Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-07 / 32. szám

Még jobb folytatást... I apunk vasárnapi szá­I- mában tettük közzé a Központi Statisztikai Hivatal jelentését az 1977. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről. A számok nyel­vén megfogalmazott, mérték­tartó, korrekt jelentés öröm­mel tölthet el mindannyiun­kat, hiszen az elmúlt eszten­dő eredményes volt népgaz­daságunk történetében. A nemzeti jövedelem az elő­irányzottnál nagyobb mér­tékben, 7,5—8 százalékkal nőtt, s elérte a 480 milliárd forintot. A fejlődés üteme az ágazatok többségében meg­haladta az 1976 évit, s kü­lön örvendetes, hogy a terme­lés növekedése teljes egé­szében a'termelékenység egé­széből származott. S hozzá kell tennünk azt is, hogy mind az országban, mind pe­dig megyénkben erőteljesen hozzájárult a jó eredmények eléréséhez a szocialista bri­gádok, a munkáskollektívák muríkaversenye, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak tiszteletére indítottak. A jelentés megállapítja, hogy népgazdaságunk kulcs- fontosságú ágazatának, a szocialista iparnak a bruttó termelése az előirányzottnál nagyobb ütemben, 6,8—7 szá­zalékkal növekedett,. Az ipa­ri átlagnál is gyorsabban fej­lődött a villamosenergia-ipár, gépipar, ami nem csupán a többi iparág, de a népgazda­ság egésze szempontjából is kiemelkedő fontosságú. S ami igen lényeges: az elmúlt esz­tendő nem csupán mennyisé­gi növekedést hozott, hanem sikerült most előrelépni a minőségi mutatókat illetően Is. A vállalatok több új, kor­szerű licencet honosítottak meg, amelyek lehetővé tet­ték újabb, korszerűbb gyárt­mányok készítését, növeke­dett a termelékenyebb gé­pek és berendezések aránya, tovább folytatódott az ipar műszaki színvonalának kor­szerűsítése. Nemcsak a jó időjárás, de • magasabb szintű nagyüzemi gazdálkodás következtében is jó eredmények születtek a mezőgazdaságban. A búza hektárankénti átlaga országo­san meghaladja á 40 mázsát, a kukoricáé megközelítette a 47 mázsát. A zöldségfélékből és burgonyából a termés mintegy húsz százalékkal nö­vekedett egy év alatt. Mind­ez az egyenletes belföldi el­látás mellett lehetővé tette, hogy az export is növekedjék. Hosszú évek után azt is el­mondhatjuk, hogy cukorból rekordtermést sikerült pro­dukálni, s igen biztatóak az állattenyésztés eredményei is. Anélkül, hogy a jelentés minden részletére kitérnénk, azt is nyugodtan meg­fogalmazhatják, hogy ^ób­ban is éltünk 1977-ben, mint egy évvel azelőtt. Az egy lakosra jutó nomi- náljövedelem, reálbér és re­áljövedelem egyaránt megha­ladta a tervezettet, de mutat­ja a javuló életszínvonalat az is, hogy a kiskereskedelmi áruforgalom is majdnem két százalékkal lett nagyobb a tervezettnél. Mindezek az eredmények örömre hangolhatnak min­denkit, még akkor is, ha az eredmények mellett továbbra is voltak gondjaink. Mint például az erőnket meghala­dó beruházások, a külkeres­kedelmi mérleg kapitalista vonatkozású deficitje, vagy a cserearányok romlása. Mind­ezek jelzik azt is, hogy az ötéves terv hátralévő idősza­kában bőven vannak még feladataink. Nem is akármi­lyenek. Az eredmények bir­tokában .azonban bizonyára nem marad el a további jó folytatás sem. ^Kaposi Levente VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAHACS NAPILAPJA__________________________ XXIX. évfolyam, 32. szám ÁRA: 80 FILLER 1978. február 7„ kedd MÉftîa tüçÎrW ***** Púja Frigyes Belgiumban tárgyai Németh Károly látogatása a Honvédelmi Minisztériumban Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, hétfőn délelőtt látogatást tett a Honvédelmi Miniszté­riumban. A vendéget —, aki a Magyar Néphadsereg veze­tői, az MSZMP néphadseregi bizottságának aktivistái szá­mára gazdasági építőmön-»' kánk időszerű kérdéseiről tá­jékoztatót tartott — Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter és Papp De­zső vezérőrnagy, az MSZMP néphadseregi bizottságának első titkára fogadta. (MTI) Ülésezik az ENSZ emberi jogok bizottsága Hétfőn Genf ben, a Nemze­tek Palotájában megnyílt az ENSZ emberi jogok bizottsá­gának 34. ülésszaka, amely 32 tagország képviselőinek részvételével öt hétig folytat­ja munkáját. A tanácskozást Alekszandír Bozsovics, az előző ülésszak elnöke, Jugoszlávia képvise­lője nyitotta meg. Eskütétel Bélapátfalván Katonai eskütételre sorakoztak fel a bélapátfalvi sport­pályán az építöalakulathoz a közelmúltban bevonult katonik. Nemes István főtiszt köszöntötte a fiatal katonákat és meg­jelent hozzátartozóikat. A Himnuszt követően Király Leecs honvéd mondta ej az eskü szövegét, majd Fazekas Janos 'íj- tiszt köszönte meg az újoncok eddigi építőmunkáját. Az esküt tett katonák nevében Bartalóczki Károly tett ígéretet a haza becsületes szolgálatára. A katonai esküt követően az ategysé­ttt>L* r7í e-> w tym ofbtn-n untiu lin !/• o? r* f í Púja Frigyes külügymi­niszter hétfő délelőtt megér­kezett Brüsszelbe, ahol a re­pülőtéren a belga külügymi­nisztérium vezetői fogadták. Jelen volt Vince József, a Magyar Népköztársaság brüsszeli nagykövete és a nagykövetség munkatársai. Hétfőn kora délután meg­kezdődtek a hivatalos tárgya­lások a Púja Frigyes magyar és a Henri Simonét belga külügyminiszter vezette kül­döttségek között. A magyar— belga kétoldalú politikai- gazdasági kapcsolatok fej­lesztése lehetőségeinek meg­vizsgálása mellett megvitat­ták az időszerű nemzetközi kérdéseket is. Ezek között jelentős súllyal szerepeltek a kelet—nyugati politikai • és gazdasági kapcsolatok prob­lémái, különös tekintettel az enyhülés további kibontakoz­tatására. Napirenden szere­pelt a többi között a helsinki záróokmány végrehajtásával, a belgrádi találkozóval, a bécsi közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tár­gyalásokkal és általában a leszereléssel kapcsolatos problémák köre és érintették az afrikai, valamint a közel- keleti helyzet felvetette kér­déseket is. A tárgyalások szí­vélyes, tárgyszerű légkörben folytak. Hétfőn este Henri Simonét űrutazása előtt a Ferihegyi repülőtéren Rácz Pál kül­ügyi államtitkár kíséretében. (MTI-fotó, Tornai Andor felvétele- Telefotő — KS) belga külügyminiszter a tiszteletére. A vacsorán po- brüsszeli Egmont-palotában hárköszöntők hangzottak el. vacsorát adott Púja Frigyes (MTI) Új irányzat az űrhajózásban Leválasztották a teherűrhajót Rábeszélések Belgráriban a zárédaksimeniumröl Moszkvai idő szerint hét­főn reggel, öt perccel kilenc óra előtt szétkapcsolták a Szaljut űrállomást és a Prog- ressz teherszállító űrhajót: a Progressz egy ideig még ön­álló pályán kering a Fold körül, majd az atmoszféra sűrűbb rétegeibe érve meg­semmisül. A Progressz, a lekapcsolás előtt, még egy feladatot tel­jesített, hajtóművét felhasz­nálva módosították vele az űrállomás pályáját. Feladatai azonban még mindig nem ér­tek véget: egy ideig önálló úton jár majd, hogy a tudó­sok különböző berendezések működését próbálják ki raj­ta, a Földről történő távirá­nyítással. A szétkapcsolás művelete minden nehézség nélkül ment végbe: az űrhajósok gondo­san lezárták a teherűrhajót, bezárták az átjárót, gondosan ellenőrizték azt, hogy az való­ban légmentesen záródjék, nehogy az űrállomásról ki­szökjön a levegő. Ezután inár az űrállomás belsejéből ellen­őrizhették a szétkapcsolás fo­lyamatát. A teherűrhajó 15 napig ke­ringett összekapcsolva az űr­állomással, amelynek másik bejáratánál a Szojuz 27 űr­hajó van. A teherűrhajó bel­sejében a visszatérés előtt el­raktározták a feleslegessé vált berendezéseket, a lecse­rélt műszereket .és az egyéb haszontalan terheket — eze­ket nem juttatják vissza a Földre, hanem a Progresszel együtt megsemmisítik. ‘ A szovjet űrhajózás a te­herszállító űrhajó megalko­tásával ismét teljesen új irányzatot teremtett meg. A rendszeres „teherjáratok” az űrállomásokra kibővítik azok hasznos felhasználásának le­hetőségét, jelentősen megnö­velik élettartamukat, kiszé­lesítik manőverezési lehető­ségeiket. A teherszállítás, együtt a személyzet váltásá­nak lehetőségével, már a jö­vő nagy űrállomásai megte­remtésének első érdemleges próbája volt. A Szaljut most csak egy űrhajóval van összekapcsol­va. A hátsó bejárat szabaddá tételével az űrállomás most képes arra, hogy adott eset­ben újabb űrhajó kikötőhe­lyéül szolgáljon. (MTI) A belgrádi európai bizton­sági és együttműködési talál­kozón részt vevő 35 ország küldöttségei héttőn négy nem hivatalos szerkesztő csoport­ban megkezdték megbeszélé­seiket a találkozó záródoku­mentumáról. A megbeszélések alapját a semleges és el nem kötelezett országoknak a találkozó zá­ródokumentuma általános po. litikai és operatív részére vo­natkozó előterjesztése, vala­mint a már régebben be­nyújtott javaslatok képezik. Mint ismeretes, a találko­zó hivatalos tanácskozásainak fő formája a plenáris ülések. Ezek mellett két szerkesztő bizottság és három albizott­ság áll fenn. OCX»

Next

/
Thumbnails
Contents