Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-26 / 22. szám

AUSZTRIA J**“P*«? MA<í¥íWíf T Un BQfiAÁHiA JUGOSZLÁVIA .arras*«. ^ ....„ORSZÁG- ír»#**? ­...............................V-, r t era íj . . .: .. / srúj Az észak—déli „Európa-út” vonala (Terra — KS) az árutovábbítást gyorsító közös határállomások. A BIZALOM VEZETÉKEI Mivel az európai államok között kisebbségben vannak országok egységesítsék erő­feszítéseiket az energetikai tudományos-technikai prob­lémák megoldására. Fontos lenne például megtalálni egy olyan eljárást, a szén gázzá való feldolgo­zására, amelynek segítségé­vel a földgázra átalakított gázvezetékek, készülékek kö­vetelményeinek is megfelelő fűtőértékű gázt nyernének. Az ezzel kapcsolatos munka rendkívül költséges, gyakor­latilag minden európai or­szág anyagi teherbíróképes­ségét meghaladja. Állást fog­lalhatna az összeurópai kon­ferencia a földgázvezetékek egységesítéséről is. Ez pedig jó néhány nyugat-európai ál­lam energiaproblémájának megoldását eredményezhetné, hiszen a Szovjetuniónak — csakúgy mint villamos ener­giából — földgázból is szinte korlátlan szállítási lehetősé­ge van. 0^0 Közlekedés, környezetvédelem, umm* Európa {óvóiéról tanácskoznának A nemzetközi politikai po­rondon igen gyakran megtör­ténik, hogy még azok az in­dítványok is nehezen Kapnak ..zöld jelzést”, amelyek hasz­nosságát senki sem vitathatja. A környezetvédelmi, energe­tikai és közlekedési együtt­működés fontosságát is ki­mondja a helsinki záródoku­mentum „második kosara”, a gazdasági kapcsolatokról szóló fejezet A Szovjetunió javaslata elé — hogy rendez­zenek e három témakörben összeurópai konferenciát — mégis akadályokat gördít jó néhány tőkés állam. Igaz, az 1976 áprilisában előterjesz­tett indítványok egyikét — a környezetvédelmi konfe­rencia összehívását — egy év múlva elhatározta a helsin­ki dokumentum valamennyi aláírója, azonban még most — a belgrádi tanácskozás első szakaszának lezárása után —, is bizonytalan a má­sik két konferencia sorsa. KÖZÖS VESZÉLY — KÖZÖS VÉDEKEZÉS Az Igazi tét ezekben a kér­désekben persze nem a kon­ferenciák összehívása, ha­nem az, hogy kialakul-e eb­ben a három témakörben az az együttműködés, amelyet a kontinens államainak föld­rajzi közelsége, s ebből adódó egymásra utaltsága megköve­tel. Éppen e kapcsolatok épí­tését szolgálnák az összeuró­pai tanácskozások is. Azokon ugyanis — a szovjet javaslat szerint — felelős állami ve­zetők vennének részt, olyan személyiségek, akik állást foglalhatnak abban, mennyit tud kormányuk például a környezet védelmére, útépí­tésre fordítani, illetve, hogy milyen szükséglete vagy eset­leg feleslege van a külön­böző energiahordozókból. A Szovjetunió és a javaslatát támogató európai KGST-ál- lamok részletes indítványo­kat dolgoztak ki az együtt­szélybe. Közösen kell tehát kidolgozni, kikísérletezni a legjobb védelmi berendezése­ket, s nemzetközi jogi szank­ciókkal kell sújtani azokat, akik elmulasztják a szüksé­ges megelőző intézkedések megtételét. Hasonló együtt­működésre lenne szükség — a javaslattevők szerint — a környezetvédelem más terü­letein is, hiszen egyetlen kör­nyezeti ártalom sem tiszteli a határokat. A TÁVOLSÁGOKAT LE LEHET RÖVIDÍTENI Európa országait utak, vas­útvonalak kötik össze. A nemzetközi járatokat több állam közösen tartja fenn, s autópályákat, repülőtereket is részben a nemzetközi forga­lom gyorsabb lebonyolításá­ra építtetnek a kormányok. Az utasforgalom, s a szállí­tandó áru mennyiségének gyors növekedése persze szükségessé tenné az utak minőségének javítását, a já­ratok sűrítését Ha létrejön­ne az összeurópai közlekedé­si konferencia, a részt vevő felelős állami vezetők többek között dönthetnének arról, mikor készül el, s milyen lesz a több állam által javasolt észak—déli autópálya, amely A kamionok egyre nagyobb szerepet játszanak a közúti áru­forgalomban. Képünkön: a rajkai határállomás. (MTI fotó — KS) működés lehetséges módjai­ra, területeire is. Ezek egy része olyannyira magától ér­tetődő, hogy a politikával nem hivatásszerűen foglal­kozó olvasó csodálkozva kér­dezheti, vajon miért nem ala­kulnak ki az ilyen jellegű kapcsolatok minden előké­szítés szervezés nélkül Is. Hiszen például bármelyik európai folyó szennyezettsé­ge veszélyezteti a többi folyó vízminőségét is, s hogy ez mennyire így van, arra az utóbbi években szomorú pél­dát szolgáltatott a Rajna. Természetes tehát, hogy min­den államnak érdeke a fo­lyók közös védelme, illetve az, hogy egymástól figyel­me Vetést kapjanak a fenye­gető, közeledő veszélyről. Még Inkább így van ez az atomerőművek esetében. E'ég ha csak egynek hibásak a védelmi vagy a tisztítóbe­rendezései — egész sor or­szág, lakói kerülhetnek ve­tíz országon haladna keresz­tül. Építéséhez ugyanis csak ügy lehet hozzákezdeni, ha a kormányok garanciát vállal­nak a munkák pontos elvég­zésére és a költségek fedezé­sére Jelenleg az is sok gon dot okoz, hogy Európa tőkés, illetve szocialista országai­ban eltérnek egymástól a polgári jogi szabályok, külö­nösen a fuvarozó felelősségét rendező előírások. így baleset esetén vagy az árut ért egyéb károsodás miatt csaknem mindig hosszú jogi procedú­rát igényel a felelősség meg­állapítása. Valamennyi árut exportáló és importáló or­szágnak érdekében állna te­hát a jogi előírások egysége­sítése. Hason’ó a helyzet a személy- és gépjárműbizto­sítás szahá’yai körül Is. A szállítások lebonyolítását az is lassítja, hogy kevés helyen vannak még a vámkezelést, az energiát csak exportáló, s egyáltalán nem importáló or­szágok, — nem szorul hosz- szas magyarázatra az sem, miért lenne előnyös a konti­nens országainak, ha ezen a területen is együttműködné­nek. A szocialista országok például az összeurópai kon­ferencia egyik napirendjének azt javasolták: vitassák meg a résztvevők a villamosener- gia-rendszerek összekapcso­lásának lehetőségeit. Ez azért lenne igen gazdaságos, mert így ki lehetne használni, hogy Európa különböző térségei­ben más-más időpontokban van a csúcsfogyasztás. Jelen­leg ugyanis a két regionális energiarendszert — a KGST-, illetve a közös piaci országo­két — a helyi csúcsidőkre kell tervezni. Megtárgyalhat­nák a résztvevők azt az el­gondolást is, hogy az európai Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonok­nak, barátoknak. Ismerősöknek és munka­társaknak. akik felejthetet­len halottunk: DR. ILLYÉS LAJOS temetésén részvétükkel és virágaikkal fájdalmunkat enyhíteni Igyekeztek. A gyászoló család Fájdalommal tudatjuk. hogy drága jó édesapánk: KOVÁCS GÉZA hosszú betegség után 1978. január 5-én, 70 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni Lúcsúztatása 1978. jan. 27 én 14 éra 30 perckor lesz az egri Rozália-temetőben A gyászoló család A környezetvédelmi, a köz­lekedési és energetikai össz­európai konferenciák tehát olyan területeken indíthat­nák el az együttműködést, amelyek a kontinens vala­mennyi lakója számára ha­szonnal járnának. Néhány év múlva tisztább, egészsége­sebb földrészen élhetnénk, ahol a jobb utak, a jobb közlekedés révén az országok is, az emberek is közelebb kerülnének egymáshoz. Az energiarendszerek összekap­csolása, az Európa tőkés és szocialista országait összekö­tő vezetékek létrehozása pe­dig feltételezné a kölcsönös bizalmat az érdekelt államok között. De egy ilyenfajta együttműködés egyben erő­sítené is a bizalmat, s egyik biztosítéka lehetne a békének és biztonságnak kontinen­sünkön. Mogyoró Katalin Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak és ismerősöknek, akik drága halottunk: ID. BARTA MENYHÉRT temetésén részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk, hogy drága jó férjem, édesapánk, nagyapánk: HORVATH GYULA 1978. I. 23-án 71 éves korában elhunyt. Temetése Egerben, a Hatvani-temetőben 1 1978. I. 27-én 13 órakor lesz. A gyászoló család Hazai gyártmányú óriás transzformátorok szerelése. Ez az állomás a szocialista országok Integrált energiarendszerének része lesz. Űj szerv — régi testben Egy középkori iniciálén fe­kete talárba öltözött sebészek várakoznak a műtőasztalon fekvő üszkös lábú beteg mel­lett egy temetőből érkező friss hullára. A következő képen az üszkös láb helyén az átültetett egészséges láb látható. A jó fantáziával megáldott rajzoló messze elő­re pillantott a jövőbe, nem is korunkba, hanem talán a XXI. századba. Tény, hogy ősrégi vágya az embernek, hogy az elroncsolt vagy gyó- gyíthatatlanul beteg testré­szek helyére idegen, élő és egészséges szerveket ültessen. Mégis, a régebbi sebészetre a kíméletlen amputáció, a be­teg testrész levágása volt a jellemző. A modern sebészet­nek viszont az az elve, hogy mindazt meg kell tartani, ami csak megtartható. Leg­újabban pedig arra törek­szik a sebészet, hogy a hasz­navehetetlen, vagy beteg szerveket átültetéssel pótol­ja. A szervátültetés részben sebészeti, részben biológiai probléma. Sebészeti feladat a régi szerv eltávolítása és az új behelyezése úgy, hogy lét­rejöjjenek a szükséges ér­csatlakozások. Bonyolultabb a biológiai feladat: biztosíta­ni, hogy a szervezet befogad­ja az új szervet és megindul­jon annak tartós működése. A sebészek már századunk elején megkísérelték embe­reken a veseátültetést, de a tartós eredményre századunk második feléig kellett várni. A szervátültetés legfőbb né-, hézsége ugyanis az az ősi vé­dekező rendszer, amely fel­lép a szervezetbe kerülő ide­gen anyagok ellen, és a kilö- kődési reakció során igyek­szik azokat kiküszöbölni. Ezt az egyébként fontos védeke­zési reakciót nem tudta még teljesen korlátok közé szorí­tani a tudomány, legalábbis az egész szervezet károsítása nélkül. Minden nehézség ellenére a veseátültetés ma már világ­szerte alkalmazott, általáno­san elfogadott, életmentő be­avatkozás. Az első valóban sikeres veseátültetést 24 éve végezték: a beteg a műtét után 9 évig egészséges volt. Ma már sok ezer a sikeres veseátültetések száma, és a statisztikák kedvező eredmé­nyeket mutatnak, hála a rá­szorulók és a rendelkezésre álló átültethető vesék meg­felelő kiválasztásának és áz egyre javuló, a kilökődést gátló kezelésnek: a veseát­ültetettek 75 százaléka mun­kaképes volt a műtétet kö­vető első év végén, de nem ritka a 7—10 éves túlélés sem. Mindez jelentős ered­mény, hiszen a veseátültetet­tek nagy része olyan, túlnyo­móan fiatal beteg, akik az átültetés nélkül rövid időn belül meghaltak volna gyó­gyíthatatlan betegségükben. A veseátültetéssel kapcso­latban azonban fontos körül­mény, hogy a vese páros szerv, tehát ép emberből is eltávolítható átültetés céljá­ra, elviselhető kockázattal. INGATLAN Eladnám, vagy el­cserélném hajdúha- gyi Kétszintes, 3 szo­bás, összkomfortos, garázsos társasházi lakásomat. „Nagy­kert" jeligére az eg­ri hirdetőbe. Szoba-konyha íüadó. Eger, Darvas utca 29. ___________________ 11 00 négyszögöl bel­telek Szét>asszony- völgyben építési cél­ra alkalmas kisajátí­tás alá nem esik. megosztva is, fizetési kedvezménnyel el­adó, Eger, Lenin út 19. Trafik. Tel.: 33-90. JÁRMŰ 128-as Fiat, most vizsgázott eladó. Bükkszék, Rákóczi út 35. Érdeklődni: szombat, vasárnap. Eladó CP 18-41 rend­számú 1000-es Wart­burg karambolos, be­tegség miatt. Megte­kinthető a füzesabo- nyi Volánnál, 4 éves felújított Polski Fiat eladó. Eger, Vécsei út 6. Kiskerekű 1000-es Wartburg 3 éves mű­szakival eladó. Atány, Rákóczi üt 65. Érdeklődni egész nap. VEGYES Hálószobabútor ágy­betéttel eladó. Ér­deklődni lehet Godó Lukácsnénál. Kai, Főút-alsó 10. Tartási lehetőség megszűnése miatt 35 pár jól termelő texán húsgalambál­lomány 100 Ft/dara- bonkénti áron eladó, Eger, Szarvas Gábor u. 5. I. em. 19. Női müszőrmebun- da, porszívó eladó. Eger. Szálloda út 2. T4. Érdeklődni de. 11-lg, du. 15 órától. 1000-es csúestávolsá- gú esztergagép el­adó. Eger, Lenin út 19. Trafik.___________ 25 mázsa széna el­adó. Makiár, Rákóczi út 2. sz. alatt. ______ 20 kg-os malacok el­adók. Eger, Kertész út 123. Gáztűzhely palackkal együtt eladó. Eger, Tordai 3. (Garai út vége, Hajdúhegy.) 1 db 16 hónapos munkavizsgás, poin­ter nőstény igényes­nek eladó. Eger, Sze- derkényi u. 15. 1 hetes kuvaszköly- kök (törzskönyvezett szülőktől származ­nak) eladók. Eger. XIII. kér. Egri út 52. 3 éves csődör sza­már eladó, szerszám és kocsi van. Andor- naktálya, Petőfi út ?- Érdeklődni egész nap. házasság 45 éves özvegyaisz- szony megismerked­ne korban hozzáillő rendezett anyagiak­kal rendelkező öz­vegyemberrel házas­ság céljából. Fény­képes leveleket vá­rok. „Rossz a ma­gány” jeligére az egri hirdetőbe. A GELKA Heves megyei Kirendeltsége azonnali belépéssel alkalmaz 4 ÖRÁS TAKARÍTÓNŐT. Jelentkezés: Eger, Katona I. tér 7. Medicor Művek Debreceni Orvosi Műszer gyára kb. 30 000 óra forgácsoló kapacitást keres kis- és középsorozatú termékek I—II. negyedéves gyártására. Érdeklődni: Veres László koop. csop. vez. Telefon: 15-655/108. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság felvesz beruházások bonyolításában jártas, tervezői gyakorlattal rendelkező építészmérnököt vagy építésztechnikust, Jelentkezés: a műszaki osztályon. Eger. Kossuth L. u, 18. Telefon: 11-30, 18-27. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents