Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-04 / 3. szám

Beszéljünk a házasságról Nincs recept, de van orvosság „Nehéz" fiatalok A statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy a városok növekedésével világszerte egyre magasabb a fiatalkorú bűnözők száma. A leningrádi kísérlet Számos ország kriminoló­gusai nagy figyelemmel kí­sérik a leningrádi kísérletet. A fiatalkorúak nevelésének és törvénysértésük megelőzé­sének tapasztalatai általános érdeklődést keltettek. .. .Egy májusi éjszakán a tizenöt éves Alekszandr Bala- jev, gúnynevén Bubi, egy élelmiszerüzlet kirakatát igyekezett lefeszíteni. Eddig „bűnlistáján" egy csavargás es egy gyermekvédelmi elő­állítás szerepelt. Ez utóbbi megbotránkoztató magatar­tásáért történt. Sem ápolónő anyja, sem az iskola nem bírt vele... A lakatfeszegetéskor az őt elfogó járőr egyik tag­ja, Szergej Alekszejev, a Le­ningrádi Műszaki Egyetem hallgatója volt. így találkoz­tak tíz évvel ezelőtt a „ne­héz” fiatalkorú és jövendő­beli nevelője, aki később egyik szervezője lett a le­ningrádi kísérletnek, a fia­talkorú bűnözést megelőző rendszernek. Már addig is sokat tettek a „nehéz” fiatalok nevelése érdekében. A lakókörzetek­ben társadalmi tanácsok működtek, amelyek ellenő­rizték őket, és igyekeztek ér­dekes dolgokkal lekötni fi­gyelmüket. 250 gyermekklu­bot nyitottak, az iskolák pe­dig megszervezték az órákon kívüli foglalkoztatást. Ezek voltak a kezdeti láncszemei a későbbi bűnözésmegelő?ő rendszernek. Ezek az intéz­kedések mennyiben segítet­tek például Bubinak, aki egy lépésre állt a vádlottak pad­jától? Nyár a szigeten A milicia munkatársai és a komszomolisták megvitatták Alekszejev javaslatát: mind­azokat, akik a nyilvántartás­ban szerepelnek, mint veszé­lyeztetettek, vigyék el egész nyárra üdülni a városból, Igaz, ez a gondolat ellenkezik azzal az általános elmélet­tel, hogy a huligánokat ne gyűjtsük össze egy helyre. De mi lenne, ha mégis meg­kockáztatnánk? A gondolat megvalósítása nem volt egyszerű. Felszereltek a városon kí­vül egy sport- és építőtábort, gondoskodtak sátorokról, ru­házatról és önkéntes nevelő­ket szerveztek- A közös erő­feszítés nyomán 150 kilomé­terre Leningrádtól, egy tó festői szigeteinek egyikén sátorváros született. A tábort a gyerekek nevezték el Pro­mo.heusnak. A többiekkel együtt építette, fürdött' a tó­ban, dolgozott a szomszéd szovhozban Bubi is. A három nyári hónap eredménye minden várakozást felülmúlt. Először is, Vale- jev lakókörzetében a fiatal­kori bűnözés jelentősen csök­kent, másodszor, a nyolcvan fiatalból tizenegyet visszaté­résük után törölhettek a nyilvántartásból. Velük a ké­sőbbiekben sem találkoztak a gyermekvédelmi osztály munkatársai. A következő évben már a város tizenkilenc kerületébő' négynek szerveztek sport- és építőtábort. Később javasla született, hogv minden kerii let számára meg kell szer vezni a nyári táborokat és t téli klubokat. A leningrádi kísérlet folytatódott. Az elért eredményeket még mindig nem tartották kielégítőnek, a megelőzési rendszert átfo­gónak. Fel kellett deríteni a hiányzó láncszemeket, ezek között volt az iskolán kívüli nevelés és a szabadidő eltöl­tésének megszervezése, a csa­vargás megszüntetése, a fel­ügyelet nélküliek ellenőrzé­se, a fiatalkorúak jogi neve­lése. Összefog a társadalom A körzetek társadalmi ta­nácsai az iskolán kívüli ne­velés központjaivá váltak: a pedagógusoknak, jogászok­nak és orvosoknak ezernyi társadalmi aktíva segített. A nehéz gyerekek egyéni patronálásának megszervezé­sére a kerületi Komszomol- bizottságok irodákat nyitot­tak. Vállalták a nyári tábo­rokban részt vevők listájának összeállítását. Néhány leningrádi iskolá­ban az egyik tanévben a „Szovjet Jog Alapjai” címen órákat tartottak. A kísérlet sikeresnek bizonyult: a té­mát felvették a tantervbe az ország többi iskoláiban is. Így sikerült összekapcsolni a láncszemeket, s a város if­júsági és fiatalkori bűnö­zésnek görbéje nem felfelé ívelő, hanem lefelé hajló ten­denciát mutat. Leningrádban az utóbbi évtizedben a fiatal­kori bűnözés majdnem a fe­lére csökkent. .. ,£s vajon mi lett Bubi sorsa? Az emlékezetes nyár után három alkalommal nya­ralt a szigeten. Később tény­leges szolgálatra bevonult a hadseregbe. Megnősült, gyer­meke van és az elektrotech­nikai technikumban folytat­ja tanulmányait. A válások számának emel­kedése sokak véleménye sze­rint a házasság intézményé­nek válságát jelenti. Ennek azonban olyan „apróság” is ellene mond, hogy — a sta­tisztikák szerint — a házas­ság soha nem volt olyan nép­szerű, mint napjainkban. Ka- tonáné dr. Soltész Márta, leg­felsőbb bírósági tanácselnök egyértelműen megkérdőjele­zi a „család válságát”. — A Jogász Szövetségben nemrég elméleti kutatócso­port alakult a végérvénye­sen megromlott házasságok tanulságainak, a „felszíni” válóokok mögött meghúzódó folyamatoknak a felderítésé­re — mondja. A válóokok statisztikai sorrendbe állítása ugyanis alig mond valamit a valóságról. A felhozott okok rendszerint már csak következményei valamely mélyebben meghúzódó ellen­tét kiéleződésének. Még ke­vésbé megbízható a statisz­tika, ha figyelembe vesszük, hogy a válóper kulturáltabb, humánusabb, megegyezéses formájában a bíróság mellő­zi a bontáshoz vezető okok feltárását. Tavaly a perek 70 százalékában kerülték el a házastársak a részletekbe menő tárgyalást, a bíróság nyilvánossága előtti „perle­kedést”. Jogrendszerünk megfelelően védi a házasság és a család intézményét, az állam milliókat költ erre a célra. Persze, egyetlen reményte­lenül feldúlt házasságot sem tojhatott még össze a bíró­ság. A gyógyszert csakis a házasságok megromlásának behatóbb vizsgálatával és elemzésével lehet megtalál­ni. Az eredményeket pedig a fiatalok és a felnőttek, a mai és a jövendő szülők ne­velésében kamatoztatni. Ar­ra van szükség, hogy önne­velésre, önvizsgálatra nevel­jük a házasulandókat. Hogy felnőtt korukra olyan embe­rekké váljanak, akik part- nerkaocsolataikban éretten megoldják a felmerülő ne­hézségeket. A tapasztalatok szerint feltétlenül nagyobb nyoma- tékot kell adnunk a válni szándékozók felelősségének. Tavaly több mint 43 ezer válóper indult meg; az ese­tek egvharmadáhan azonban a bontókeresetből nem lett ítélet. Az érintettek ugyanis felelőtlenül szánták el ma­gukat a döntő léoésre Sokan egyetlen „nyomós ok” alap­ján, hirtelen haragból, vagy éppen az érzelmi zsarolás be nem vallott céljával adják be a válókeresetet. Pedig a csa­ládi ellentét ilyen elintézési módja igen veszélyes. A felelőtlen, elhamarko­dott lépés indíttatását bizo­nyos illúziók adják. Sok ifjú pár esküszik örök hű­séget, úgy, hogy pontosan ismeri jövendőbelije gyön­géit. Csakhogy ekkor szemet mutatkozó politikai, állami programmá lett. Ám, a köz­tudatban, helyesebben a köz „tudatalattijában” időről-idő­re újratermelődnek és sok konfliktust okoznak a hely­telen családi szokások ma­radványai. Ifjú házasulónak és másodszor, vagy harmad­szor nősülőnek egyaránt tu­domásul kell végre vennie, hogy a házastársak kölcsö­Így kezdődik, de vajon húny fölöttük. Igaz, ideig­lenesen, mert feltett szándéka, hogy majd megváltoztatja párját, lenyesegeti hibáit. Nem árt azonban, ha szá­molnak azzal, hogy e törek­vések rendszerint meghiúsul­nak. Ez magyarázza, hogy a válások 10 százaléka a há­zasság előtt megvolt és is­mert okok alapján mondják ki. — A házastársi köteléke­ket tartósabbá és erősebbé tenné, ha mielőbb sikerülne megszabadulnunk a „jó fe- leség”-ről kialakult hagyo­mányos és elavult felfogás­tól. Amely szerint az asz- szonynak a konyhában a he­lye, övé az otthon, a háztar­tás, a gyereknevelés minden gondja, terhe. Családjogi törvényünk — helyesen — középpontba állítja a házas­társak jogain és kötelezett­ségein alapuló családideált. A dolgozó nők kettős meg­terhelésének csökkentése nagy eredményekben meg­hogy folytatódik...? nős figyelme, segítőkészsége az egyenlő munkamegosztás az otthoni teendőkben, a gyermeknevelésben — ez egyik alapfeltétele a jó há­zasságnak. E követelmény ismerete és ismertetése az egész társadalom, valameny- nyiünk feladata. Hiszen a válások évente nem csupán 50 ezer felnőtt, hanem sok­ezer gyermek sorsát is érin­tik. A családok 66,3 százalé­ka gyermekes, és az összes családok 57,7 százalékában legalább egy vagy két gyer­meket nevelnék. Recept vagy valamiféle mindig és mindenre alkal­mazható szabály a jó házas­ságra nincs. A házasélettel járó konfliktusok áthidalásá­ra azonban nagyon is hatá­sos orvosságaink vannak. Legfontosabb a család sorsá­ért vállalt felelősségérzet, a házastárs megbecsülése, nem utolsósorban pedig saját gyöngéink belátása, leküz­dése., VIT-történet Gípfegyvertűzön át—Prágába A DÍVSZ emblémáján ol­vasható jelszó — „Egységbe ifjúság! Előre a tartós béké­ért!” A jelmondatba rögzített egységtörekvés és békevágy az elmúlt évtizedek alatt a DÍVSZ sok nagyszerű ren­dezvényének volt eszmei, po­litikai alakja. De egyetlenegy rendezvény sem futott be olyan diadalutat. mint a fesz- tivá’ok, a világifjúsági talál­kozók. A DÍVSZ alkotmányában a szervezet céljai között ol­vasható a következő feladat: „ — segítse a turistacsere fejlesztését, a fesztiválok, kulturális és sportversenyek szervezését, hogy mozdítsa elő az új tehetségek felku­tatását, a nemzeti kulturális és sportéletet, a nemzetközi megértést és barátságot”. Ma már, tíz találkozó ese ményeit ismerve, nyugodtam mondhatjuk, hogy az idéze*' •■zavak a világiflúsági talál -özók leglényegesebb ismér zeit tartalmazzák 1947-ber azonban még kevesen gon­doltak arra, hogy valami nagyszerűen új kezdődik a világ haladó ifjúsági mozgal­mában. Hogyan is gondolhat­ták volna. 1947-ben már fel­bomlott a nagyhatalmak an­tifasiszta szövetsége, hideg- háborús légkör uralkodott a nemzetközi politikai életben. A DÍVSZ ilyen nemzetközi helyzetben hirdette meg az első nágy találkozót. 1947, július 20-ra 73 ország 17 ezer fiatalja, munkásfiatalok, ta­nulók, mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok, kulturális és sportszervezetek, szakszerve­zetek és vallási szervezetek, egyszóval a világ békeszerető fiatalságának képviselői Prá­gában gyűltek össze. „A nem­zetközi barátsággal és újjá­építéssel az ifjúság a békét építi” — jelszó jegyében. Sok fiatal csak nagyon ne­héz körülmények között tu­dott a fesztiválra megérkez­ni. A nyugati hatalmak már ekkor sem rokonszenveztek különösebben a DlVSZ-szel, de a fiatalok, minden eszközzel történő visszatartását azért még nem merték megkockáz­tatni. Nem vettek tudomást — látszólag — a fesztiválról. Mégis jöttek — a bebörtön­zést is vállalva — Latin- Amerika küldöttei, az euró­pai imperialista hatalmakból a fiatalok haladó gondolko­dású képviselői is. Jöttek — s hegyeken keresztül, gép- :egyvertüzben törve át Fran- •iaország felé, Franco fasisz­ta diktatúrájának minden dü '■ét magukra zúdítva — a ipanyol ifjúság képviselői szám szerint 16~an. Francoék szemében különösen vörös posztó volt a DÍVSZ. A világ- szervezet ugyanis már né­hány hónappal megalakulása után nemzetközi ifjúsági kon­ferenciát hívott össze Párizs­ban a Franco-féle fasiszta diktatúra ellen harcoló spa­nyol hazafiak támogatására. A konferencia eredménye­ként világméretű tiltakozó kampány bontakozott ki. Ezért kaptak tûzparancsot a Franco-pribékek. ■ Sok-sok, azóta fesztiválha­gyománnyá érett esemény első színtere volt ez a prágai találkozó. Nehéz lenne össze­számolni valamennyit, néz­zük ezért csak a legjelentő­sebbeket. Ma már termesze* tes, hogy a találkozók vendé­gei között köszönthetjük a nemzetközi élet kiemelkedő személyiségeit. Prágában a világ békemozgalmának két híres alakja, Einstein és Fre­deric Joliot-Curie tisztelte meg látogatásával a fiatalo­kat. A neves vendégek ezt a találkozást arra is felhasznál­ták, hogy az atomenergia bé­kés felhasználásáról beszél­gessenek az ifjabb nemzedé­kek képviselőivel. Hasonlóan hagyomány ma már, hogy a fesztiválok szé­les körű politikai viták fóru­mai is legyenek. Prágában az indokínai népek függet­lenségi harcával vállalt szoli­daritás adta a viták, a de­monstrációk gerincét Emlékezetesek maradtak az újjáépítésben való segítség céljából szervezett közöf megmozdulások. Számos új­jáépítési brigád, tábor ala­kult. Ezek több országban te­vékenykedtek, de szimboli­kussá a csehszlovákiai Lidice újjáépítésében nyújtott köz~ reműködésük pált. A fasisz­ták által földig lerombolt bá­nyászfalut a fiatalok közös munkával újra életre keltet­ték. Építőmunkájukkal pe­csételték meg esküjüket, hogy nem engedik újjáéleszteni a fasizmust. Magyarországot 30 tagú munkabrigád képviselte a 250 fős küldöttségen belül. A világifjúsági találkozó emlékezetes eseményei vol­tak a kulturális és sportren­dezvények is. Több mint 100 együttes lépett színpadra, kö­zel 50 önálló nemzeti kultu­rális estet rendeztek. A mű­vészeti versenyek résztvevői közül többen később hírne­ves művészek lettek; így a szovjet Leonyid Kogan hege­dűművész, Aram Hacsaturján zeneszerző. Prága volt a szín­helye a Mojszejev együttes első nemzetközi sikerének. És innen indult világhódító út­jára Novikov „Egy a jelszónk a béke ..kezdetű dala, amely ma a DÍVSZ indulója. A prágai világifjúsági ta­lálkozó sikere azokat igazol­ta, akik a fesztiválban nem­csak az ismerkedés, a barát- kozás, a véleménycsere lehe­tőségét látták, de felismerték e találkozások politikai je­lentőségét is, azokat, akik a kulturális és sportversenyek emberformáló hatása mellett megértették és megérttették, hogy a milliók nevében szóló delegátusok állásfoglalásaira a nemzetközi közvélemény­nek is oda kell figyelnie. Ezért a DÍVSZ — és a világ- szervezet mellé felsorakozó Nemzetközi Diákszövetség — vezető szervei javaslattal for­dultak tagszervezeteik felé: a prágaihoz hasonló találkozóra a jövőben rendszeresen ke­rüljön sor. 1 m ^műsorok: HADID KOSSUTH 8.27 Szocialista brigádok akadémiája. 8.57 Labirin­tus. 9.12 Beszélni nehéz, 9.24 Csajkovszkij operáiból. 10.05 Szakmák nyomában. 10.45 Zenekari muzsika. 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Csáth Géza: Ismeretlen ház­ban. 13.30 Népi zene 14 00 Százszorszép klub. 14.30 Ifr júsági dalok. 14.43 Rossini: Teli Vilmos. 15.10 Iskolará­dió. 15.50 Fúvószene. 16.10 Haydn-művek. 16.43 A Ma­gyar Rádió novellapályáza- ta. 17.07 Jobbért többet... 17.32 Bemutatjuk új felvé­teleinket. 18.07 Kórusok 18.30 Esti magazin. 19.15 Gondolat 20.00 Oj lemeze­inkből. 21.02 Kis magyar néprajz. 21.07 Verdi operái­ból. 22.30 Liszt-zongorada­rabok. 23.13 Nóták. PETŐFI 8.55 Operettrészletek. 9 30 Harminc perc alatt a Föld körül. 10.00 A zene hullám­hosszán. 11.33 A Szabó csa­lád. 12.00 Dzsessz-felvétele- inkből. 12.33 Kamaramuzsi­ka. 13.33 Hónapsoroló. 14.00 Kettőtől ötig... 17.00 Ötödik sebesség. 18.04 A vállalkozói döntésekről. 18.14 Barango­lás régi hanglemezek kö­zött. 18.33 Fúvósesztrád. 18.52 Schumann: Davids- bündler táncok. 19.35 Az Állami Népi Együttes fel­vételeiből. 20.33 Kíváncsiak klubja. 21.25 Harminc perc rock. 21.55 A rádió dalszín­háza. 22.34 öt város tizenöt énekes. 23.15 A rádió dal­színháza. 22.34 öt város ti­zenöt énekes. 23.15 Két ba­lettszvit Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-íg. Miskolc) rádió 17.00 A miskolci stúdió szil-’ veszteri műsorának ismétlé­se — 18.00 Észak-magyaror­szági krónika. — Folytatják a vasút korszerűsítését. — Az orosz nyelv oktatásának tapasztalatairól. — Jelentés az útviszonyokról. — Bern­jén Ferenc énekli dalait —- Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorismertetés. .. MAGYAR 8.30 Tévétoma. 8.35 Iskola­tévé. 9.40 Delta. 10.20 Kur­tizánok tündöklése és nyo­morúsága (ism.). 11.15 Ze­ne a „B“ stúdióból. 14.30 Is­kolatévé. 16.45 Síugró négy- sánc verseny. 18.00 Melyiket az ötezerből? 18.20 Rólunk van szó! 18.50 Szépen, jól magyarul. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Cir­kusz (amerikai film). 21.35 Unokáink is látni fogják? 22.15 Tv-híradó 3. 22.25 Tv- tükör. 2. műsoi 20.01 Tervezte: Erdélyi Zol­tán. 20.35 írók költők mű­helyében. 21.25 Tv-híradó 2 21.45 Egymásnak teremtve (amerikai film). TQj

Next

/
Thumbnails
Contents