Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-07 / 32. szám
Lesz-e reform? B Lordok Háza végnapjai Aggastyánok a bőrfotelben 111 * Új gviimSIcskultúra Csuvasiában Szőlő a katona ömlőkére „A lordok nem csinálnak semmit, de azt jól csinálják”, —- tartja egy angol szólás- mondás. Az egyszerű brit polgárok úgy vélték, hogy az évszázados, íratlan alkotmány alapján működő felső- ház ma már csupán „pofáz- da”, amelynek már régen nincs igazi szava a politikai életben. Nos, nemrégiben bebizonyosodott, hogy a Lordok Házának ma is módja van beleszólni a törvényhozásba. Az északnyugat-londoni Grunwick filmlabor tulajdonosa ugyanis megtagadta alkalmazottaitól a szak- szervezeti jogokat és elbocsátotta 137 sztrájkoló munkását. A kormány által kijelölt vizsgáló bizottság az elbocsátottak visszavétele mellett döntött. A Lordok Háza a bírósági döntéssel szemben viszont a vállalkozónak adott igazat. Kétes hatáskör A felsőházi tagság túlnyomó részben örökletes: a királyi család tagjaiból, hercegekből, grófokból, bárókból és egyházi vezetőkből áll. A tagok mintegy 20 százalékát az uralkodó életük végéig nevezi ki. A felsőház nem változtathatja meg a pénzügyi törvényeket; az alsóházban elfogadott egyéb törvényeket viszont két alkalommal megvétózhatja. Ha azonban a törvényjavaslatot az alsóház a harmadik ülésszakon is megerősíti, akkor az mindenképpen törvényerőié lép. A főnemesek testületének hatásköre sok tekintetben felülmúlja az öt évre választott képviselőket, lévén, hogy a felsőház egyben legfelsőbb bíróság is. Kihasználhatják azt is, hogy a választott képviselőket szorítja az idő. A lordoknak az a joga, hogy az aisóházban már elfogadott törvényeket három alkalommal visszaadhatják, gyakorlatilag azt jelenti, hogy másfél évvel az új választások előtt a brit kormány mar nem nyújthat be új törvényjavas.atot. Ez persze elsősorban, sőt — mondhatjuk — kizárólag akkor van így, ha a kormány munkáspárti. Az egyik lord nemrég azzal dicsekedett, hogy 1974. tavasza óta 169 alkalommal dobták oda a kesztyűt az alsóhaznait. Mert azt talán mondani sem kell, hogy a Lordok Háza túlnyomó többségében konzervatív: 1250 főrend közül 900 a tory. A bankoknak 45, a biztosító intézeteknek 25, a nagy ipari érdekeltségeknek pedi.i 45 igazgatója ül a felsőháziba. A liberális és munkáspárti főrendek mellett egy kommunista lord is található a felsőházban: Lord Milford. Mint családja elsőszülötte örökölte a méltóságot és a Brit KP kérésére használja fel a fórumot a párt álláspontjának kifejtésére A 93 éves örgróf — Mindenki tudja, hogy ez a rendszer rossz, — mondja Lord Milford. A mérsékelt reformerek azt akarják elérni, hogy legalább azok ne szavazhassanak, akik örökölték a lordi címet. Az élet- hossziglanra, érdemeikért kinevezett főrendek viszont (ők vannak kisebbségben, számuk 500 körül mozog) általában nagyon öregek. A kommunista párt álláspontja az, hogy el kell törölni a felsőházat. Ha viszont az ország népe ragaszkodna a második kamarához, akkor azt kell elérni, hogy a tagokat válasszák. A felsőház legidősebb „aktív” tagja a 93 esztendős Featherbottom őrgróf. Nem csoda, hogy a Lordok Házában soha sincs telt ház. A sokévi átlag szerint az 1250 főrendből 35—95 jelenik meg általában a Westminster Palota piros bőrrel bevont padsoraiban. Ha a létszám 200 fölé emelkedik, akkor már valami készül. Ilyenformán egy 10—20 százalékos aktiv kisebbség játssza a haladás halogatóinak szerepét. Ölord- ságaik aktivitásáért nemegyszer drágán kellett fizetnie az országnak. Annak idején péJdául az ír függetlenség elutasítása vezetett az 1916-os dublini húsvéti felkeléshez, majd a sziget kettéosztásához és végeredményben a jeieu- 1 -gi észak-írországi tragikus helyzethez. Országos vita A Munkáspárt választási reformtervében állást foglait az egykamarás parlament létrehozása mellett A tervezet megállapítja: „A Lordok liáza az örökletes nemesség konzervatív szavazógépezetével az elmúlt években egyre kihívóbban szállt szemoe a választott alsóház akaratával és tevekenysege már nem felülvizsgálja, hanem kimondottan szabotálja a törvény- hozást”. Országos méretekben is megindult a vita, mi legyen e már rég idejétmúlt együttessel. A megoldás módozatairól azonban nincs egységes vélemény. A következetés baloldali állásfoglalás a kétkamarás parlament ellen tör lándzsát. Vannak, akik a halogató taktika fegyverétől akarjak megfosztani a felsőházat, s csak tanácsadó szerepet szánnak neki. Olyan reformnak is akadnak hívei, amely eltörölné az örökletes jogon részt vevők szavazati jogát. Egy másik csoport a szakszervezetek, a gyáriparosok és más érdekvédelmi szervezetek képviselőiből akarná arányosan kiválogatni a második kamara tagjait Gáti István Az Islejibe vezető út mentén, a Hajnal kolhoz gyümölcsösében a figyelmet egy víkendház vonja magára, amelyet mintha repkény futna be. Errefelé szokatlan növény feszit sátrat a veranda fölé. Első pillantásra valami dísznövényféleségnek vélné az ember, hamarosan kiderül azonban, hogy itt... szőlőt szüretelnek. A parcella a Csernisev házaspáré Mindketten mérnökök; Ljudmila Vaszi'jevna az 1. számú építőipari vállalatnál, VaszíUj Szemjoriovics a „Csuvasener- go” vállalatnál dolgozik. Akkurátusán emelik le a tőkékről és rakják kosárba a kékesfekete fürtöket. A szemek kisebbek valamivel, mint a megszokott déli fajtáknál. Nem is olyan édesek, ám mégis kellemes az ízük. Egy tőke több mint húsz kiló termést hozott. — Nővéremnél, Váljánál még több termett — mondja Ljudmila Vasziljevna. — De sehol nem volt olyan bőséges a termés, mint édesanyánknál. ... Tizenöt évvel ezelőtt Irina Andrejevna Viktorova, a pedagógiai főiskola agrobiológiai tangazdaságának ma már nyugdíjas laboránsa két szőiővesszőt ültetett el a kertjében- Abban az időben a Csebokszári peremkerületén működő gyümölcstermesztő „Csebokszárszkij" szovhozban a melegigényes kultúra meghonosításával kísérleteztek, amely azonban nagyüzemileg akkor nem járt sikerrel. Irina Viktorova ott kapta a vesszőket... Irina Andrejevna mind az öt gyermekének ma már családja van. Valamennyiük kertjében más növények mellett megtalálhatók a szőlőtőkék is, amelyeket édesapjuk iránti kegyeletből gondoznak. Vaszilij Viktorovba apja oltotta be a természet szere- tetét. Kertje nemcsak Maii je Kosznariban, a szülőfalujában, hanem az egész környéken híres volt. 0 ültette a falu melletti szakadék mentén növő szomorúfűzeket .s. Fia arról álmodozott, hogy déli kultúrákat honosít meg ezen a területen Különösen a szőlő vonzotta. Fagyálló fajtákat akart kitenyészteni. Tervének valóra váltásában azonban megakadályozta a háború. 1942. novemberében hősi halált halt a Panyukovo faluért vívott harcban a kulinyim területen. A márványlap mellett, amely alatt Viktorov géppuskás hamvai nyugszanak, felesége és gyermekei — Ljudmila, Valentyina, Galina, Ba- risz és Georgij — nemrég egy szőlőtőkét ültettek. Gondozását a helyi iskola úttörői vállalták ... P. Kolcov (A Szovjetszkaja Csuvasiából ford. : Zahemszky László) Magyar témák a lengyel A lengyel napi- és hetilapok gyakran írnak politikai, társadalmi és kulturális életünkről. A Film c. képes magazin rendszeresen foglalkozik a magyar filmművészet eseményeivel. A Jancsó Miklóssal készített Interjúban a rendező ars poeticájáról va1!: „Még a művelt néző is nehezen fogadja be azt, ami új, sőt, először el is utasítja A Szegénylegények formájB nem kevés ellenszenvre a- lált, most mindenki megérti, sőt, néhányan már konzervatívnak is tartják. Ügyelnem kell azonban arra, nehogy túlságosan eltávolodjam a nézőktől, ezért olyan kapcsolatot kell kialakítani, amely még vonzó, ugyanakkor azonban valami, új élménj't is nyújt számukra.” Jancsó Miklós művészetének jellegzetességeit legközelebb a Bajcsy-Zsilinszky Endre életéről szóló filmtrilógiában figyelhetjük meg, amelynek felvételei a tervek szerint februárban kezdődnek. Sára Sándor rendező és operatőr 80 huszár c. filmjével Lenkey János kapitányra emlékezik, aki a magyar forradalom hírére 1848 tavaszán százada élén hazatért Galíciából. A film egy részét Lengyelországban forgatták. A főbb szerepekben többek között Dózsa Lászlót, Tordy Gézát, Cserhalmi Györgyöt és Oszter Sándort láthatjuk majd. Mészáros Márta Ok ketten c. új filmjét nagyszerűen rendezett, érdekes filmnek tartják Lengyelországban. Szervesen illeszkedik a családi élet problémáit művészi színvonalon elemző filmjei sorába. A Zycie War szárny (Varsó Élete) c. lapból is érdem ss két magyar vonatkozású cikket megemlíteni. Amíg az ötvenes években naponta csak egy autóbusz készült az Ikarusban — olvashatjuk —, ma 43j—45 gördül ki a szerelő- műhelyekből. A legújabb típusok 60 százaléka a KGST országaiba kerül. A lengyel szakemberek eddig negyven cukorgyárat építettek külföldön. Kábán, legnagyobb cukorgyárunk építésén kétezer lengyel ts- radozik. A 70 objektum- egy részével 1979 szeptemberére készülnek el, s ekkor indul meg a próbatermelés is. A teljes üzembe helyezés után a kábái cukorgyár évente 30 ezer tonna cukrot ad az országnak, vagyis, az össztermelés 20 százalékát biztosítja. Saiga Attila F. Krivin: . Az állatkertben — Mert a macska háziállat. — Es ha a zebra a ketrecben marad, akkor háziállat lesz? — Nem, a zebra nem lesz — Miért van az oroszlán ketrecben? — kérdezte tőlem a fi*m az állatkertben, az oroszlán ketrece előtt. — Azért, mert az oroszlán ragadozó állat. — És a zebra? Talán a zebra is ragadozó állat? Es ha nem, akkor miért zárják azt is ketrecbe? ■— Hogy meg ne egyék a ragadozó állatok... — Kicsoda? Az oroszlán? De hát az oroszlán ketrecben van. Es a többi ragadozó állat is ketrecben van. Tehát a zebrának nem kellene ketrecben lennie. Akkor mégis, miért van ketrecben? — Mert különben megszökne. — Honnan és kitől? Azoktól, akik a ketrecben vannak? ... — Egyáltalán: megszökne. Az állatkertből. ■— Oda szökne, ahol neki Jobb lenne? — Gondolom, igen. Bizonyára. — De hát kell az, hogy neki is rosszab legyen? — Nem. Nem feltétlenül... — Akkor miért van ketrecben? — Valóban nem érted? Azért, mert különben megszökne! Azt hiszem, elég érthetően magyaráztam neki, de ó mégsem értette. — Akkor miért nincs a macska a ketrecben? soha háziállat! — Hát akkor miért van ketrecben? — Mondtam már: különben megszökne... És kezdődött minden elölről. (AtUalfy István fordítása) KOSSUTH 8.27 A kultúra sokszínű szövete. 8.57 Purcell: Arthur király. 11.17 Bartók: IV. vonósnégyes. 11.40 Különös házasság 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél. 14.02 A búcsúsének- től a forradalom daláig. 14.20 A varázskeringő. 14 50 Éneklő Ifjúság. 15.10 Mendelssohn : IV. szimfónia, 15.44 Magyarán szólva. 16.05 Harsan a kürtszó! 16.35 Kórusművek. 17.07 A környező világ. 17.31 Bemutatjuk új felvételeinket. 18 00 A Szabó család. 18.30 Esti magazin. 19.15 Beniamino Gigli énekel. 20.00 A Nyugatra mutató iránytű. 20.30 Színes népi muzsika. 20.50 Búcsú Nagy Lászlótól. 22.20 Zenekari muzsika. PETŐFI 8.33 Paganini. 9 00 Szemforgatás nélkül. 9.10 Csermák Antal: Az intézett veszedelem vagy a Haza sze- retete. 9.28 Monológ. 9.33 Derűre is derű... 10.00 A zene hullámhosszán. 11.55 Látószög. 12.00 Nóták. 12.33 Arcképek a bolgár irodalomból. 12.50 Zenekari muzsika. 13.28 Szobanövény- kedvelőknek. 13.33 Síppal- dobbal. 14.00 Kettőtől hatig. .. 18.00 Harminc perc rock. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Népi zene. 19.16 „Kik érted haltak, szent Világszabadság,” 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 A Mannic- hon-oldat. 21.15 A Rádió dalszínháza. 23.26 Nótacsokor.. Szolnoki rádió 17.00-től 18 30-ig. Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás. — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa. — Az igazságügy fóruma. Az állami vállalat. Dr. Tímár László előadása. — 18.00 Észak-magyarországi krónika. — Az SZMT sportbizottságának ülésén. — Operettmelódiák. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. .. TEJ MAGYAR 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 8.30 Tele-fény-kép. 9.00 Iskolatévé. 10.30 Óvódások filmműsora. 11.05 Iskolatévé. 14.15 Iskolatévé. 16.40 Lili Lindfors műsora. 17.00 Kuckó. 17.30 Mindenki iskolája. 18.35 Finn tél. 18.50 Elsodort évtized... 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága. 20.55 Megkérdezzük, 21.30 Színházi album. 22.30 Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 Arcélek a közéletből. 20.30 Autó-motor sport. 20.50 Tv-híradó 2. 21.10 Fiatalság és hagyomány. 21.35 Gyilkosok (Tévéjáték).
