Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-26 / 49. szám
Hazánk és a világpiac (3) Termelők és külkereskedők Hogyan értékelik az egészségügyiek? Megfelelő fizetés, jó légkör, lakás... Beszélgetés dr, Csehák Judittal, az orvosegészségügyi szakszervezet titkárával A TERMELŐ ÉS A KÜLKERESKEDELMI VÁLLALATOK együttműködésében sok kedvező, fejlődésre utaló jelenséggel találkozhattunk az elmúlt időszakban. Számottevően megnövekedtek az ipari vállalatok, különösen a jelentős mértékben exportra termelő vállalatok vezetőinek külkereskedelmi ismeretei. Ma már nehezen képzelhető el olyan vállalati vezetés, amély (legalábbis a saját termékeit, valamint a termeléshez felhasznált fontosabb import cikkeket illetően) eredményesen tudna dolgozni a külső piaci helyzet folyamatos és alapos ismerete nélkül. ; A statisztikák; azt jelzik: kül- w kereskedelmi céllal nagyobbrészt áz ipari szakemberek utaznak. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a külső piacot, áruink ’külföldi fogadtatását, a versenytársakat, a termékeinkkel szemben jelentkező igényeket. Sőt a külföldi műszaki fejlesztési tendenciákat is a korábbinál sokkal alápo- sabban megismerjék. Emellett az utóbbi időben jav.'t a külkereskedelmi vállalatok által a termelőknek adott tájékoztatás is, elsősorban a napi munkát érintő kérdésekben. A termelő vállalatokat felügyelő ágazati minisztériumok és a külkereskedelmi minisztérium egyaránt nagy gondot ford't arra, hogy erősödjék a vállalati együttműködés szervezettsége, összehangoltsága. Az éves feladatok koordinálására a vállalatok közös akcióprogramot készítenek, meghatározva a termelés és a külkereskedelem legfontosabb felada- • j tait. A KORÁBBINÁL harmonikusabb kapcsolatok kialakulását segítette, hogy az elmúlt években változott a külkereskedelmi vállalatok belső szervezete is: olyan egységeket hoztak létre, amelyek a nagyobb termelő vállalatokkal való összehangoltabb együttműködést, a korszerűbb .-értékesítési formák alkalmazását szolgálják, im Az eredmények ellenére a termelő ésji külkereskedelmi vállalatok kapcsolatainak javításában még sok a tennivaló. Régóta vitatott a kül22 millióval nagyobb forgalom Küldöttgyűlés az egri ÁFÉSZ-nél (Tudósítónktól) Szombaton délelőtt Egerben a Technika Házában tartotta 'meg évés mérlegzáró küldött- gyűlését az egri körzeti ÁFÉSZ. Részt vett a tanácskozáson tíartolák Mihály, a SZŐ VOSZ elnökhelyettese is: Az 1977. eves munkáról Za- char Gábor az egri ÁFÉSZ elnöke tartott beszámolót. A küldöttek és meghívottak megelégedéssel fogadták, hogy a megye legnagyobb körzetű szövetkezete nagy gondot fordított a lakosság, elsősorban Eger ellátására. Ennek tudható be, hogy az 1977. évre betervezett 714 millió forgalmat év végére 736 - millió forintra teljesítették. A négy szövetkezet — Eger, Verpelét, Bélapátfalva, Nektár — előző éves forgalma 456 millió forint volt. Sokat tettek a kereskedelmi háló- • zat színvonalának fejlesztésében, az áruválaszték bővítésében. Növekedett a forgalom a hús és húskészítmények ellátásában, amelyből -megfelelő választékot biztosítottak. A vendéglátó forgalma 19 százalékkal haladta meg az előző évet és 1977 évben 121 milliót tett ki. Különösen az ételforgalom és az alkohol- mentes italok eladása növekedett. A nagy f- rgalom és a jó szervezés eredményeként 19,6 millió forintos volt a szövetkezet nyeresége. A küldöttek jóváhagyták a szövetkezet 197a éves tervét. Szabó Lajos kereskedelem jövedelemszabályozási, érdekeltségi rendszere. A gondot alapvetően az okozza, hogy a külkereskedelem, jellegénél fogva viszonylag kis létszámú apparátussal dolgozik, és igen nagy forgalmat bonyolít le. Nehéz olyan rendszert ki- munkáim, amely a különböző, egyébként külön-külön jogos követelményeknek (a kül kereskedői mi' váillalatok munkájának hatékpüysá g ával arányos jövedelemképződés: az ármunka minőségi1 színvonalának növelésében való érdekeltség stb.)' egyidejűleg és egyetlen szabályozás keretében elégítsen ki. A jelenlegi szabályozás — s ezzel sok termelő és külkereskedelmi vállalat egyetért — nagymértékben forrása a vállalatok közötti érdekellentéteknek. A TERMELŐK PÉLDÁUL joggal kifogásolják, hogy a külkereskedelmi vállalatok munkára számúikra túlságosan drága. Eigvebek között arra hivatkoznak, hogy a külkereskedelmi ágazatba tartozó vállalatok 197^7-re várható bruttó nyeresége’ meghaladja a 10 milliárd forintot, miközben bérköltségük-.az 1 milliárd forintot sem 1 éri el. De nem alaptalan a külkereskedelmi vállalatok ellenvetése sem, nevezetesen: a bruttó nyereség nagyobb részét, mintegy 85 százalékát a költségvetés elvonja. A jelenlegi szabályozás tehát a külkereskedelmi vállalatokra valamiféle „adóbeszedő” szerepet juttat. A probléma megoldására több javaslat készült: az eddigi kísérletek azonban nem hoztak eredményt. Az illetékes irányító minisztériumokra vár az a feladat, hogy a különböző szempontokat, az eddiginél jobban összeegyeztethető megoldásokat dolgozzanak ki. A termelő és a külkereskedelmi vállalatok kapcsolatainak formái az utóbbi években differenciáltakká váltak. Jellemző például, hogy a korábban széles körben alkalmazott egyszerű bizományi üzletek a teljes exportforgalomnak mindössze 20 százalékát ölelik fel, s jelentősen növekedett a vállalatok közös érdekeltségét elvileg jobban érvényesítő társasági üzletek, Csaknem hatvanan dolgo- nak már december óta a tar- ramérai Tarnamente Egyesült Termelőszövetkezet hajtatóházaiban. A 33 ezer négyzetméteres fóliatelepet két hónap óta fokozatosan töltik fel a fiatal zöldségpalántákkal, melyek ezután még hetekig nevelkednek táptalajba ágyazva. A zarán- ki és tarnabodi telepeken március végéig már nem illetve a nyereségérdekeltséggel kombinált bizományi üzletek aránya. Ennek ellenére szinte csak kivételesen fordul elő, hogy a külkereskedelmi vállalat az ipar önköltségi kalkulációját ismerné — ehhez ugyanis a gyártónak nem fűződik érdeke — és annak alapján tudná kialakítani az értékes"'tési árra vonatkozó javaslatát, figyelembe véve a gyártáshoz felhasznált anyagok belföldi és külkereskedelmi ára között mutatkozó esetleges különbségét is. A probléma mögött jelentős mértékben a linvt- árak rendszere húzódik meg A limitár az a minimális eladási ár, amelyet a termelő vállalat minimálisan érvényesíteni kíván, s az azon felüli többlet árbevételéből a külkereskedelmi vállalatot meghatározott arányban részesíti. A. gyártó a limitárat magasan, a ! külkereskedő pedig alacso- | nyan akarja megszabni. Két- | ségtelen, hogy ez a rendszer j — legalábbis az esetek egy I részében, ahol a limitárak valós és nem formális funkciót töltenek be — segíti az alaposabb külkereskedelmi ármunkát, de nyilvánvalóak j az együttműködésre gyakorolt kedvezőtlen hatásai is. A problémakör átfogó, mélyreható értékelésével .kellene megtalálni a különböző érdekeket optimálisan kielégítő megoldást. Ennek keretében kellene megvizsgálni azt a termelő vállalatok részéről hangoztatott észrevételt is, amely szerint a külkereskedelmi vállalatok jelenlegi érdekeltségi rendszerében túlzottan erős a volumenérdekeltség, a külkereskedelmi munka minőségi vonásainak elismerése viszont a szükségesnél gyengébb. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG október 2ü-i határozata több" bek között irányelveket tartalmaz a termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének fejlesztésére is. Ez fontos feltétele annak, hogy a termelési struktúra, a termelés és az export gyártmányszerkezete fejlesztésének, a hatékonyabb értékesítési és beszerzési munka kialakulásának nagy feladatait sikerrel megoldjuk. bontják meg a 400 ezer korai salátát takaró PVC-sát- rakat, s lassan helyére kerül az a félmillió karalábé- és 100 ezer paprikapalánta is, mely elsőként ad majd termést tavasszal. Az idén próbálkoznak meg először a váz nélküli síkfólia alkalmazásával, mely alatt 5 mil lie karalábé erősödik a jó idő beálltáig. Az egészségügyi dolgozók tavaly október elsejei hatály- lyal életbe lépett béremelése 127 ezer embert érintett, hét- száznegyven millió forint évi költségkihatással. A bérintézkedés második, mintegy 85 ezer dolgozóra kiterjedő „felvonására” az idén kerül sor. A tavalyi béremelés a legégetőbb feszültséget volt hivatott enyhíteni: a betegágy mellett, három műszakban dolgozó nővérek, az ügyeleti szolgálatot teljesítők, az egészségügyi szakmunkások megfelelő anyagi megbecsülésé' Az 'dei béremelés azokat illeti .’akik a tavalyiból kimaradtak. mindenekelőtt áz orvosokat. — Hogyan befolyásolta a nagyobb anyagi megbecsülés az egészségügy tevékenységét, munkaerőgondjait? ■+- erről beszélgettünk dr. Csehák Judittal, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének titkárával. — Létszámgondjainknak csak egyik oka volt a munka súlyát nem megfelelően tükröző bér. A hiány — amely elsősorban az ápolási munkában nyomasztó — több tényezőre vezethető vissza. A fő gond, hogy ez a tevékenység nem értékének megfelelően tükröződik a társadalmi tudatban, tehát társadalmi megbecsülése nem megfelelő. Ez a jelenség, illetve nézet lényegesen változott a tavalyi bérintézkedések bejelentése, illetve bevezetése során. Az a tény, hogy az ágy mellett szolgálatot teljesítő nővér és a hasonló munkakörben levők (műtősnők, műtőasszisztensek. stb.) 15 évnél hosszabb munkaviszony esetén nem kaphattak 400 forintnál kisebb emelést, már tükrözte tevékenységük megváltozott társadalmi megítélését. Az ápolónők átlagbére mintegy 20, az egészségügyben dolgozó szakmunkásoké, kisegítőké 17, a bölcsődei, csecsemőotthoni gondozónőké 9 százalékkal emelkedett. Néhány adat ezek után az átlagbérekről: a tizenöt évesnél hosszabb szolgálati idejű ápolónők átlagbére 3575, a főmű(Fotó: Szántó György) A közismerten jelentős zöldségterületekkel rendelkező gazdaság palántaszükséglete az idén eléri a 28 milliót, de a kertészek emellett még kétmillió legkülönfélébb palántát nevelnek a markazi Mátravöigye Termelőszövetkezetnek, és a megye áfészei- nek. A tervek szerint a kiül- (etés április második felében kezdődik és május végéig tart majd. tősöké, műtőasszisztenseké 3050 forintra emelkedett. — Ilyen fizetésért már érő k házban dolgozni, n : — Igen De a dolog mégsem ilyen egyszerű. A bér, ha fontos s, mégis csak egyik tényezője az egészségügyiek stabilizálásának. Kétségtelenül fontos tényezője, mert a helyzet javult A fővárosban és vidéken egyaránt tapasztaljuk, hogy az elvándorlás megszűnt. Még a krónikus ápolónőhiányban szenvedő intézetekben is. Az elvándorlás megállapodása azonban csak a kezdet. Az egészségügynek arra kell törekednie, hogy a meglevő kádereit megtartsa és az „elveszettnek” hitt embereket vissza- vonzza. Ez utóbbi tűnik a nehezebbnek, és ez az, amit kizárólag bérrel nem is lehet megoldani. Abban, hogy valaki jól ér- zi-e magát a munkahelyén, számos körülmény játszik közre. Miután a vándorlásról készített felmérésekben az okok között mindig szerepel a bér is, hajlamosak vagyunk ok gyanánt ezt abszolutizálni. Pedig a munkahely-változtatás elhatározásában nem mindig ez az elsődleges. Inkább úgy fest a dolog, hogy ha már kilépésre szánja rá magát az ember, az új munkahelyet aszerint választja meg, hol lehet többet keresni. — Mi hát a döntő tényező? — A vezetés színvonala, a vezetés teremtette légkör. Ennek tulajdonítható, hogy Az öregekkel való törődés szép példáiról tudósított bennünket Mészáros Lászlóné, a Fővárosi Műanyagipari Vállalat hatvani telepe „Béke” szocialista brigádjának vezetője. Hosszú évek óta támogatják a helyi szociális otthon lakóit, akik minden alkalommal boldogan fogadják az édességcsomagokkal és a’ meleg szóval hozzájuk látogató brigádtagokat. Idők folyamán megismerték, megszerették egymást, s a műanyagosok ma már nem brigádvállalásnak, kötelességnek, hanem belső szükségnek érzik az otthonlakókkal való együtt- létet. Utóbbira vall egyébként, például Vas megye egészség- ügyi intézményein szilárd az úgynevezett középkáder garnitúra. Itt — a béliehetőségtől függetlenül — mindig volt becsülete a betegápolásnak, az egvéb kórházi, rendelőintézeti tevékenységnek. És ez nagy vonzerő. Vagy Szabolcs megyében — ahol ugyan kétségtelenül kedvez az egészségügynek a kevés női munkalehetőség — szintén állandósult a középfokú képzettségű gárda. És az orvoshiányt is hamarabb fogják megszüntetni, mint a hasonló adottságú Békés megyében. — A megfelelő anyagi megbecsülés és a sokat emlegetett munkahelyi légkör szerencsés együtthatása tehát a munkaerőhiányból kivezető út? — Alapvetően ez. De igen nagy_ súllyal esik latba a lakáskérdés megoldásának kilátása. Fontos a modern nővérszálló, de ma már az ápolónő is igazi otthont szeret ne* ahol egyedül, vagy családjával élhet. E jogos vágy kielé- gtésére a vidéki kórháznak több a lehetősége, mint a fővárosinak, És a lakás mellett, más szociális gondoskodást is igényelnek, bölcsődét, óvodát a gyereknek, üdülési lehetőséget, étkezést. Mindezt azért hangsúlyod zom, mert hiba lenne abban a hiszemben ringatni magunkat, hogy a valóban elismerésre méltó bérintézkedéssel mindent megtettünk az egészségügyi dolgozók társadalmi megbecsüléséért — hangsú. lyozta befejezésül dr. Csehák Judit. hogy a Béke brigád a Mű- anyagipari Vállalaton belül „Dolgozz többet az öreg- ;ért”, jelszóval mozgalmat indított,' s az idei esztendőre tervezeti két kommunista szombaton felül egy harmadikat is vállalt, amelynek jövedelmét a hatvani szociális otthonnak juttatja. Felhívásukban arra kérik a vállalat valamennyi üzemét, valamennyi szocialista brigádját, hogy csatlakoz, zanak kezdeményezésükhöz. Keressenek fel minél több szociális otthont, magára hagyott öreget, ezzel is tanúsít-) va, hogy szocialista emberhez méltóan élnek, gondolkodnak. "■ ■ Jó helyre kerülnek a község forintjai Mezőtárkányhan (Tudósítónktól) : A község idei terveiről, fejlesztéséről tárgyalt Mező- tárkány tanácsa. A község parlamentjének választott képviselői Siska Jánosné vb- titkár előterjesztése alapján hallgatták és vitatták meg a költségvetés idei évi tervezetét. A költségvetési gazdálkodás keretében kevés híján hárommillió forinttal rendelkezik 1978-ban a községi tanács. Saját működésből , 178 ezer, a lakosság adóiból pedig 487 ezer forint bevételre számíthatnak. A tanács számlájára befolyó vállalati adók összege nyolcszázezer forint lesz, s mindehhez az állam egymillió 381 ezer forinttal járul hozzá. A kiadások során többe: között közvilágításra 100 ezer, lakásgazdálkodásra 129 ezer, belvízlevezetésre 230 ezer forintot fordítanak.’ Szociális és egészségügyi célokra 320 ezer forintot költenek, ezen belül szociális segélyekre 126 ezer forintot fizetnek majd kl. A kulturális ágazat kiadásainak összege 1 millió 653 ezer forint, amely az oktatási és közművelődési __ intézmények fenntartását, működtetését teszi lehetővé. Á tervek szerint kevés híján 300 ezer forintot fordítanak a községi vízmű felújítására, 800 ezer forintot pedig a már megkezdett orvosi rendelő és lakás befejezéséré. j Császár István ] Mwim O, 1978. fcfernar 26., vasarmig K. Ny. J. 30 millió palánta Áprilistól már a földeken L. M. j ------->J E gv hatvani szocialista brigád mondja.* Dolgozz többet az öregekért!
