Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

Az öklözök a csúcsig jutottak Húszéves jubileumát ünnepelte a Honvéd Zalka SE '„Ha a metett útra gondo­lunk azt kell megállapítani, hogy eredményekben gazdag, fejlődésében általában pozi­tív —, de problémáktól sem mentes — húsz esztendő van mögöttünk.” Ezeket a szava­kat Fodor Kálmán, sportköri elnök mondta a kétszáz meg­hívott vendég előtt a H. Zal­ka SE jubileumi közgyűlésén. 1. 1957-ben az ellenforrada­lom leverése után sportsze­rető, hivatásos katonák ajja- pították a Gyöngyösi Honvé­dőt A klub színéül a piros- fehéret választották; Az ala­pító tagok közül csaknem mindenki eljött: Bérces Emil nyugállományú vezérőrnagy, Tóth Endre, nyugállományú ezredes, a sportkör első el­nöke, Bartucz József, Fodor Kálmán, Pólyák István, Gyöngyösi Árpád, Csontos József, Alberti Aladár, Ma­rinka Lajos és Gajdács Mi­hály. A labdarúgók nyitották a sort, majd a helyi Sparta- custól átjöttek az ökölvívók és a férfi-kézilabdázók. 1959­Kazincbarcikán a XIII. úttörő-olimpia birkózóver­senyein is született Heves megyei siker. A gyöngyösi nyolcadikos szabadfogású birkózó Túri Csaba első lett súlycsoportjában, ezzel múlt­évi bajnoki címét megvéd­te. Szőke Miklós edző ta­nítványa a Gyöngyösi Spar­tacus szakosztályában ismer­A Szovjetszkij Szport szombati számában közli a Szovjet Sakkszövetség nyi­latkozatát, amely szerint Korcsnojnak az az ultimátum- szerű követelése, hogy a Szpasszkijjal még hátralévő sakkvilágbajnok jelölti pá­rosmérkőzés játszmáit né­zőktől mentes zárt helyiség­ben tartsák, nyilvánvalóan az ellenfélre gyakorlandó pszichológiai nyomást céloz­za. . 19 7 & január U, vasára»» ben a sportlövők kezdtek pezsgő sportélethez, míg 1970-ben meghonosították a Zálka SE-ben a versenyszerű sízést. A gyöngyösi sporttör­ténet legszebb lapjait az ökölvívók írták. 1963-ban egyedülálló bravúrként —, amelyet elérni más vidéki szakosztálynak azóta sem si­került — megnyerték az NB I-es CSB-tl A labdarúgók is eljutották az NB Il-es küszöb közvetlen közelébe. A kézi­labdázók egy évi megszakí­tással mindig az NB II-ben játszottak, 1970-ben és 71- ben például ezüstérmesek lettek.. 1977-ben — újoncként — biztosan végeztek a kö­zépmezőnyt jelentő 8. helyen. A sportlövőknél újabb ered­ményes periódus indult 1976- tal, azóta versenyzőink elér­ték a II. és III. osztályú szin­teket. A havas sportágban pedig válogatott kerettagsá­gig küzdötték fel magukat a szakosztály legjobbjai. 2. A várostól, a honvéd sport­kör nevétől elválaszthatatlan kedett meg a sportággal és a jövő egyik szabadfogású ígérete. A versenyszőnyegre össze­sen 66 úttörő birkózó lépett, köztük két-két egri és gyön­gyösi pajtás. Az eredmény- hirdetéskor két birkózónk léphetett fel a dobogóra. 63 kg-ban: 1. Túri Csaba (gyöngyösi 2. iskola). 49 kg- ban: 3. Sóvágó (Eger). Korcsnoj minden alapot nélkülöző igényének semmi köze a sakksporthoz. Korcs­noj egyébként nem először alkalmazza ezt a taktikát, de az utóbbi időben ezeket a kísérleteket még méltatlan politikai játékkal párosítja. A szovjet sakkszövetség reményét fejezi ki, hogy a belgrádi mérkőzés szervezői és döntőbírói, a Nemzetközi Sakkszövetség vezetősége semmilyen eltérést nem en­ged meg a játszma részve­vői egyetértésével jóváha­gyott versenyszabályok pon­tos betartásából. _____________(TASZSZ) e gyéniségek nőttek fel piros­fehér színekben. Ki ne emlé­kezne a magyar bajnok, két­szeres olimpikonok Tóth .Ist­vánra, akit ökölvívó berkek­ben csak „Púpos” néven hív­tak. Pályafutásának ezen idő­szakában nyert EB bronzot Belgrádban Juhász Laci, a petőfibányaiak üdvöskéje. A sorban mindenképp helye van Klenovics Ferencnek és Bánhegyi Vilmosnak. A két kitűnő sportember az aktív sportolás után a hivatását is a katonák között találta meg. Az 1977-es CSB bronzérmes gárdából a volt magyar baj­nok válogatott Juhász Lajos régi veterán. A kézisek kapuját a 60-as évek elején Tímár Béla véd­te. A játékos később a Győri ETO kapusaként sok éven át a válogatott biztos embere volt. Sorkatonai szolgálatuk idején a labdarúgócsapatot erősítette Murányi (Ózd), Köves (Pécsi Dózsa). Burá­nyi (SBTC) és Marcsok, aki most a Kaposvári Rákóczi­nál focizik. A jelenlegi ma­gyar sífutó válogatott egyik ígéretes versenyzője Füleki Miklós. 1 A mátraalji város verseny­sportjának jelentős bázisa a Honvéd Zalka SE. Ali István városi sportfelügyelő a kö­vetkezőket jegyezte meg az évforduló kapcsán: — Gyöngyösön az egyetlen „A” kategóriás szakosztályt a Honvéd öklözök jelentik Puh- ler Lajos edző irányyításá- vaL A bunyó népszerűsége most is jelentős, csak kár, hogy pont az ökölvívók lé­tesítményfeltétele aggasztó­an rossz. A 70-es évek ele­jén a Karácsondi úton húsz holdas remek sporttelepei avatott a Zalka SE. Ez a lé­tesítmény szívesen választott otthona a tömegsport-ren­dezvényeknek, amely hasz­nosan szolgálja nemcsak a katonasportolók, hanem a vá­rosi fiatalok, idősebbek test­edzését is. A füves és salakos labdarúgópálya, valamint a bitumenes és salakos kézi- labdapálya, röplabdapálya, atlétikai pálya mellett nem­zetközi viszonylatban jelen­tős löteret csatoltak sport­kombinátjukhoz. 4. A külsőségeiben látványos közgyűlésen több mint öt- venen kapták meg a sportkör jubileumi emlékplakettjét. A társadalmi aktívák, edzők közül néhány : Mladinovsz­ky József, Juhász Sándor, Csizmarik Imre, Kubinyi Im­re, Puchler Lajos, Melicher Sándor, Fekete János, Szadai István... A Fegyveres Erők Klubjá­ban fényképes tablók idézték a múltat. Kiállítást rendez­tek a két évtized sporttró­feáiból. A jelenvolt mai sportnemzedék pedig a ha­gyományápolásra gondolt. Ez szép, hasznos és kato­nás dolog lenne! Budavári Sándor 1978. június 1-én kezdődik Argentínában a labdarúgó- világbajnokság. A nyitány színhelye Buenos Aires, az ország több mint tízmilliós fővárosa. Magyarország lakosságá­nak egyötöde él Budapesten. Ez sem valami jó arány, de azért Argentínával mi sem tudunk versenyre kelni. A kétmillió-nyolcszázezer négy­zetkilométernél is nagyobb országban huszonhatmillió ember él, s ennek közel fele a fővárosban és környékén! Buenos Airesben óriási a forgalom. Pillanatok alatt lehet taxit kapni, igaz. jelen­leg háromszorosát kell fizet, ni az óra által mutatott vi­teldíjnak. Ez még egészen biztos tovább emelkedik, mint ahogy évek óta renge­teget vesztett értékéből az argentin pénz, a peso. 1975 januárjában egy amerikai dollár 26 pesót ért, decem­ber elején már 550 pesót fi­zetett a bank egy dollárért! Ez a rettenetes infláció na­gyon megnehezítette a világ, bajnokság — ahogy ők mond­ják „Mundial” költségveté­sét, hiszen heteken belül minden előzetes számolás, számítás elavult, ..... , M egvédte címét birkózásban Túri Csaba Korcsnoj igény ének nincs köze a sporthoz A szovjet sakkszövetség nyilatkozata A mátrai téli sport fejlesztéséről (1978 — 1990/ 1976. decemberében a MEBIB elnökségi ü' 'én fel­vetődött egy átfogó koncep­ció kialakításának az igénye, amelyben — elsősorban a Mátra ■— a téli sportok fej­lesztési feladatai kerüljenek megfogalmazásra. Az anyag elkészítésének gondozásával a MEBIB elnöksége a Me­gyei Tanács vb Testnevelési és Sporthivatalát bízta meg. Az elképzelések kialakításá­ban a MEBIB-titkárság, a MEBIB sport- és propaganda­bizottsága; a megyei testne­velési és sporthivatal, a sí szakszövetség, az érintett sportegyesületek, valamint Gyöngyös Város Tanácsa — mint a terület gazdája — kö­zösen vett részt. A tervezet a korábbi túlzott elképzelése­ket átformálta. Emellett fi­gyelembe vette a jelenlegi helyzetet, a verseny- és tö­megsport növekvő igényeit, s ezekből kiindulva a reálisan megvalósítható, a ténylegesen szükséges feltételek megte­remtését irányozza elő 1990- ig­A mátrai téli sport fejlesz­tésének három szakaszát ha~ tározták meg. Ezúttal ezek fontosabb célkitűzéseit ismer­tetjük. Az V. ötéves tervben el kell érni — elsősorban inten­zív fejlesztések útján —, hogy a már meglevő létesít­mények rendeltetésüknek megfelelően a, hazai téli sport szolgálatába állíthatók legye­nek. Ez a célkitűzés elsősor­ban felújítási és karbantar­tási munkálatokat igényel. Á nagyobb beruházás igényű távlati célokat szolgáló fej­lesztésként meg kell indítani a Mátraházát Kékestetővel összekötő lanovka tervezési és kiviteli munkálatait. Foly­tatni kell a kékesi déli sípá­lya korszerűsítését, felújítá­sát (elektromos távvezeték áthelyezése, védőkerítés fel­újítása, kőtelenítés, füvesítés, stb.). A pályacsúcshoz közeli felső szakasz mellé meg keli építeni a harmadik sífelvo­nót. A kékesi északi pálya és a Honvéd pálya, valamint felvonóik felújítását is erre az időszakra irányozták 'elő. Minél előbb létre kell hozni a Mátra térségében a téli sportolási, valamint a tu­risztikai létesítményeket fo­lyamatosan és rendszeresen fenntartó „Mátrai Sportléte­sítmények Gondnokság”-á t. A létesítmények biztonságos és rendeltetésszerű használa­ta, közrendje érdekében meg­felelő hatósági jogkörrel kell felruházni a gondnokságot, hogy a Mátra egész területén intenzív ellenőrzést tudjon végezni. A VI. ötéves terv fejlesz­tési célkitűzései között sze~ repel egy kedvezőbb fekvésű, új déli pálya kialakítása úgy, hogy az a Kékestetőről in­dulva a „Vaddisznós” bekap­csolásával a Honvéd Üdülő­ig terjedjen. Megépítése után a jelenlegi déli pályát ródli- pályaként hasznosítják. A Kékestetőről induló északi fekvésű sípályák és felvonók meghosszabbítása után a vég­állomást, pontosabban a som­hegyi vadászház környékét síközponttá fejlesztik. A tervidőszak célkitűzései kö­zött szerepel új szálláshelyek építése Mátraházán, Somhe­gyen, Mátrakeresztesen és Kékestető keleti oldalán. Ké­kestetőn, Mátraházán és Ga­lyatetőn kölcsönzőállomás létesítésével biztosítani kell a sifelszerelesek, szánkók é* egyéb spor teszközök kölcsön­zési lehetőségét. A mátraházi nagy sánc jobb kihasználása érdekében műanyag borítást kap. (Ezt korábban már a GŸVSC is kezdeményezte). Távlati célkitűzések között szerepel a Kékestetőnek a tévétoronytól keletre eső csú­csától kiindulva az északi oldalon további sípályák és szánkópályák megépítése sí­felvonóval. A létesítmény­gyarapodás hatására várható­an megnövekedik majd a forgalom. Ezért korszerű ülő­rendszerű felvonók megépí­tése válik szükségessé téli­nyári üzemeltetéssel Kékes­tető—somhegyi vadászház és Galyatető—Mátraaimás kö­zött. A terület fejlesztésének egyik legnagyobb értékű és legfontosabb beruházása es már régen tervbe vett Kékes­tető és Mátraháza közötti kö' télpályás felvonó megépítése•„ Hazánkban ez a közlekedési forma a budai libegőt kivé­ve nem található meg. A kö­télpálya megépítése már na­gyon indokolt. Az M 3 as autópálya megépülése után a Mátrába irányuló kiránduló forgalom várhatóan megsok­szorozódik. A Mátraháza— Kékestető közötti út nem ké­pes a megnövekedett forga­lom áteresztésére. A terület­ről a nem kívánatos autós forgalom kiszorításával ter­mészetvédelmi követelmé­nyeknek is messzemenően eleget tesznek... A zártkabi­nos rendszer, panorámás ab­lakokkal nagy tömegek kor­szerű szállítására alkalmas. A tervezett kötélpálya óránként 800 utast lesz képes elszállí­tani. Szigetváry József Egy híres kosárlabdázó Szergej Belov nehéz helyzetben támad (Fotó: APN — KS) Szergej Belov, a szovjet kosárlabda-válogatott kapi­tánya, a csapat .motorja és legeredményesebb góldobója» talán a világ legtöbb címe!*, elnyert kosárlabdázója. A Müncheni Olimpiai Játékok bajnoka, világbajnok, Euró- pa-bajnok. Szovjetunió-baj­nok, a szimbolikus világvá­logatottak többszörös résztve­vője. Szergej Belov játékára a technikai tökéletesség és tak­tikai bölcsesség jellemzőt Mint csapatkapitány, bár« mely pillanatban képes át­venni a játék vezetését, elő­relendítem csapatát Sportpályafutása a szábéu riad Tomszkban kezdődött, 1969-től egészen nap­jainkig a Szovjetunió leg­jobb kosárlabdacsapatának, a hadsereg központi sportklub­ja csapatának tagja. Most fejezi be a Testnevasï lesi Főiskolát Edzőként sze­retne dolgozni, de még hosz. szú ideig játszani is akar. APN — KS Labdarúgó VB ’78 Mindennek ellenére az építkezések rendben folynak és időre minden elkészül. A megnyitóra és a döntő­re az argentin bajnokcsapat a River Plate stadionjában kerül sor. Az 1938-ban épült stadion eredeti befogadóké­pessége 60 000, most folynak a bővítési munkálatok. Jú­niusban 75 000 szurkolót tud­nak már elhelyezni. A fővá­ros másik stadionja, ahol vi­lágbajnoki mérkőzéseket ját­szanak, a Velez Sarsfield pá­lya Itt a világítás és a gyep korszerűsítése folyik. 60 000 néző befogadására alkalmas. Argentína második legna­gyobb városa az egymilliós Rosario 300 kilométerre van a fővárostól. A számunkra kicsit szokatlanul, a főváros központjában levő belföldi repülőtérről induló gépek alig fél óra alatt érik el Ro- sariót. A Rosario Central 60 000-es pályáján hat vb- mérkőzést játszanak. Mar del Plata, — 400 kilo­méterre Buenos Aírestől ya­t lóságos üdülőközpont. Nyá­ron rengeteg turistát fogad, a Mundiálra azonban a dél­amerikai télben kerül sor. Ilyenkor természetesen ke­vésbé látogatott. 1500 szállo­dájában biztos lehet majd he­lyet kapni. Stadionját két év­vel ezelőtt kezdték építeni. 45 000-res férőhellyel készí­tik, ugyancsak hat találkozó színhelye lesz. Ugyanén nyisaer futnak ki a csaoatok a negyedmillió lakosú Mendoza 50 000-res stadionjába (legalábbis a korszerűsítés után így terve­zik) a San Martin parkban. A fővárostól 1063 kilométer­re levő várost repülővel két és negyed óra alatt lehet el­érni. Nyolc rendez­nek a 80 00 lakosú Ckrdobá- ban. 700 kilométerre Buenos Aírestől. A stadion befoga­dóképessége 50 000. A pálya és a nézőtér között íevő drótkerítés magassága 3 mé­ter., ; . .........—.... M ég egy évvel ezelőtt Bra~ zília szívesen átvette volna a világbajnokság megrende­zését. A bizonytalan közbiz­tonságra, gazdasági viszo­nyokra, a létesítmények hiá­nyára, a szervezetlen közle­kedésre és hírközlésre hivat­koztak — nem alaptalanul Jogo Havelange, a Nemzet­közi Labdarúgó Szövetség brazil elnöke azonban min, dig kiállt Argentína mellett, bizonyítva ezzel saját testüle­tének helyes döntését, azt, hogy a színhely megválaszt tása nem volt tévedés. Szám­talanszor megfordult Buenos Airesben és a többj kijelölt helyszínen és váltig bizony­gatta, hogy 1978. júniusára minden a legnagyobb rend-* ben lesz. 1977 utolsó napjaiban már természetesen elcsitultak a kedélyek. Kialakult a világ- bajnokság döntőjének 16-os mezőnye és ma a szurkolók inkább arról beszélnek, ho­gyan történik január 14-én a sorsolás, kihez lesz kegyes és kihez kegyetlen Fortuna, pontosabban Havelange uno­kája, Ricardo, aki a csapatok, ngyejj kihúzza majd? ­A szurkolók kedvence volt hosszú Ideig a kis „Klenő”, vagyis Klenovics Ferenc. Az archív /elvételen szemben lát­juk.

Next

/
Thumbnails
Contents