Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-22 / 19. szám
^VVWNAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÂÀAAÂA^^A^AÀAA^AAAAAAA/VVWVr. VVvVWVwVvVWvAa.«« •aavwvmMI’ fiz állatvilág „lüdősai” A delfinek értelmessége közismert. Az értelmi képesség nagy mértékben függ, az agyvelőnek a test súlyához viszonyított nagyságától, valamint az agytekervények számától. Nagy. meglepetést okozott még a tudósok között is, hogy számos delfinfaj agya — testsúlyához viszonyítva — közel akkora, mint az emberé, az agytekervények száma pedig felülmúlja az emberét. Bizonyos tehát az a megállapítás, hogy a delfinek az élővilág legértelmesebb képviselői közé tartoznak. Mivel a delfinek hangadásra is képesek, még a tudósok egy része is túlzott reményeket táplált a delfinek „beszédével” kapcsolatban. Érdekesen dolgozta fel ezt a témát Robert Merle Állati elmék c. fantasztikus könyvében. A kutatások még folynak, de úgy látszik, hogy sem mi nem tudjuk megtanulni a delfinbeszédet, sem a delfinek nem tudnak megtanulni emberi nyelven társalogni. Igaz, néhány példányt megtanítottak köszönni, valamint egy-két egyszerű szóra, de ez nem sokat jelent, hiszen a papagájok is képesek erre. A delfinek egyébként játékos és barátkozó természetű állatok. Delfináriumokban tartják és a nagyközönség számára ezek komoly látványosságot jelentenek. Képeink ilyen delfináriumban készültek. SZEMLÉK FERENC: Almáskert mindenik almafában . évek titka lakik tegnap este is láttam itt valakit amint az özön fűben cigánykereket s a lusta mezőn hengerbuckát vetett maid vissza a kert tiszta közepébe szökellt s a kötél mentén a lepedők között a szél elröpítette őt 1ST*. Január 9-én, éve» Korában meghalt Bukarestben Szem- lér Ferenc, romániai magyar költő, műfordító, akinek munkásságát román Állami díjjal és 3 Magyar Népköztársasáe babér- koszorúval ékesített Zászlórendje kitüntetéssel is elismerték. Halálával pótolhatatlan veszteség érte az erdélyi és az egyetemes magyar irodalmat. Korábban szerkesztőségünknek adott versével emlékezünk meg róla. SZOKOLAX ZOLTÁN: Téli dal Pörgő havas homály mélyén, forgó fehér messzességben, érzékelhetetlen távol az emberi árvaságtól, havas homály: fehér asszony hódrvénylés-combtövében, mérhetetlen közel hozzánk, az emberi árvasághoz, a gomolygó mindenségben sziszeg, tombol, szitkozódik, föl-fölizzik egy fahasáb, küszködik a lucskos léttel, ránk-ránkvillan sisteregve, mintha Isten szeme volna, hívogatja életünket, hullunk, hullunk, hulldogálunk, hulldogálunk mindhiába, zokog, sziszeg a fahasáb, tombol a bóörvény-asszony szent szerelem-zsarátnoka, föl-fölizzik, szitkozódik, küszködik a lucskos léttel, mert az ember nem jó másra, csak hullásra, olvadásra. F AAAAAAAAAAAAAAAAAAAVNAAAAAViAAAA^VSAAAWtAAAAAAAAAAAAAAMAAAA^MAAMAAMAAAAAAAMMMAAAAAlV, Júlia városa kosarat ad Rómeónak Veronában, Rómeó és Júlia Városában emlékműveket emeltek William Shakespeare klasszikus szerelmi drámája hősnőjének — Rómeó alakja azonban,.. Úgy -tűnik,, feledésbe merült. Az a ház, melyben állítólag Júlia Capulet élt, ma múzeumnak ad otthont és azt állítólag a szép Júlia holttestét rejtő sírhoz hasonlóan csaknem nemzeti ereklyeként ünnepük abban a városban, mely szereti magát így nevezi: „Citta di Giu- lietta” — „Júlia városa.” Ezzel szemben Rómeóra nem emlékeztet semmi. „Nem hiszem, hogy Rómeót szándékosan szorították volna a háttérbe,” — mondja Bruno Decesco veronai történész. „Az viszont nem kétséges. hogy a háttérbe került”. Ennek valószínűleg az az oka, hogy Rómeó családjának, a Montague-aknak történetét sokkal nehezebb rekonstruálni. mint Júliáét. Ezenkívül bőven vannak a hősök, de kevés a hősnő. „Mi valamennyien Rómeók vagyunk”, mondja Decesco, „de Júliák nagvon kevesen vannak.” Rómeó XIV. századból származó háza ma nyomorúságos állapotban van, felirat nem jelzi à hozzá vezető utat, és hetenként csak maréknyi azoknak a látogatóknak a csoportja, akik kitartó keresés után megtalálják. Bezzeg a Casa di Giuliettához vezető utat tábla jelzi. Júlia házát helyreállították, ép az erkély is. Naponta kb. 1000 látogatót számlál meg a két múzeumőr: akik az épületnek gondiát viselik. Azután, ha kíváncsiak, megelégelték a látnivalókat, a városon keresztül Júlia sírjához zarándokolnak. Habár a tudomány kétségbe vonja, hogy Júliát valóban ott temették el, ahol ma a látogatók tiszteletüket leróják, a kíváncsiak áradata évről évre növekszik. „Ezeket az embereket nem érdekli, hogy mi áll a könyvekben,” mondja a temetőőr, „ők nem szkeptikus történészek, hanem szerelmesek.” Egy korábbi temetőőr, aki húsz évvel ezelőtt ment nyugdíjba. világszerte híressé vált a szerelmesekkel folytatott levelezésével. Ma már csak ritkán érkeznek ilyen levelek — és még ritkábban válaszolnak rájuk. A történészek egyébként abban is kételkednek, hogy a szerelmi dráma egyáltalán lejátszódott-e. Az első személy, aki említést tett róla, Luigi da Porto olasz gróf volt a XVI. században Shakespeare, aki maga soha nem járt Veronában, 60 évvel később felkapta a témát, mely azóta újra meg újra megihlette a költőket, festőket és zeneszerzőket. Mennyire igaz Rómeó és Júlia története? Tulio Lenotti, aki könyvet írt Rómeó Montecchiről és Giulietta Cappellettiről, ahogy a szerelmeseket eredetileg hívták (Shakespeare adta nekik a Montague és Canulet nevet), ezt mondja: „A történészek és más tudósok kideríthetik, hogy a történet csak a fantázia szüleménye- ami soha nem fog nekik sikerülni, az a történet alar'gondolarának szétzúzása, azé a szerelemé, mely a ha- ’áltól sem retten vissza.” Vadházasság Egy 40 éves elvált asz- szonyt, Doyan Binti Dánt a malaysiai Alor államban az iszlám bíróság két hónap börtönbüntetésre ítélt, mert vadházasságban élt Lebai Omar Bin Dato Panglima Garanggal. Az asszony a bíróság előtt ezt mondta: .Június 36-tól augusztus >if éltem együtt Lebai-jal, mert nem volt lakásom”. Lebai, aki egykor judotanár volt, nem ismerte el vétkességét. Neki október 4-én kell felelnie a bíróság előtt. Korának megfelelő higgadtsággal néz a per elébe: 117 éves. Humorszolgálat — Kalauz, nyissa ki az ablakot! — szól az egyik utas. — Szó sem lehet róla! — kiált fel a mellette ülő hölgy. — Megfagyok! — De ha az ablak zárva marad, én megfulladok! — így az utas. • A kalauz tanácstalanul áll; nem tudja, mitévő legyen. Végül odafordul a harmadik utashoz, aki szemközt ül. — Uraságod mit tenne az én helyemben? — Csak sorjában! Előbb kinyitnám az ablakot, hogy a hölgy- megfagyjon, azután pedig bezárnám, — hogy ez az úriember megfulladjon! Egy gazdag idős asszony fiatalemberhez megy férjhez. — No, és hogy tudtad rávenni a fiút, Roberta, hogy elvegyen? — csodálkoznak a barátnői. — Nagyon egyszerűen- azt mondtam neki, hogy hetvenéves vagyok — pedig még csak az ötvennyolcadlkat taposom! Bámész tömeg verődött össze a második emeleti ablakból kipottyant részeg körül. — Mi történik itt? — kérdi az odasiető rendőr. — Fogalmam sincs, biztos úr — feleli a részeg. Magam is csak az imént vetődtem ide! Az ütcáh jókora tömeg vesz körül egy kisfiút. A gyerek lenyelt, egy tízcentest, és senki sem tudja, mit csináljanak veié. A sokaságon hirtelen átfurakodik egy férfi, megragadja a fiút a lábánál és fejjel lefelé rázza. A pénz kiesik. Mindenki megkönnyebbülten sóhajt fel. — ön orvos? — kérdik az ismeretlentől. — Dehogy: adószedő vagyok! NAAAAAAAAAAAArVVVVVWV\AAAAAAAAAAMAAAAAAAAAMAAAAAAAAVhWAAAAí V\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Hétvége — autóbuszon Hollandiában új divat kapót: lábra: hétvégi házként kiselejtezett autóbuszoka* alkalmaznak Az autóbuszokat széren bérén lezik. ágyakkal kályhákkal szerelik fel. A kormány ren ’elke^-e szerint a „busz-víkendMzakat” nem 'ehet a határment! övezetben, az országutak és a fő vasútvonalak közelében felállítani. Házasság Szilárd Szilárd negyvenhét éve élt a Klauzál tér negyvenhét számú, fél- komfortos,, udvari lakásában. amelyért havonta 116.70-et fizetett. Szilárd Szilárd nem volt vándormadár, fénymásolt egy intézetben, mióta az intézet fennállt. Este tévét nézett, vasárnap kiült a térre, hol a sakkozókat nézte, ö maga soha nem játszott, csak kibicelt. Egyik szerdai napon délután tizenhat óra ötvennégy perckor hazafelé menet megszólította egy csinos. fiatal nő: „Hol van a közelben hentes?". — Szilárd Szilárd dadogva kért bocsánatot, nem tudja. Hosszan nézeti a nő után, rájött: „üres, társtalan, magános, lélek nélküli és céltalan az élet.” Egy év múlva felkereste a házasságközvetítő irodát a „Négy évszakot”, miután sikerült nagyjából megfogalmaznia női ideálját. — Egy filigrán, barnahajú. sűrű szem- őldökű ovális arcú hölgyre gondolok — között három és fél centiméter távolság legyen, ajka kicsit duzzadt, szájából harminc egészséges, porcelán fehér fog villanjon elő, ha beszél. Mikor beszéljen? Ha kérdezik. Ne öltözzön feltűnően, tavasszal, ősszel kosztümöt hordjon, nyáron nyári ruhákat, télen bundát. Érdekelje a zene, nem a könnyűzene, hanem Beethoven, Mozart, viszont szívből utálja Bach fugáit. Harminchatos lábára (kicsiny. vékony lábak) saját keresetéből vásárolt cipellőket húzzon. Anyós földben, após földben, hozomány földben, azaz partján, nyaraló Aba- ligeten, vagy az örfűi tónál. Takarékbetétkönyvében legalább ötszázezer forint legyen. Autó nem szükséges, azt majd abból a pénzből vesznek, ami a leendő feleség lakásának, házának értékesítéséből származik. Két idegen nyelvet beszéljen, az örményt és az ógörögöt, szanszk- rit nem akadály. Lelke békés legyen, teste egészséget. Gyermekkorában szamárköhögés, dif- térla, kanyaró bánthatta, de most mellékelje szív- és tüdőröntgenleletét. Főzni tudjon, különösen körömpörköltet savanyúsággal, főtt burgonyával, hosszában vágva. Az egész nő súlya ne haladja meg a hatvanhét-nyolc- vanhét kilogrammot, de el se érje. Ez a nő. ez a nő... A „Négy évszak” tisztviselője leakasztotta szobája faláról a tükröt, s éppen azt akarta mondani Szilárd Szilárd elé tartva: „Uram, nézzen bele!” — de meggondolta magát s csak annyit jegyzett meg: „Most mindjárt el akarja vinni Uraságod, vagy ráér holnap is?” Szilárd Szilárd méla tekintettel pödör- gette esernyője gombját. Kettőt kérek, hogy legyen tartalékban 1«, ha az első elromolna — s bukszájáért nyúlt. Fényt másolt, megszokta, hogy mindent két példányban csináljon. Szüts Dénes Mob Az évfordulók alkalmával mind többen vették kezükbe Ady Endre költeményeit. A címbeli szóalak a költő két versében is nyelvi szerep iez jutott. Bár a versbeli beszédhelyzetből az olvasó kikövetkeztetheti a szó jelentéstartalmát és használati értékét, de igazán csak az angol nyelvet ismerő olvasó tud egyértelmű választ adni arra a kérdésre, miért bízott Ady. versbeli kulcsszerepet erre az idegen szóra. A moh megnevezés ugyanis az angol nyelv szótári szókészletének tagja. Eredeti jelentése: fegyelmetlen tömeg, csőcselék, csürhe, söpredék, alsó népréteg, pórság, durva, tanulatlan, tudatlan, csiszo- - lation, és bárdolatlan köznép stb. A versrészletek á következők : „Utat, mob. Könnyei hiába hull. / Lelki pórók szürke hadához / így Szólna a szóm” (Ady: így szólna a szóm). — „Csörtess kocsis, nincs veszedelem. / Bús eZert jel most a mohnak / Jövő tavaszig nem morognak” (Ady: Pannónia grófnő szekere). Hogy a költő milyen hangvétellel és sajátos érzelmi töltéssel illesztette versmondataiba ezt az angol szót, ahhoz ismernünk kell néhány jellemző adatot. Ady Csokonairól szólva arról is vall, hogy tudatosan törekedett szóhasználatában a legmegfelelőbb, a legkifejezőbb szavak megtalálására. Ha nem talált jó magyar kifejezést, akkor megpróbált néhány Idegen szót „magyarrá gyúrni.” így választotta a mob angol szót Is a versbeli szerep betöltésére. A megnevezés rövidségével jól belesimul a versmondatok ritmusképletébe. De az idézett versrészletekben a mob hangsor fogalmi tartalmával és hangulat! értékével is megállítja az olvasót. 4 A szó különben értelmével és kifejező stilisztikai értékével többet mond Ady vers- mondataiban, mint a latin eredetű plebs szóalak. Az alábbi versrészletben nem is lehetne rokon értelmű megnevezésként a mob szóalakot szerepeltetni a latin plebs helyén: „örült az úr-rend a Deáki tettnek / Feceruní magnum áldomás... / Csat 3 plebs maradt egyedül a listán”. (Ady: Kétfílszl bárdok). Dr. Bakos József mondta — a szemei telekben à Balaton