Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-07 / 6. szám

I Angola Csehszlovákia Szovjet orvosok Luandában é® 1 regeszet Vietnam Az angolai fővárostól, Lu­andától kissé délre, az óceán szakadékos partján áll a Cos­ta do Sol szálloda, az Angolai Népi Köztársaságban műkö­dő szovjet egészségügyi dol­gozók ideiglenes otthona. Nem egészen két éve ér­kezett a Szovjetunióból, az orvosok és ápolónők első cso­portja, akik Luanda négy nagy kórházában — az egye­temi kórházi központban, a Maria Pia kórházban, a Prenda kórházban és a szü­lőotthonban — dolgoznak. Amikor megérkeztek Angolá­ba az országban súlyos orvos- és ápolónőhiány volt: Luan­dában talán csak száz orvos működött. Ez az egészségügyi rendszer csak a portugál hadsereg, a gyarmati tiszt­viselők és a jómódú emberek orvosi ellátására volt elegen­dő. A Maria Pia kórházban, ahol kétezer beteget .gyógyke­zelnek, igen nagy népszerű­ség övezi Esőn Junuszhod- zsajev sztomatológus-sebészt, az orvostudományok kandi­dátusát. A szovjet Közép- Ázsiából jött orvos komoly gyakorlati tapasztalattal ren­delkezik, s megvan benne az egvik legértékesebb orvosi tulajdonság: szükségét érzi, hogy állandóan törődjön pa­cienseivel. A fiatal orvos ta­nácsa a betegek számára tör­vény, mert tudják, angolai gyakorlata során Esőn még nem került olyan helyzetbe, amelyben tehetetlennek bi­zonyult volna. Nagy tekintélye van Szvet­lána Vegyiscseva moszkvai szülésznőnek is. Szvetlána nem először jár Afrikában. Néhány évig a szovjet segít­séggel felépített brazzavillei szülőotthonban dolgozott, amely a legnagyobb Közép- Afrikában. Minél több hasznot hozni az embernek: ez az elv ve­zérli azt a 43 egészségügyi dolgozót, akik a Szovjetunió­ból érkeztek az Angolai Népi Köztársaságba. Tekintélyük messze túlnőtt angolai mun­kahelyük keretein. Az egész­ségügyi intézmények vezetői gyakran kérik ki tanácsukat az orvosi gyakorlat legbonyo­lultabb eseteiben. Több szov­jet orvos mellett dolgoznak gyakornokként a luandai egyetem orvosi karának di­ákjai. A szovjet szakemberek meggyőződéssel vallják, nincs messze az az idő, ami­kor az Angolai Népi Köztár­saság befejezi új, a legmo­dernebb egészségvédelmi el­vekre épülő rendszerének lét­rehozását. A fiatal köztársa­ság máris megtette az első lépéseket az ingyenes gyógy­kezelés és az általános meg­előzés bevezetésében. A prágai metró építése so­rán több helyen — így a Moldva folyó jobb partján levő Kaprova utca, a. Vencel tér alsó végében levő Mustek utca, továbbá a Károly tér alatt — jelentős történelmi építészeti emlékeket tártak fel. Ezek részben felfedték a román kori Prága ismeretlen arculatát. A Kaprova utca alatt 4 méter széles, fonott sövénnyel szegélyezett utca vezetett a XII.—XIII. század forduló­ján. Az utat megerősített ud­varház védte, amelyet temp­lom és a X.—XI. századból származó korai keresztény temető vett körül. A Mustek nevű metróállo­más építkezései során több mint 5 méteres mélységien megtalálták az egykori prá­gai Óváros körülbelül 1250- ből származó védőfalát. Az erődítményhez tartozott a városfal alatti árkon át veze­tő kis kőhíd is. (Mustek kis kőhidat jelent.) A feltárt műemlékek a metróállomás csarnokát díszítik majd. A műemlékvédelmi szak­emberek megtalálták a Ká­roly téren a Prágai Vár. és Vysehrad között vezető utat, amit földbe ásott, fából épí­tett, talán egyemeletes házak­kal szegélyeztek a XII. szá­zadban. Zsidó település, va­lamint zsidó temető és egy piactér maradványait is . fel­tárták. A metró további építkezé­sei során más, történelmi szempontból érdekes helyek régészeti feltárásával is szá­molnak. A felszabadított terü’eteken a katonák első feladata az aknák felszedése volt. Ma már m'nd több harcos vesz részt a mezőgazdasági és az ipari munkában. így a képünkön látható katonák is, akik az 5. katonai körzet 775. ezredében szolgálnak: egy kávéü'tetvén\ t mű­veinek meg. (Fotó: VNA—MTI—KS) NDK Korszerű közlekedési hálózat Lengye'ország kisiparosok a lakosság szolgálatában Az életszínvonal érezhető emelkedése Lengyelország­ban magaval vontá a kisipa­ri szolgáltatások — elsősor­ban az autó- és motorjavítá­sok, lakásépítések, szerelések — iránti igény jelentős növe­kedését. Bár a kisipari tevé­kenység az utóbbi években szélesedett, ez a fe’lődés még mindig nem mondható ará­nyosnak. Ezért határozták el a kormány- és pártszervek a múlt év novemberében tar­tott együttes ülésen, hogy meg kell teremteni a szol­gáltató tevékenység arányos bővítésének a feltételeit. A terv az, hogy a kisipari te­vékenység jelenlegi mértékét 1980-ig megkétszerezik. A kisiparosok jelenleg a la­kosság építkezési, tatarozási igényeinek 65, a mötörjaví- tási munkák 45 százalékát végzik és a cukrásztermékek 30. a kenyéráruk 13 százalé­kával gazdagítják a piaci vá­lasztékot. A szolgáltató ipar­ban 190 ezer kisüzemet tarta­nak számon, ahol a tanon- cokkai együtt 370 ezren dol­goznak. Munkájuk értéke eb­ben az évben 56 milliárd zlo- tyra becsülhető, ezen az ösz- szegsn belül 28 milliárd a szolgáltatások, 16,2 milliárd a piaci áruellátás értéke. A kisipari tevékenység szervezésében, irányításában a hatóságok mellett a kisipa­ros szövetség helyi szervei fontos szerepet töltenek be. Feladatuk a kisiparos-után­pótlás biztosítása, gyarapítá­Az állam új lehetőségeket biztosít a kézműipari, kisipa­ri tevékenység bővítésére, emellett kedvező változások lesznek a kisiparosok adózá­sában is. A 108 174 négyzetkilométer nagyságú, 17 millió lakosú Német Demokratikus Köz­társaság közlekedés szem­pontjából igen jól hozzáfér­hető. A lakosság 75 százaléka városokban él. Száztizennégy városát, kisebb-nagyobb fal- vait jól karban tartott út- és vasútvonalak kötik össze. Földrajzi helyzeténél fogva az ország — Európa szivében — jelentős átmenő forgalmat is lebonyolít. Vasúti fővonalainak hossza 7 608 kilométer, a szárnyvo­nalaké további 6 722 kilomé­ter. A fővonalak nyomtávol­sága 1435 milliméter, de sze­les nyomtávú a szárnyvona­lak nagy része is, csupán 336 kilométer a keskenyvágányú vasútvonalak hossza. 1975- ben 1500 kilométeres szakasz Volt villamosított, ezt évről Szovjetunió A Kaukázus gyöngyszeme évre bővítik; 1980-ig további 800 kilométeren két sínpáras vonalakat építenek ki. Az első osztályú közútak hossza 11 500 kilométer, az autópályáké 1600. Az első és másodosztályú megyei utak hálózata a legsűrűbb Karl- Marx-Stadt megyében — 100 km2 területen 76 km — és a legritkább Neubranden­burg megyében — 100 tó­én 25 km. A teljes úthálózat személykocsikkal való le­terhelése naponta és útkilo- méterenként 340 gépkocsi. Utak javítására, korszerűsí­tésére 1971—1975-ben tízmil- liárd márkát fordítottak, 45 százalékkal többet, mint 1965—1970-ben. A belső vízi utak szintén fő- és mellékutakra oszlanak, együttes hosszuk 2538 kilo­méter. Ebből 500 kilométer csatorna, 1272 kilométer sza­bályozott, csatornázott vízi űt és 696 kilométer folyami és tavi vízi út. Jelentős a légi közlekedés szerepe is. Amíg 1956-ban öt légi járat volt, 8 külföldi lé­gitársasággal álltak kapcso­latban és a repült táv 931 400 kilométer volt, addig 1975-re már 52-re emelkedett a jára­tok, 141-re az INTERFLDCH gal szerződéses kapcsolat n álló légitársaságok száma :s 26 910 800 kilométerre a re­pült táv. A személyszállítás fejlődé­sét mutatja, hogy naponta, kerekén 6000 vonatszerelvény szállítja a munkásokat, ta­nulókat, egyéb utasokat; emellett 13 600 autóbusz szol­gálja a napi munkába, illetve iskolába szállítás célját. A növekvő forgalom jó lebo­nyolítására az elmúlt öt év­ben 1600 új vasúti-kocsival; 6500 új autóbusszal és 1003 új villamoskocsival gyara­pították a kicsiparkot. A me­netdíjak igen alacsonyak, a diákok és a munkások ked­vezményes bérlettel utaznak, A személyszállítás mellett az áruszállítás is nagy fejlő­dést tett meg az elmúlt évek­ben. Amíg 1955-ben 389 7 millió tonna árut továbbítot­tak vasúton, gépkocsival, il­letve vízi úton, addig 1975. ben már 935 millió tonnánWtJ A tonnakilométerek száma csaknem ötszörösére emelke­dett. A tengeri áruszállítás 1955—1975 között több mint ötszörösére nőtt. Mongólia TusfemőBinres efflsStmükëdês A KGST-tagországok se­gítségével 11 új tudományos és kutató1 aboratórium épül a Mongol Népköztársaságban. Ezek a laboratóriumok elő fogják segíteni a tudomány és a gépipar különböző ága­zatainak további fejlődését. Ezzel egyidejűleg a baráti országok seg'tséget nyújtanak a hazai tudományos személy­zet képzésében, ötszáz egye­temet végzett és 400 más mongol szakember kapta aeg a lehetőséget, hogy a KGST- tagországok oktatási intéz­ményeiben képezhesse ma­gát ingyenes alapon. A műszaki-tudományos együttműködés a Mongol Népköztársaság és a többi szocialista ország között si­keresen fejlődik. QJMrág 1878. január 7., szombat A Szovjetunió egyik leg­népszerűbb és legrégibb bal­neológiái üdülőhelye Bor­zsomi. Hírnevét a csodálatos gyógyhatású víz, a nagysze­rű klíma, a természet elbű­völő szépsége és a kényelmes üdülők alapozták meg. A Kaukázus gyöngyszeme, — ahogy Borzsomit már régóta nevezik — évente több ezer pihenni vágyót vonz az or­szág minden részéből és per­sze külVldről is. Az itt található gyógyvíz üzikai és vegyi összetétel» tekintetében a szénsav hidro- karbonátos, nátriumos gyógy­vizek csoportjába tartozik. Ásványvízforrásnál Hozzá hasonló sehol nincs a világon. Csupán a franciaor­szági Vichyben található gyógyvíz mutat bizonyos ha­sonlóságot a borzsomi gyógy­vízzel, amelyet sikerrel al­kalmaznak a gyomor- és hélpanaszok, a máj, a szív. és érrendszer, az idegrend­szer gyógyítására. A borzsomi gyógyvíz ha­tását a helyi lakosok már évszázadokkal ezelőtt felis­merték. amit a kővel kira­kott régi fürdők, agyag víz- vezetékcsövek is bizonyíta­nak, melyeket a jelenleg működő források mélvén ta­láltak. A borzsomi gyógyfür­(Fotó: APN—KS) dőt hivatalosan a múlt szá­zad első felében nyitották meg. A szovjethatalom évei alatt több szanatórium, üdü­lő, szálloda, gyógyfürdő, iszappakoló fürdő és ásvány­vízpalackozó üzem épült. Az intenzív hidrogeológiai kutatómunkák eredménye­ként új forrásokat tártak fel, amelyek több mint tíz­szeresére növe'ték az ás­ványvíz mennyiségét. A borzsomi ásványpalac­kozó üzemek egy év alar* 435 millió félliteres üve<’ töltenek meg a népszerű ás ványvízzel. APN—KS Korea Föld alatti kincseit A koreai föld mélyében több mint 370 fajta hasznos ásványt kutattak fel. Az utóbbi hét évben a KNDK- ban 26 nagy szénbányát és több ércbányát kezdtek üze­meltetni. A már meglevő le­lőhelyeket is kibővítik, töb­bek között a Muszanit, a Dokhenit, a Komdokit és nás nagy ércbányákat. Sikeresen folyik az ásvány . izek feltárása. Megnyitottak már 67 hőforrást, s mintegy 100 gyógyforrást. A geológiai apparátus ta­pasztalt szakemberekből 11. Tagjait öt felsőoktatási in.jz- ményben készítik fel. Kor­szerűsödik a kutatók teenni- kai felszerelése, széles körben alkalmazzák a geofizikai módszereket, elsajátították a több ezer méter mély kutató­fúrások technikáját. Az el­múlt 16 évben a feltárásra kijelölt föld alatti 'előhe-, lyek száma majdnem négy^ szeresére emelkedett, {.

Next

/
Thumbnails
Contents