Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-12 / 10. szám

Tökéletes hangszedők t^^AAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/S^AAAAAAAAAAAAA'. összeállításunkban ezúttal „házi gépeinkről” adunk tájé­koztatást. A technika mind modernebb eszközöket produ­kál, ám a minőségük ezeknek sem egyforma... •vVV/WSAAAAAAAWW\AAAAA'W>AAAAAVVWVVVvVWVWVWWWWVWvAA/ Forgókéses és rezgőkéses A borotválkozás — a szük­séges rossz a férfiak számá­ra. A villanyborotvák meg­jelenésekor úgy tűnt, végre orvosolták a férfiak panaszát. A villanyborotva és a zsilett­penge mégis évtizedeken át tartó, ádáz harcot vívott egy­mással és — egyikük sem győzött. Divatba jött a sza­káll. .. Van-e különbség a külön­féle rendszerű villanyborot­vák között? Jobb-e a forgó­késes (ismertek például a Philips-gépek), vagy igazuk van-e azoknak, akik a rezgő­késes gépekre (például a Braun-borotvákra) esküsz­nek? A válasz: igen is, nem is. A tesztvizsgálatok során ugyanis „kísérleti alanyok” vállalkoztak a különféle vil­lanyborotvák gyakorlati pró­bájára, s e tapasztalatok bir­tokában azok minősítésére. A borotválkozás „hatékonysága” szempontjából — mennyi ide­ig tart, mennyire egyenlete­sen borotvál, mennyire veszi igénybe az arcbőrt, okoz-e bőrvörösödést — nincs alao- vető különbség a különféle rendszerű villanyborotvák között. Egyik rendszer sem jobb. mint a mázik. Az egyé­ni érzékenység viszont kü­lönböző, tehát abban bizo­nyára van némi igazság, ha valaki — saját tapasztala­tai alapján — az egyikre, vagy a másikra adja a vok- sát. A nyolc típus közül a Braunok a legjobbak, igaz, a nálunk kaohatók között ezek a legdrágábbak is. A „leg­gyorsabb” gépek, s az arc­bőrt sem veszik igénybe. Ha'kan működnek, különö­sen a drágább gép (tula'don- kéopen ennyi a közöttük lé­vő különbség). Vágószitájuk különleges kivitelű, viszont igmi érzékeny is. Eme a hasz­nálat során ögve’.ni kell. mert ha a szita deformálódik, be­nyomódik, később a rezgő­kés könnyen kitörhet egv da­rabot a szitából. A oó+alkat- részek pedig nem olcsók. Hangsorban a Braunokat egv másik híres cég, a Re­mington F 2-es típusa követi. Ez is „gvors” gép, s a oróba- borotválkozásokat végzők sze­rint a vizsgált gépek közül ezzel lehet a legegyenleteseb­ben. legjobban megborotvál- kozr' 'havatoknál. a nyakon stb 1 Kezelhetőségét nehezíti, hogy a hosszúhaj-vágót (pél dáiii az oldalszakállhoz) kü­lön kell felszerelni. Két másik típus a Riming ton Selectro 2, illetve Selec- tro 3 Minősítésük ugyancsak „jó”, de a borotválási tulaj­donságok szempontiából nem érik el az előző gépek szín vonalát Különlegességük hogv a kiborotvá'ás erősség fokozatokban állítható df ennek nincs sok ielentősége Ami az árat illeti, a szöv­et Harkov 15 M a legolcsóbb, viszont minősítése ugyancsak „jó”. Forgókéses rendszerű, s bár a borotválkozási idő e géppel csak „közepes", és ki­csit zajos is, egyéb tulajdon­ságai egyenletesen jók. A Moszkva 3 is „jó”. Borot­válási tulajdonságai valami­vel jobbak, mint az előzőé (egyébként a Braunhoz ha­sonló. rezgőkéses rendszerű). A vágószitára e gépnél Is ügyelni kell: könnyen kitö­rik! Minőségi rangsorban az utolsó helyen áll, bár „köze­pes” minősítésű, az NDK-ból származó Bebo Sher Favorit. A szép formájú és kivitelű gépnek „ha kései jobbak len­nének, megközelíthetné akár a Braunok minőségét is.” A villanvborotvákból tehát — minőségben is. árban is — van választék. Most már csak. a borotválkozást kellene megkedvelni... Ahogyan a hanglemezgyár­tás technikája tökéletesedik, egyre többet kívánunk a le­mezjátszóktól is. Maguk a gyárak is egyre magasabbra emelik a mércét. A jó le­mezjátszótól ma már elvár­juk a lehető legpontosabb hangvisszaadást széles frek­venciatartományban (ez a Hi-Fi, vagyis a high fidelity — a nagy hűségű hangvissza­adás követelménye), megkö­veteljük a tű rendkívül pon­tos vezetését, hogy ezzel csökkenjen a deformálódás veszélye, amelyet a tű nyo­mása okoz a lemez barázdái­ban, továbbá megkívánjuk, ' hogv a lejátszótű élettarta­ma hosszú legyen, s hogy ne sérülhessen meg a lemez, amikor felteszik rá a tűt, és eközben nagyobb nyomás éri. Ezek a követelmények azonban csak bizonyos határ­ig elégíthetők ki. A hangsze­dő alkatrészeinek ugyanis mi­nél kisebbeknek, minél egy­szerűbb konstrukeiójúaknak, a tű rugalmasságának pedig minél nagyobbnak kell len­nie, hogy a hangvisszaadás minőségét meghatározó té­nyező, az ún. mechanika’ impedancia mértéke minél kisebb legyen. A japán Toshiba-gyár szakemberei azonban még ennél Is tovább léptek ami­kor elkészítették azt a fotó­elektronikus lejátszót, amely alapjaiban eltér az ismert mágneses, dinamikus és pie­zoelektromos rendszerektől. Az újfajta lejátszófejen a mozgó alkatrészek súlya mindössze 0,3 milligramm (!), az egész lejátszófej súlya pe­dig 11,5 gramm. A fotóelekt­ronikus rendszernek köszön­hető, hogv az ilven lemezját­szók torzítási foka mindössze 0,4 százalék. Átvihető frek­venciatartományuk 20-tól 40 ezer Hz-ig teried, vagyis a hallható hangok legmélyebb­jétől a legmagasabbakig A tű érzékenysége rendkívül nagy. így a jel-zaj viszony értéke is a lehető legkedve­zőbb. Ennél több már aligha produkálható a hangszedési technika terén. Képünkön: a „Zero—100S” típusú, angol gyártmányú le­mezjátszó elérte azt a maxi­mumot, ami mechanikailag elvárható a hagyományos konstrukcióktól. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Jó géppel jó képet A tükörreflexes fényképe­zőgép alig több mint negyven óve kezdte meg pályafutását: a megjelenésekor még sokfé­le műszaki-megbízhatósági problébával küszködő kons­trukcióból mára az egyik leg­sokoldalúbb, legáltalánosab­ban elterjedt fényképezőgép­rendszer lett. Nálunk is sok­féle kapható: a kezdő ama­tőrök igényeit kielégítő alap­gépektől kezdve a kifejezet­ten „profi” gépekig. A Nagyító decemberi teszt­jében — az összehasonlítha­tóság kedvéért — a nagyjá­ból azonos kategóriájúnknak számító. 2000—10 000 forint áru kisfilmes, 24 "33 mm kép­méretű, tükörreflexes gépek szerepelnek, lényegében há­rom gépcsalád, a szovjet Zenit, a japán Chinon és a keletnémet Praktica tagjai. Karórák —rugó nélkül Ha feledékenyek vagyunk, bizony előfordul, hogy meg­áll az óránk. Vitathatatlan előnyük tehát az „elemes” karóráknak, hogy velük ilyesmi legfeljebb féléven- ként-kétévenként fordulhat elő. A kényelemért fizetnünk kell — egy elem cseréje kö­rülbelül RÓ—100 forintba ke­rül, s némelyik órában két elem is van! Konstrukció tekintetében legalább három fő csoport­juk van. A legegyszerűbb, úgynevezett billegőmotoros elektromos karórákban — ilven“k a Timex D'rnah“at tí­pusok — csak a hajtórugót helyettesíti a villamos ener­gia, különben a szerkezet alig tér el a szokásos meg­oldástól. Pontosságuk is a szokásos (naponta körülbelül 1 perc eltérés lehetséges) Az elem cseréje 7—12 havonta esedékes. Átmeneti megoldást képvi­selnek az úgynevezett rez­gővillás vagy hangvillás órák, amelyekben már elektronikai elemek, például integrált áramkörök is helvet kaptak, s a billegőkerék helvett egy miniatűr hangvilla tölti be a pontos időalap szerepét. A fogaskerékrendszer megma­radt. pontosságuk lényegesen jobb a hagyományos óráké­nál. naoi 1—2 másodnercet tévedhetnek Működésük köz­ben zümmőgő-búgó hangot adnak, áz ütődésekre, vala­—tint as «„ős -n^gneseg te­rekre igen érzékenyek fMa már ez a konstrukció túlha­ladott ) Rendszerint nantá- ros” kivitelben készülnek, s nem ritka a vízmentes tokozás. nes és Certina márkájúakat árusítottak. Képünkön: folyadékkristályos kijelzésű karóra, számológép­pel kombinálva. A harmadik csoportba az úgynevezett kvarcórák tar­toznak. Ma ezeket lehet csak igazán e'ektronlkus óráknak tekinteni, tulajdonságaik alapvetően különböznek a hagvománvos karórákétól A gyártók néhány év alatt rá­álltak a tömegtermelésre a szerkezetek hatalmasat fej­lődtek. A kvarckarórák már nem kuriózumok, áruk évről évre csökken. Alapvető tulajdonságuk, hogy egy kvarckristály rez­gései vezérlik az integrált áramkörrel felépített szerke­zetet, ezért eddigi fogalmaink szerint hihetetlenül pontosak. Az évi eltérés a pontos időtől legfeljebb 6—7 perc! A napi hiba tehát 0,5—0,05 másod­perc körüli, s ezt a hőmér­sékletváltozások sem befo­lyásolják. Három válfajuk terjedt el: a világítódiódás, a folyékony- kristály kijelzős (LCD-s) és az analógnak nevezett, ha­gyományos számlapos-muta- . tós változatok. A világítódiódás órák „két­kezesek”, mert az időt muta­tó számok, csak akkor jelen­nek meg. ha megnyomunk egy gombot. Többségüknél közük, hogy milyen hónap hányadik napja van. Az ele­mek meglehetősen rövid éle­tűek bennük, néha csak fél évig tartanak. Ezeket az órá­kat ma már nem árusítja a kereskedelem, rendszerint „turlstaimport” útján kerül­nek be hozzánk. Jobban beváltak a folya­dékkristályos órák, amelye­ken állandóan láthatók a szá­mok, bár a ma futó típusok­nál még sötétben csak úgy lehet leolvasni az időt, hogv gombnyomással kivilágítjuk kijelző ablakát a beépített miniatűr izzóval Elemeik ál­talában egv évnél többet is kibírnak. Ezek is „naptáros” órák. Frontos tudni róluk, hogv körülbelül —15 °C alatti és + 60 °C feletti hőmérsék­leten a kijelző végérvényesen tönkremegy. Az analóg (mutatós) órákat azok számára készítik, akik nem tudnak megbarátkozni a számjegyes kijelzéssel Különböző tudásúak, teljesí­tőképességük néhány ponton eltérő, mindez nyilvánvaló­an befolyásolja minőségüket, tehát minősítésüket is. A legszerényebb képessé­gűek a szovjet Zenit E és a Zenit EM típusok. Mindkettő minősítése „még megfelelő”, viszont javukra írandó, hogy e csoportban a legolcsóbbak. Viszonylag kevés szolgálta­tást nyújtanak, kezelhetősé­gük sem kifogástalan. A tü­körreflexes gépek sajátossága az exponáláskor — a gépek belsejében — felcsapodó tü­kör (ezért tükörreflexesek). A vizsgált gépek közül csak ennél a két típusnál okozott ez problémái, észrevehetően — a gyakorlatban zavaró képhibaként jelentkezett. Fénymérőjük is egyszerű megoldású, kivitelű, össze­foglalva : szerény minőségű fényképezőgépek. Híres japán márka a Chi­non. A tesztben két típus szerepelt a Chinon és a CX II. Mindkét gép minősége, minősítése „jó”, áruk viszont, minőségükhöz képest, magas. A CX típus kezelhetősége, valamint zárjának és reke­szének kialakítása valamivel magasabb színvonalú, mint a CX II. típusé, ez utóbbin viszont korszerűbb a megvi­lágításmérő. Nálunk talán a legnépsze­rűbb tükörreflexesek a ke­letnémet Practicák. Megér­demelten — legalábbis a Nagyító szerint —, hiszen minőségük „jó”, illetve „kivá­ló”. A tesztben a család öt tagja szerepelt: bizonyos tu­lajdonságaik — a konstruk­ciókból fakadóan — egyenle­tesen jók vagy kiválóak. (Például kezelhetőségük, vagy a zár és rekesz megol­dása, működése.) A legegyszerűbb Practica az L 2-es, egyben a legol­csóbb is. Megvilágításmérője nincs, ettől eltekintve tulaj­donságai, jellemzői egyenle­tesen jók. A Practica LB 2., már megvilágításmérővel szerelt gép, csakhogy nem a legkorszerűbbel. A Practica LTL 3„ nagy fényerejű és ki­váló minőségű objektívjével, (amely MC Pancolar típusú) már komoly gépnek számít. Itt is a fénymérő, pontosab­ban annak működése hagyott némi kívánnivalót —, ezért „csak” jó a minősítése. A Practica PLC 2. fénymérője már „kiváló” minőségű, vi­szont ennek a gépnek az ob­jektív a gyenge pontja. MC Pancolar electric objektívvei e gép minősége már eléri a kiváló szintet A Practica VLC 2. volt a tesztben az egyetlen, amely „kiváló” mi­nősítést kapott — igaz, ez a legdrágább típus a tesztben. MAI MŰSOROK: KOSSUTH 8.57 Zenekari muzsika. 10.05 Iskolarádió. 10 30 Operafi­nálék; 11,25 Népi ellenőrök vizsgálták. 11.40 Különös házasság. 12.35 Melódia­koktél. 13.57 Mindenki könyvtára. 14.30 Népdalok 15.10 Schubert-kórusok. 15.28 Ezeregy délután. 16 08 17.07 Kül­17.52 18.15 18.30 Zenekari muzsika. Körmikrofon. 17.32 földről érkezett... Holnap közvetítjük . Kritikusok fóruma. Esti magazin. 19 15 Köztár­saság tér, 1956. 19 54 A dal­éneklés mesterei. 20 24 Ze­nekari muzsika. 20.59 Tölt­sön egy órát kedvenceivel! 22 25 Nóták. 22.45 Metro­nóm. 23.05 Daljátékokból. PETŐFI 8.05 Kórusdalok. 8.33 Slá­germúzeum. 9.34 Rejtett forrás. 10.00 A zene hullám­hosszán. 11.55 Gyermekek könyvespolca. 12.00 Nóták. 12.33 Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik. 12 55 Romanti­kus dalok. 13.25 Édes anya­nyelvűnk. 13.30 Zenés ké­peskönyv. 14.00 Válogatott perceink. 17.00 Felsőbb osz­tályba léphet! 18.00 Négy ország — négy énekes. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.45 Közvetítés a Magyarország —NSZK európai nemzetek csapatbajnoksága tenisz- mérkőzésről 19.55 Sláger­lista. 20.33 A 04, 05, 07 je­lenti. 20.33 Népi muzsika. 21.38 Monteverdi: Orfeo (Opera). 23.39 Színészek énekelnek. Szolnoki rcdió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás — Fe­ketén, fehéren. — Ha cseng a telefon. Riporter: Tolnai Attila — Beatkedvelőknek. — A munkaruha-ellátás ke­reskedelmi tapasztalatai. Riporter: Borsodi Gyula. — Slágerpanotikum — 18.00 Észak-magyarországi króni­ka. A tartalomból: A Mis­kolc városi tanács vb-ülé- séről. — A tanulók élet- és munkakörülményeiről. — Átképzés után. — Filmda­lok. — Hírösszefoglaló, lap­és műsorelőzetes... MAGYAB 9.00 Tévétorna. 9.05 Isko­latévé. 15.05 Iskola­tévé. 16.35 A Magya Te­levízió szabadegyeteme. 17.30 Petula Clark műso­ra. 18.25 Telesport. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Házigazda: Balázs-Piri Balázs. 20.55 A Korona tör­ténete. 21.25 Csak ülök és mesélek... 22.30 Tv-híra­dó 3. 2. míisoi 18.20 Világnézet. 19.00 Én français. 19.15 People You Meet 19.30 Tv-híradó. 20.00 Szárnyak és bilincsek. 20.50 Tv-híradó 2. 21.10 A Lau­tensack fivérek. (NDK ,A véfilmsorozat).

Next

/
Thumbnails
Contents