Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-26 / 22. szám
1980-tól kötelező A nemzetközi mértékegységrendszer (Sí) alkalmazásáról Egyre több atomerőmű A villamosítás korunk tudományos-technikai forradalmának egyik legfontosabb iránya. Az utóbbi időben különösen súlyponti kérdéssé vált az atomenergetika fejlesztése. Az atomerőműveknek a villamosenergia-terme- lésben betöltött aránya állan- cióan növekszik, és az előrejelzések értelmében 2000-re eléri a világtermelés 50 százalékát. Az atomerőművek jelenleg konkurrenciát jelentenek a hőerőművek számára, sőt egyes országokban már- olcsóbb villamos energiát állítanak elő azoknál. Az atomerőművek eddigi üzemeltetési tapasztalatai — napjainkig mintegy 1000 reaktorévnyi tapasztalat halmozódott fel — nagy megbízha-. tóságról és jelentős környezetvédelmi előnyökről tanúskodnak. A szakértők számításai szerint a légkörbe kerülő radioaktív anyagok átlagos évi koncentrációja még akkor sem fogja meghaladni a sugárzás megengedhető szintjének egy ezrelékét, ha a világ valamennyi atomerőművének összkapacitása eléri az 5 ezer gigawattot. Ehhez tudni kell, hogy 2000-re a világ valamennyi atomerőművének 1 összkapacitása 2—25 ezer gigawatt lesz. A KGST-országokban 1976- ban 7,5 ezer megawatt volt az atomerőművek összkapacitása. A tagállamok közös atomenergetika-fejlesztési prognózisának adatai szerint 1930-ban mintegy 30 ezer megawatt lesz az összkapaci- tás, tehát 1976-hoz képest a négyszeresére, 1990-re pedig még többszörösére emelkedik. Az atomenegetikai készülék- és gépgyártás azonban szűk keresztmetszet a tagországok gépiparában. A feszültség tehát csak a szocialista együttműködés keretében oldható fel. Az atomenergetika fejlesztésében és készülékgyártásában a Szovjetunió mellett Csehszlovákia jár az élen. A Minisztertanács — a mérések pontossága és egységessége érdekében a mérésügyről szóló rendeletében a következőket rendelte el : Minden olyan mennyiség mérésére és értékének kifejezésére. amelyre a rendelet törvényes mértékegységet állapít meg. ezt. a nemzetközileg is elfogadott mértékegységet kell használni A jogalkotó figyelembe vette az átállás nehézségeit, és lehetővé tette, hogy a törvényes mértékegységekben megadott értékek után, ezek más mértékegységben kifejezett egy- ené^ékét is fel tüntessék Az 1976 és 1977. évben hatályba lépett, illetve utánnyo- mott szabványokat olvasva kitűnik, hogy a fizikai mennyiségeket már az Sí mértékrendszerben adják meg, mellette zárójelben azonban, az azonosítási lehetőség érdekében, még feltüntetik a korábban használt mértékegységet. A rendelet 1976. július 1-én lépett hatályba. Előírja, hogy azok a mérőeszközök és kiadványok, amelyek az átmenetileg használható mértékegységek alkalmazásával készültek, csak 1977. december 31-ig hozhatók forgalomba. Egy-egy fizikai mennyiséget (pl. hosszúság, tömeg, idő) két adat határoz meg egyértelműen: a mértékszám és a mértékegység. A mértékszám megmutatja, hogy az adott fizikai mennyiség hányszorosa a mértékegységnek. Az alapvető nehézséget az okozza, hogy ugyanannak a mennyiségnek több egysége is választható. Ezeket nem könnyű megjegyezni és átszámítani Például az energetikában sokszor jelent problémát a kilokalória, a lóerő, a joule, meg az erg közötti átszámítás, ami csak táblázatok igénybevételével oldható meg. Az említett átszámítási nehézségek, valamint a világméretűvé vált tudományos és műszaki együttműködés, a nemzetközi áruforgalom rohamos fejlődése, a nemzetközi munka- megosztás és együttműködés kiteljesedése szükségessé tette egy nemzetközi mértékegységrendszer kidolgozását és annak világméretekben való alkalmazását. Ügy kell megválasztani az alapegységeket, hogy a tudomány eredményei leírhatók legyenek. Célszerű, ha a lehető legkevesebb mennyiségnek választunk önkényes egységet és a többi egységet ezekből az alapegységekből származtatjuk le. Az univerzális egységrendszert először 1901-ben Giorgi olasz mérnök javasolta. A Giorgi-féle rendszert az általános súly- és mértékügyi értekezlet XI. ülésén 1960- ban hagyta jóvá és nemzetközi mértékegységrendszernek (Systéma International d’Unites) rövidítve SI-rend- szernek nevezték el. A mértékegységrendszer magyar- országi alkalmazását az 50/1960. Korm. számú rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Ez a rendelet egyébként nem zárja ki más egységek alkalmazhatóságát. A kizárólagos alkalmazást a 8/1976 (IV. 27). MT számú rendelete 1980. január 1-től tette kötelezővé, tehát előtte Mesterséges gyémánt Rugók üvegből Moszkvában a Szovjet Tudományos Akadémia Szervetlen Kémia Intézetének tudósai több olyan különleges üvegfajtát fejlesztettek ki, amelyek — mint speciális anyagok — alkalmasak finommechanikai rugók gyártására precíziós mérlegekbe, elektromos mérőműszerekbe, szeizmikus műszerekbe. A speciálüvegből spirál-, kúp-, és hengerrugók készíthetők. Az acéllal ellentétben az üveg a legtöbb korrodeáló hatásnak ellenáll és — a töréshatár alatti jó rugalmassága mellett — gyakorlatilag nem deformálódik. Ezenkívül az üveg hőre kevésbé érzékeny, mint az acélrugó. A kvarcüvegrugók különösen a kedvezőtlen feltételek között folyó fizikai precíziós mérésekhez válnak be. A szovjet tudósok bizonyosak abban, hogy az üvegrugók a jövőben sok esetben gazdaságosan pótolhatják a drágc rozsdamentes arany- és platinaötvözetekből készült finommechanikai rugókat. A mesterséges gyémánt kristályszerkezetének a modellje (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A mesterséges gyémánt elterjedése az iparban ugrásszerű minőségi fejlődést jelent, sőt technológiai fordulópontot is. Alkalmazásának lehetőségeit ma még nem is tudjuk teljesen felmérni, annyi azonban bizonyos, hogy az iparban „gyémántkorszak” kezdődik. A fémiparban, különösen a gépiparban, az autógyártásban és a repülőgépiparban az öntöttvas, az acél- és színesfém-alkatrészek gyártása ma már gyémánt nélkül elképzelhetetlen. Gyémánt marókéseket, köszörűket, csiszolókat, fényezőket alkalmaznak minden olyan esetben, amikor nagyobb kemény anyagú részeket, belső felületeket, sima furatokat kell oontosan és tisztán kidolgozni. De jó eredményeket értek el a bányászatban is a mesterséges gyémánt egyik változatának az alkalmazásával. Az építőiparban a mesterséges gyémánt felhasználásával könnyebbé vált a terméskőből készülő épületelemek kiképzése, valamint a csempék csiszolása speciális gyémántcsiszolókkal. Az optikában, a rádiótechnikában, az elektronikában, a kozmikus technikában egyre nagyobb mértékben alkalmaznak olyan anyagokat, mint az optikai, a technikai és a mesterséges üveg, a kerámia. a drágakő, a féldrágakő, a ferrit, a félvezetők stb. Ezek többnyire olyan nehezen megmunkálható anyagok, amelyeket elsősorban az jellemez, hogy igen kemények és ellenállóak, ugyanakkor azonban törékenyek is, már a legkisebb feszültség-koncentráció esetén is gyakran eltörnek, szaporítva a selejtel. A gyémánt felhasználásával szerkesztett szerszámgépek ezen a téren is fordulatot hoztak. A gyémánt — nem is olyan régen még csak a természetes gyémánt — legnagyobb felhasználói közé tartoznak az órákat és más precíziós műszereket készítő gyárak, amelyek rubint, zafírt és más hasonló féldrágaköveket használnak fel, s amely anyagokat keménységük miatt csak a gyémánt segítségével lehet mesterségesen megmunkálni, A Szovjetunióban a cipőgyártásban is alkalmaznak mesterséges gyémántot: a természetes bőr és a műbőr ragasztása előtti csiszolásban, valamint a bőr- és a gumitalpak, sarkak kidolgozásában használt gyémántdobok és korongok több mint százszorosán tovább tartanak, mint a korábbi szerszámok. A mesterséges gyémánt gyártásánál magas nyomással rendezik át az anyag elektronszerkezetét, többek között a Csehszlovák Tudományos Akadémia Szllárd- testfizikai Intézetében kidolgozott módszer segítségével. két év átmeneti időszakot engedélyezett. A rendszert 1971-ben kiegészítették az anyagmennyi- ség alapegységével, a mollal. Az Sí-rendszer 7 alap-, 2 kiegészítő és 28 származtatott egységből áll. Alapegységek: — hosszúság méter (m) — tömeg kilogramm (kg) — idó uidsouperc (s) — áramerosscé amper ,A) — termodinamikai hőmérséklet kelvin (K) — fényerőség candela (cd) — am agmennyiség mol (mól) Kiegészítő egységek: — síkszög radián (rád) — térszög szteradián tsr) A származtatott egységek az alapegységekből vezethetők le. A Sí-egységek mellett néhány hagyományos egység is használható. Ezek három csoportba oszthatók: Meghatározatlan ideig általánosan használható egységek. Ezek az általános gyakorlatban annyira elterjedtek, hogy kizárásuk nem indokolt. (Nap, óra, perc, fok, szögperc, szögmásodperc, liter, tonna). Meghatározatlan ideig a tudományos kutatás speciális területein használható egységek. Ezek megtartását az is indokolja, hogy SI-egy- ségekben kifejezett értékük pontosan nem ismert. (Tengeri mérföld, fényév, hektár, bar, elektronvolt, voltamper stb.) Átmenetileg — 1980. január 1-ig — használható egységek. Ezek a műszaki gyakorlat vagy a tudomány egyes területein annyira elterjedtek, hogy azonnali kizárásuk nem látszik célszerűnek. (Angström, kilopont, torr, higanymillimter, víz- oszlop-milliméter, technikai atmoszféra, kalória, lóerő, pöise, stokes, curie, röntgen stb.). A természet megismerése, a mikro- és makrovilág felfedezése egymástól rendkívül nagy mértékben eltérő mérőszámokhoz vezetett. (Pl. gigakalória, pikofarad stb.). Ilyen nagy hatványkitevők — 109, illetve 10—>2 — használata nem kényelmes, és ezért adtak az egységek többszöröseinek, illetve törtrészeinek külön jelölést, amelyet prefixumnak (előtétszó) nevezünk. Mint minden újnak, a nemzetközi egységrendszemek is vannak ellenzői. Az első és legfőbb kifogás a szemléletesség elnevezése. (Pl. lóerő, atmoszféra, kilopond, stb.). Az elektrotechnikusok a métert túlságosan nagynak tartják az elektrotechnika számára. A gépészek és energetikusok egy része szerint viszont majdnem 50 évi erőfeszítés után a fizikusok létrehozták egy olyan rendszert, amellyel tankönyveinkben jóformán az egész fizikát egységesen tudják tárgyalni. Az új rendszerre való áttérés terhét azonban a műszakiaknak kell vállalniuk: a fogalmi átállítás mellet új táblázatokat, átszámítási összeállításokat kell készíteniük. A nemzetközi egységrend. szerre való áttérés megkezdődött, természetesen nem lehet arra számítani, hogy egyik napról a másikra be is fejeződik. Első lépés az új egységrendszer megismerése, oktatása, táblázatok és diagramok készítése, szabványok, műszaki előírások átdolgozása. Az univerzális egységrendszer természetesen nemcsak tudományos és dl. daktikai előnyökkel jár; műszaki és gazdasági előnyei legalább ennyire fontosak. Soltész Tamás M I' MŰSOROK: SADIIi KOSSUTH 8.27 Harsan a kürtszó! 8.57 Zenekari muzsika. 10.05 Iskolarádió 10.30 Olvasólámpa. 10 45 Operaegyüttesek. 11.40 Különös házasság. 12.35 Melódiakoktel. 14.00 Magyar remekírók. 14.30 Nóták. 15.28 Ezeregy délután. 16.08 Ghiszu és fia. 16.28 Kóruspódium. 16.47 Fúvószene. 17.07 A magunk érdekében, a magunk védelmében. 17.32 Rimszkij- Korszakov: Scherezáde. 18 15 Kritikusok fóruma. 18.30 Esti magazin. 19.15 Rádiószínház. 20.01 ' Joán Sutherland énekel- 20.30 Töltsön egy órát kedvenceivel. 21.30 Háttérbeszélgetés. 22.20 Takács Klára énekel. 22.41 Karate — a fegyvertelen kéz taktikája. 22.56 Szimfonikus zene PETŐFI 8.05 Operettdalok. 8.20 A Közel-Kelet közelről. 8.33 Mezők, falvak éneke. 9.00 Slágermúzeum. 9.40 Vörös kavicsárkok futnak10.00 A zene hullámhpsz- szán. 11.55 Gyermekek könyvespolca. 12.00 Népi zene. 12.33 Szolnoki stúdiónk jelentkezik. 12.55 Táncok zongorára. 13.25 Édesanyanyelvünk. 13.30 Zöngészde. 14 00 Rádiónapló. 17.00 Felsőbb osztályba léphet! 18.00 Népdalfeldolgozások. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Falusi esték. 21.03 A rádió dalszínháza. 21.57 Verbunkos muzsika. 22.45 Filmzene. 23.00 Tánczene. 23.30 Zenés ját tékokból. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00 Hírek, — Időjárás. —» Feketén, fehéren. Parkírozzunk, de hol? Riporter: Tolnai Attila. — Beatkedvelők* nek — A Metronom 77’ dadáiból — Látogatás a Csepel Autógyár egri gyáregységében. Riporter: Imreh József — Slágerpanoptikum — 18.00 Észak-magyarországi krónika — Hogyan segíti a bélapátfalvi beruházást a KISZ-kb? — Mező- gazdasági szakképzés Put- nokon — Sajtótájékoztató Budapesten a MÁV ez évi feladatairól — Paul Mauri- at zenekar játszik — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. .. TEJ MAGYAR 8.00 Tévétoma. 8.05 Iskolatévé. 14.45 Iskolatévé. 16.35 A Magyar Televízió szabadegyeteme. 17.20 Óvodások filmmüsora. 17.55 Telesport. 18.20 Falujárás. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból. 21.25 Prokof- jev: Klasszikus szimfónia. 22.15 Tv-hiradó. 3. 22.25 Férfi kézilabda-VB. 2. műsor 18.20 Világnézet. 19.00 En français. 19.15 People You Meet. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Schubert: Téli utazás (dalciklus). 20.40 Istvánjaivá (játék három felvonásban) 21.25 Tv-híradó. 2.