Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-16 / 40. szám

SK ! „Az álnok ellenség”: az influenza. E napokban csak Heves megyében 25 ezer ember „vendége”, összeállításunkban ezúttal ez a betegség a fő téma; a tudományos kutatások ismertetése mellett ízelítőt adunk a körülötte kialakult legendákból is. Harc az Hippokrátesztől napjain­kig sok ország orvosai igye­keztek megtalálni az influen­zás megbetegedések ellensze­rét, ám semmi radikálisát nem tudtak ajánlani. Napja­inkban az influenza a legel­terjedtebb fertőző megbete­gedés földünkön. Az egész világon folyik ellene a küz­delem. Ám mint minden há­borúban, itt is célszerűnek mutatkozott egyesíteni sz erőket. Ezzel a céllal szer­vezték meg Leningrádban a világ első „iníluenzaellenes főhadiszállását”, az Össz-szö- vetségi Influenzakutató Tu­dományos Intézetet. Egyik vezetője, D. Zlidnyi. kov professzor elmondta hogy a tudománynak még nem sikerült legyőznie az influenzát, sőt — bármennyi­re is paradoxán hangzik — a tudomány, jobban montra a technika elősegíti a terje­dését. Elegendő, ha egy be­teg Hongkongban eltüsszenti magát, hogy az influenza né­hány nap múlva átterjedjen New Yorkra és Párizsra, To­kióra és Rio-de-Janeiróra. A repülőn tüsszögő utast nem tartóztatja fel semmilyen út­levél és vámvizsgálat, így az influenza szabadon kel át a tengereken, óceánokon, ál­lamhatárokon. Büntetlenül és megfékezhetetlenül garáz­dálkodik a földön. S ehhez „Kozmikus” influenza álnok ellenséggel még az is hozzájárul, hogy alattomos is. Álnoksága vál­tozékonyságában rejlik. Az influenzavírusokat vizsgál­va a tudósok megállapítot­ták. hogy minden egyes ví­rusfajta különbözik a többi­től. összesen kb. 100 fajtájuk létezik ! A vírusok elleni küzdelem új fegyverét jelentették a századunk közepén megje­lent vakcinák. Felfedezésük­ben nagy szerepe volt A. Szmorogyincevnek és munka­társainak. akik elkészítették az oxolin-preparátumot. Ezt a kenőcsöt jól ismerik az or­vosok, a szovjet gyógyszer- tárakban szabadon kapható. Készültek egyéb preparátu­mok is, mások pedig még ki­kísérletezés stádiumában vannak. Az intézet óriási viváriu- máb'an majmokat, tengeri malacokat, kutyákat, macs­kákat, egereket találunk. A tudósok az új preparátumok­kal, vakcinákkal először ál­latokon kísérleteznek. Az új gyógyszerek igazi hatásfokát azonban csak az emberen le­het lemérni. Ezért hoztak 'létre az intézetben egy spe­ciális klinikát, ahol önként jelentkezőkön próbálják ki a gyógyszereket. vos figyeli : belgyógyászok, ideggyógyászok, fül—orr—gé­ge szakorvosok, röntgenológu- sok, a szív és érrendszeri megbetegedések specialistái. A klinika távolról sem ha­sonlít kórházra. A kényelmes hálók tágas hallba nyílnak. Az „önkéntesek” sakkoznak, tévéznek, olvasnak. Még fa­liújságot is szerkesztenek, melynek minden sora csupa humor. A lányok kéthetes benn- tartózkodásuk alatt segítenek az orvosoknak és a nővérek­nek, felkészülnek jövendő hivatásukra. — Az „önkéntesek” nagy segítséget jelentenek szá­munkra — mondja D. Ztid- nyikov. — ök kapják meg elsőnek azt a vakcinát, amit a járványok esetén haszná­lunk. Ha már nyakunkon a járvány, késő, az ellenszerét keresni. A járvány általában egy-másfél hónapig tart, egy konkrét vírus elleni vakcinát pedig nehéz gyorsan elkészí­teni. Tehát az influenza e'le- ni küzdelemben minden nap drága. Amint az utóbbi évek tapasztalatai bizonyítják, azok, akik idejében megkap­ták az influenza elleni vak­cinákat és preparátumokat, ritkábban betegedtek meg, A világ több országában — így hazánkban is — influen­zajárvány van. Talán a be­tegség „titokzatossága” kész­tette néhány héttel ezelőtt Fred Hoyle-t, a világhírű an­gol asztrofizikust a követke­ző furcsa kijelentésre: az in­fluenza vírusa extraterreszt- riális — azaz Földön kívüli — eredetű! Hoyle nemcsak tudós, hanem századunk egyik legkiválóbb sciü-írója is: „Osszián küldetése” és „A fekete felhő” című könyve magyarul is megjelent. Most melyik Hoyle szólalt meg: a tudós vagy a regényíró? Mi­előtt erre: válaszolnánk, vizs­gáljuk meg, honnan is szár- mazik ez a furcsa szó. Az influenza latin szó, je­lentése: hatás, behatás, befőr lyás. E sorok írójának fel­tűnt egy régi asztrológiai — eredeti kifejezés: influen- sa kosmica (vagy cosmica). Ennek a jelentése kozmikus hatás. Mit jelenthet ez? A XVIII. század végén, amikor a földi „bajokat” már nem lehetett folyton az üs­tökösök és az ismert bolygók nyakába varrni, váratlan fordulat történt. William Herschej angol csillagász új bolygót fedezett fel 1781-ben. Ez volt az Uranus, a hetedik nagybolygó. Jó fél évszázad­dal később Leverrier fran­cia csillagász számításai alapján a berlini Galle és tőle függetlenül az angol Adams felfedezte a Neptu- nust (1846). A tudományos világ az emberi elme nagy diadalát ünnepelte, hiszen a két bolvgó létezését matema­tikai úton számították ki, anélkül, hogy előzőleg bárki is látta volna. A járványos megbetegedé­sek már régebben is jelent­keztek, de egy új „kórral” (a magas lázzal és végtagfáj­dalommal járó, gyakran nát­hával kísért betegséggel) nem tudtak mit kezdeni. A beteg­ségét okozó vírusokat akkor még nem tudták ■ izolálni. Ezért az áltudományos aszt- ro’ég'isok új „tulajdonság­gal” ruházták fel a két új bolygót, állítván, hogv bizo­nyos „konstellációban” töme­ges megbetegedést, járványt okoznak. Az Uranus és a N'm+unus „influensa cosmi- ca”-ja azaz kozmikus hatása o'-nsná tehát ezt a betegsé­get A kifejezésből elmaradt a kozmikus jelző és megma­radt az influenza szó. (Az influenzával, mint betegség­gel e cikkünben természete­sen nem foglalkozunk. Az influenza és a bolygók között semmiféle összefüggés nincs.) Hetven évvel ezelőtt Swante Arrhenius híres svéd tudó- nánsnerma elméletéhen azt állította, hogv az élet nem a Földön született, mert az éle* őacsírái a csillagközi térből meteorok hátán „vánl doroltak be” Az elméletet elvetették, de az 1960-as években, sajátos tévedés folytán újra felélesztették. Két amerikai kutató (Hen- nessy és Nagy) több kőmete­ort vizsgált meg, köztük a híres francia Orgeuil darabot s azokban „életszerű” (lifeli­ke) nyomokat találtak. Ké, sőbb kiderült, hogy a kőbe zárt buborékok, színes zár- ványos élettelen (és nem szerves) anyagtól származ­nak. Utóbb az is kiderült, hogy az összes meteor a nap­rendszer tagja. Több tízezer radarmérés alapján állíthat­juk, hogy a meteorok 99,99 százaléka nem származhat a csillagközi térből, így az életcsírák sem vándorolhat­nak csillagtól csillagig. Az elmúlt két évtizedben rádiócsillagászati úton szá­mos molekulát fedeztek fel intersztelláris — csillagközi — térben A hidroxil, a víz és a formaldehyd után „le­hallgatták” az (etil-) alkohol Nemrégiben Budapestre látogatott Albert B. Sabin professzor, a Magyar Tudo­mányos Akadémia tisztelet­beli tagja, aki magyarorszá­gi látogatása során két előa­dást is tartott. Látogatása alkalmával adott nyilatkoza­tából közlünk részleteket. Sabin professzor 1906-ban született, és jelenleg az USA-ban, a Dél-Carolinai Orvostudományi Egyetemen dolgozik. Nevét — túlzás nélkül állíthatjuk —- min­denki ismeri Magyarorszá­gon, hiszen már hosszú évek óta minden kisgyerek kötelező érvénnyel megkapja az ún. Sabin-cseppeket, hogy megszabaduljanak a koráb­ban rettegett gyermekbénu­lás rémétől. Mindannyian — szüleikkel együtt — hálásak ezért a tudósnak, és ezt a Hú­lát tükrözi az is. hogy 1965- ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjá­nak választotta. — Az utóbbi 30 évben szá­mos eredmény született a ví­ruskutatás terén — mondta a professzor. — Ennek elle­nére a legtöbb emberi, állati és növényi vírusbetegség — közöttük nagy gyakorlati je­lentőségűek — még ma is ko­moly problémát okoznak. A légúti fertőzésekkel kapcso­latban például még semmi lényeges eredmény nem szü­letett. A legtöbb ilyen beteg­ség nem halálos ugyan, de néhány napra kivonja az embereket a munkából- IIven betegség a vírusos máigvul- ’adás is: többféle vírus okoz­hatta de még egviket sem si­került kitenyészteni. A világ szegényeim országaiban — ahol az éhezés legyengíti a gyermekek szervezetét — tö­sugárzását is. Csak egyszerű észlelés alapján felfedeztek olyan állítólagos molekula- „roncsokat”, amelyek esetleg beépülhetnek más óriás mo­lekulákba, így a szervetlen anyag szervessé válhat. Még fantáziadúsabb elképzelés: a több száz atomból álló mole­kulák élő anyaggá (fehérjé­vé) alakulhatnak a világűr­ben. Több kutató már régebben is állította, hogy a Nap, a tejútrendszerbeli mozgása so­rán nemcsak hidrogén-, ha­nem más „felhőkkel” is ta­lálkozhat. A naprendszer minden bolygójára eljuthat­nak ézek az „idegen” mole­kulák. Ám sem ezt, sem az ellenkezőjét nem lehet bizo­nyítani. Mai tudásunk sze­rint kozmikus influenzatá­madástól nem kell tarta­nunk. Fred Hoyle kijelentése scifj regénybe és nem a va­lóságba illik. meges halálozást okoznak a több formában is jelentkező vírusos bélfertőzések. A me­zőgazdaságnak is súlyos ká­rokat okoznak a vírusbeteg­ségek, például a száj- és kö­römfájás. Ezek mind gyakor­lati megoldásra váró problé­mák, amelyek kutatása az egész világon nagy intenzi­tással folyik. A gyakorlati kérdéseken kívül fontos elméleti problé­mák is tartoznak a virológia körébe, ezek közül talán leg­fontosabb a rákprobléma. Vi­lágszerte vitatott kérdés, hogy a rákot, általában az emberi daganatos betegsége­ket vírusok okozzák-e. Ma­gam is ezen a témán dolgoz­tam 15 éven keresztül. Ma már meggvőződésem, nogy nem vírusok okozzák az em­beri daganatokat. Nem vál­lalkozom annak a meg jóso­lására, hogy mikorra várható — Mielőtt embereken pró­bálunk ki egy új gyógyszert — mondja Jurij Romanov, az intézet helyettes vezetője, aki maga is részt vett :lyen kísérletekben —, meg kell kapnunk az egészségügyi mi­nisztérium engedélyét. Ez­után hat hónapig állatokkal kísérletezünk, s csak ezután kerül sor az „önkéntesekre”. Minden jelöltet ugyanolyan aprólékosan vizsgálnak meg, mint az űrhajósokat a start előtt Közérzetüket több or­Az akupunktúra, az emberi test tűszúrásos gyógyítása több ezer éves múltra tekint­ezeknek a kérdéseknek a megoldása: tulajdonképpen bármikor lehetséges a kö­vetkező években a felsorolt betegségek gyógyításának a megoldása, vagy legalábbis megelőzésül: kidolgozása. — A betegségek kutatásán és legyőzésé:, kívül mit tart ma korunk fő problémájú~ nak? — Ma — talán ez megle­pően hangzik egy bakterioló­gus szájából — nem a fertő­ző betegségeket tartom ko­runk fő problémájának, ha­nem az éhséget. Ez a közös ellenség évről évre nő. hi­szen a demográfiai robba­nást nem lehet törvényekkel kordában tartam. A kormá­nyoknak — viták és ellensé­geskedések helyett — min­den anyagi eszközzel a fejlődő országok érdekében kellene tevékenykedniük. A fegyverkezésre kiadott med­dő milliókat ennek a kérdés­nek a kutatására, megoldá­sára kellene fordítani. Már az iskolákban és egyeteme­ken meg kellene tanítani azt, hogy minden ember en­nek tudatában kezdhesse meg aktív tevékenységét az életben. Minden országnak — és az egész világnak — az szabja meg a jövőjét, hogy miként sikerül a tudomány eredmé­nyeit a gyakorlatban haszno­sítani. Vrlamennyi ember nemzetközi együttműködése képes lehet arra, hogy meg­teremtse az anyagi eszközö­ket a demográfiai robbanás következtében fokozódó vi­lágméretű éhezés fokozatos megszüntetésére — fejezne be nyilatkozatát Sabin proíesz- szor. mint azok, akik nem vették igénybe. Napjainkban sok ország tudósai vívják állhatatos harcukat az alattomos víru­sokkal. Az influenza elleni harc nemzetközi központjai operatívan tájékoztatják egy­mást a járvány gócairól. A leningrádi intézetben Kéthe­tenként újabb és újabb „ön­kéntesek” indítanak roha­mot az álnok ellenség ellen. (A Golosz Rogyihi c. lapból ford. ; Zahemszky László) hét vissza. Napjainkban Eu­rópában is-egyre terjed al­kalmazása, fájdalommentesí­tés, érzéstelenítés és egyéb gyógyítások bevált módja. Ázsiában igen elterjedt, így Kínában, Japánban, Vietnam, ban, a két Koreában, stb. A gyógyító tűk beszúrását ideg­pályák vonalában, az úgyne­vezett meridián vonalakban végzik. A szúrások célzása rendkívül nagy pontosságot és szakértelmet igényel a gyógyító orvos részéről. Nemrégiben Nyugat-Né- metországban olyan készülé­ket szerkesztettek, amelynek segítségével meg lehet köny- nyíteni a tűszúrásos kezelést. Az „AKUPLAS” nevű készü­lék ellenállás-mérőfejjel ke­resi meg a bőrfelületen keze­lendő pontokat, és 1 mW telje­sítményű Impulzusütemű lé­zerrel és száloptikával aszep­tikusán végzi el az akupunk­túrát 12 milliárd fényéven át Nemrégiben kezdte el ku­tatómunkáját a bonni Max Planck Intézet rádiócsillagá­szati részlegének csaknem 4000 tonnás rádióteleszkópja Effelsbergben, az Eifel-hegy- ségben (NSZK). A rádióte. leszkóp magassága és széles­sége egyaránt száz méter. A hatalmas műszerrel a világ­űrnek eddig még nem vizs­gált rétegét kutatják. 12 milliárd fényévet — 113 tril­lió kilométert — lehet áthi­dalni vele. Negyven rádiócsil­lagász — németek és külföl­diek — számtalan kozmikus rejtélyt akarnak megfejteni az új rádióteleszkóppal. Ezek közé tartoznak a csillagok keletkezésnek és felépítésé­nek a kérdésein kívül a Tej- útnak és különösen két titok­zatos égitesttípusnak, a pul- zároknak és a kvazároknak a megfigyelése és tanulmányo­zása. Sabin professzor a fertőző betegségekről és az éhségről Akupunktúra - fénysugárra! MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.57 Kamaramuzsika. 10.05 Iskolarádió. 10.30 Zenekari muzsika. 11.24 „Számok”. 11.39 Különös házasság. 12.20 Ki nyer ma? 12 35 Me­lódiakoktél. 14.00 Téli be­rek. .. 14.30 Népdalok. 15.10 Bach : d-moll szólószvit. 15.30 Lamb: Shakespeare­mesék. 16.08 Nemzetsége­ink zenéjéből. 16.20 Brahms: II. szimfónia. 17.07 Olvastam valahol... 17.27 Olasz művek operahang­versenye. 18.15 Kritikusok fóruma. 18.30 Esti magazin. 19.15 Nagyapa és a világ- történelem. 20.04 Mozart: B-dúr szerenád. 20.57 Szé­kely, népballadák. 21.05 Örökzöld dallamok. 22 20 Hol hallgassunk hangver­senyt? 23.00 Századunk ze­néjéből. PETŐFI 8.33 Slágermúzeum, 9.15 Fúvószene. 9.33 Rejtett for­rás. 10.00 A zene hullám­hosszán. 11.55 Gyermekek könyvespolca. 12.00 Nóták. 12.33 Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik. 12.55 Régi híres énekesek műsorából. 13.25 Édes anyanyelvűnk. 13.38 Zenevár. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 Kérek egy sztorit! 16.33 Kívánság­kabaré. 17.00 Zenei tükör. 18.00 Mindenki iskolája 18.33 Hétvégi panoráma 19.55 Slágerlista. 20 33 Cza- bán tanító úr (rádiójáték). 21.04 Haydn: F-dúr trió 21.13 Dupla vagy semmi' 22.15 Verbunkosok, nóták 23.30 Operettfinálék. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás ■— Fiatalok félórája. — Far­sangoló fiatalok. Szerkesztő­riporter: Dobog Béla — Vendégségben a brigádnál: Jegyzet a szocialista brigád­mozgalomról. .. A Fazola Henrik hengerészbrigád­nál. Riporter: Pongrácz Ju­dit — Slágerpanoptikum — 18.00 Észak-magyarországi krónika (tervpályázat) —A vetőmagellátásról tartottak sajtótájékoztatót Egerben — Országos középiskolai ta­nulmányi verseny orosz nyelvből. — Üj lemezeink­ből. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes... V MAGYAB 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskola­tévé. 13.55 Iskolatévé. 16.20 A Magyar Televízió szabad- egyeteme. 17.00 Perpetuum mobile. 17.45 Telesport. 18 10 Hadüzenet nélküli háború. 9.20 Tévétorna. 19.30 Tv- hlradó. 20.00 Jogi esetek. 20.45 Osztrovszkij: Zivatar. (Dráma két részben.) 22.40 Tv-híradó 3. 2. műsor 18.25 Világnézet 19.00 En français. 19.15 People You Meet. 19.30 Tv-híradó 20.00 „El pueblo unió...” 20.40 Tv-híradó 2. 21.00 Magyar tudósok. 21.35 Utószezon (NDK tévéfilmsorozat.)

Next

/
Thumbnails
Contents