Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-26 / 49. szám

Hazánk és a világpiac (3) Termelők és külkereskedők Hogyan értékelik az egészségügyiek? Megfelelő fizetés, jó légkör, lakás... Beszélgetés dr, Csehák Judittal, az orvosegészségügyi szakszervezet titkárával A TERMELŐ ÉS A KÜL­KERESKEDELMI VÁLLA­LATOK együttműködésében sok kedvező, fejlődésre utaló jelenséggel találkozhattunk az elmúlt időszakban. Szá­mottevően megnövekedtek az ipari vállalatok, különösen a jelentős mértékben exportra termelő vállalatok vezetőinek külkereskedelmi ismeretei. Ma már nehezen képzelhető el olyan vállalati vezetés, amély (legalábbis a saját ter­mékeit, valamint a termelés­hez felhasznált fontosabb im­port cikkeket illetően) ered­ményesen tudna dolgozni a külső piaci helyzet folyama­tos és alapos ismerete nélkül. ; A statisztikák; azt jelzik: kül- w kereskedelmi céllal nagyobb­részt áz ipari szakemberek utaznak. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a külső piacot, áruink ’külföldi fogadtatását, a versenytársakat, a terméke­inkkel szemben jelentkező igényeket. Sőt a külföldi mű­szaki fejlesztési tendenciákat is a korábbinál sokkal alápo- sabban megismerjék. Emellett az utóbbi időben jav.'t a külkereskedelmi vál­lalatok által a termelőknek adott tájékoztatás is, elsősor­ban a napi munkát érintő kérdésekben. A termelő vál­lalatokat felügyelő ágazati minisztériumok és a külke­reskedelmi minisztérium egy­aránt nagy gondot ford't ar­ra, hogy erősödjék a vállalati együttműködés szervezettsé­ge, összehangoltsága. Az éves feladatok koordinálására a vállalatok közös akcióprogra­mot készítenek, meghatároz­va a termelés és a külkeres­kedelem legfontosabb felada- • j tait. A KORÁBBINÁL har­monikusabb kapcsolatok kialakulását segítette, hogy az elmúlt években változott a külkereskedelmi vállalatok belső szervezete is: olyan egységeket hoztak létre, ame­lyek a nagyobb termelő vál­lalatokkal való összehangol­tabb együttműködést, a kor­szerűbb .-értékesítési formák alkalmazását szolgálják, im Az eredmények ellenére a termelő ésji külkereskedelmi vállalatok kapcsolatainak ja­vításában még sok a tenni­való. Régóta vitatott a kül­22 millióval nagyobb forgalom Küldöttgyűlés az egri ÁFÉSZ-nél (Tudósítónktól) Szombaton délelőtt Egerben a Technika Házában tartotta 'meg évés mérlegzáró küldött- gyűlését az egri körzeti ÁFÉSZ. Részt vett a tanács­kozáson tíartolák Mihály, a SZŐ VOSZ elnökhelyettese is: Az 1977. eves munkáról Za- char Gábor az egri ÁFÉSZ el­nöke tartott beszámolót. A kül­döttek és meghívottak meg­elégedéssel fogadták, hogy a megye legnagyobb körzetű szövetkezete nagy gondot for­dított a lakosság, elsősorban Eger ellátására. Ennek tudható be, hogy az 1977. évre betervezett 714 mil­lió forgalmat év végére 736 - millió forintra teljesítették. A négy szövetkezet — Eger, Verpelét, Bélapátfalva, Nek­tár — előző éves forgalma 456 millió forint volt. Sokat tettek a kereskedelmi háló- • zat színvonalának fejleszté­sében, az áruválaszték bőví­tésében. Növekedett a for­galom a hús és húskészítmé­nyek ellátásában, amelyből -megfelelő választékot biztosí­tottak. A vendéglátó forgalma 19 százalékkal haladta meg az előző évet és 1977 évben 121 milliót tett ki. Különösen az ételforgalom és az alkohol- mentes italok eladása növe­kedett. A nagy f- rgalom és a jó szervezés eredményeként 19,6 millió forintos volt a szö­vetkezet nyeresége. A küldöt­tek jóváhagyták a szövetke­zet 197a éves tervét. Szabó Lajos kereskedelem jövedelemsza­bályozási, érdekeltségi rend­szere. A gondot alapvetően az okozza, hogy a külkereske­delem, jellegénél fogva vi­szonylag kis létszámú appa­rátussal dolgozik, és igen nagy forgalmat bonyolít le. Nehéz olyan rendszert ki- munkáim, amely a különböző, egyébként külön-külön jogos követelményeknek (a kül ke­reskedői mi' váillalatok munká­jának hatékpüysá g ával ará­nyos jövedelemképződés: az ármunka minőségi1 színvo­nalának növelésében való ér­dekeltség stb.)' egyidejűleg és egyetlen szabályozás kereté­ben elégítsen ki. A jelenlegi szabályozás — s ezzel sok ter­melő és külkereskedelmi vál­lalat egyetért — nagymérték­ben forrása a vállalatok kö­zötti érdekellentéteknek. A TERMELŐK PÉLDÁUL joggal kifogásolják, hogy a külkereskedelmi vállalatok munkára számúikra túlságo­san drága. Eigvebek között arra hivatkoznak, hogy a kül­kereskedelmi ágazatba tarto­zó vállalatok 197^7-re várható bruttó nyeresége’ meghaladja a 10 milliárd forintot, miköz­ben bérköltségük-.az 1 milli­árd forintot sem 1 éri el. De nem alaptalan a külkereske­delmi vállalatok ellenvetése sem, nevezetesen: a bruttó nyereség nagyobb részét, mintegy 85 százalékát a költ­ségvetés elvonja. A jelenlegi szabályozás tehát a külkeres­kedelmi vállalatokra valami­féle „adóbeszedő” szerepet juttat. A probléma megoldá­sára több javaslat készült: az eddigi kísérletek azonban nem hoztak eredményt. Az illetékes irányító minisztéri­umokra vár az a feladat, hogy a különböző szempontokat, az eddiginél jobban összeegyez­tethető megoldásokat dolgoz­zanak ki. A termelő és a külkereske­delmi vállalatok kapcsolatai­nak formái az utóbbi években differenciáltakká váltak. Jel­lemző például, hogy a koráb­ban széles körben alkalmazott egyszerű bizományi üzletek a teljes exportforgalomnak mindössze 20 százalékát öle­lik fel, s jelentősen növeke­dett a vállalatok közös érde­keltségét elvileg jobban ér­vényesítő társasági üzletek, Csaknem hatvanan dolgo- nak már december óta a tar- ramérai Tarnamente Egye­sült Termelőszövetkezet haj­tatóházaiban. A 33 ezer négyzetméteres fóliatelepet két hónap óta fokozatosan töltik fel a fiatal zöldségpa­lántákkal, melyek ezután még hetekig nevelkednek táptalajba ágyazva. A zarán- ki és tarnabodi telepeken március végéig már nem illetve a nyereségérdekeltség­gel kombinált bizományi üz­letek aránya. Ennek ellenére szinte csak kivételesen fordul elő, hogy a külkereskedelmi vállalat az ipar önköltségi kalkulációját ismerné — ehhez ugyanis a gyártónak nem fűződik érde­ke — és annak alapján tudná kialakítani az értékes"'tési ár­ra vonatkozó javaslatát, fi­gyelembe véve a gyártáshoz felhasznált anyagok belföldi és külkereskedelmi ára között mutatkozó esetleges különb­ségét is. A probléma mögött jelentős mértékben a linvt- árak rendszere húzódik meg A limitár az a minimális eladási ár, amelyet a termelő válla­lat minimálisan érvényesíteni kíván, s az azon felüli több­let árbevételéből a külkeres­kedelmi vállalatot meghatá­rozott arányban részesíti. A. gyártó a limitárat magasan, a ! külkereskedő pedig alacso- | nyan akarja megszabni. Két- | ségtelen, hogy ez a rendszer j — legalábbis az esetek egy I részében, ahol a limitárak valós és nem formális funk­ciót töltenek be — segíti az alaposabb külkereskedelmi ármunkát, de nyilvánvalóak j az együttműködésre gyakorolt kedvezőtlen hatásai is. A problémakör átfogó, mélyreható értékelésével .kel­lene megtalálni a különböző érdekeket optimálisan kielé­gítő megoldást. Ennek kere­tében kellene megvizsgálni azt a termelő vállalatok ré­széről hangoztatott észrevé­telt is, amely szerint a külke­reskedelmi vállalatok jelen­legi érdekeltségi rendszeré­ben túlzottan erős a volu­menérdekeltség, a külkeres­kedelmi munka minőségi vo­násainak elismerése viszont a szükségesnél gyengébb. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG október 2ü-i határozata több" bek között irányelveket tar­talmaz a termelő és a külke­reskedelmi vállalatok együtt­működésének fejlesztésére is. Ez fontos feltétele annak, hogy a termelési struktúra, a termelés és az export gyárt­mányszerkezete fejlesztésé­nek, a hatékonyabb értékesí­tési és beszerzési munka ki­alakulásának nagy feladatait sikerrel megoldjuk. bontják meg a 400 ezer ko­rai salátát takaró PVC-sát- rakat, s lassan helyére kerül az a félmillió karalábé- és 100 ezer paprikapalánta is, mely elsőként ad majd ter­mést tavasszal. Az idén pró­bálkoznak meg először a váz nélküli síkfólia alkalmazá­sával, mely alatt 5 mil lie karalábé erősödik a jó idő beálltáig. Az egészségügyi dolgozók tavaly október elsejei hatály- lyal életbe lépett béremelése 127 ezer embert érintett, hét- száznegyven millió forint évi költségkihatással. A bérintéz­kedés második, mintegy 85 ezer dolgozóra kiterjedő „fel­vonására” az idén kerül sor. A tavalyi béremelés a leg­égetőbb feszültséget volt hi­vatott enyhíteni: a betegágy mellett, három műszakban dolgozó nővérek, az ügyeleti szolgálatot teljesítők, az egészségügyi szakmunkások megfelelő anyagi megbecsülé­sé' Az 'dei béremelés azokat illeti .’akik a tavalyiból kima­radtak. mindenekelőtt áz or­vosokat. — Hogyan befolyásolta a nagyobb anyagi megbecsü­lés az egészségügy tevé­kenységét, munkaerőgond­jait? ■+- erről beszélgettünk dr. Csehák Judittal, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének titkárával. — Létszámgondjainknak csak egyik oka volt a munka súlyát nem megfelelően tük­röző bér. A hiány — amely elsősorban az ápolási munká­ban nyomasztó — több ténye­zőre vezethető vissza. A fő gond, hogy ez a tevékenység nem értékének megfelelően tükröződik a társadalmi tu­datban, tehát társadalmi megbecsülése nem megfelelő. Ez a jelenség, illetve nézet lé­nyegesen változott a tavalyi bérintézkedések bejelentése, illetve bevezetése során. Az a tény, hogy az ágy mellett szolgálatot teljesítő nővér és a hasonló munka­körben levők (műtősnők, mű­tőasszisztensek. stb.) 15 évnél hosszabb munkaviszony ese­tén nem kaphattak 400 fo­rintnál kisebb emelést, már tükrözte tevékenységük meg­változott társadalmi megíté­lését. Az ápolónők átlagbére mintegy 20, az egészségügy­ben dolgozó szakmunkásoké, kisegítőké 17, a bölcsődei, csecsemőotthoni gondozónőké 9 százalékkal emelkedett. Né­hány adat ezek után az átlag­bérekről: a tizenöt évesnél hosszabb szolgálati idejű ápo­lónők átlagbére 3575, a főmű­(Fotó: Szántó György) A közismerten jelentős zöldségterületekkel rendelke­ző gazdaság palántaszükség­lete az idén eléri a 28 milliót, de a kertészek emellett még kétmillió legkülönfélébb pa­lántát nevelnek a markazi Mátravöigye Termelőszövet­kezetnek, és a megye áfészei- nek. A tervek szerint a kiül- (etés április második felé­ben kezdődik és május vé­géig tart majd. tősöké, műtőasszisztenseké 3050 forintra emelkedett. — Ilyen fizetésért már érő k házban dolgoz­ni, n : — Igen De a dolog még­sem ilyen egyszerű. A bér, ha fontos s, mégis csak egyik tényezője az egészségügyiek stabilizálásának. Kétségtele­nül fontos tényezője, mert a helyzet javult A fővárosban és vidéken egyaránt tapasz­taljuk, hogy az elvándorlás megszűnt. Még a krónikus ápolónőhiányban szenvedő intézetekben is. Az elvándor­lás megállapodása azonban csak a kezdet. Az egészség­ügynek arra kell törekednie, hogy a meglevő kádereit megtartsa és az „elveszett­nek” hitt embereket vissza- vonzza. Ez utóbbi tűnik a ne­hezebbnek, és ez az, amit ki­zárólag bérrel nem is lehet megoldani. Abban, hogy valaki jól ér- zi-e magát a munkahelyén, számos körülmény játszik közre. Miután a vándorlásról készített felmérésekben az okok között mindig szerepel a bér is, hajlamosak vagyunk ok gyanánt ezt abszolutizál­ni. Pedig a munkahely-vál­toztatás elhatározásában nem mindig ez az elsődleges. In­kább úgy fest a dolog, hogy ha már kilépésre szánja rá magát az ember, az új mun­kahelyet aszerint választja meg, hol lehet többet keresni. — Mi hát a döntő ténye­ző? — A vezetés színvonala, a vezetés teremtette légkör. Ennek tulajdonítható, hogy Az öregekkel való törődés szép példáiról tudósított ben­nünket Mészáros Lászlóné, a Fővárosi Műanyagipari Válla­lat hatvani telepe „Béke” szocialista brigádjának veze­tője. Hosszú évek óta támo­gatják a helyi szociális otthon lakóit, akik minden alkalom­mal boldogan fogadják az édességcsomagokkal és a’ me­leg szóval hozzájuk látogató brigádtagokat. Idők folyamán megismerték, megszerették egymást, s a műanyagosok ma már nem brigádvállalás­nak, kötelességnek, hanem belső szükségnek érzik az otthonlakókkal való együtt- létet. Utóbbira vall egyébként, például Vas megye egészség- ügyi intézményein szilárd az úgynevezett középkáder garnitúra. Itt — a béliehető­ségtől függetlenül — mindig volt becsülete a betegápolás­nak, az egvéb kórházi, ren­delőintézeti tevékenységnek. És ez nagy vonzerő. Vagy Szabolcs megyében — ahol ugyan kétségtelenül kedvez az egészségügynek a kevés női munkalehetőség — szin­tén állandósult a középfokú képzettségű gárda. És az or­voshiányt is hamarabb fog­ják megszüntetni, mint a ha­sonló adottságú Békés me­gyében. — A megfelelő anyagi megbecsülés és a sokat em­legetett munkahelyi légkör szerencsés együtthatása te­hát a munkaerőhiányból ki­vezető út? — Alapvetően ez. De igen nagy_ súllyal esik latba a la­káskérdés megoldásának kilá­tása. Fontos a modern nő­vérszálló, de ma már az ápo­lónő is igazi otthont szeret ne* ahol egyedül, vagy családjá­val élhet. E jogos vágy kielé- gtésére a vidéki kórháznak több a lehetősége, mint a fő­városinak, És a lakás mellett, más szociális gondoskodást is igényelnek, bölcsődét, óvodát a gyereknek, üdülési lehetősé­get, étkezést. Mindezt azért hangsúlyod zom, mert hiba lenne abban a hiszemben ringatni magun­kat, hogy a valóban elisme­résre méltó bérintézkedéssel mindent megtettünk az egész­ségügyi dolgozók társadalmi megbecsüléséért — hangsú. lyozta befejezésül dr. Csehák Judit. hogy a Béke brigád a Mű- anyagipari Vállalaton belül „Dolgozz többet az öreg- ;ért”, jelszóval mozgalmat indított,' s az idei esztendőre tervezeti két kommunista szombaton felül egy harmadikat is vál­lalt, amelynek jövedelmét a hatvani szociális otthonnak juttatja. Felhívásukban arra kérik a vállalat valamennyi üzemét, valamennyi szocialis­ta brigádját, hogy csatlakoz, zanak kezdeményezésükhöz. Keressenek fel minél több szociális otthont, magára ha­gyott öreget, ezzel is tanúsít-) va, hogy szocialista emberhez méltóan élnek, gondolkod­nak. "■ ■ Jó helyre kerülnek a község forintjai Mezőtárkányhan (Tudósítónktól) : A község idei terveiről, fejlesztéséről tárgyalt Mező- tárkány tanácsa. A község parlamentjének választott képviselői Siska Jánosné vb- titkár előterjesztése alapján hallgatták és vitatták meg a költségvetés idei évi terve­zetét. A költségvetési gazdálko­dás keretében kevés híján hárommillió forinttal ren­delkezik 1978-ban a községi tanács. Saját működésből , 178 ezer, a lakosság adóiból pedig 487 ezer forint bevé­telre számíthatnak. A tanács számlájára befolyó vállalati adók összege nyolcszázezer forint lesz, s mindehhez az állam egymillió 381 ezer fo­rinttal járul hozzá. A kiadások során többe: között közvilágításra 100 ezer, lakásgazdálkodásra 129 ezer, belvízlevezetésre 230 ezer forintot fordítanak.’ Szociális és egészségügyi cé­lokra 320 ezer forintot költe­nek, ezen belül szociális se­gélyekre 126 ezer forintot fi­zetnek majd kl. A kulturális ágazat kiadásainak összege 1 millió 653 ezer forint, amely az oktatási és közművelődé­si __ intézmények fenntartását, működtetését teszi lehetővé. Á tervek szerint kevés híján 300 ezer forintot fordítanak a községi vízmű felújítására, 800 ezer forintot pedig a már megkezdett orvosi ren­delő és lakás befejezéséré. j Császár István ] Mwim O, 1978. fcfernar 26., vasarmig K. Ny. J. 30 millió palánta Áprilistól már a földeken L. M. j ------->J E gv hatvani szocialista brigád mondja.* Dolgozz többet az öregekért!

Next

/
Thumbnails
Contents