Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-21 / 44. szám

Gennsztervilá” a Távol-Keleten „4 tiszteletre méltó jakuzák” Egy év alatt 478 gyilkos­ság. A képen a gengszterek­től lefoglalt fegyverek. A japán rendőrség szerint több mint százezer, pandákba szer­vezett gengszter van az ország­ban. A Jakuzák, ahogy a ban­ditákat nevezik, szerencsejáté­kokból és kábítószerekből, zsa­rolásból és prostitúcióból éven­te több milliárd dolláros Jöve­delemre tesznek szert. A ban­dák magukról azt állítják, hogy ők védik a rendet, a polgáro­kat. A jakuza elnevezés a ban­ditáktól ered, a rendőrség mint „törvényszegőkről” be­szél róluk. Am egy rendőrsé­gi szóvivő a közelmúltban mégis azt mondta: „A mi ja- kuzáink nem okvetlenül rossz emberek. Ha nem is szerettük őket társadalmunkhoz tar. nevezésű monstre razziát, amelynek eredményeképpen az elmúlt évben több mint 50 ezer embert tartóztattak le. Ezt azonban a banditák csu­pán „tűszúrásnak” tekintik, amely „zavarja az egyetér­tést” —, ahogy egy tokiói bandavezér panaszkodott. S ebben sok az igazság, ha arra gondolunk, hogy a Jamagu- csi-gumin kívül további 2500 jakuza-„család” található az országban. A rendőrség ugyan 110 ezer gengsztert tart nyil­ván, de a helyzet ismerői ke­rek egymillió emberről be­szélnek. Az alvilág szakértői úgy számolnak, hogy a ban­dák tényleges jövedelme évi 10 milliárd dollár körül van. Ehhez jönnek még az úgyne­vezett „legális” üzletekből származó bevételek: a bárok, éjszakai klubok, építési vál­lalkozások. pénzkölcsönzők és munkaközvetítő ügynök­ségek. A gengsztervilág több mint 27 ezer vállalatot tart a kezében. A japán maffia története négyszáz évre nyúlik vissza. Alapítója Chobei Banzuin, az elnyomottak legendás vezére és hőse, ezt még ma is így tanítják a japán iskolákban. Banzuin, az ős-jakuza mun­kaközvetítéssel kezdte: éoítő- munkásokat toborzott a kor­mányzói székhellyé eFlé­A jakuzák gyakran tetov áltatják magukat toznak.” Valóban ilyen ártal­matlanok lennének a japán gengszterek? A rendőrségi „Fehér könyv” csupán az 1976-os évre 418 jakuza-gyiL kosságról tudósít. Nemrégi­ben Osakában egy gengszter egy bárban szórakozott, de a szomszéd asztalnál ülő két vendég hangos beszélgetése zavarta őt. Előkapta piszto­lyát, agyonlőtte őket és nyu­godtan elhagyta a lokált. Taoka Kazuo, „a medve”, ahogy gengszterkörökben ne­vezik, Japán egyik híressége. Emlékiratai nagy példány­számban fogytak el, életéről kétrészes filmeposz is készült. Taoka most 65 éves, szívbe­teg és az adóhivatalnak nyúj­tott bevallása szerint 1970. óta nincs jövedelme. Ez azon­ban kétséges, ha az utóbbi években épült erődítmény- szerű villájára, a „Taoka- palotára” gondolunk. A tisz­teletre méltó Taoka nevetve mondta: „Ezt a feleségem hesokuri-jából vettük.” Hesokuri — a háztartásban megtakarított dugipénzt je­lenti japánul. A köbei „ma­gánzó" nem a családi jövede­lemre épít: Taoka a főnöke a gyilkosságokra és zsarolások­ra épülő szervezet banditiz- musnak, az úgyneveztt Ja- magucsi-gumi szervezetnek. A Jamagucsi-gumi Japán legnagyobb banditacsoportja, a legerőszakosabb alvilági szindikátus, amely — a rend- őrsée becslése szerint — 11 ezer tagot számlál. Legfőbb vez-tőie. a főnökök főnöke: 32 éve Taoka Kazuo. Szerinte a Jamagucsi-gumi „a barátság és a kölcsönös segítség ' társasága.” „Egyéb- , ként a rendőrség pontatlan, — nekünk százezer tagunk van ” A „barátság” minden­esetre jól jövedelmez a fő­nöknek: csupán 1976-ban, a becslések szerint. 10 millió dől lárt holott neki. A rendőrség tehetetlen. Aszanuma Szeitaro, az or- száe rendőrfőnöke már há­rom évvel ezelőtt meghirdet- fm a -Bulidozerművelet” el­pett Edo, a mai Tokió építke­zéseire. A toborzott munka- nélküliek feladata volt az is, hogy „ városőrként” biztosít­sák a lakók békéjét. A ven­déglősök, iparosok és keres­kedők szívesen helyezték ma­gukat az ő védelmük alá, más bandák támadásaival szem­ben. A legenda szerint, akár­csak nálunk a betyárok, csak a gazdagokat fosztogatták és a zsákmányt a szegények kö­zött szétosztották. A szegé­nyeken azonban önmagukat értették. A XVII. század vé­gén a japán kártya- és koc­kajátékosok védőivé váltak és ezt a területet ma is tel­jes mértékben ellenőrzik. A japán kormány a XVIII. szá­zadban oly nagyra értékelte tevékenységüket, hogy a_ ban­davezéreket „felügyelőkké” nevezte ki és fölvette őket a legmegbecsültebb — szamu­ráj-kasztba A rendőrség minden erőfe­szítése ellenére óriási pénzek cserélnek gazdát a jakuzák által ellenőrzött kártyaklu­bokban. Nemrégen letartóz­tatták Kobéban a Jamagucsi- gumi egyik „igazgatóját”. Az általa vezetett klubban állí­tólag egyetlen éjszaka majd­nem félmillió dollár cserélt gazdát Nagy bevételeik van­nak a jakuzáknak a lóver­senyfogadó irodákból, vala­mint a pornóból és a prosti­túcióból is. Csak a fővárosban több mint ezer „török für­dő” van a banditák kezében, az ott foglalkoztatott „masz- szirnők” kétharmada a gengszterek szolgálatában áll. Korábban a kártyajáték számított a legfőbb bevételi forrásnak, ma azonban a ká­bítószer az első számú üzlet. Hivatalos adatok szerint ez 70 millió dollárt hoz a jaku­záknak. A beavatottak azon­ban csak a Jamagucsi-gumi bevételét ennek áz összeg­nek sokszorosára becsülik. Néhánv évvel ezelőtt Kazuo Tuaka Yokohamában ligát alapított a kábítószer-keres­kedelem felszámolására A li­ga vezetőségibe több felsőhá­zi képviselőt, írót és egy egyetemi rektort vontak be. akiknek ez ellen semmifélt erkölcsi kifogásuk nem volt, mert, a jakuzákhoz tartozni, még kevésbé azzal összeköt­tetésben állni, egyáltalán nem jelent szégyent Japánban. „Mindaddig, amíg egy újabb gaztettet fel nem fedezünk —, jelentette ki a tokiói rend­őrség egyik gengsztervadásza — minden jakuza tiszteletre méltó polgár.” A jakuzák súlyt helyeznek a nyilvánosságra. A Jamagu csi-gumi például színes folyó­Kazuo Taoka, a jakuza legfőbb főnöke. iratot ad ki. Szívesen veszik, ha az újságok foglalko/.nak velük, de a „becsületükre” kényesek: négy évvel ezelőtt a Spiegel című nyugatnémet magazin tokiói tudósítóját például telefonon felhívta egy ismeretlen, de barátsá­gos hang. A Spiegel ugyanis nem éppen dicsérő módon számolt be egy zsarolási ak­cióról. A telefonáló kijelen­tette, hogy nincs kifogásük a cikk éïïéri, de szeretnék, ha a lap a jövőben egy kissé pozitívabb formában foglal­kozna velük. „Végül is a ja­kuzák nem gengszterek” — fűzte hozzá. L G Érdekes kísérlet Kész szobákat gyártanak Csebokszáriban ... A faluba nagy, speciá­lis teherautókon faelemek­ből összeszerelt kész szobá­kat szállítanak. A blokkokat a gépkocsikról a daru az előre elkészített alapzatra emeli. A blokkok számától függően a lakás két- vagy háromszobás, az épület pe­dig több lakásból áll. Gyors és kényelmes megoldás... Ez a kép a nem is oly tá­voli jövőből származik. A „Csuvasszelsztroj” mezőgaz­dasági építkezési tröszt cse- bokszári fafeldolgozó gyárá­nak kollektívája jelenleg ér­dekes kísérletben vesz részt. A falusi házépítési, központi tudományos kutatóintézet szakembereinek tervei alap­ján a csebokszáriak két ha­talmas blokkot készítettek el. Minden ilyen blokk egy- egy tizennyolc négyzetméter alapterületű kész szoba. A falakat gondosan művattá­val szigetelték. A kész blok­kokat az inézetben sokolda­lú kipróbálásnak vetik alá. Ezalatt a gyárban még hat nagy blokkot gyártanak. Ezeket a lakótereket a tyu- menyi területre szállítják, ahol Szibéria zord viszonyai között építők és geológusok fogják kipróbálni őket. A kísérletek eredményeitől függően változtatásokat esz­közölnek a terveken, hogy tökéletesítsék a blokkok szerkezetét és minél több komfortot biztosítsanak a lakókrak. A kísérletek után a csebokszári gyár megkezdi a kész épületek sorozatgyár­tását. K. Alekszandrov (A Szovjetszkaja Csuvasiá- ból ford.: Z. L.) Időszerű növényvédelmi teendők A gyümölcsfák téli, tél vé­gi mechanikai faápolása a gyümölcsösök növényvédel­mének alapja. Ideje a gyü­mölcsfák nyugalmi állapo­tában van. A mechanikai fa­ápolással egyrészt a később felhasználásra kerülő nö­vényvédő szerek hatásossá­gát növeljük, másrészt a ká­rosító szervezetek át telelő alakjait gyérítjiik. Nagy jelentőséget tulajdo­nítunk a beteg ágrészek le­vágásának, a koronák rit­kításának. A koronákból a feleslegesen sűrítő, befelé vagy keresztbe növő ágakat tőből eltávolítjuk. A véko­nyabb ágakat metszőollóval, á vastagabbakat ágfűrész- szel vágjuk ki. Az ágak el­távolításánál vigyázzunk ar­ra, hogy ágcsonk ne marad­jon vissza. A korona belse­jében nőtt vízhajtásokat tá­volítsuk el. Ugyancsak tá­volítsuk el a tősarjakat is. Almánál főként az alma- fallsztharmatra érzékeny fajtáknál (jonatán, Golden) nagy gondot kelj fordítari a fertőzött vesszővégek eltá­volítására. A faápolással egy menet­ben végezzük el a hernyó­fészkek, tojáscsomók, vala­mint a gyümölcsmúmiák el­távolítását és elégetését. A kéregkaparás folyamán a fák törzsét és a vastagabb vázágakat kaparóvassal, vagy drótkefével tisztítsuk meg, vigyázva arra, hogy az élő részeket ne sértsük meg. A vágások helyét, a sebe­ket, a nyúlrágásokat éles késsel faragjuk simára, majd zárjuk le fasebkát- ránnyal, illetve sebviasszal, így elősegítjük a sebek mi­előbbi forradását, illetve be gyógyulását. xir.Mm Feleségem bolondul a ré­gi bútorért. Amikor egy ódon francia komódot vagy egy XIV. Lajos korabeli asz­talkát lát, valóságos eksztá­zis fogja el. Szeme csillog, egész teste megfeszül, mint­ha a következő pillanatban rá akarná vetni magát a bú­torra Már réges-régóta nyaggat, hogy beszéljek Karllal. Karinak van egy egészen tűrhető XIV. Lajos korabeli garnitúrája, igaz, hogy túlságosan ormótlan a panelházban levő kis lakásá­hoz képest, viszont eléggé jó állapotban van. — A te Kari barátod le­gényember — magyarázta a feleségem. — Minek neki ez a bútor? — Hát aztán? — kérdez­tem. — Talán agglegénynek tilos régi bútort tartania? — Beszélj vele. tudd meg, mennyit kér a garnitúráért. Elmentem, többször is be­széltem vele. de Kari mind­annyiszor csak széttárta a karját: — Bocsáss meg, kedves ba­rátom — felelte. — Először ez a garnitúra a nagyanyám­ról maradt rám, másodszor pedig én magányos ember vagyok, és nyugodtabban ér­zem magam, ha nem egye­dül élek, hanem XIV. Lajos­sal. Mégiscsak király. — Kari nevetni kezdett, én pe­dig hazamentem, hogy végig­hallgassam feleségem szem­rehányásait. Es egyszer, amikor már huszadszor ajánlottam fel Karinak, hogy megvesszük a garnitúrát, ő mélyet sóhaj­tott, arcát kezébe temette és szipogni kezdett. — Mi lelt? — kérdeztem. — Rosszul vagy? — Egész életemben magam előtt láttam ezt a bútort!... — jajdult fel Kari. — No igen, de... — Isten neki, üsse kő. ha annyira meg akarod venni az én derék öreg XIV. La­josomat ... mit tehetek, vidd! — Mennyibe kerül? — Hozz ezer márka előle­get, az árban majd később megállapodunk, efelől ne ag­gódjál. A bútor szállítását természetesen te fizeted ... Szegény, szegény Lajos- kám... — Kari megint szi­pogni kezdett, én pedig ha­zaszáguldottam Feleségem pedig nyomban a takarékba rohant és elhozta az ezer márkát. — Azt hiszem, háromezer­nél többet nem kér — mondta. — Legfeljebb ela­dunk valamit. Kari átvette az ezer már­kát, számlálatlanul a zsebé­be dugta és így szólt: — Sokat nem kérek tőle­tek, két és fél ezer elég lesz, és vihetitek az én jó öreg rózsafa-garnitúrámat. No meg persze a szállítási költ­ség. — Ez semmiség — mond­tam, s nem akartam hinni a sikerben. — Azt éppen nem lehet mondani. Az előbb kiszámí­tottam: a szállítás körülbe­lül kétszázötvenezer márká­ba kerül. — Micsoda-a-a? — Nem tréfálok. A dolog úgy áll, hogy ezek a búto­rok nem férnek ki sem az ajtón, sem az ablakon, szét­szedni pedig nem lehet. — De hát te hogyan cipel­ted be őket? — Éppen erről van szó. En daruval emeltettem be a bú­tort, amikor a ház még épü­lőfélben volt, és a felső eme­let hiányzott. Neked pedig szét kell bontatnod a fölöt­tem levő három emeletet. Természetesen a lakókkal is meg kell egyezni, hiszen esetleg nem lesznek elra­gadtatva ettől az ötlettől... Kari visszaadott 950 már­kát. ötvenet a vendéglőben költöttünk el, ahol Kari nagyanyjának és XIV. Lajos­nak az egészségére ittunk. S én bizony boldogan néztem a pohár fenekére. (Fordította: Gellert Guörgyj KOSSUTH 8.27 : Utazás az agy kö­rül. 8.57: Norma. 10 05: Iskolarádió. 10.35: Szim­fonikus zene. 11.39: Don Segundo Sombra. 12.35 : Melódiakoktél. 13.59: Kó­ruspódium. 14.19: A kép­zelet varázslója. 14 48 Éneklő Ifjúság 15.10 Népdalcsokor. 15 44 Magyarán szólva... 16 05 Harsan a kürtszó! 16.35 Mozart: C-dúr zongoraver­seny. 17 07: Hat év után a Hatokról. 17.32: Pablo Ca­sals gordonkázik. 18 00: Szabó család. 18.30: Esti magazin. 19.15: A dal­éneklés mesterei. 20 05: Az ember és környezete 20.35: Félóra a Muzsikás együt­tessel. 22 20: Meditáció. 22 30: Bach-hargverseny. 23.24 : Operaegyütt esek. PETŐFI 8 33: Nóták. 9.28: Monológ 9.33: Derűre is derű. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Látószög. 12.00: A cornwalli kalóz. 12.33: Arc­képek a bolgár irodalom­ból. 12.50: Schubert: Esz­dúr. trió. 13.28: Állatbará­toknak. 13.33: Csembaló­muzsika. 10.00 : Kettőtől ha­tig. ..18.00: Harminc perc rock. 18.33: Beszélni nehéz 18.45 Nóták. 19.16 A Habs­burgok .19.30: Csak fiata­loknak! 20 33: Fények és fénytörések. 20.59: A dene­vér (Operett). 23.10: Bródy Tamás szerzeményeibőL Szolnoki rádió 17.00-tői 18.30-lg Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsu­zsa — A Herman Ottó Mú­zeum igazgatója, dr. Sza­badfalvi József előadása — 18.00 : Észak-magyarorszá­gi krónika (Ülésezett a sá­toraljaújhelyi városi tanács vb. — A DVTK közgyűlé­se — Hóeltakarítás — Kor­szerűbben) — Helmuth Zacharias zenekara játszik — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes... ma MAGYAR 8.00: Tévétorna. 8.05: Isko­latévé. 10.35: Muzsikáló szerszámok. 11.05: Iskola­tévé. 14.05: Iskolatévé. 16.30: Északi sí VB. 1735: Mindenki iskolája. 18 40: Es nálatok...? 19.20: Tévé­torna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Égj, hogy világíts! (Bolgár filmsorozat). 22.25: Családi kör. 23.15: Tv-hi- radó 3. 23.25: Tv-tükör. 2. müsoí 20.01: A modern festészet előfutárai (Angol filmsoro­zat). 20.40: Tv-híradó 2. 21.10: Kalevipoeg földjén. 2125: Rendezte: Dömölky János. A 6-os számú kór­terem (Tévéfilm) I

Next

/
Thumbnails
Contents