeikben folytatják a felkészülést- A feltételek biz­tosítottak Lakatos számára és Sipeki személyében meg ki­tűnő edzőpartnere is van. A beszélgetés során végig1 jól érződött, hogy Lakatos And­rás legfőbb vágya az olimpiai szereplés. Mint elmondta, két lehetőséget már elszalasztott és alighanem ez lesz az utol­só. Bízik abban, hogy sérülés, vagy egyéb zavaró körül­mény nem akadályozza majd a jövőben, és akkor mindent megtehet a moszkvai kikül­detésért. Rajta nem fog múl­ni. Kívánjuk, hogy váljanak valóra tervei. Fesztbaum Béla szerepelt. A kétszeres baj­nokcsapat egyik erősségének bizonyult. Visszavonulása után Is — egészen haláláig — hű ma­radt a sporthoz. Nemcsak mint sportvezető, hanem mint kiváló építész is. Je­lentős sportlétesítmények hirdetik művészi alkotóere­jét: a ma már az ő nevét vi­selő, margitszigeti Nemzeti Sportuszoda fedett része; a Megyeri úti UTE-stadion, a győri, a szegedi, a miskolci sportuszoda- Érdekesség, hogy a debreceni Arany Bi­ka Szálló és Vígadó is Hajós Alfréd tervei alapján épült. Régi álma volt a Nemzeti Stadion. Ennek első terveit 1913. decemberében ő tette közzé — visszhang nélkül. A stadion érdekében végzett több évtizedes tevékenységé­nek méltó betetőzése volt, hogy — külső szakértőként — részt vehetett a Népsta­dion tervezésében. Közben, az 1924-es olimpi­án, újabb nagy sikert aratott. Barátjával, Lauber Dezső építésszel közösen készített klasszikus sportfórumtervét a zsűri ezüstéremmel jutal­mazta. Ez győzelemmel ért fel, áz aranyérmet nem adták ki... A Népstadion avatásának évében éppen 75 esztendős volt. A nagyszerű sportember maradandó életművét a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság a legnagyobb kitüntetés­sel, Olimpiai Diplomával jutalmazta. Alig fél esztendővel riim^ piai győzelmeinek hat. évti­zedes jubileuma előtt, 1955,’ november 12-én hunyt el. t notai jËouag Jf

Next

/
Thumbnails
Contents