Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-22 / 45. szám
1 CuMkiek - MrGI Az aranytollas Az ötödikes Szabolcs ezt írta október elején a levelező barátjának: Minden héten veszek Pajtás újságot az iskolában. mert szeretem olvasni. Azt olvastam, hogy be lehet lépni aranytollas tudósítónak. El is határoztam hogy belépek. Az olyan, hogy ha valami történik az őrsben vagy a rajban, akkor meg kell írni. és hat ilyen . írás után vagy táborozni lehet menni, vagy kapok oklevelet. Szabolcs ezután szorgalmasan figyelte, mi történik a rajban. Voltak egyszer a Gellérthegyen a tanár nénivel, csúszkáltak, szaladgál- \ tak, de erről nem volt mit írni. Aztán várt tovább, de szó se esett próbáról, testvér KlSZ-alapszervről... szóval jócskán pangott az élet. S ekkor Szabolcs meglepő dologra jött rá, ha valamit meg akar írni, előbb meg kell szerveznie az eseményt egyébként sosem lesz belőle aranytollas. Mit is lehetne csinálni? — töprengett. Megvan! összesvűjtjük a környező házakban az újságpapírt. Veszünk egy-két diafilmet, kölcsönkérjük az iskolai diavetítőt, és klubdélutánt rendezünk a kisdobosoknak. Igen. ez jó lesz indulásnak. Aztán maid meglátjuk. S máris lesz mit megírnom a Pajtásnak! VIT-történet Az eln'ak mégis színházba ment A bécsi VIT után a megszokottnál hosszabb szünet következett: három évig kellett várni az újabb találkozóra. Az új színhely a semleges Finnország fővárosa, , Helsinki volt, pontosabban Helsinki és környéke, hiszen B fesztivál sok fontos és rangos eseménye a fővároson kívül került megrendezésre, bevonva így a találkozó légkörébe szinte az egész országot Persze, ehhez előbb ki kellett vívni a vendéglátók, a finn nép rokonszen- vét A VW. VIT hivatalos rendezvényei 1962. július 20- án, 137 ország 18 ezer fiataljának részvételével kezdődtek meg. A poli ti Icai programok keretében viták, szemináriumok sora követte egymást így például nagy számban vonzották a fiatalokat a Szabad Fórum vitái, míg az ifjúsági vezetők a béke és a nemzeti függetlenség kérdéseiről tanácskoztak. Külön í beszélgetéseken szóltak speciális gondjaikról. helyzetűk jellemzőiről az ifjúmunkások. illetve a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok. A barátság és az egvüttmflködés jegyében több delegáció rendezett kétoldalú találkozókat Ezek közül csak a legérdekesebbeket em’ftve: a szovjet fiatalok szálláshelyükön, a Grúzia nevű hajón, ismerkedési esten litták vendégül az amerikai küldötteket; ugyancsak szívélyes, baráti találkozóra került sor a kubai és az amerikai delegáció között. A találkozó most sem volt mentse a zavaró körülményektől: ellenfesztivál, ostoba provokációk — szóval a módszerek nem sokat változtak Azaz mégis, hiszen most son pénzen vették az ellenL tüntetőket, inkább ingyenpálinkával buzdították att- rocitásokra a huligánokat Az egyszerű helsinki polgárok, a véletlenül arra járó turisták — egyre kérdezték: kell ez, jó ez így ? A kérdésre maga Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke adott választ, amikor kormányának több tagjával együtt a Svéd Színházban megtekintette a magyar delegáció gálaestjét. Másnap reggel a lapok nagybetűs címekkel számoltak be a rendkívüli eseményről. Aki még ebből a gesztusból sem értett, annak Kekkonen elnök egyértelműbben is kifejtette álláspontját egy rádióbeszédében. Kijelentette: nem állt szándékában egyetlen VIT-rendezvény meglátogatása sem, mert tudta, hogy hazájában nem egységes a közvélemény a fesztivál megítélésében. De a semleges Finn Köztársaság nem engedheti meg, hogy felelőtlen elemek garázda cselekményeikkel megakadályozzák a világ békéjéért dolgozó fiatalok barátkozását ; a finn emberek többsége a haladás oldalán áll. Az elnök szavai hatásosnak bizonyultak. A provokátorok szinte egyik napról a másikra eltűntek Helsinki utcáiról. A VIT egyik igazán nagy szenzációja volt az első űr- pilótának, Jurij Gagarinnak a megérkezése, aki űrhajós társai üdvözletét hozta. Nagy közönségsikerrel zajlottak a VIT egyéb rendezvényei is. A magyar kulturális delegáció — az Állami Népi Együttes, a KISZ Központi Művészegyüttese, a Ki mit tud?-győztesek, ének- és zeneművészeink — minden fellépésükön tovább erősítették nemzeti kultúránk jó hírét Emellett természetesen jutott energiájuk a kulturális versenyeken való részvétedre is. Az erős nemzetközi mezőnyben — 35 ország képviseletében 1137 verseovzó — művészeink hat VIT-dijat szereztek. Hasonlóan sikerrel teljesítette feladatát sport- küldöttségünk is. Az Állami Ifjúsági Bizottság javaslatára: Megszervezik a diákok közhasznú foglalkoztatását körültekintést kíván. A me. gyei, fővárosi tanácsok feladata lesz, hogy azoknál a vállalatoknál, szövetkezeteknél, amelyeknél a tanulók mun. kajához szükséges feltételek biztosítottak — a társadalmi és tömegszervezetekkel közösen — megszervezzék a koztatásba bevonható munkahelyek körét. Az AIB ajánlása: a diákok munkaideje általános iskolások esetében négy óra, gimnáziumi tanulók körében — összhangban a Munka Törvénykönyvével — 6—8 óra legyen. Az iparban történő foglalkoztatás a már ¥ '•>'vsf4 WA - ■ íf*«A ■ Megérett az országos bevezetésre az Állami Ifjúsági Bizottság határozata alapján indított kétéves kísérlet, amely szerint a VU.—VIII osztályos diákok, valamint a gimnazisták tanévenként 12 napot valamelyik ipari, vagy mezőgazdasági üzemben köz- hasznú munkával töltenek. A társadalmi munkának ez a szervezett formája minden korábbinál hatékonyabbnak bizonyult — állapította meg az ÁIB. Az 1975—76-os tanévtől 32 gimnázium és 202 általános iskola kapcsolódott be a kísérletbe, s talált munkáltató partnerre 50 ipar, 129 mező- gazdasági üzem és kilenc szolgáltató vállalat „személyében”. A kisérlet egyik legfőbb eredménye: az üzemi élet megismerésén és meg. szerettetésén kívül jelentősen hozzásegítette a fiatalokat a helyes pályaválasztáshoz, különféle szakmák megismeréséhez. A pedagógiai jelentősége sem elhanyagolható annak, hogy a' tanulók a munkájukért járó fizetést közvetlenül kapják meg Egyes helyeken órabérben, másutt teljesítménybérben fizették őket. A kísérlet második évében mind több vállalat helyezett súlyt arra, hogy rendszeresen értékelje a végzett munkát, s a jobb teljesítményt megfelelően jutalmazza is. Az Állami Ifjúsági Bizottság megállapította: a tapasztalatok hasznosításával már az 1978—79-es tanévtől célszerű a kísérlet országos bevezetése, Ez mindenütt nagy Egy múlt nyári felvétel; közhasznú foglalkoztatást Az oktatási miniszter gondoskodik majd arról, hogy a tantervek összhangba kerüljenek a termelőmunkával. Az AIB felkérte a munkaügyi minisztert a diákok bérezésének egységes rendezésére. Az egészségügyi és a munkaügyi miniszter — az életkori sajátosságok figyelembevételével — kidolgozza a munkavégzés fiziológiai feltételrendszerét, s meghatározza a foglaldiákok a kertészetben. (Fotó: Szántó György) meglévő iskolai, üzemi kapcsolatokra épüljön. A gyermekek munkavégzésének pozitív hatása ugyanis ott volt leginkább érezhető, ahol az iskola és az üzem kapcsolata nem korlátozódott a 12 napi munkára, hanem kiegészült az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom törekvéseivel, s a szocialista brigádok az osztályközösségek, illetve az ifjúsági szervezetek közvetlen kapcsolatokat ápoltak. Könyvtár és ifjúság A jövő őket igazolja „Neve: Kocsorák László. Lakik: Hatvan, Tabán u. 84. Foglalkozása: szakmunkás. Mióta tagja a könyvtárnak? — 1972-től — Miért látogatja? — Mozgalmi munkámban, továbbtanulásomban, magánéletemben rendszerint vannak problémák, amelyek megoldásához möst már nélkülözhetetlen a könyvtár segítsége. A ,szabad idő hasznos és kulturált’ eltöltése számomra csak itt valósul meg. Egy érdekes lélektani jelenséget figyeltem meg magamon. A gondok és a problémák a könyvtárban kevésbé nyomasztanak, meg tudok feledkezni róluk, fel- szabadultabb vagyok. Persze ez nem azt jelenti, hogy a gondjaim űznek a könyvtárba. Szeretek itt lenni, mert mindenre, ami érdekel választ kaphatok. A könyvtár dolgozói kedvesek és segítőkészek, amit az életben ritkán tapasztalok.” Ezt a vallomásnak Is beillő nyilatkozatot egy alig húszéves olvasónk írta le Kérdéssel fordultunk ugyanis a fiatal korosztályhoz tartozó látogatóinkhoz, hogy néhány mondatban fogalmazzák meg: számukra mit jelent a könyvtár, miért látogatják, milyen problémáik megoldásához keresnek egy rendszerezett gyűjtemény felhasználásival segítséget. Másik ifjú látogatónk — Tóth András — aki, a sakkélet és az útikönyvek iránt érdeklődik, így vall: „A könyvtár az én számomra a felfedezést jelenti. Szeretek az új könyvek között válogatni. Mindig találok valamit, ami érdekel, amiről még nem hallottam. Szeretem a meglepetést újságokban és könyvekben”. Sok hasonló és természetesen eltérő nyilatkozatot lehetne még felsorakoztatni, hiszen csak azokhoz intéztünk kérdéseket, akik már átlépték a könyvtár küszöbét. tehát érthető.'hogy döntésüket meg is tudják indokolni. Vannak közöttük diákok, középiskolások, szakmunkástanulók, fizikai és szellemi dolgozók, egyetemisták, akik hét végi „pihenőjüket” a könyvtár olvasótermében töltik, vagy csak éppen beszaladtak egy-egy folyóiratot átböngészni, esetleg a hangtárban meghallgatni legkedvesebb lemezeiket. Ha csak a számokat vizsgáljuk, arra a megállapításra jutunk, hogy ők alkotják az olvasóközönség egy jelentős hányadát A 15 és 30 év közötti olvasók száma 1977-ben 1514 volt Hatvanban. Mi a közös ezeknek a fiataloknak a könyv iránti megnyilvánulásában? Idézzünk megint egy választ: „Azóta vagyok könyvtári tag, mióta iskolába járok, mivel ifivezető is voltam, kapcsolatom a, gyermekkönyvtárral sem szakadt meg. Sokat segített munkámban, ha itt tarthattuk a rajgyűlést...” A válaszadó, Szondy Zsuzsa ma már Debrecenben orvostanhallgató, s természetes, hogy tagja az egyetem könyvtárának is, de, mint mondta, a szépirodalmi könyveket még mindig a hatvani könyvtárból kölcsönzi. Talán ebből a válaszból derült ki legegyértelműbben, hogy a felnőtt olvasók nemcsak felnőtt korukban találnák rá a könyvtárra. Ebben az útkeresésben rendkívül sokat segíthet — és ma már kell is, hogy segítsen — az iskola. Alapigazság: a ma gyermekolvasóiból lesznek a holnap felnőttolvasói. A holnap felnőttolvasóit azonban ma kell megnyernünk, ma kell olvasóvá nevelnünk, és ez napjainkban nem lehet egy-egy iskola, vagy néhány könyvtár ügye, erőfeszítése. A hatvani városi tanács éppen ennek az alapelvnek az igazságát ismerte fel, amikor úgy döntött, hogy új, a működést jobban elősegítő szervezeti kereteket biztosít az általános iskolai könyvtárak részére. Ebben az új szervezetem megvalósul az általános iskolai könyvtárak központi ellátása, amelynek szakmai, módszertani irányítását a városi könyvtárra bízta. Értelmes munkamegosztás alakulhat ki a kétfajta intézménytípus között Az iskolai könyvárak gyűjteményük kialakításékor azoknak a műveknek a megvásárlására törekszenek, amelyeknek használata egyrészt megkönnyíti, másrészt kiegészíti a tananyag elsajátítását A könyv éppen olyan oktatás- technikai segédeszközzé válik az iskolai könyvtári gyakorlatban, mint a kémiai szertárban a kémcső. Ugyanakkor a gyerekek szépirodalmi igénye továbbra is a gyermek- könyvtár feladatkörébe tartozik. Az új rendszer kibontakozásának lehetőségei adottak: az általános iskolák igazgatói és az iskolai könyvtárosok lelkesen támogatják a kezdeményezést. Az ifjúság és a könyvtár kapcsolata sohasem esetleges. Meghatározza az iskola, amely a fiataloknak második otthona, és meghatározza a könyvtár szolgáltatásainak színvonala, a környezet kulturáltsága és nem utolsósorban a könyvtáros személyisége. Sokan kongatják a vészharangot, hogy az ifjúságunk közömbös, s elszigeteli magát a kultúra kincseitől. Igaz, sokan akadnak ma is olyanok, akik ha bevetődnek egy szervezett látogatás alkalmával a könyvtárba, csak elnézően mosolyognak a kérdésen: mit szoktatok olvasni? Ezeknek üzenem Kocsorák László könyvtártaa válaszát: „Szeretek itt lenni, mert mindenre, ami érdekel, választ kaphatok." Van-e olyan húszéves fiatal, akit nem érdekel semmi? Akik másként gondolkodnak, azok a rendszeresen visszatérő olvasók, akik vetélkedtek Ady Endre életművéből, akik a könyvtárban készülnek a VIT-vetélkedőre, akik résztvevői a zenei . en- dezvényeknek, író-olvasó találkozóknak. A jövő őket igazolja. _________Kocsis István K OSSUTH 8.57 Zenés képeskönyv. 9.12 Solomon zongorázik. 10 05 „Nyitnikék”. 10.40 Válaszolunk hallgatóinknak. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Üj falusi krónika. 13.40 Népi zene. 14 00 A képzelet varázslója. 14.30 Régi híres énekesek műsorából. 1510 Messziről — messzire. 15.50 Polkák, fúvószenekarra. 16.10 Egy zselici nótafa: Jandzsó Györgyné. 16.20 Respighi: h-mbll szonáta. 1644 Mindenki iskolája. 17.07 Mozgásterek. 17.33 Zenekari muzsika. 18.15 Horváth István: Az idő vízesése. 18.30 Esti magazin. 1915 Nyugtalan pásztorok. 20.00 Színes népi muzsika. 20.38 Kis magyar néprajz. 20.43 Haydn: Az évszakok. 23.41 Nóták. PETŐFI 8.33 Zenés játékokból. 9.30 Nóták. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.33 A Szabó család. 12.00 Dzsesszfelvételek. 12.33 A titkos házasság. 13.33 Iciri-piciri. 14.00 Kettőtől ötig... 17.00 ötödik sebesség. 18.00 0. Dózsa —Rába ETO bajnoki labdarúgó-mérkőzésről. 18.20 Mire való a mérnök? 18.33 Könnyűzenei újdonságok. 19.00 Daloló, muzsikáló tájak. 19.30 Dupla vagy semmi. 20.33 139-660 a Magyar Rádió automata közönség- szolgálata. 22.33 Most érkezett. .. 23.00 Orfeusz az alvilágban. 23.45 Régi kórusmuzsika. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig, Miskolci rádU 17.00 Hírek, időjárás — Tíz perc mezőgazdaság. Riporter: Borsodi Gyula, — Nóta. csokor. — Gyermekgyógyítás korszerű körülmények között. Pillanatképek a megyei gyermekegészségügyi központból. Riporter: Pásztor Magda — Sanzonfelvételek. — Sport. — 18.00 Észak-magyarországi krónika. — A Szakszervezetek BAZ megyei Tanácsának elnökségi üléséről. — Paul Anka énekli dalait. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. .. I T MAGYAR 8.30 Tévétorna. 8.35 Iskoláiévá. 9.40 Delta. 10.05 Égj, hogy világíts! 11.25 Lehel egy kérdéssel több? 14.20 Iskolatévé. 16.30 Teberda, a kedvező hely. 16.45 Prooa- szerencse? 17.15 Egészségünkért. 17.25 Eszaici sí Vtí. 18.15 A földszintről az emeletre. 18.45 Szépen, jól magyarul. 19.20 Tevetorna. 19.30 Tv-hírado. 20.00 Külpolitikai jorum. 21.50 iVoZA —Anglia válogatott labdarúgó-mérkőzés. 23.15 Tv- híradó 3. 2. műsor 20.01 Susannák. 21.15 Egymillió fontos hangjegy. 21.3'. Kalaf és Turandot történ - te. 21.55 Tv-hiradó 2.
