Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-02 / 28. szám
A „tudomány termelőerővé válása” ma már az élet szinte minden területén megfigyelhető folyamat. Naponta találkozhatunk vele, s talán fel sem tűnik — az új technkai eredményekben, munkánkat, életünket megkönnyítő vívmányokban. összeállításunkban ezekből közlünk néhány példát. Gépek az iskolában Gátépítő óriások Képünkön: épülő óriás gát a Szovjetunóban (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Urándúsílás — lézerrel Kétségtelen, hogy iskoláinkban még ma is a legelterjedtebb és legősibb szemléltetőeszköz a kréta és a tábla Ám ezek használata rendkívül korlátozott, olyannyira, hogy ma már nem felelhetnek meg a modern pedagógia szemléltetési igényeinek. A tanár legfeljebb néhány vázlatot tud magyarázat közben a táblára rajzolni. de ezeknek az ábráknak a minősége is a tanár kézügyességétől, a kréta és a tábla változó minőségétől függ. A technika azonban betört az iskolába, és ha .lassan is, de terjednek a „gépesített szemléltetés” különféle eszközei. A magnetofonok például jó szolgálatot tesznek a zenei nevelésben, a nyelvtanításban, sőt az irodalom bemutatásában is egy-egy jeles előadóművész megszólaltatásával. Az állóképvetítők az egész ' világot bevi- hetik a tanterembe, örvendetesen terjednek az írásvetítők is, így a tanárnak nem kell a krétával és a táblával bajlódnia, hátat fordítania az osztálynak. A szemléltetés forradalmát azonban a kazettás hurokfilmvetítő és képmagnó elterjedése jelenti majd. A kazettába helyezett hurokfilm 4—5 perces anyagot tartalmaz, befűzés nélkül a vetítőgépbe helyezhető, s ha kell, magyarázat közben megállítható, visszapörgethető, akárcsak a képmagnó. A szemléltető gépek mel- letf sokféle olyan szerkezet Is született, amelyek abban segítik a pedagógusokat, hogy a tanulók bizonyos is- meret°ket önálló tevékenv- séggel szerezzenek meg és azokat be Is gyakorolják. A jövő iskolájában pedig biztosan a ma még méregdrága számítógép lesz a leggazdaságosabb oktatási segédeszköz. Egy nagy létszámú Iskola közepes méretű adatTudományos ülésszak Oödö lön — Ebben a tervidőszakban a mezőgazdásági és erdészeti gépesítési tudományos munkát végző intézmények legfontosabb feladata a komplex géprendszerek sokoldalú továbbfejlesztése — állapította meg Soós Gábor MÉM államtitkár a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában szerdán kezdődött kétnapos tudományos ülésszakot bevezető előadásában. A mezőgazdaság gépesítésének kutatási és fejlesztési eredményeit összegező feladatait meghatározó tanácskozáson mintegy 500 hazai és külföldi szakember vesz részibankjában több ezer, sőt tízezer program tárolható a mágneses szalagokon, s az iskola velamennyi tanulója azt a programot hívhatja le asztali végkészülékére, amelyikre éppen szüksége van. Ugyancsak fontos szerepet fog kapni a jövő iskoláiban az ipari tv-lánc. A gyakorló iskolában a tanárjelöltek sokszor zavarják az osztályt. Ipari tv alkalmazásával viszont a tanárjelöltek „láthatatlanul” lehetnek jelen a tanórákon és sajátíthatják el a tanítás módszertanát. Azokban a termelési folyamatokban, ahol nagyobb tömegű anyagokat kell megmozgatni, általában már nem a szállító jármüvek hiánya okozza a gondokat, sokkal inkább a megfelelő, nagy teljesítményű — óránként 100— 150 tonna rakodásra képes — markoló-rakodó hiánya, vagy kis darabszáma. Így pedig, folyamatos szállítási igény esetén, gyakran előáll az a helyzet, hogy a szállítójárművek mindössze 60—70 százalékban vannak kihasználva. A járművek várakozása pedig gyakran olyan költségtöbbletet okoz, amely évek hosszú során át bőven fedezné a nagyobb teljesítő- képességű rakodógép költségeit A gépgyártók törekednek felkészülni az ilyen igényekA nagyobb méretű építmények — felhőkarcolók, völgyzáró gátak, hidak stb. — csak úgy születhetnek meg, ha az építőgépek fejlesztését sem hanyagolják el. A nagy vízépítési műtárgyak létesítésénél nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a különféle daruk Közülük is talán legérdekesebb az önemelő toronydaru, amelyet a rendkívül magas völgyzáró gátak építésénél alkalmaznak. Segítségükkel elméletileg korlátlan magasságú gát építhető. A kábeldarukat kezdetben csak a beton vasalás beemelésére, később betonozásra is használták az építkezéseken. Utóbbival kapcsolatban azonban újabb követelmények jelentkeztek, éspedig meg kellett szüntetni a hatalmas konténerek intésekor keletkező rendkívül veszélyes lengést. Ezt a haladási és emelési sebességek növelésével, valamint a konténer töltésének korszerűsítésével érték el. A kábeldaruk haladási és emelési sebessége ma már 10—12, illetve 5—6 méter másodpercenként. Hosszú ideig sok gondot okozott a friss beton szállítása, ugyanis az — különösen rossz útviszonyok esetén — könnyen szétosztályozó- dik. Ma már olyan óriás betonszállító járműveket használnak, amelyeknek teknő alakú billenőtartálya a szokásosnál kisebb alapterületű, de magasabb (a friss betonhoz még kötéslassító és a vízkiválást megakadályozó adalékokat is kevernek, így a szállítási távolság is növelhető). A tartály 90 fokkal elforgatható, így a jármű nemcsak hátra, hanem oldalt is üríthet. A nagy vízépítési munkáknál darura függesztett vagy önjáró kivitelű mélyvibrátorokat alkalmaznak a beton bedolgozására, tömörítésére. re, s mozgékony, a különböző rakodási helyeket gyorsan változtató gépeket gyártani. Emellett ezek a markolva rakodó gépek zömmel olyanok, hogy speciális feladatokra — például árkok, rézsűk munkagödrök kialakítására is — alkalmasak. Ilyen nagy teljesítményű, nagy teherbírású rakodógépet gyártanak egyebek között az NDK-ban. A T—174—2 jelű markoló-rakodó gép egyszerre maximálisan mintegy 2.5 tonna emelésére képes. A gépet különféle kialakítású markolófeiekkel hozzák forgalomba. Ezek részben az ál- 'ő helyzetben történő anyag átrakodására, másrészt — géptoldattal — akár 7 méter mély munkaárok ásására is alkalmasak. A markolófejcsatlakozó helyére teheremelő Ha az uránban rejlő energiát reaktorban akarják felhasználni, előbb dúsítani kell a benne csak 0,7 százalékban jelenlevő 235-ös izotópot, mert a hagyományos atomreaktorok 2—3 százalékos dúsítású nuk’eáris tüzelőanyagot követelnek meg. A dúsítás eddig diffúzióval vagy gázeentrifugálással történt. A diffúzióval való dúsításhoz rendkívül sok áram kell. Ennél tízszer kevesebb áram elég a gázcentrifugás dúsításhoz, ezért ez az eljárás mintegy 20—30 százaikkal olcsóbb is. A kutatóknak most sikerült laboratóriumi körülmények között lézerrel horog tehető, ekkor daruként üzemel. A T—174—2 típus elődjének, a T—174—1-nek olyan kialakítású változata, amelyen megtartották a munkaszerszámok csatlakoztatására alkalmas méreteket, így nem különösebb gond a markolóeszközök cseréje. A T—174—2 markoló-rakodó gép kétféleképpen juttatható el egyik munkahelyről a másikra. Rövidebb távon beépített motorja hajtja a futóművet,- s 3.1—18,7 km/óra sebességű haladásra képes. Hosszabb távolságú helyváltoztatásakor légfékes tehergépkocsi után kapcsolható, s maximálisan 20 km/órás sebességgel vontad ható. A gépet ugyanis ellái ták a vontató jármű fékrend szeréhez kapcsolódó üzemi fékrendszerrel. dúsítani az uránt: ez a módszer még olcsóbbnak és egyszerűbbnek ígérkezik. A lézeres dúsítás azon alapszik, hogy pontos rezgésszámra hangolt lézerrel valamely elemből annak meghatározott izotópja gerjeszthető. A gerjesztett atomok (például az urán 235) azutár már elektromos, mágneses vagy kémiai módszerekkel különválaszthatók a többi atomtól. A kutatók kísérletükben urángőzt bocsátottak át két festékanyag-lézeren, 235-ös urán izotópot gerjesztve. Ezeket az atomokat — egy harmadik : széndioxid lézer- t rel ionizálva — elektromos töltésű lapokon gyűjtötték össze. E folyamat a jelentések szerint 24 óra alatt két gramm 60 százalékos tisztaságú urán 235-öt ad. Ha a lézeres dúsítás beválik, több szempontból is előnyös. Kisebb és olcsóbb berendezéseket kíván, és legfeljebb ugyanannyi, de esetleg kevesebb energiát fogyaszt, mint az eddig használt eljárások. Ezenfelül így a természetes uránból az összes urán 235-öt le lehetne választani, ami eddig nem sikerült. Erdőt — repülőgéppel Az észak-urali Kozsim folyó felső folyásánál egy csaknem kétezer hektárnyi területen befejeződtek a repülőgépek segítségével elvégzett fenyőerdő-telepitési munkálatok. A -korábban tűzvész által elpusztított erdők helyén azért volt szükség újak telepítésére, mert a tudósok számításai kimutatták, hogy a zord természeti viszonyok között semmi remény az önregenerálódásra. A nehezen megközelíthető területet csak úgy lehetet a tundra támadása ellen megvédeni, hogy a magokat a levegőből szórták le. A talajkutatókból és biológusokból álló különleges expedíció előzetes környezetés talajvizsgálatai biztató eredményekkel szolgáltak. A kijelölt, gondosan előkészített 2000 hektárnyi terület beültetéséhez 4 tonna lucfenyőmagra volt szükség. Az első adatok szerint a kísérlet eredményes volt. Jelenleg to- ’ vábbi 7000 hektár körüli területet készítenek elő repülőgépek segítségével végzendő erdőtelepítéshez. MAI MŰSOROK RADIO KOSSUTH 8.27: Operák. 9.00: Harsan a kürtszó! 9.30: Schumann; a-moli vonósnégyes. 10 05: Iskolarádió. 10.30: Berlioz: Fantasztikus szimfón'a 11.25 : Acélháború? 1140: Különös házasság. 12.35: Melódiakoktél. 14.00: Szabadpolc. 14.30: Népi zene. 15.10: Kóruspódium. 15.28; Ezeregy délután. 16.08: Beethoven-művek. 17 07: A legkorszerűbb. 17.27: Bemutatjuk új felvételeinket. 17 59: Verdi: A végzet hatalma. 18 15: Kritikusok fóruma 18 30: Esti magazin 19 15: Színes népi mu. zsika. 19 54: Észt irodalmi esf 50 55- T^cene Kubából. 21.35: Hallottuk — vitatjuk. 22 20: Ismeretlen L:szt-zongoradarabok. 22 39: Asszonyok. 22.48: Szimfonikus zene. PETŐFI 8 33: Slágermúzeum. 915: Magyar fúvószene. 9.33: A Magyar Rádió novellapályázata. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Gyermekek könyvespolca. 12.00; Népdalok. 12 33: Győri stúdiónk jelentkezik. 12.55: Régi híres énekesek műsorából. 13.25: Édes anyanyelvűnk. 13.30: Zöngész- de. 14.00: Színe — jairá. 16 00: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 16.48: Egy úijászületett folyóirat: | Az egészség. 16 55: Felsőbb I osztályba léphet! 18 00: | Mindenki iskolája. 18 33: | Hétvégi panoráma. 19 55: Slágerlista. 20.33: Nótacsokor. 21.05: Az ember és környezete. 21.35: Magnósok, figyelem! 22.20: Szelényi István: Szvit rézfúvókra. 22.43: Virágénekek. 23.00: Operettrészletek. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás — Fiatalok félórája. Ifjúsági tábor épül Zemplénben. Szabadidő, szórakozás — Program csak fiataloknak. Szerkeszti: Nagy István — Vendégségben a brigádnál. — A Borsod Megyei Nyomdaipari Vállalat brigádjánál — Slágerpanoptikum — 18.00: Észak-magyarországi krónika — Klasszikus dallamok a discóban — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. .. TE1 MAGYAB 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. 13.55: Iskolatévé. 16.35: A Magyar Televízió szabadegyeteme. 17.20: Alpesi sí VB. 18.25: Ipari kaleidoszkóp. 19.20: Tévétorna. 19-30: Tv-híradó. 20 00: A bunker (tévéjáték). 20.50: Telesport. Műkor- csolya EB férfi szabadon- választott gyakorlatok. Kb. 22.00: Tv-híradó 3. 2. műsor 18.20: Világnézet. 19.00: En français. 19.15: People You Meet. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vezetők klubja. 20.35: Benedetto Marcello: Bevezetés, ária és presto. 20.45: Artisták a porondon. 20.50: Tv-híradó 2. 21.15: A visszatérés (Olasz film), j ......................................... "■ "i N DK gyártmányú markoló-rakodó Az új típusú markoló-rakotló gép (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)
